Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-10 / 290. szám

6 KÖZÉLET DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1994. DEC. 10. • A törvény kimondja: december 11-én a polgármestert, s minden önkormányzati képviselői közvetlenül választjuk. A szavazatszámlálóknak mégsem lesz könnyű dolguk, nem csak összeadni kell tudniuk, a spéci számítógépes program használata nélkül nehezen boldogulnának. A „nagy napon", december 11 -én attól függ, hogy hány szavazólapot kapunk, hogy mely településen élünk. A két megyei jogú városban. Szegeden és Hódmezővásárhelyen három szavazólapot kapnak a polgárok: az egyik a polgármester, a másik az egyéni választókerületi önkormányzati képviselő, a harmadik a kisebbségi önkormányzat választására szolgál. Az e célt szolgáló három szavazócédulához a 10 ezer lakosnál többet számláló kisvárosainkban, Csongrádon, Makón és Szentesen egy negyedik is társul, mellyel a megyei önkormányzati testület tagjainak megválasztásához járulhatnak hozzá az ottani polgárok. A 10 ezer vagy annál kisebb települések többségében három szavazólap dukál: egy a polgármester, egy „kislista" a helyi önkormányzati testület, a harmadik a megyei önkormányzat tagjainak választását célozza. Abban a négy községben, ahol kisebbségi önkormányzatot is választanak, így Apátfalván, Magyarcsanádon, Deszken és Választási egyszeregy A rendszer és a szántok Újszentivánon. a negyedik szavazólapon erről nyilváníthatnak véleményt a polgárok. A polgármesterek esete egyszerű. A szavazólapon valamennyi jelölt neve megtalálható lesz, ábécé sorrendbe szedve. Nekünk, választópolgároknak csak annyi a dolgunk, hogy az egyik név melletti körbe „egymást metszó két vonalat" tegyünk. Ha az adott településen nem volt polgármesterjelölt, illetve ha valahol két vagy több jelölt is egyenlő számú érvényes szavazatot kapott, akkor időközi választást kell kitűzni. A települési, illetve a kisebbségi önkormányzati képviselőválasztás rendszeréről tudnunk kell, a törvény rögzíti: a község vagy város nagyságától függően hány lakos hány képviselőt „ér". A kicsik, vagyis a 10 ezer vagy ennél kevesebb lakosú községekben a képviselőket kislistán választják. Az ilyen szavazólap valamennyi jelölt nevét tartalmazza, ábécé sorrendben és az őket jelölő szervezet nevét, illetve a független jelölés tényét. A polgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagja a képviselőtestületnek lehet. Itt az lesz képviselő, aki a megválasztható képviselők létszáma szerint a legtöbb szavazatot kapta. Ha ketten vagy többen ugyanannyi szavazatot tudhatnak magukénak, akkor a jelöltek a korábban megtartott sorsolás sorrenje szerint jutnak mandátumhoz. A nagyobb, vagyis a 10 ezer főnéI több lakosú településeken a képviselők egy részét egyéni választókerületekben a polgárok közvetlenül választják, másik része kompenzációs listáról jut mandátumhoz. A polgárok az egyéni választókerületi jelöltekre egyéni szavazólappal szavaznak. Az ilyen szavazólap ábécé sorrendben tartalmazza a jelöltek, illetve az őket jelölő szervezetek nevét, illetve a független jelölés tényét. Közülük az lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha az első helyet két vagy több jelölt azonos számú szavazattal érte el, időközi választást kell kitűzni. Kompenzációs listát az a jelölő párt vagy társadalmi szervezet indíthat, amely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében jelöltet állított. Egyegy ilyen lista a település egyéni választókerületeiből összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot. Töredékszavazatnak nevezik azt a szavazatot, amelyet az a jelölőszervezet kap, melynek jelöltje az egyéni választókerületben nem szerzett mandátumot. Ha a koalíciót kötő jelölő szervezeteknek nincs közös listája, a töredékszavazatok az ajánlók száma szerint osztódnak. A kompenzációs lista egy sajátos számítási mód alapján kap mandátumot. E számítási módot alkalmazzák a megyei közgyűlés tagjainak választásakor, illetve a kisebbségi kompenzációs lista esetében is. A megyei közgyűlés tagjait - a nem megyei jogú települések polgárai - közvetlenül, listáról választják. A település nagysága szerint 2 választókerületre osztották e megyét is. Az új, 40 fős megyei közgyűlés 25 tagját a 10 ezer lakosúnál kisebb 54 településen, míg 15 képviselőjét a 10 ezernél több lakosú három kisváros, Csongrád, Makó és Szentes polgárai választják meg. A két választókerületben élők eltérő listás szavazólapot kapnak. A két, egymástól eltérő szavazólap a területi választási bizottság által kisorsolt sorrendben tartalmazza a listák, azaz a jelölő szervezetek nevét, rövidítését, továbbá az adott listán induló jelöltek közül az első öt nevét. Érvényesen szavazni csak egy listára lehet a jelölő szervezet neve feletti körben elhelyezett két, egymást metsző vonallal. A listák a leadott szavazatok arányában, az alább részletezett módon kapnak mandátumot. A helyi kisebbségi önkormányzati ok) választásában részt vehet minden, az adott településen élő választópolgár. A nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzati képviselők választására szolgáló szavazólapon a népcsoportok az illetékes választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek, az elnevezése alatt betűrendbe szedve áll a jelöltek neve. Érvényesen szavazni csak egy kisebbség listáján szereplő 3 vagy 5 jelöltre lehet. Az egyfordulós választás akkor lesz érvényes, ha a 10 ezer lakosúnál kisebb településeken legalább 50, az ennél nagyobb városokban legalább 100 polgár érvényesen szavazott. A listákról mandátumot szerezni a következő módon lehet. Egy táblázatot állítanak össze, amelyben minden lista neve alatt számoszlop áll. A számoszlop első száma: az adot lista szavazatainak száma, osztva 1,5-del, a következő számok: a harmada, ötöde, hetede stb. E táblázat segítségével úgy osztják ki a mandátumokat, hogy mindig a legnagyobb számot keresik, s amely lista neve alatt találják, az kap egy mandátumot. Ezt a .játékot" addig folytatják, míg az összes kiosztható mandátum elfogy. Ha két vagy több számoszlopban is megtalálható a keresett legnagyobb szám, akkor vagy az a lista kap mandátumot, amelyik addig még nem, illetőleg kevesebbet szerzett, ha ez a szempont is egyenlőséget teremt, akkor a jelöltállítást lezáró sorsolás eredményére hagyatkoznak, azaz az a lista kap mandátumot, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott. Ú. I. SZAVAZÓLAP * * | I U I • M» O • M* O (.® <5 SZAVAZÓLAP »_.ér Ma* ... «r MkaHIMHiM •»— 0 0 . o — A „WibI.. tfAvAMá i wvtft (neűett) kftrtstii Hbf lytütc két cgyciáit' IA |«M h «irtJM WWMI MntfáM • M • MM 0 o 0 — 0 »—> 0 -, gn«i«»a»i MNlf*«! ' Ijmiim I« M—bafctiMi 0 KM W Egyén túksaMtrUlet: rálantát narazilapjának minije SZAVAZÓLAP Önkormányom képviselők választása 19 „..ér nap (település nevei uémávCaaziókerüe! .A Érvényesen lavuli csak 1 jtlőhrt lehet .{•év) f) (jeláKuenreianeve vtgy unik rövittltéie I ...Wv) 0 . (aév kisebbség. nydvenV .... íjeWUr unveui neve vtfy lenek rövidkéié) íoév) Q -•<-> o (független jelok) kisebbségi jelölt A jetoket-e i i i nev* auélecb kikben eibelyeiee kál egymást naetaző vonallal khet. ffi® (Ht s váíatilásr bizottság i jelöket eeeueti vigy eenkai kiiebbtégj JeléOlfcénl veszt ayilvánsutéaba. akkor e kisebbség aevát s asavaeólapoe M kelt fflMetniA pH* kívánságár. t nevét i • Iruvtadám*) a vagy etnikai kJsebbeég «yanyetvén Is URilmonit kell • A helyhatósági választásokon megyénkben összesen 471 (ebből Szegeden 134) szavazókörben adhatják le voksaikat az állampolgárok. Szavazni személyesen és csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. Kivéve, ha a mozgásában gátolt polgár kéri, hogy a szavazatszámláló bizottság két tagja keresse fel lakásán. Szavazni december 11-én 6 órától 19 óráig lehet. Ettől a helyi körülmények miatt a helyi választási bizottság eltérhet, s akkor ott 5 Szavazzunk! órakor, nyitnak a szavazóhelyiségek. Szavazni csak a hivatalos szavazólapokkal lehet. A jelöltre, illetőleg listára szavazni a jelölt neve melletti, illetőleg a jelölő szervezet neve feletti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet. A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a nyilvántartásban szerepel vagy abba utóbb felvették. Ha a szavazólap kitöltését a polgár elrontotta, azt bevonják és erről jegyzőkönyv készül, majd egy új szavazólapot adnak át a választónak. Ilyen aktusra csak egyszer kerülhet sor. A választópolgár a szavazófülkében szavaz, ezután a szavazólapot borítékba teszi, és a szavazatszámláló bizottság előtt urnába teszi. A választások sikeres lebonyolításáért több százan dolgoznak december 11-én is. A megye 59 településén szavazókörönként legalább 3 fős a bizottság, minden községben és városban legalább 6 személy alkotja a választási munkacsoportot, továbbá minden választási bizottság (településenként 5-6 személy) tüsténkedik. Már csak nekünk, választópolgároknak kell aktivizálódnunk! SZAVAZÓLAP An*RmMi0«etuat<iMé 'UHWIUKA „X— MmHt* Wiil ,1 n—t* MM* o o o o OíWmr*) <j*MM*«) (Ktefcn.**) Cekftwitl © ® /. cémí mtlUUtl AJ Kisüstit váUstíás lumaótopjíluik mintája SZAVAZÓLAP Önkormányzati képviselők váliraán IS.... év hdn«p nap Érvényesen szavazni legfeljebb jelöltre lehel A (név) Q (jelölői vigy má rövidkéié) B (kév) (jelöiő szervezet neve vagy aonaá rövidítése) .(név kisebbségi nyeíveny kisebbségi jetölt -(*.) o _ (flggaden jelöli) Z „~ (aév) Q Blggeden.. kisebbségi jelöli A jelöltekre szsvseni s nevűk mellem kikben elhelyezett kél egymást metsző vaasllsl lehet. © ® (He i választási bizottság s Jelöltet nemzeu vtgy etnikai kisebbségi jelöltként veszi nyilvántartásba. akkor a kisebbség nevét s szavazólapon fel kell Hintetni A jelölt, illetve e jelöltet állító kisebbségi szervezet kívánságéra t jelölt, illetve s kisebbségi szervezel, valamint s nemzeti vagy etnikai kisebbség nevét a szavazólapon a kisebbség nyelvén is te) kell tónusai.)