Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-02 / 283. szám

PÉNTEK, 1994. DEC. 2. A VÁROS 5 Vásár-láz ga Itöztetik a hevásárlóutcát a Széchenyi téren. A kö­" zelgő karácsony mintha ügyet sem vetne az állítólag zuhanó életszínvonalra, a választásokra, vagy a várható jövő évi energia-áremelésre. Az üzlet, az üzlet. Már­pedig szeretet-ünnep ide vagy oda, kétségtelenül a leg­nagyobb „fogás" a kereskedelemnek a karácsony. S ha csak vásárlói szokásainkból vezetnénk le élet­színvonalunkat, bizony elcsodálkoznánk - azt tapaszta­lom, ünneptájt lehetőséginkhez mérten sokkal többet költünk, mini akármelyik nyugat-európai állampolgár. Nem afféle magvar virtusból persze. Nálunk ugyanis el­költeni üzlet a pénzt - takarékoskodni, hagyni inflálód­ni kész öngyilkosság. Kereskedők a megmondhatói, milyen vásárlási láz tör ki így év vége felé. S ha már előre értesülünk a jövő évi áremelésekről, ez csak foko­zódik. A mechanizmus éppen fordítva működik: köl­tekezzünk míg lehet, jövőre úgy is össze kell húznunk magunkat - legalábbis a következő karácsonyig, mert akkor kezdődik az egész elölről. Látják ezt jól a kereskedők is. Sokan élnek is a lehe­tőséggel - akik csak tehetik, meg is „fésülik" az árszorzót ilyenkor. Néhány évvel ezelőtt hallottam a történetet: két játékkereskedő árulta egymással szemben ugyanazt a babát - az egyik ötszáz forintért, a másik nyolcszázhúszért. S akár hiszik, akár nem, a drága mind egy szálig elfogyott, míg a másik kereskedőnek a nyakán maradt a portéka. Ilyenek vagyunk, abban bízunk, ami drágább. Lassan megnyílik a hevásárlóutca, este kigyulladnak a karácsonyi fények, s a nagy rohanásban vásárolunk, vásárolunk, csak vásárolunk... Jövőre már csak a statisztikákat várjuk - a hideg ja­nuári napokban elmerengünk azon, mennyit is zuhant az életszínvonalunk tavaly. Rafai Gábor • „A zene múlhatatlan része az emberi műveltségnek - zene nélkül nincs ember." Kodály gondolatait programul választ­va 1954 őszén - Szegeden el­sőként - énekes osztály indult útjára. Bölcsőjét dr. Szeghy Endre főiskolai tanszékvezető ringatta, mondotta róla Kalmár Ferencné, a tagozat későbbi irányítója. Szeghy tudatosan választott munkásnegyedet az akkor még kísérleti program­hoz, hogy méginkább szembe­tűnő legyen a zene jótékony hatása, így választotta ki a Ró­kusi Altalános Iskolát. A 40 éve működő tagozat első ének­tanárai a ma is Szegeden élő Varga Klára és az elszárma­zott Sípos Éva tanárnők voltak. Kalmár Ferencné - Kati néni - 1955 januárjától irányí­tója, továbbvivője, harcos vé­dője lett az ének-zene tagozat ügyének. Hamarosan meg­indult a kórusmunka is az isko­lában. Az együtténeklés e kü­lönleges formáját úgy megsze­rették a gyerekek, hogy hama­rosan kicsi és nagy kórusra kellett bontani őket. Hosszú éveken keresztül kamarakórus is működött a két kórus mel­lett. Felejthetetlenek - az ének­lőknek és a tanároknak egya­ránt - a Bárdos-estek, a jubileu­mi éneklések, az úttörő kultu­rális szemlén való megmérette­tés, a dal ünnepi alkalmain va­ló szereplés. A Kodály és a Bartók születésnapokra készü­lés, a filharmóniai hangverse­nyek, s az Éneklő Ifjúság moz­galomban való részvétel éven­kénti feladatot adott a kó­rusnak. Külföldön csak né­Az iskola kórusa 1984-ben. hányszor mutatkozhatott be a tagozat énekkara: kétszer Prá­gában, egyszer Pilsenben. 1976-tól Czakóné Forgách Gabriella vette át az alsótago­zatos osztályokat. Az általa ve­zetett Kicsinyek Kórusának si­kerei, a tarhosi nagydíj, majd a zeneakadémiai szereplés máig felejthetetlen élményei a gye­rekeknek. A 40 év munkáját, örömét, sikerét, nehézségeit, buktatóit mindvégig feledtette számunk­ra gyermekeink éneke s a zene, amely megnehezítette, de biz­tosan gazdagította útitarsolyu­kat. Baricz Zsoltné • A Rókusi 1. Számú Altalá­nos Iskola ének-zene tagoza­tának jubileumi hangversenye ma este 6 órától kezdődik a JATE Aulában. Ünnepi kö­szöntőt mond Kókai Gyula igazgató. Közreműködik a Ró­kusi Gyermekkar dr. Baricz Zsoltné vezényletével, és a Ki­csinyek Kórusa Ácsai Gabriel­la vezényletével. December 3­án az iskola öregdiákok talál­kozójának színhelye lesz. • Bulgakov-premier Őfelsége komédiása, nemzetközi produkció (Folytatás az 1. oldalról.) Többségüket a minálunk saját­ságos hangulatú 60-as évek­ben. Hallani meg aztán még korábban lehetett a Menekülés című drámáját, amely a fehér emigráció erkölcsi csődjéről festett katartikus hatású képet; 1958-ban többször is el­hangzott a magyar rádióban, mely tényben nem kell sokáig keresgélni a politikai cél­zatosságot. A Szegedi Nemzeti Színház ma esti, pénteki Bulgakov-be­mutatója elé pedig azért kíván­Ha hinni lehet a rendelkezésemre álló lexikonnak, a Molicre című Bulgakov-tragédiát 1971-ben fordították le először magyar nyelvre. Ez azért eléggé elképesztő, így utólag is, mert a kijevi Hittudományi Főiskola profesz­szorának fiától, a rendszer ellenségének kikiáltott és a Szovjetunióban ezért sajátságos alkotói körülmények közé kényszerűit Bulgakovnak egyéb műveit már jóval korábban lehetett olvasni magyarul is. kőzik mindez, mert a hatalom és a művész közötti viszonyról. erről az eleve egyenlőtlen küz­delemről, az alkotásért a szer­vilizmusra is kész ember tragé­diájáról szóló darabot neves román rendező, Horea Popes­cu állítja színre. Miként hang­súlyoz vajon ennek az egész életében - és műveinek utóéle­tében is - eddig mindig a poli­tizálással „összehozott" szer­zőnek a darabjában? - ez érde­kes lehet a nézőknek. Mellesleg akkor sem aggód­nék, ha minden politikától és afféle történelmi visszatekin­téstől mentesen képzelte volna el Őfelsége komédiásának, avagy az Álszentek összeeskü­vésének e mai demokráciáink­ban hatásos színre állítását. Végtére itt van most nekünk Őfelsége, az abszolutista, aki­vel szemben elég egyenlőtlen küzdelemre ítéltetett a művész. Ezt a drámát nagyon tudják már a világszínház rendezői, a hatása mostanában éri el az El­bától keletre működőket. A szóban forgó zsarnokot egy magyar költő Disznófejű Nagyúrnak nevezte. S. E. • Mikor és ki fizeti vissza a hírhedtté lett balettiskola tan­folyamaira befizetett tandíjat? - kérdezi Ráczné a 252-580-as telefonról. Úgy véli, nincs egyedül pénz-viszszakövetelé­sével, hiszen ez év májusában rajta kívül még jó néhányan be­íratták gyermeküket a szexuá­lisan eltévelyedett, s azóta már börtönbüntetését töltő balett-ta­nár, Barta Károly iskolájába. Ismereteink szerint polgári pe­res eljárást indíthatnak a káro­sultak, s úgy véljük, jobb, ha nem egyenként, hanem össze­fogással teszik. • A kérdések sorát folytatva: a 313—545-ről arról érdeklődik B. T„ hogy a Széchenyi tér közel harminc, faültetésre szánt he­lyén mikor láthat frissen ültetett fákat? Három éve várja ezt a felemelő pillanatot. • Az Oskola utcába milyen tankcsapdákat állítanak még a közlekedésért felelős emberek? - teszi fel a költői kérdést E. Z„ a 430-430-ról. A legutóbbi ak­ció során kerékpárutat kanyarí­tottak le az eddig is szűk úttest­ből, tovább nehezítve az eddig is idegtépő Oskola utcai hala­dást. • A Cserepes sori piac ve­zetőjének figyelmét hívja fel ama tényre T. L.-né a 312-224­ről, hogy az egyik nap 50 forintot, a másik nap 100 forintot kérnek ugyanazért az árusítóhelyért. Nem beszélve arról, hogy nem kerek összegű ((C<f>))))))H VINlESTEL Közérdekű problémáikat, észrevéte­leiket ezen a heten ügyeletes munka­társunkkal, Kalocsai Katalinnal oszthatják meg. Munkanapokon 8 és 10 óra között, vasárnap pedig 14 és 15 óra között várjuk hívásaikat. Rádiótelefonunk száma: 06-60-327-784. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont című rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. helybérleti díj esetében felfelé kerekítenek a helypénzszedők. • Pénzügye akadt Sz. I.-nek is - 472-394 - , akivel a Londoni körúti Komfort Szövetkezetben közölték, hogy 50 fillérest nem fogadnak el. Telefonálónknak nincs tudomása arról, hogy a filléreket már kivonták a honi pénzforgalomból. • Aprópénzről már tegnapi számunkban is szó esett a Csil­lag téri jegyárusító pénztár vál­tópénz hiánya kapcsán, ami esetünkben egy bérlet-, illetve jegyvásárlást hiúsított meg. Az észrevételre Radics János, a Szegedi Közlekedési Társaság illetékese elmondta: arra törek szenek, hogy a városban műkő dő 11 jegypénztárat megfelelő mennyiségű váltópénzzel lás sák el. Ennek ellenére előfor dul, hogy reggel 6 órakor a har­madik vagy negyedik, nagy pénzzel fizető utasnak nem tud­nak visszaadni. A hamarosan felszerelendő jegy váltó auto­maták megoldják ezt a prob­lémát. • Kutyaügy minden napra jut, jelezvén, hogy óriási háború dúl ebtartók és eb nélküliek kö­zött. Ezúttal egy Kiskerti utcai kutyatulajdonosra hívja fel fi­gyelmet P. Cs. Az ebtartó há-^ rom kutyáját hergelte a minap egy arra haladó kóborkutya /éttépésére. Az ebek közül az yik annyira felbőszült, hogy lefonálónknak rontott, akinek érült elmenekülnie. Telefo­lónk úgy véli, nem kell sokat ni arra, hogy Szegeden is lénjék a Budapestihez ha­ló tragédia. • Ellenpélda is akad, mármint arra, hogy nem csak ellenséges­kedés zajlik a kutyások és nem kutyások tábora között. A ritka kivételek közé soroltatik az az eset, amely vasárnap megesett. Kis kutyát gázolt az úrvezető, s a sérült ebet rögvest állatorvos­hoz vitte. Kifizette az ellátás nem csekély díját, aztán haza­fuvarozta a kutyust, kis gazdá­jával együtt. A 490-098-as tele­fonon várják a hívását azért, hogy kifizethessék a vétlen gá­zolónak az orvosi ellátás díját, s köszönetet mondjanak neki. • Az Intercom Filmforgalmazó Vállalatnak és a Korzó mozi munkatársainak mondanak kö­szönetet az Osztrovszky Utcai Altalános Iskola tanulói azért a lehetőségért, hogy soron kívül, még a bemutató vetítés előtt megnézhették az Oroszlánki­rály című mesefilmet. • Idős bácsi kérte segítségün­ket, hogy adjuk közre, elvesz­tette szemüvegét és nyugdíjas igazolványát a Centrum Áruház közelében. Ha valaki rálelt volna, hívja fel a 328-949-et. SQÍLWBR&aO Farmer kantáros, strech, kismama farmernadrágok, szoknyák, mellények nagy választékban Szeged, Mérey u. 9/A Ny.: H-P.: 9-17. Szo.: 9-12 FARMER A DIVAT A FARMI Újra megnyílt a B Galéria. (Fotó: Schmidt Andrea) • Pataki Ferenc „Szín-Világa" Ünnepel a Bartók Művelődési Központ Gyönyörűen felújított falak között ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját tegnap este a Bartók Művelődési Központ. Az ünnepi műsor előtti jeles esemény volt, hogy három éves szünet után újra megnyi­tották a B Galéria. A megújho­dott galériában először Pataki Ferenc festőművész alkotásait csodálhatja meg mindenki. Kü­lön öröm a krónikás szívnek, hogy igen szépszámú közönség gyűlt össze a megnyitóra, ami - valljuk meg őszintén - nem túl gyakori manapság a kul­turális és művészeti ren­dzvényeken. Persze a megol­dás kulcsa ott rejtezik a hely­ben - a B Galériát majd másfél évtizede szolgálja a szegedi művészeti életet -, s az alkotó személyiségében, a kivételes tehetségű festőművész alkotó fantáziájában. Ahogy a tárlat címe is mondja, „Szín-Világ" ez a javából, mely megtekint­hető a Bartók Béla Művelődé­si Központban naponta 10-től 18 óráig. © KÖZÉLETI NAPLÓ MA RÓZSA EDIT országgyű­lési képviselővel találkozhat­nak személyes és közügyek­ben, 17 órától, a megyeháza (Rákóczi tér 1.) földszinti kis­termében. AZ MDF székházban (Ró­mai körút 31.) 17 órától dr. Varga László jogi tanácsadást tart. KEREKES PAL, a 12-es választókerület önkormányzati képviselője 19 órakor lakos­sági fórumot tart a Napos Úti Általános Iskolában. HOLNAP A POLGÁRMESTERJE­LÖLTEK TÉLAPÓJA várja a kicsiket és nagyokat, délelőtt, a Dugonics téren.

Next

/
Thumbnails
Contents