Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-26 / 303. szám

KEDD, 1994. DEC. 27. A VÁROS 5 Többre volnék képes m zon nem árt azért eltöprengeni, hogy ez kinek volna jó. mm Elég csak azokra a szép napokra gondolnom, amikor hazaballagok annak idején a bizonyítványommal, apám kinyitja, s anélkül, hogy különösebben elmélyedne benne, minden esetben így szól: „Pedig te többre volnál képes!" Ma se tudom, hogy mire alapozta ezt az állítást. Soha nem törekedett a bizonyítására. Én azonban megpróbáltam végiggondolni, hogy mit jelent ez a felnőttes piszkálódás, és minden esetben oda lyukadtam ki, szülőm bizonyára úgy véli, hogy több időt kellene tanügyi szöszmötöléssel tölte­nem, s ettől - esetleg! - növekedne az érdemjegyeim átlaga. Viszont - gondoltam én - bizonyosan törpülne a játszado­zásra jutó időmennyiség. Holott - ami az önfeledt és szabad időtöltést, a játékot illeti - már most is többre volnék képes. Többet, jobbat, alaposabban tudnék játszani, ha hagy­nák. Akár az egész tanügyet át tudnám játékkal hatni, s le­het, hogy akkor valóban többre lennék képes. Esetleg a berhidai földrengés is többre lehetett volna ké­pes. Annyival többre, hogy netán még ma se volna élet azon a környéken. De gondoljunk a zsebtolvajra is, ahogy este fölméri a zsákmányt, és elégedetlenkedve morogja: „Pedig én többre volnék képes!" Meg szürkületkor, ahogy jövök haza, és beletalpalok a terepszín kupacba, amit a szomszéd kutyája felejtett a kapunk tájékán, nem biztos, hogy annyira boldog volnék attól, ha többre képes az a piszok dög. Tárhatunk azonban történelmi perspektívákat is az el­mélkedésünknek. Ha a Kádár-Münnich páros 1957-58­ban többre lett volna képes, akkor lehetséges, hogy a 301-es parcellát most így hívnánk: 301-947-es parcellák. Miképp, a tatárjárás is többre lehetett volna képes, ha végképp nin­csen szerencsénk. Amint az országban, meg a környékén jövök-megyek, lá­tom, hogy még nem sikerült az összes gyárkéményből kipri­vatizálni a füstöt. Ontják a környezetszennyező anyagokat, nekünk már az is rengeteg, amennyit most, állítólag már szelídítve ontanak, holott bizonysága van, hogy sokkal, de sokkal többre képesek, ahogy a beavatkozó ember is bizto­san több körültekintésre lehetne képes - és lám csak, még­sem teszi- Miért nem? Igazán többször kételkedhetne önmagában, el-eltöpreng­ve, hogy a másba és másikba avatkozás kockázata csök­kenthető-e oly mértékben, hogy a beavatkozás megérje. * Aztán iskolás koromban annyit rágták a fülem, hogy többre volnék képes, hogy mérgemben máig se vittem sem­mire. A felnőttek dolgai iránt teljesen megszűnt bennem az érdeklődés, és bebizonyítottam, hogy képes vagyok még több rossz jegyet szerezni. Zelei Miklós • A csanádpalotai diszkóban kezdődött Vita után halálos verés Csanádpalotán, december 25-én reggel hét órakor, az állomás közelében holtan találtak egy fiatal férfit. A rendőrség megállapította, hogy az elhunyt K. József 26 éves tótkomlósi lakos, akit ismeret­lenek súlyosan bántalmaztak. Az orvosszakértő belső sérülé­seket állapított meg, amik ökölcsapások és rúgások nyo­mán keletkezhettek. A rendőrség kiderítette, hogy az áldozat a csanádpa­lotai diszkóban szórakozott előző este, s éjfél után szóvál­tásba keveredett néhány hely­béli fiatallal. K. József az állo­más felé tarthatott, amikor „vi­tapartnerei" helybenhagyták. A megtámadott tótkomlósi rosszul lett, s nem volt, aki se­gítsen rajta... Nincs kizárva, hogy amennyiben időben or­vosi ellátásban részesül, nem veszti életét. A nyomozók ki­derítették, hogy a támadással alaposan gyanúsítható K. L. 18 éves foglalkozás nélküli, K. F. 17 éves segédmunkás és Cs. R. 15 éves tanuló, csanádpalotai lakosok. A gyanúsítottak a tet­tet elismerték, és szabadlábon védekezhetnek a rendőrségi eljárás ideje alatt. H Bármilyen meglepő, de a szakemberek szerint a legelő­ször leszögezendő tény, hogy Szegeden van repülőtér. Aki a Bajai úton kocsikázik, az lát­hatja a saját szemével, hogy hétvégenként sportrepülés fo­lyik, hétközben pedig rendsze­resen jönnek-mennek a külön­féle repülőgépek és helikop­terek. A repülőtér már most is betölti a regionális légiközpont szerepét, forgalmának nagy­ságrendje tükörképe gazdasá­gunk jelenlegi színvonalának. Mentőhelikopterek, magán- és üzleti repülők érkeznek és in­dulnak. A külföldiek itt szerzik első - és utolsó - benyomásai­kat a városról és Magyaror­szágról. Hazánk hat reptere közül az egyik a szegedi, ahol vámkezelésre is van lehetőség. A repülőtér létezését bizonyí­tani azonban azért szükséges, mert a jelenlegi városrendezési térképeken - melyek nem a legfrissebbek - csak tartalék lakótelep lehetőségeként szere­pel a terület. Lebegő repülőiéi A repülőtér jövőjét, a lehet­séges fejlesztéseket illetően „azonban tisztázni kell: kié va­lójában a repülőtér? Ha erre röviden válaszolunk, akkor csak annyit mondunk, hogy az államé a tulajdonjog, a Honvé­delmi Minisztérium a kezelője, a Délvidéki Aero Club pedig az üzemeltetője. Talán ebből is kitűnik, hogy az elmúlt idő­szakban bekövetkezett változá­sok miatt milyen zavaros helyzetbe került a szegedi re­pülőtér. Nem egyedi egyébként a helyzet, hiszen az ország összes, hasonló kategóriájú vi­déki reptere ugyanígy „lebeg". A háború előtt — a hőskor­ban -, végig a város tulajdoná­ban volt a mai szegedi repülő­tér. Bár a magyar királyi légi­erő használta, a földterület az ingatlan-nyilvántartásban a város tulajdonaként szerepelt egészen 1947-ig, az államosí­tást követően a MASZOV­LET-het, majd a MALÉV-et felügyelő Kereskedelmi Mi­nisztériumhoz került. A mási­kat, az algyői sportrepülőteret 1968-ban 60 millió forintért sajátította ki az olajipari válla­lat, s az akkori politikai viszo­nyoknak megfelelően ez az összeg az MHSZ, pontosabban - a két intézmény összefonó­dása miatt - a HM zsebébe ke­rült. S ugyanilyen „praktikus okokból" írták a HM nevére az ekkorra gazdátlan szegedi re­pülőteret is, miután a légiköz­lekedésétől megfosztott terü­letre kerültek a kizsuppolt sportrepülők. Jelen pillanatban pedig - a be vétel, reményében - csak pénzért lenne hajlandó a HM átadni a kezelői jogot. Nem kis összegről van szó, hi­Légikikötő Szegeden Mit hoz a jövő a repülőknek? szen egyes szakértők 140 mil­lió forintról beszélnek. Remél­hetőleg nem végleges ez az álláspont, Podolcsák András december 13-án levelet küldött Keleti György miniszternek, kérve, hogy a HM engedje át a repülőtér kezelői jogát ­ingyen - Szeged városnak. A fejleszteni akaró önkormányzat jelenleg a más telkére ötleteket és terveket szövögető „egy­szeri ember" helyzetében van. így PHARE pályázatokon, kedvező banki hitelügyletek­ben, beruházó partnerek felku­tatásában stb. ma még teljesen súlytalan tényező. Lakótelep a reptér Az áldatlan tulajdonviszo­nyoknak is „köszönhető", hogy a jelenleg érvényben lévő vá­rosfejlesztési tervben a szegedi repülőtér 200 hektáros területe tartalék lakótelepként szerepel. Ez a döntés hasonlítható ahhoz a képtelenséghez, mintha mondjuk az E5-ös utat beépíte­nénk, távlatokban megszüntet­nénk. Ma, amikor országos légihá­lózat-fejlesztésről már szüle­tett kormánydöntés, mely a tra­dicionálisan meglévő repülőte­reket vette alapul - Szegeden még mindig tartalék lakóterü­letként szerepel az egyre na­gyobb forgalommal működő repülőtér. Komoly jogi és vá­rospolitikai dilemma ezt a tartalék-lakóterületi minősítést megváltoztatni repülőtérré. Egyébként a lakóterületté nyil­vánításhoz a HM anno csak úgy járult hozzá, ha megépül helyette egy másik repülőtér. A reptérfejlesztés hosszú útján ez, vagyis sajátos módon a soha meg nem szűnt állapot és funkció tudomásulvétele lenne az első lépés. Mindenesetre egy általános fejlesztési előterv már létezik a repülőtérre, melyet az önkor­mányzat felkérésére készített a Koczor építésziroda, kilátások nyíltak ugyanis bizonyos Phare pénzekre - melyekből a sors iróniájaként vasút és közút épült. Kormányzati szinten úgy látszik, a repülés még mindig „súlytalan" tényező. A végle­ges tervek finanszírozását egyébként az OTP-lngatlan Rt. vállalta. Regionális központ légikikötőié A regionális központ szere­pét játszó Szegednek széles körű kapcsolati lehetőségek kellenek, ezért van szükség autópályára, víziközlekedésre és légikikötőre. Több ízben tárgyalt már városi küldöttség nyugati nagyvárosokban, sűrűn tették fel a partnerek a kérdést, hogy repülőtér van-e, hiszen egy üzletembernek ritkán van arra ideje, hogy néhány tárgya­lás kedvéért napokat töltsön az autópályán. Szeged a Balkán és az Adriai térség légikapuja, a tőlünk délre dúló háborút kö­vető újjáépítésben pedig komo­lyan számolnak ezzel a nyugati üzletemberek. Eddig a pontig ugyanis mindig el lehet jutni. A jelenleg esedékes általá­nos fejlesztés leginkább látható része a repülőtér belső átépíté­se, ez a következő főbb pon­tokban foglalható össze: - Az országos légiközleke­dés hálózat fejlesztési elgondo­lásnak megfelelően szükséges a nemzetközi normák szerinti regionális vámrepülőtér kiala­kítása - A jelenlegi kereszt alakú füves felszálló pályákkal szem­ben, két párhuzamos, jellegé­ben észak-déli főtengelyú új burkolt pályával valósítható meg a sportrepülés megtartásá­val a kereskedelmi repülés fel­fejlesztése. A fejlesztés végcél­ja a repülőgépeknek legalább egy irányból az ún. precíziós bevezetési lehetőség meg­teremtése. - A repülőtér kiszolgáló lé­tesítményei a tervezett közfor­galmú felszálló pályától nyu­gatra, de a jelenlegi telekhatá­ron belül kaphatnak helyet. A tervezett épületcsoport két fő funkcionális egységből áll, egyik az utasforgalmat biztosí­tó csoport, a másik pedig a ter­vezett AIR-CARGO bázis együttese. Természetesen nem maradnak ki a tervekből a vál­lalkozási lehetőségek sem, le­hetne építeni éttermet, szállo­dát, vagy javítóhangárt is. - Az új létesítmény földi megközelítése az E 75-ös és 55 jelű utat összekötő - ma is meglévő földút - nyomvonal kiépítésével biztosítható. A szükséges parkoló felületek a nagytávlatú fejlesztés lehetősé­gével az átkötő út mentén, a tő­le nyugatra lévő területek igénybevételével biztosítható. - A repülőtér fejlesztési zó­nájának teljes közmű kiszolgá­lása megoldható. A létesít­mény csoport energia ellátásá­ban a termálvíz és a napenergia igénybevétele a célszerű. - A tervezett közlekedési nyomvonalakon biztosítható a várossal a tömegközlekedési kapcsolat. A környék fejleszté­sével foglalkozó regionális terv nagy távlatban gyorsvasút ki­építését is előirányozza. Hogy e tervekből mennyi és főként mikor valósulhat meg ­az még valóban a jövő titka. Az előtervek az előző önkor­mányzat idejében készültek, az új vezetés álláspontját pedig ezzel kapcsolatban még nem ismerjük. Egyelőre azonban nem elsősorban a fejlesztés sorsa izgatja a Délvidéki Aero Club vezetőit, hanem a min­dennapi működés költségei, azaz az üzemeltetéssel kapcso­latos önkormányzati együttmű­ködés töretlen folytatása. Podolcsák András szerény ember, nem vágyik sokra: „Megelégednék a 60-as évek színvonalával, amikor a szege­di repülőtéren volt NBD irány­adó, pályavilágítás és utasfor­galmi épület. Az elmúlt évek önkormányzati segítségének köszönhetően megvalósult szerény léptékű fejlesztések már majdnem elvezettek ehhez az állapothoz. Két irányadónk műszaki átadása februárra várható, utasforgalmi szükség­épületeink vannak konténerből, és a toronyszolgálat munkáját segítő számítógéprendszer telepítés alatt áll. A jövő év egyik nagy kihívása a fény­technika..." Takács Viktor • Táppénz, ami nincs. Ol­vasónk a 405-679-ről egy hó­napja már elpanaszolta, hogy bár jogosult volna rá, mégsem kap táppénzt több hónapja. Akkor telefonon megkeresték az illetékesek, elismerték jogosnak követelését, mégsem kapta meg félévi járandóságát - a mai napig sem. M „Kellemes ünnepeket". G. J. olvasónk „kellemes" ün­nepeket kíván az EBA 350-es rendszámú autóval közlekedő taxisnak, aki Szenteste a Csongrádi sgt-i megállóban beterítette vízzel és sárral. Ugyancsak idézőjelbe tette a kellemes szót Balláné Kiss Vera, aki a SZETÁV-ot kö­szönti ily módon, amiért „megoldották", hogy a Pente­lei 7-ben az ünnepek alatt ne legyen fűtés a fürdőszobában. Csóka Sándornak a MATÁV­val gyűlt meg karácsony alatt CSÖRÖG A |\IÜESTEL Közérdekű problémáikat, észrevéte­leiket az elmúlt héten Arató Lászlóval oszthatták meg. Ezen a héten ügyeletes munkatársunk, Szabó C. Szilárd várja hívásaikat. Munkanapokon 8 és 10 óra között, vasárnap 14­től 15 óráig várjuk hívásaikat. Rádióte­lefonunk száma: 06­60-327-784. Felhív­juk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is mindegyik számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont című rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. a baja. Elromlott telefonké­szülékét pénteken már nem voltak hajlandók kicserélni, mert az ünnepek alatt nincs ügyelet. Olvasónk így kény­telen volt vásárolni egyet. • Hála és köszönet. A Szentháromság Egy Jó Isten Szeretetszolgálat nevében Csorba László (489-160) kö­szönetet mond az alábbi nagylelkű adományozóknak, akik felajánlásaikkal örömteli karácsonyt szereztek a rászo­rulóknak: Papodi Zoltán kis­kundorozsmai cukrászmester és családja, a József Attila sgt-i Z. Nagy Cukrászdában Z. Nagy Rozália, s az őt segí­tő Vass Zoltán és a Frányó Bt., Bedőné Nusika, a Kos­suth L. sgt-t trafik tulajdono­sa, dr. Pqróci katalin házior­vos, Demil Éva, Mars téri cukrászmester, Kretovics László, rókusi plébános, Ré­kasi János és az Anna butikos részére. Csorba László az előbbiekre Örök Atyánk áldá­sát kéri. A segítség a követ­kezőknek jutott el, akik hálás szívvel gondolnak az adako­zókra: a Il-es kórház ideg- és elmeosztályának, az új klinika pszichiátria osztályá­nak és a repülőtéri menhely­nek lakói. • Reuter-Sky a láthatáron Megatévéhálózat jön Az ügyelettel mindkét óriás cég jól jár: a Reuters - amely a hagyományos hírügynökségi tevékenység mellett gazdasági­pénzügyi információs szolgál­tatásokat is kínál előfizetőinek - eddigi legjelentősebb előre­nyomulását könyvelheti majd el a „képernyős piacon", míg a BSkyB megszabadulhat az évi 30 millió font veszteséget ter­melő Sky News-program költ­ségeitől, úgy, hogy közben roppant mértékben bővül tudó­sítói hálózata. A Sky-hálózat emellett abban is reményked­het, hogy felnőhet a másik két brit médiaórás, az Independent Television News és a nemzet­közi piacra saját műholdas kínálatával éppen kilépni ké­A világ egyik legátfogóbb .Jiiripari" konglomerátumá­nak megszületését jövendöli a Reuters nemzetközi infor­mációs hálózat és a British Sky Broadcasting (BSkyB) műholdas tévétársaság jövő év elejére tervezett televíziós vegyes vállalkozása. szülő BBC televízió mellé. A Reuters egyébként máris ré­szese a nemetközi hírtévé-piac­nak, amelyen Visnews nevű szolgálata szerzett nevet magá­nak, és nemrégiben külön kép­ernyős pénzügyi szolgáltatást indított be, elsősorban az európai tőzsdék főszereplői számára.

Next

/
Thumbnails
Contents