Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-26 / 303. szám

6 KRÓNIKA i DÉLMAQYARORSZAQ KEDD, 1994. DEC. 27. történt a világpolitikában 1994-ben? Az év krónikája Újra elszállt felettünk egy év. Mintha tegnap lett volna, amikor az 1993. esztendő eseményeit összegez­tük. Akkor is tarka volt a paletta, lehetett „szemezget­ni", válogatni a világban történt jelentős események kö­zött. Most is ilyen. Összesen 2200 világpolitikai történés közül választottuk ki az alábbiakat. Kill Clinton decemberben Budapesten Göncz. Árpád és Itorn Gyula társaságában Román tlerzogot választották májusban az egyesült Németország államfőjévé Január 1. - Az ENSZ BT új, nem állandó tagja lett Ar­gentína, a Cseh Köztársaság, Nigéria, Omán és Ruanda. Január 1. - Életbe lépett a NAFTA, az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyez­mény. Január 10-11. - A NATO brüsszeli csúcsértekezlete elfo­gadta a békepartnerségi keret­egyezményt, s felhívta a nem NATO-tag európai országokat, hogy a dokumentum aláírásá­val létesítsenek kétoldalú kap­csolatot a katonai szervezettel. Január 14. - Bili Clinton amerikai elnök Moszkvában Borisz Jelcinnel megállapodott abban, hogy a két ország atom­fegyvereit nem irányítják egy­másra, illetve egymás szövet­ségeseire. Jelcinnel és Lconyid Kravcsuk ukrán államfővel aláfrta azt az egyezményt, amelynek értelmében lesze­relik az ukrán területen lévő atomfegyvereket. Január 25. - szeptember 7. - Genfben megtartották a le­szerelési konferencia idei ülés­szakát. Február Február 3. - Bili Clinton teljesen feloldotta a Vietnam ellen 1964-ben meghirdetett amerikai kereskedelmi embar­gót. Február 3-7. - A hét világ­vallás képviselőinek részvé­telével Újdelhiben rendezték meg a vallások hetedik világ­konferenciáját. Február 3-11. - Hattagú legénységgel a fedélzetén tette meg a hatvanadik útját a Dis­covery űrrepülőgép, amelyen első Ízben vett részt orosz űr­hajós Szergej Krikaljov szemé­lyében. Február 10. - Brazília, Por­tugália és öt portugálul beszélő afrikai ország külügyminiszte­rei Brazíliavárosban elhatároz­ták a „Portugálul Beszélő Nem­zetek Közössége" létrehozását. Február 16. - Hágában megkezdte működését az Euro­pol, a kábítószer-kereskedelem elleni tevékenység összehan­golására létrehozott új EU-in­té/.mény.' Február 17-19. - Az Ame­rikai Államok Szervezete Me­xikóvárosban tartott rendkívüli közgyűlésén a földrészt sújtó szegénység elleni küzdelem volt a fő téma. Február 22. - Az amerikai szövetségi rendőrség őrizetbe vette a CIA magas rangú be­osztottját, Aldrich Amest és fe­leségét, akik 1985-től kémked­tek a Szovjetunió, majd Orosz­ország javára. Február 23. - A moszkvai Duma közkegyelemben része­sítette az 1991. augusztusi, il­letve az 1993. októberi puccs­kísérlet vádlottait. Február 25. - A ciszjordá­niai Hebronban negyvenhárom palesztint agyonlőtt és vagy kétszázat megsebesített egy iz­raeli telepes a zsidók és muzul­mánok szent helyén, a pátriár­kák sírjánál. Március Március 9. - Brüsszelben alakuló ülését tartotta az ELI Régiók Bizottsága, melynek célja a helyi, regionális érde­kek és vélemények „európai szintű" megszólaltatása. Március 10. Genfben a Ma­cedónia ellen bevezetett görög embargóról tárgyalt Cyrus Vance, az ENSZ macedóniai közvetítője Karolosz Papuliasz görög és Crvenkovszki mace­dón külügyminiszterrel. Március 18. - Washington­ban Haris Silajdzic boszniai kormányfő és Krcsimir Zubak boszniai horvát vezető aláfrta a boszniai horvátok és muzulmá­nok föderációját megteremtő egyezményt. Március 21-26. Párizsban 91. kongresszusát tartotta az Interparlamentáris Unió, a vi­lág legrégibb politikai szerve­zete. Március 27. - Zentán meg­tartotta tisztújító értekezletét s Vajdasági Magyarok Demok­ratikus Közössége, amely is­mét Ágoston Andrást válasz­totta elnökévé. Április Április 2. - Moszkvában ülésezett a Liberális Demok­rata Párt örödik kongresszusa, amely teljhatalommal ruházta fel a pártban Vlagyimir Zsiri­novszkijt, s .megbízatását 2004-ig meghosszabbította. Április 4. - Életbe lépett a Horvát Köztársaság és a kraji­nai szakadár szerb kisebbség között március végén aláírt tűzszünet. Április 6. - Kigali repülőte­rén merénylet következtében életét vesztette Juvénal Habya­rimana ruandai és Cyprien Ntyriamira burundi elnök. Ru­andában több százezer áldoza­tot, és milliós menekültárada­tot követelő polgárháború tört ki a hutu és a tutszi törzs kö­zött. A Ruandai Hazafias Front július 18-án bejelentette győ­zelmét, s befejezettnek nyilvá­nította a polgárháborút. Április 8, - A moldovai parlament ratifikálta a Függet­len Államok Közösségéhez való csatlakozásról szóló egyez­ményt, amit a román képvise­lőház nyilatkozatban elítél. Április 12. - Moszkvában megállapodtak az orosz és a fehérorosz pénzügyi rendszer egyesítésében. Április 12-15. - Hétéves tárgyalássorozat után Marrá­kcsben a 124 részvevő ország aláirta a GATT ún. uruguayi fordulójának keretében szüle­tett világkereskedelmi megál­lapodásokat. Az új Kereske­delmi Világszervezet (WTO) 1995-től lép a GATT helyébe. Április 15. - A Független Államok Közösségének moszk­vai államfői tanácskozásán Uk­rajna társult tagként csatlako­zott a gazdasági szövetséghez, amely igy a FÁK összes álla­mát magában foglalja. Április 22. - 81 éves korá­ban elhunyt Richárd Nixon, aki 1969 és 1974 között az Egye­sült Államok 37. elnöke volt s az egyetlen, aki lemondani kényszerült. Április 26. - Egy amerikai tudóscsoport korszakalkotó felfedezéskén kimutatta a hato­dik kvarkot, az utolsót az atom legelemibb részecskéi közül. Áprlis 26-29. - A Dél-afri­kai Köztársaságban rendezett parlamenti választásokon elő­ször élhettek szavazati joguk­kal a lakosság háromnegyedét kitevő feketék. A választások­kal lezárult az apartheid korsza­ka és a 350 éves fehér uralom. Április 29. — Párizsban alá­írták a palesztin-izraeli gazda­sági megállapodást. Május Május 4. - Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke és Jichak Ra­bin izraeli kormányfő Kairó­ban aláirta a Gáza-övezet és Jerikó palesztin autonómiájáról rendelkező megállapodást. Május 11. - Új, egységes Európai Emberi Jogi Bíróság felállításáról szóló egyezmény született az Európa Tanács kül­ügyminisztereinek strasbourgi tanácskozásán. Május 14. - Grúzia és Ab­házia képviselői Moszkvában tűzszünetról és a csapatok szét­választásáról Írtak alá megálla­podást. Május 16. - Moszkvában tűzszüneti megállapodást kö­töttek Karabah, Örményország és Azerbajdzsán képviselői. Május 21. - Dél-Jemen be­jelentette kiválását az egyesí­tett Jemenből. Észak és Dél között polgárháború tört ki, amely július elején az északiak győzelmével ért véget, miután 7-én a szanaai kormánycsapa­tok elfoglalták Ádent. Május 23. - Román Herzo­got, a német alkotmánybíróság elnökét választotta államfővé öt évre Berlinben a Szövetségi Közgyűlés. Május 27. - Hűszévi száműzetés után hazatért, a távol-keleti Magadánba érke­zett az amerikai Vermont ál­lamból Szolzsenyicin Nobel­díjas orosz író, akit I974.ben utasított ki hazájából a Brezs­nyev-rendszer. Május 29. - Santiago de Chilében 81 éves korában el­hunyt Erich Honecker, az egy­kori NDK első számú vezetője. Május 30. - A líbiai csapat­ok kivonultak a Csádhoz tarto­zó Aozou-övezetből, amelyet 1973 óta tartottak megszállva. lúnius Június 1. - Strasbourgban alakuló ülését tartotta az Eu­rópa Tanács új testülete, a He­lyi és Regionális Önkormány­zatok Kongresszusa. Június 6. - Az 1944-es nor­mandiai partraszállás 50. év­fordulójának központi rendez­vénye zajlott az Omaha Beach­i partszakaszon. Június 9., 12. - Nagy-Bri­tanniában, Hollandiában, Dá­niában és Írországban 9-én, az EU többi tagországában 12-én megtartották a választásokat az Európai Parlamentbe. Június 12. - Népszavazá­son a polgárok megszavazták Ausztria csatlakozását az Euró­pai Unióhoz. Június 13-15. - Az Afrikai Egységszervezet Tuniszban tartotta 30. csúcstalálkozóját. Június 14. - Franjo Tudj­man horvát államfő elős ízben tett hivatalos látogatást Bosz­niában. Találkozott Alija Izet­begovic bosnyák államfővel és megnyitotta a szarajevói horvát nagykövetséget is. Június 14-15. - A kolum­biai Carlagenában rendezték meg az ibero-amerikai államok 4. csúcsértekezletét. Június 16. - A svájci kor­mány megtagadta a beutazási engedélyt Zorán Lilic jugo­szláv államfőtől, valamint Vla­dislav Jovanovic külügymi­nisztertől, akik a Crans Monta­na-i világgazdasági fórumon akartak részt venni. Június 16. - Hosszas huza­vona után Phenjan úgy döntött, hogy megnyitja létesítményeit a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (1AEA) szakértői előtt. Június 18. - Zentán meg­alakult a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). Az elnök­ké választott Csubela Ferenc hangsúlyozta: a V\ÍSZ nem a Vajdasági Magyarok Demok­ratikus Közössége helyett és nem azzal szemben jött létre. Június 24-25. - Az Európai Unió állam- és kormányfőinek Korfu szigetén tartott találko­zóján Ausztria, Finnország, Norvégia és Svédország aláirta az EU-hoz való csatlakozási megállapodást, Borisz Jelcin pedig Oroszország és az EU partnerségi egyezményét. Július Július 1. - 27 év után elő­ször palesztin földre lépett Jasszer Arafat, a PFSZ VB el­nöke. Felkereste az önkor­mányzattal felruházott Gáza­övezetet és Jerikót, ahol 5-én feleskette .Jcormánya" tizenkét tagját. Július 2. - Tiranában 9 év börtönbüntetésre ítélték Ramiz Aliát. Az 1985-ben hatalomra jutott politikust a hatalommal való visszaélésben és az állam­polgári szabadságjogok meg­sértéséban találták bűnösnek. Július 5. - Az Egyesült Államok, Oroszország, Német­ország, Franciaország, Nagy­Britannia és Görögország kül­ügyminiszterei Genfben jóvá­hagyták az ún. összekötőcso­port által kidolgozott új bosz­niai béketervet, amely 49-51 százalékos arányban osztja fel Boszniát a szerb, illetve a mu­zulmán-horvát fél között. A Paléban ülésező szerb parla­ment 18-án visszautasította, míg a muzulmán-horvát föde­ráció elfogadta a békejavasla­tot. Július 5-8. - Bécsben zaj­lott az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet parlamenti közgyűlésének 1994. évi ülésszaka. Július 7. - Bili Clinton amerikai elnök Varsóban tiz kelet-európai ország külügy­miniszterével találkozott. Július 8. - 82 esztendős ko­rában elhunyt Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt KB főtitká­ra, a Koreai NDK elnöke. Bú­csúztatását 19-én rendezték meg. Július 9-10. - Nápolyban tartották a hét legfejlettebb ipari ország 20. csúcstalálko­zóját, amelyre meghívták Bo­risz Jelcin orosz elnököt is. Július 15. - Az EU állam­és kormányfői brüsszeli rend­kívüli találkozójukon a lekö­szönő Jacques Delors, EU-bi­zottsági elnök utódjául Jacques Santer luxemburgi miniszterel­nököt jelölték. Július 16. - Triesztben tar­tották a Közép-európai Kezde­ményezés csúcstalálkozóját. Július 18. - 95 halálos áldo­zatot követelő pokolgépes me­rényletet követtek el az argen­tínai zsidó közösség központja ellen Buenos Airesben. Július 19-22. - A júniusban újjáválasztott 567 tagú Európai Parlament Strasbourgban Kla­us Hánsch német szociálde­mokrata politikust választotta meg két és fél évre a testület elnökévé. Július 25. - Husszein jordá­niai király és Jichak Rabin iz­raeli kormányfő Washington­ban közös nyilatkozatot írt alá, amelyben lezárták a 46 éve fennálló hadiállapot időszakát. Július 25. - A karibi-orszá­gok cartagenai csúcstalálkozó­ján 25 állam képviselői meg­alakították a Karib-tenger kör­nyéki Államok Szövetségét. Július 31. - Az ENSZ BT felhatalmazást adott a nemzet­közi beavatkozásra a haiti ka­tonai rendszer ellen. Augusztus Augusztus 2. - az RMDSZ , valamint más romániai és külföldi szervezetek tiltakozá­sa ellenére megkezdték Ko­lozsvár főterén a régészeti pró­baásatást. A Georghe Funar kolozsvári polgármester által kezdeményezett, és az Erdélyi Történeti Múzeum által végzett munkálatok nem hoztak látvá­nyos eredményt, és pénz hiá­nyában októberben leálltak. Augusztus 4. - Hatvanki­lenc éves korában elhunyt Gio­vanni Spadolini örökös szená­tor, az olasz kormány, a köz­társaság és a szenátus volt el­nöke. Augusztus 13. - Brüsszel­ben elhunyt Manfréd Wörner,

Next

/
Thumbnails
Contents