Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-10 / 290. szám

SZOMBAT, 1994. DEC. 10. INTERJÚ 7 Vadászok az erdőszélen. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Tisztújítás a Sándorfalvi Vadásztársaságnál Ismét Kónya József az elnök Hétvégeken mostanában sűrűn „szól" a puska a zsombé­kosokban és az erdőszéleken annak tanúságául, hogy itt a vadászidény. Az apróvadat ­fácánt, nyulat - ugyanis október elsejétől lehet puska­végre kapni, de ilyenkor lövik ki egyéni vadászattal a tar va­dakat (a trófeátlan vagy hibás agancsú bakot, a szaporításra alkalmatlan sutát) is, mintegy szabályozva az állományt. A Sándorfalvi Vadásztársaságnál bérkilövéssel kezdődött a sze­zon, nyolc (öt-húsz fős) olasz csoport durrogtatta a puskáját a határban. Az elmúlt hétvégén negyedik társasvadászatát rendezte a társaság, 72 puska és 16 hajtó róta a kilométereket a dóci-tói és a homokpusztai területen. Az ötórás igencsak eredményes volt, 130 fácánka­kas, 80 nyúl és egy róka került terítékre. A vadászatot megelőző na­pon tartotta tisztújító közgyű­lését a 70 fős - három hivatá­sos vadászt foglalkozttató ­társaság. Az elnökség be­számolójából kiderült, hogy Vadászteher. (Fotó: Gyenes Kálmán) mily' eredményesen gazdál­kodtak a 15 ezer hektáros terü­leten az elmúlt, öt évet felölelő ciklusban. A vadászatokon és a fehér asztalnál is derűs, ám mindig fegyelmezett társaság (balesetük még nem volt!) jól tette dolgát, a tervezett évi 4.5-5 milliós árbevételét ta­valy és az idén is teljesítette. Bizonyára ez is közrejátszott abban, hogy az Országos Va­dászati Védegylet által nemrég „Nimród Emlékérem"-mel ki­tüntetett Kónya Józsefet vál­asztották ismét elnöknek. Gy. E. • Iskolaszékek ás helyi társadalom Alku az oktatásért Az önkormányzatnak, peda­gógusoknak és a szülőknek al­kuk folyamatában kell alakí­taniuk az iskola arculatát; a cél az, hogy az oktatási intézmé­nyekben a jelenleginél jobban érezzék magukat a gyerekek ­jelentette ki Mihály Ottó, az Is­kolafejlesztési Alapítvány el­nöke azon a kétnapos konfe­rencián, amely Iskolaszékek és helyi társadalom címmel pén­teken kezdődött Budapesten. A szónok kiemelte: alku csak ak­kor lehetséges, ha az említett három tényező közül egyik sem kerül túlsúlyos helyzetbe. Az egyensúly kényszeríti ki, hogy egyezkedések sorozatával old­ják meg a konfliktusokat, így születhetnek végül is a gyere­kek érdekeit szem előtt tartó döntések - vélekedett az előadó. • Drága hölgyem, ne hagyja magát a bűntudattól hajszoltat­ni! Minden stressz oka a szo­rongás, amit az állandó időza­var kelt bennünk. Én ráérek, innen nem lehet elkésni ­mondja, s már ez az első há­rom mondat után úgy érzem magam, mintha nem is dolgoz­ni, de születésnapi zsúrra ér­keztem volna. A polgári ízlés­sel berendezett, tágas lakásba belépve összeismerkedünk Adrienne asszonnyal is, akit Tapody doktor úgy mutat be, mint feleséget, és negyven éve hűséges munkatársat, asszisz­tenst. • Miért éppen Dorozsmát választotta a több évtizedes praktizálás színhelyéül? ­kérdezem vendéglátómat, miután elhelyezkedem a hanglemezekkel és köny­vekkel teli szekrényekkel szemben álló kényelmes fo­telben. - Itt született az üköreg­apám nagyapja is. Apám tiszt­viselő volt a községházán, ő akarta, hogy gyermekeiből ta­nult ember legyen. Közvetle­nül a háború után, az akkori fa­luvezetőség kért meg, hogy maradjak. Mindenkit ismerek a faluban, itt még most is sokan Dodinak szólítanak. • Ha jól számolok, 1944­ben, a háború legvéresebb időszakában kapta a diplo­máját, mi történt Önnel a doktorrá avatás után? - Azt hiszem, soha nem fe­lejtem el azt a néhány hónapot, amit friss diplomával a zse­bemben átéltem. Ősszel már ideértek a szovjet csapatok, ne­kem is be kellett vonulnom, s mint orvos, a sebesültek mellé kerültem. Azt nem lehet leírni, amit ott láttam, megéltem. Fia­tal gyerekemberek haltak meg a szemem láttára. Kezüket, lá­bukat vesztett katonák fájdal­mát kellett enyhíteni. Fontos­sági sorrendet kialakítani a menthetetlen, a súlyos és a ke­vésbé súlyos betegek között. Mindezt a szükségeshez messze nem elegendő műszer és fájda­lomcsillapító birtokában. Sze­• Aranydiplomával Dotozsmán Dódi doktor úr A dorozsmai ház az utcasarkon áll. Szárazbejárós, széparányú, századeleji, földszintes épület. Csengeté­semre szálfatermetű úr nyitja ki a nagykaput. A ven­déglátó dr.Tapody Dömötör, körzeti főorvos, aki nemrég kapott aranydiplomát az ötven évvel ezelőtt kiállított or­vosi bizonyítványa mellé. A tényekre rácáfol a doktor fiatalos mozgása, viselkedése. Mikor késésem miatt sza­badkozni kezdek, az is kiderül, a házigazda nem az illemszabályok embere, nem tart igényt bocsánatkéré­semre. Gyorsan karonfog és mosolyogva nyugtatgat. Dr. Tapody Dömötör. (Fotó: Révész Róbert) rencsémre egy tapasztalt, idő­sebb kolléga mellé kerültem, aki szakmából és humanizus­ból percenként vizsgázott kitű­nőre. Tőle tanultam meg, hogy a betegnek nemcsak sebe. tes­te, de lelke is van. A doktor megrázó, háborús meséje után a békésebb évek orvosi tapasztalatairól beszél­getünk. Miközben mesél, úgy érzem, nem sokáig bírom, hogy ne kottyantsam el saját panaszaimat. S mikor ezekről is szó esik, kapok egy meg­szívlelendő tanácsot. - Ne higgyen annak az or­vosnak, aki magát az első diag­nózis megállapítása után nem rendeli újra vissza! - mondja a doktor olyan komolyan, mint­ha a hippokratészi esküból idézne. - Nem igaz, hogy vala­ki mindig első látásra, holtbiz­tosán tud diagnosztizálni. Én nagyon sokat köszönhetek a kételkedésemnek. Napi felada­tomnak tekintettem legalább egy problémának a szakiroda­lomban utána olvasni. • Praktizálása idején men­tett életet? - A múltkor egy hölgy meg­állított az ABC-ben. „No, tud­ja-e doktor úr, ki ez a fiú? " ­kérdezte és rámutatott egy har­minc körüli, szépen megter­mett fiatalemberre. Azzal a „gyermekkel" álltam szemben, aki sok éve majdnem belehalt a betegségébe. Eszembe villant az az éjszaka, amit az isten há­ta mögötti tanyán, a lázas kis­fiú ágya mellett az anyjával át­virrasztottunk. Már-már le­mondtam a gyerekről, mikor rájöttem a titok nyitjára. Min­den gyakorló orvos életében előfordulnak olyan helyzetek, mikor nincs idő a gondolkodás­ra, hanem azonnal cselekedni kell. És később, utánagondolva a történteknek, sajnos mindig talál az ember valamit, amit másként kellett volna tennie. Ettől olyan nehéz a mi hivatá­sunk. A hosszú tapasztalás út­ján ki kell alkuljon az orvosban az alázat és az igény: mindig kutatni, keresni a jobb megol­dást. A körzeti, vagy háziorvos a betegei között él. Az ő köte­lessége észrevenni azokat a tü­neteket, amelyekkel az embe­rek talán nem is mennek orvos­hoz. Elég egy kis figyelmen kí­vül hagyott hőemelkedés és belopózhat a családba a baj. Egy gyulladás, ami később megtámadhatja a vesét, a szi­vet. Vagyis: minden gyógyít­ható az elején, de semmi a vé­gén! Az orvos dolga: idejében megnyomni a vészcsengőt. Tapody főorvos úrnak van még egy fontos alapelve. Az orvos, legyen bármilyen poli­tikai helyzet, ne törődjön azzal, ki kinek az oldalán áll, gyó­gyítson. „Tudja, a szeretet ren­geteget segítene az emberisé­gen. kicsit jobban kellene fi­gyelnünk egymásra" - mondja, miközben megméri a vérnyo­másomat. Búcsúzóul még meg­mutatja a falon függó, ötven évvel ezelőtt kiállított, latin nyelvű diplomáját. Tanárai kö­zött ilyen személyek szere­pelnek, mint Szent-Györgyi Albert, Jancsó Miklós. Azt hi­szem. Dódi doktor úr ma is megfelel az említett professzo­rok egykori elvárásainak. Pacsika Emília Vasutassztrájk után Levelet írt a miniszter „A kormány sajnálattal vette tudomásul, hogy a folytatódó tárgyalások ellenére meg­történt a kétórás figyelmeztető sztrájk, ami jelentős gazdasági veszteséget okozott az ország­nak. Ugyanakkor megállapí­totta, hogy a kormány a vasúti dolgozók 1995. évi béremelése ügyében kimerítette vala­mennyi lehetőségét. A költség­vetésnek nincsenek újabb tar­talékai. A kormány fenntartja ­a közalkalmazottak által elfo­gadott megállapodáshoz ha­sonlóan - a 6 százalékos bér­emelési javaslatát. Teszi ezt annak érdekében is, hogy ne legyen további sztrájk." Dr. Lotz Károly mi­niszter - december 8-i kormányülést követően - levélben tájékoztatta a három reprezentatív vasúti szakszervezet ve­zetőjét a kétórás figyel­meztető sztrájk és a MÁV Rt. differenciált béremelésre vonatkozó javaslata kormányzati értékeléséről. Ebből idé­zünk részleteket. „Ha a MAV Rt. gazdálkodá­sa eredményes, racionalizálási és költségcsökkentő intézkedé­sei sikeresek - amire egyéb­ként a mai kormánydöntés kü­lön is felhívja a MÁV Rt. ve­zetőinek figyelmét -, akkor to­vábbi keresetnövelésre is lesz mód. Ez azonban elsősorban a MÁV Rt. vezetőinek, dolgozó­inak fegyelmezett munkájától, hatékony teljesítményétől függ. A kormány nem tartja helyénvalónak, hogy az adófi­zető polgárok pénzéből teljesít­ménnyel alá nem támasztott bérköveteléseket teljesítsen. Ezért is üdvözölné a kormány, ha a MÁV Rt. bérezési struktú­rája úgy alakulna át, hogy az jobban tükrözze a felelősséget, a teljesítményt és a munkafe­gyelmet, melyek javítására igen nagy szükség van". Új elnöke van A szellemi élet fenntartása hazánkban alapvető feladat a jelenlegi nehéz gazdasági kö­rülmények ellenére is. A Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségi Kama­rája (MTESZ) egyik legfonto­sabb feladata, hogy e cél meg­valósításához biztosítsa a le­hetséges társadalmi, gazdasági és technikai eszközöket. Ezt Havass Miklós, az MTESZ újonnan megválasztott elnöke mondta a szervezet pénteki saj­tótájékoztatóján. Havass Mik­lóst a szövetségi kamara szö­vetségi tanácsa választotta meg két évre az elnöki tisztségre, emellett az MTESZ elnökségét is újjáválasztotta pénteki ülésén. LOMBARD INGATLAN IRODA 6720 Szeged Arany J. u. 7. Tel.: 62/323-729, 471-958. Szeged, Mikszáth K. u. 23- sz. alatti, 1986-ban hagyo­mányos technoló­giával épült, II. eqpeleti, 113 nm hasznos alapterü­letű lakás (funk­cióváltással, átala­kítás nélkül iroda­ként is funkcionál­hat), illetve a hoz­zátartozó garázs, raktár és tetőtéri vendégszoba eladó. NAPPALI ZÁRT ERKÉLY Gazdasági társaságok, illetve egyéni vállalkozók vételi szándéka esetében igénybe vehető a LOMBARD LÍZING Rt. ingatlanlízing­konstrukciója is. • Előfizetői klubkártya játé­kunk e heti nyereményéért, a gyermekeknek szánt, videós nyelvoktató játékért a sors és a szerencse szeszélyéből egy nyelvtanár jelentkezett. Veress­né Farkas Ildikó francia nyel­vet tanít a JATE-n, de nem szomorodott el azon, hogy a kis masina angolul tud. - A 8 éves fiam az iskolában franciát, a 12 éves lányom an­golt tanul. A kisebbiknek azért lehet majd kedves e karácsony­ra eltett ajándék, mert játék, a nagyobbnak meg az angol miatt. • A nyelvész miként ítéli meg az efféle technikai se­gédeszközöket? - Ügyes kis szerkezet, érde­kes motivációt adhat a nyelvta­nuláshoz. Szókincs fejlesztésre éppúgy alkalmas, mint az is­mert kifejezések bevésésére. Egyébként számomra, s prog­ramtervező féljem számára is a számítógép mindennapos mun­kaeszköz. A gyerekek meg kü­• Olvassák-e a gyerekek? Nyelvi nehézségek nélkül Veressné Farkas Ildikó, klubkártya játékunk nyertese lönösen otthonosan mozognak a technika világában. • Meglepetésnek szánja a nyereményt? - Igen, de hogy sikerül-e, attól függ, hogy olvassák-e a Délmagyart. • Most kiderül. Ön mióta olvasónk, előfizetőnk? - Tizenhat éve mentem férj­hez, az önálló életünk kezdetén rendeltem meg a lapot. Előtte is olvastam otthon a szüleim­nél. Nálunk ez már családi ha­gyomány. • Mi érdekli leginkább? - A színikritikák, a Stefánia és más kulturális mellékletek és a Torony alatt engem is érintő városházi információi. Leginkább késő este jut idő az olvasásra. • A szerencsével mennyire jár párban? - Nem panaszkodom, de ha a nyerésre gondol, akkor nincs mivel dicsekednem. Először fordult most velem elő. T. Sz I.

Next

/
Thumbnails
Contents