Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-24 / 302. szám

VIII. ÜNNEP SZOMBAT, 1994. DEC. 24. Szegedi külföldiek az ünnepekről m Moszkvában szilveszterkor jár a Gyed Maroz Szenteste Szamozvanováéknál Gyimát akkor is mindenki kedveli, ha éppen nincs karácsony. A csapat, amelyiknek egyszerű vendégmunkásként is jó néhány pontot (ha úgy tetszik, forintot) szerzett védéseivel, az edző, aki tudja, hogy egy válogatott szintű kapus nélkül aligha lophatná be fiait a rájátszásba, no és a szurkolósereg, amelyik nagyon szereti, ha imádhat valakit... Talán az újságírót sem hiszi senki elfogultnak, amikor tényként közli: Dmitrij Scsegyerkin igazán rendes fickó. Pedig a mai napig is , jolkának" hívja a fenyőfát. Belátom, nem túl eredeti észrevétel, de legalább igaz: ez a cseppet sem marcona orosz fiatalember (jó ég, ha belegondolok, hogy Makszim nevű gyermeke már tizenegy esztendős...) hajlamos arra, hogy ünnepet csináljon a hétköznapokból. Az például felér egy utánozhatatlan szertartással, ahogyan a Szegedi Vízilabda Egylet „Rettegett Gyimája" megérkezik a délelőtti, vagy épp a délutáni edzésre. A Sportuszoda ajtajában ugyanis rendre öt perccel hamarabb jelenik meg az ő szőkésbarna üstöke, mint bármelyik másik játékosé. Talán ez is azt jelzi, hogy Scsegyerkin, a profi pólós Újszegeden nem csupán egy munkahelyre lelt rá. Hanem egy második (harmadik?) otthonra is. Kicsit meglepődik, amikor arra kérem, hogy kivételesen ne a Fradi elleni parádéjáról, Pozsgay mester inkvizíciós módszereiről, az öltözői zsiDímitrij Scsegyerkin. (Fotó: Gyencs Kálmán) ványságokról vagy Fodor Rajmund válogatott meséiről beszélgessünk, hanem a legeslegszebbnek tartott ünnepről. Ami, tegyük hozzá, Moszkvában egészen más, mint errefelé. Már csak azért is, mert a pravoszlávoknál a karácsony január 6-ára esik. Az ajándékokat meg természetesen a „Gyed Maróz." hozza. Szilveszterkor... - Hogy mit műveltem tavaly ilyenkor? - ismétli meg a kérdésemet tört magyarsággal, ám hibátlan oroszsággal. - Ünnepeltem. • Szóval, jó légiós módjára átvetted a szokásainkat. - Nem egészen. Tudod, egy éve még itt lakott Irina Szamozvanova, a női kézilabdacsapat előző kapusa, akinek történetesen december 24-én van a születésnapja. Ezért hát összejöttünk náluk, és buliztunk egy kellemeset. • Gyima, azt akarod mondani, hogy a „mi" karácsonyunkon még a kis Makszimot sem halmozod el vízi pisztollyal, csúzlival meg egyéb békefenntartó eszközökkel?! - Dehogynem! Idén például megkapja azt a videójátékot, amire már olyan régóta vágyik. • A feleségednek mit szántál? - Egy csodás estélyi ruhát. De ezt csakis azért árulom el, mert a nejem még nem olvas magyarul. A fiam viszont már pontosan úgy él, cseveg és gondolkodik, mint a Dózsa iskola többi diákja. Néha odakocog hozzám, mond egy „szögedi" szót, majd kifaggat, hogy ezt hogyan is írják körül az orosz emberek... • Azt sejti már a srác, hogy december 6-a után 31-én ismét bekopogtat hozzá a Mikulás? Illetve a jó öreg Gyed Maráz... - Persze. Makszim arra még nagyon jól emlékszik, hogy odahaza Volga taxikkal jártak a szilveszteri Télapók. (Ugye, itt így hívják őket?) Nem tehetjük meg, hogy az év utolsó napján csak virslit adunk neki, amikor Moszkvában minden gyerek kap valami szépet és kedveset a szüleitől. Számunkra mégiscsak ez az igazi ünnep. • A jeles napokhoz általában valamilyen különleges étel dukál. - Nem akarok dicsekedni, de a feleségem már szinte minden magyar receptet kívülről fúj (ékes orosz nyelven, persze), így igazán nem kell aggódnom a hasam miatt. Még szenteste sem... R. I. A. • Északon nincs Mikulás és Jézuska Közös éneklés a templomban Jaana Nykanen, a JATE Finnugor tanszékének finn lektora idestova egy esztendeje él Szegeden, előtte azonban már sokszor megfordult Magyarországon. A karácsonyt általában otthon. Helsinkiben tölti, azonban volt már olyan eset, amikor megízlelhette a magyar ünnepet is - most azonban az igazi finn Karácsonyról kérdeztük. • Hogyan üneplik a finnek a karácsonyt? - Az advent első vasárnapján van a kis-karácsony, amit a Mikuláshoz hasonlíthatnánk, ám mivel mi lutheránusok, evangélikusok vagyunk, nincsenek szentek, és nincs Mikulás sem. Karácsonykor sem a Jézuska hozza a fát, hanem a gyerekek díszítik, ekkor jön egyébként a Joulupukki, akit talán a Mikuláshoz hasonlíthatnák, bár nem az. Joulupukki nevében a pukki kost jelent valójában, régi hiedelem szerint ugyanis egy kos járta a falvakat, és jót vagy rosszat hozott ez talán rímel a magyar virgácsra -, mára azonban megváltozott a szokás: csak jót hoz. A legenda szerint Joulupukki Lappföldön, Korvatunturiban él, a finn-orosz határ közelében, egész évben ott készíti az ajándékokat, s mivel már öreg és fáradt, kis segítői, a tontuk járják karácsony előtt az országot, minden házba bekukucskálnak, hogy laknak-e arra jó gyerekek. • Milyen dátumok kötődnek az ünnephez? - A kis-karácsony nem ponJaana Nykanen. (Fotó: Révész Róbert) tosan december 6-án van, hiszen az nálunk a függetlenség ünnepe. Jeles dátum december 13-a a Finnországban élő svéd kisebbség számára, ók ugyanis Luca, pontosabban Lücia-napot tartanak. Lucia a hiedelem szerint jóságos lány, akit minden esztendőben egy szépségverseny keretében választanak meg. A karácsonyi ünnepi vacsora pedig általában december 24-én, este 6 óra körül van. • Milyen különleges ételeket készítenek a finnek a karácsonyra? - Sok olyan ételt készítünk, amit csak ilyenkor eszünk, az ünnep alkalmából. Tipikus finn karácsonyi étel a sonka, ami még a legkisebb családokban legalább 8-9 kiló. Általában december 23-án elkezdik sütni, az eseményt pedig a magyar borkostóláshoz tudnám hasonlítani, ugyanis az ünnep előtt az emberek rendszeresen jáynak át egymáshoz, hogy kinek miként sikerült az ünnepi sonkája. Amikor végetér a karácsony január 6-a körül, akkor szoktak a maradék sonkából és a csontjából borsólevest főzni. A karácsonyhoz tartoznak még a különleges halételek, melyek közül csak egyet szoktunk főzni, a többi heringsaláta és lazackészítmény általában hideg. A hagyomány szerint tejberizs is szerepelt a fogások között, hiszen rendszerint sok kását eszünk. Ma azonban már anynyira bőséges az esti kínálat, hogy leggyakrabban másnap kerül az asztalra a tejberizs, amibe karácsonykor mindig egy szem mandulát raknak, s aki megtalálja ezt, az a hiedelem szerint hamarosan megnősül, vagy férjhez megy. • Fontos szerepe van-e a templomnak, a vallásnak? - Természetesen van karácsonyi mise, ám az nem éjfélkor, hanem december 25-én, reggel 5-6 órakor. Nagyon sok régi karácsonyi dalunk van, s az ünnep előtt gyakran összegyűlnek a templomokban a finn emberek egy-egy közös éneklésre; ilyenkor persze nincs mise. • Ezek szerint hagyománytiszteltek a finnek? - A karácsony tekintetében mindenképppen azok, hiszen nemcsak kereszténységhez kapcsolódik az ünnep, hanem a régi hiedelem szerint a naphoz is, így a szeretet ünnepe az egyik legrégibb és legfontosabb esemény az esztendőben. T. V. • Franciaoíszégban kotén díszítik a lét A sógor celebrálja az éjféli misét Ha a távközlési koncessziót nyert CGE-nek, mint világcégnek nem is a legfiatalabb „kispapája" Guy Willner, a Déltáv Rt.-nél már könnyen viselheti ezt a kitüntető címet a fejlesztési menedzser. Felesége két hónapja adott életet kislányának, aki a mamával együtt már túl van az első közös repülőúton is. A rövid szakmai önéletrajzból pedig az is gyorsan kiderül, a papa sem volt igazán egy helyben ülő típus. - Brit útlevelem van, édesanyám norvég, édesapám francia-osztrák. A fiatalságomat Angliában töltöttem, ott végeztem felsőfokú tanulmányaimat, általános mérnöki karon, illetve az elektronikán. Ezt követően öt évig dolgoztam Párizsban, a Philips termékmenedzsereként elsősorban a kereskedelmi, az üzleti területen. Ezután Londonba kerültem, ahol a CGE telekommunikációs, kábeltévés hálózatánál kezdtem el dolgozni. Még csak két hónapja voltam az angol fővárosban, amikor mondták, hogy Magyarországra kell jönnöm. • Mit szólt ehhez a környezete? - Francia feleségem, akit a párizsi munka utolsó évében ismertem meg, még a lánykérésnél megígérte, hogy bárhová követ, ahova a munkám szólít. Összeházasodtunk. • Jó, de akkor még csak landonról volt szó. - A bárhová az Magyarország is, így nem volt más választás, jött velem. 1993 októberében érkeztünk, feladatom szerint a távközlési koncessziós pályázat előkészítésén dolgoztam. Májusban jöttünk Szegedre. Feleségem, Laurence különben Párizsban a tenger Guy Willner. (Fotó: Révész Róbert) alatti akusztikával foglalkozott, itt nem találtunk ilyen állást. De nem is nagyon kellett, hiszen két hónapja már anya, a kislány, Maud Franciaországban született. Három hét múlva pedig már repülőre is ültek, s egykettőre Szegeden voltak. • Karácsonyra hazamennek? A főnöke nem is olyan régen még azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a munka miatt itt kell karácsonyozniuk. - Még itt vagyunk. A tervek szerint persze hazamegyünk, feleségem szüleinél töltjük a karácsonyt, az újévet pedig az ugyancsak Franciaországban élő szüleimnél köszöntjük. • Milyen önöknél a karácsony? - Gyerekkoromban különösen tetszett, hiszen öten voltunk testvérek, s sok gyerekkel igazi a karácsony. Én voltam a legkisebb, egy Óxford melletti kis faluban éltünk. - Akkor öné volt a legnagyobb csomag a fa alatt. - Érdekes, a testvéreim is (gy gondolták. De visszatérve a mi karácsonyunkra, 24-én este lesz egy nagy vacsora, utána megyünk az éjféli misére. Ez már csak azért is kötelező program a családban, mert a szertartást a feleségem bátyja celebrálja. A fát akár karácsony előtt egy hónappal is feldíszíthetik, míg Magyarországon, legalábbis úgy hallottam, csak az ünnep előtti napon. Az ajándékok viszont nálunk is csak az utolsó pillanatban kerülnek a fa alá. • Ott is megőrülnek karácsony előtt az ajándékvásárlók? - Csak nálunk bolondulnak meg igazán, ráadásul Franciaországban minden második ünnepi reklám parfümöt kínál. • Tényleg, mit vesz a feleségének? - Még nem tudom, de valószínű, hogy csak 23-án délután lesz időm végigszaladni az üzleteken. Ez persze nem újdonság, nem szeretek nagy felhajtást csapni a bevásárlás körül. • Meddig marad Magyarországon, sikerült-e megszeretnie Szegedet? - Két évig még biztosan lesz itt dolgom. Nem fogok unatkozni, s megjegyzem, hogy sokkal kevésbé külföldi, idegen ez az ország, mint azt először gondoltam. Szegedet szeretem, kellemes város, bár most szabadidőmet leginkább a pelenkák között töltöm. Persze voltam már a Füvészkertben, a múzeumban, Ópusztaszeren, sétálgatunk a Széchenyi téren. Járok a Squash Clubba, nyáron többször voltunk az uszodában. Van már néhány magyar barátunk is, akiket persze elsősorban a munkatársakon keresztül ismertünk meg. K. A. • Kolumbia: vidámság, bunuelos és aguardiente Éjfélkor: anyai áldás „Szeme az Andok csúcsán tündököl". A kolumbiai születésű biológus, Marta Alvarado, magyar férjével és kislányával négy és fél éve él Szegeden. Marta ideérkezése után két évig tanított spanyolt a Deák Ferenc Gimnáziumban. Jelenleg a József Attila Tudományegyetem oktatója és hallgatója; az idegennyelvi lektorátuson üzleti spanyol nyelvet oktat, az ökológia tanszéken pedig posztgraduálisan képzi magát tovább a biológia tudományágában. A katolikus Kolumbiában karácsonytájt kellemes az idő. Marta szülőhelyén, a dél-kolumbiai Cali városában például huszonöt-huszonnyolc celsius fokot mutat decemberben a hőmérő higanyszála. Hidegnek, hónak tehát se híre, se hamva. Mint ahogy a Télapónak se. A fehér szakállú, pirospozsgás, száncsengős ajándékosztót arrafelé nem nagyon ismerik. A latin-amerikai országban talán emiatt kezdődik aránylag korán, december 7-én a karácsonyi ünnepségsorozat. Az említett napon kicsik s nagyok együtt lepik el az utcákat, és gyújtanak gyertyákat, illetve csillagszórókat. Á gyertyaláng mellett nők, férfiak, idősek és fiatalok, barátok, szomszédok, ismerősök és ismeretlenek beszélgetnek, énekelnek és iszogatnak át egy éjjelt és egy hajnalt, megadva ezzel az ünnep alaphangulatát. A kolumbiai karácsony három dologban nagyon eltér a magyarországitól. Ott az ünnep vidámabb, nyitottabb és zajosabb. A családok azon egyszerű oknál fogva nem állítanak és nem díszítenek karácsonyfát, mivel nincs fenyőfa. Helyette betlehemet Marta Alvarado építenek, apró figurákkal és pici állatokkal. A gyermekek december 7-től 24-ig házról házra járnak, megcsodálják a szebbnél szebb betlehemeket, karácsonyi dalokat énekelnek és különböző történeteket mesélnek a Bibliából. Ezért cukrot és süteményt kapnak ajándékba. Szenteste korán fekszenek le a gyermekek, úgy várják az angyalkát. A mélyen alvó csöppségeket nem ébresztik fel, nekik az ágyban hagyják a meglepetést. Kolumbiában egyébként december 24-én csak kisebb ajándék dukál; az értékesebb meglepetést a karácsonyi ünnepségsorozat végén, január 7-én, Vízkeresztkor kapják meg a gyermekek. Szenteste a szegényebb kolumbiai családok tyúkhúslevest és rántott csirkét, a gazdagabbak töltött pulykát és salátát esznek. A kisebbek kedvence a manjanblanco, a karamellás cukor. A tejből, rizsből és cukornádból készült finomságot órákig főzik a hatalmas edényben, majd amikor megfőtt, mazsolával és/vagy kókuszreszelékkel szórják meg a tetejét. A puha, ízletes desszertet egyaránt fogyasztják melegen és hidegen. Érdekessége, hogy akkor sem keményedik meg, ha kihűl. A másik jellegzetes karácsonyi étel a bunuelos. A kukoricalisztből, sajtból és tejből készült sós ennivaló ízében leginkább a mi lángosunkhoz hasonlít. A különbség csupán annyi, hogy a bunuelos nem lapos, hanem gömbalakú. A kolumbiaiak karácsonykor cukornádból készült pálinkával, aguardientével, illetve rummal koccintanak. S még valami: karácsonykor az lép be a nyitott ajtón az ünneplő családhoz, aki akar; szívesen fogadják a szomszédot, a barátot, az utcabelit. Kolumbiában a generációk együtt ünnepelnek mind karácsonykor, mind szilveszterkor. December 3l-e amúgy is rendkívüli érzelmekkel telített nap a latin-amerikai országban. Az év utolsó napján mindenki elegáns és boldog. így várja a jövő évet. Ilyenkor az emberek sokat esznek, isznak, énekelnek, táncolnak és beszélgetnek. December 31-én egy dolog kötelező, ez szent és sérthetetlen: éjfélkor minden gyermeknek a szülői házban a helye, hogy az anyja megáldhassa őt. Abból nincs baj, ha a gyermek nem tartózkodik otthon december 24-én, ha viszont újévkor nem kapja meg a szülői áldást, abból nagy problémák kerekednek. Kolumbiában egyébként december 20 és január 10 között szinte megáll az élet; nem működnek a hivatalok, szünete) mindenféle ügyintézés. Sx. C. Sx.