Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-30 / 281. szám

SZERDA, 1994. Nov. 30. • Iskolától beteg gyerekek Gyorstalpaló oktatás ­készségszintű követelés HANGSÚLY 7 (Folytatás 1. oldalról.) pszichoszomatikus betegséges tünetcsoportok jelentkeznek a gyerekeken. Legáltalánosabb a fejfájás, mellyel a gyerekek jó része küszködik, de ide so­rolható még a gyomorfájás, hasfájás, hasmenés, hányás, krónikus köhögés, alvási za­varok, az érzelmi élet zavarai, magatartási zavarok. Ezek jó része sajnos már kisiskolás korban jelentkezik. • Köthetőek ezek a beteg­ségek naptárhoz, pontosab­ban a tanév különböző ré­szeihez? - Igen, hiszen a terheléssel függenek össze. Szeptember­ben, amikor a gyerekek beke­rülnek az iskolába, még nem jelentkeznek tünetek. Egy-két hónap alatt dekompenzálód­nak, s november táján jelent­keznek a panaszok először, a második „futam" május kör­nyékére tehető, legfőbb ok itt az év végi kifáradás. • Létezik egy szakkifeje­zés, iskola-fóbia. Mit jelent ez pontosan? - A gyerekek az iskola elől menekülnek. Iskola előtt kü­lönböző problémák jelentkez­nek, pszichés tünetekkel reagá­lnak. Ennek legáltalánosabb példája, amikor a gyerek min­den reggel hány. • Nem keverendő össze ez a dolgozatírás előtti beteg­ség-szimulálással... - Nem, ezek krónikus prob­lémák, függetlenül attól, hogy éppen milyen tantárgyi köve­telmények vannak. Akkor is je­lentkeznek, amikor éppen sem­miféle számonkérés nem vár­ható. Iskolaorvosként egyéb­ként nap mint nap őrlődöm amiatt, hogy a gyerekek nem hiányozhatnak. Egész egysze­rűen nem engedhetik meg ezt a luxust, hiszen 2-3 órai kiha­gyás is óriási szakadékot jelent nekik. • Milyen szerepük van a különóráknak a betegségek kialakulásában ? - Amfg az iskola nem tanít­ja meg a gyerekeket arra, ami­re az élet folyamán szükség van, addig sok szülő úgy érzi, hogy iskolaidőn kívül kell pó­tolni ezeket. A gyerekek jó ré­sze jár edzésre, zeneórára, külön nyelvórára, ezek az is­meretek és a testedzés termé­szetesen hasznos, azonban a gyerekek ezáltal csak hajszol­tabbak lesznek. Az előbbiek­ben felsorolt problémák régeb­ben jórészt nagyiskolás korban jelentkeztek, mára azonban „lecsúsztak" a kisiskolás korra, s ezekben komoly szerepük van a különóráknak is. • Mi lesz a következménye a gondoknak nagyiskolás­korban? - Ezek a gyerekek elkallód­nak, lemorzsolódnak, devián­sakká, esetleg veszélyeztettek­ké válnak, vagy pedig túlontúl nagy szorongások árán átevic­kélnek és később az életben si­kertelenekké válnak. • Mi lehet a megoldás? - Ez jó kérdés. Ha ezt tud­nám, akkor most erről tartanék előadást. Véleményem szerint talán az lenne a legfontosabb, hogy egyrészt jobban szelek­táljuk az információáradatatot, amit a gyerekekre zúdítunk, másrészt meg kellene tanítani nekik a tanulás fortélyait, hogy aztán ne elveszettek legyenek, hanem eredményesek és sike­resek. Meg kellense szüntetni azt a feszültséget, ami a gyere­kek felmorzsolódásának a hát­terében áll; az iskola a jelenle­gi tempóval csak gyorstalpaló szinten oktat - és készség­szinten követel. • Az új oktatási módszerek, a 6+6 és társai nem jelen­tenek könnyebbséget? - Ezekről módszerekről én vajmi keveset tudok, hiszen rendkívül frissek. Félek azon­ban attól, hogy ezek a módsze­rek csak tovább gerjesztik ezt az állapotot. Nem ismerem rész­letesen az új Nemzeti Alaptan­terv elemeit, ám attól rettegek, hogy a beharangozott, általá­nos és társadalmilag elfogadott számonkérés fegyvertárát fog­ják szélesíteni. • A modern kor talán több alapismeretet követel... - így van, csakhogy a felté­telek nincsenek megteremtve, nem lehet ilyen hajszolt oktatá­si rendszerbe beilleszteni a kö­vetelményrendszert. Nem hi­szem, hogy a gyerekek, bárme­lyik életkorban pszichésen és szellemileg megfelelően fejlet­tek lennének ezt elviselni. Takács Viktor • A SZOTE Dugonics téri ta­nácsterme volt a helyszíne an­nak a sajtótájékoztatónak, amelyet tegnap a világhírű Glaxo cég és a Tudomány Ki­adó közösen szervezett a vá­rosban dolgozó újságírók szá­mára, az egyetem vezetőinek részvételével. A házigazdák nevében dr. Dux László professzor, az egyetem oktatási rektorhelyet­tese köszöntötte a megjelen­teket, majd vázolta a hazai föl­sőoktatásban tapasztalható vál­tozásokat. Ezek egyik jellem­zője, hogy éles versenyhelyzet alakult ki, amely a nagyobb támogatásért, a több hallgató­ért, a jobb oktatókért, az intéz­mények rangsorában a jobb helyezésért állítja csatasorba az illetékeseket. Az orvostudo­mányban is bekövetkezett in­formációrobbanásnak pedig az a következménye, hogy a ha­gyományos oktatási módsze­rekkel nem lehet nyomon kö­vetni az ismeretanyag rohamos bővülését. Az egyetem által vendégül látott két cég éppen arra vállalkozott, hogy a maga módján segítséget nyújtson a korszerű, a világszínvonallal lépést tartani igyekvő hazai or­vosképzésben. Amint dr. Nagy Judit, a Tu­domány Kiadó főszerkesztője elmondta: a világ második leg­nagyobb gyógyszergyártójával, a Glaxo céggel a magyar, föl­növekvő orvosnemzedéket az immár hagyományos együtt­Az orvos ezekkel a modern eszközökkel önképző módon is szert tehet újabb ismeretekre. (Fotó: Révész Róbert) működésük révén kívánják tá­mogatni. Jóvoltukból a négy orvosegyetem egy-egy teljes évfolyamának hallgatói 16 ezer forint helyett 2000 forintért juthatnak hozzá a belgyógyá­szati és az ahhoz kapcsolódó területek alapműveként szá­montartott, három kötetes, 3000 oldalas Orvostudomány című kézikönyvhöz. A Scienti­fic American Medicine magyar kiadása nem egyszerű fordítása az amerikainak: hazai vezető professzorok által irányított munkacsoportok adaptálták a tudnivalókat a sajátos hazai vi­szonyokhoz. Különlegessége a könyvnek praktikus „forgatha­tósága": a kapcsos dossziékban elhelyezett lapjain lévő, régi, elavult ismeretek újakra cse­rélhetők, s az új felfedezések megjelenésével bővíthetők. Negyedévente 300 oldalnyi új ismeretet fűzhetnek a diákok a többi mellé. Tehát ez az a könyv, amely soha nem avul el. Gesztes Tamás, a Glaxo ha­zai ügyvezető igazgatója a vá­llalatot bemutatva hangsúlyoz­ta: a cégnél hagyomány, hogy a bevételek jelentős részét visz­szaforgatják az egészséggel kapcsolatos kutatások, fejlesz­tések, a gyógyítás, a megelőzés és az oktatás támogatására, s ugyancsak sokat költenek jóté­konysági célokra. Ezáltal nem csak gyógyszereikkel vannak jelen a világ 150 országának egészségügyében. A brit cég csaknem tíz éve nyitott képvi­seleti irodát Magyarországon, amely ma már leányvállalat­ként működik, s követve a példát, a hazai egészségügy fejlesztését is célul tűzte ki. Ennek egyik bizonyítéka a me­dikusok könyvakciójára for­dított 10 millió forint, valamint az oktatást és továbbképzést ugyancsak segítő kiállítások. Az érdeklődők tegnap meg­tekinthették az oktatási épület­ben a British Council által összeállított gyógyszertörténeti bemutató anyagát, valamint a korszerű oktatástechnikai esz­közökből álló orvosi önképző központot is. Ch. Á. A SZOTE űj jelvénye? Elkeserednék, ha ilyen új jelvényt akarnának az egye­temnek. Van már neki, és az sokkal jobb. Nagyon aggódom, ebben a minőségében egyetlen beteg se törekedne bele sem ambulan­ter, sem bennfekvőként. Az egészséges oktatók se, de talán a hallgatók se. Mindez azon­ban csak dünnyögés, mert két ember, úgy tűnik, kivétel. A belső oldalon áll ugyanis, hogy két új ember szerkeszti a lapot, és a főszerkesztő éppen elsős. Nem tudhatom, milyen ellenérzéseket hozhatott ma­gával a középiskolából, az is megeshet, hogy áztatott kötél­lel verték ide hallgatónak is, és a hallgatói önkormányzatba is. Néminemű ódivatú emlékeim vannak az „erejétől duzzado­zó" fiatalság lényegéről - így mutatkozik be -, de nagyon meglep, hogy az általuk szer­Hatalmas szippantókocsi áll rajzban elbeszélve a PSP című, alcíme szerint a SZOTE Hallgatói Önkormányzatá­nak lapja legelején, és hogy tévedés ne essék, a hátoldalán is. Elgondolkodtató újdonság. Az van ráírva az óriásra, hogy SZOTE. Eddig úgy tudtuk, a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem rövidítése ez, amely ugyan állandó vesze­delemben van, amióta Szent-Györgyi Albert nevét viseli, de hogy szippantókocsi legyen belőle, nem hittük volna. kesztett lapnak a színvonala elejétől a végéig nadrágszíj alatti. Azon fölül már nem em­ber az ember? Azt tudom, vég­zős orvosok szoktak kiadni másoknak is érdekes évköny­vet, amelyben alkalmanként ta­náraik is megkapják bátor szó­kimondással a magukét, de ha az a torony gombja, akkor, azt hiszem, ez a pince legfeneke lehet csupán. Megfordul a fe­jemben az is, csak nem ezzel akarják lehetetlen helyzetbe hozni felelős kiadójukat? Türelem, elsősök! Átkozott legyen, aki rosszra gondol, de a Tele van a HÖK­öm! mindenféle asszociációval is csak egyféleképpen érthető. Nem tudhatom, takar-e valósá­gos személyt a dr. Vakolat Irén álnév, akinek a rovata szintúgy „alvilági", de benne többek kö­zött az a szakállasnál is szakál­lasabb vicc, hogy lehet-e trip­pert kapni vécén, vagy az űj öl­töny lehányása, hányhat ugyan szikrákat, de legföljebb sötétet. Végre megcsillan a szemem: irodalmi rovata is van a lap­nak! Átolvasván, sajnálattal kell mondanom, az itt közölt akármi egynémely irodalmi lapban is megtalálná a helyét, annyira zavaros. A Dühöngő címen közölt két üres lapot a legdemokratikusabb betétnek mondják. Azt hiszem, sokáig fölülmúlhatatlan lesz. És a le­hető legdrágább, mert elgon­dolkodtatóan üres. Nyert mé­gis, azonnal dühöngd lettem magam is. Annak idején, bölcsészhall­gatóként se tudtunk volna eny­nyire színvonaltalan orvos­egyetemi lapot elképzelni. Jó lenne hinnem, a mögötte lévő önkormányzatnak nem eddig és a szellemi színvonala 1994­ben! Gondolják meg, elsőéves or­vosjelöltek! Nem kellene egy kicsi srófon egészen kicsikét igazítaniok? Ez mégiscsak egyetem! És az elsős is érett, mert érettségizett. A mostani szám nagyon mellé talált. H. D. • Majd' 200 millióval tartoznak a Szetáv-nak m Kimerülőben a tartalékok m Hamarabb jön majd a végrehajtó lövőre (rá)fázunk? • Most már biztos, hogy nem­csak a radiátoroktól lesz mele­gük jövőre azoknak a lakók­nak, akiknek lakásait és meleg vizét a Szetáv Kft., vagy is­mertebb nevén a Távhő fűti fel. Január l-jétől ugyanis elő­reláthatólag 70-80 százalékkal emelkednek az energiaárak. Erről, és lehetséges következ­ményeiről kérdeztem dr. Kar­say Évát, a Szetáv főkönyve­lőjét. • Figyelmeztető volt Kő­szeg példája, ahol a táv­hőszolgáltató vállalat a be nem hajtott adósságok miatt olyan rossz anyagi helyzetbe került, hogy ko­molyan fontolóra vette a távfűtés beszüntetését. Szegeden is megtörténhet ez? - Ha oly mértékben kiürül a kasszánk, hogy képtelenek les­zünk kifizetni a Dégáznak a földgázt, nálunk is kihűlhetnek a panellakások radiátorai. Hogy mennyire függünk a gáz­szolgáltatótól, jól mutatja az a tény, hogy a távfűtés árának 60 százalékát a beszerzett energia szabja meg, tehát teljesen füg­getlen tőlünk. Csak a maradék 40 százalék az, ami a cég mű­ködtetési költségeit fedezi. • Gondolom, a kassza ki­ürülése, illetve feltöltődése elsősorban a lakosságtól függ. Akiket pedig egyálta­lán nem lelkesít a januári energiaár-emelés híre... - Meg tudom érteni őket. Miután, mint már említettem, a földgáz a számlánk 60 száza­lékát teszi ki, egy esetleges 70 százalékos emelés a mi árain­kon körülbelül 40 százalékos növekedést jelent. De nem is ez a fő gond. Ak­kor leszünk bajban, ha későn, mondjuk csak december végén jelentik be az áremelés tényét. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a Dégáz januárban már ezt az árat fogja számlázni nekünk. Mi kikalkuláljuk az új távhő­szolgáltatási díjakat, amit az önkormányzat, mint árhatóság fog elbírálni és elfogadni. Majd egyszer... Mert igencsak valószínű, hogy az új város­atyáknak nem ez lesz a fő gondjuk. Ha pedig csúszással csak februártól fogadják el az új díjat, kénytelenek leszünk januárban még a régi árat számlázni fogyasztóinknak. így a lakosság jól jár, mi rosz­szul. Ez a különbözet, amitől megfosztanak bennünket, oly­annyira jelentős lehet, hogy anyagilag teljesen ellehetetle­nülünk. A hidegebb hónapok­ban ugyanis akár 100 millió fo­rintot is ki kell fizetnünk a Dé­gáznak. Ha ezt 70 százalékkal emelik, az már 170 millió fo­rint kiadás. Januárban tehát plusz 70 milliót kellene vala­honnan előteremtenünk, ha ek­kora lesz az áremelés. És ez ki­merítheti tartalékainkat. • Mekkorák ezek a tartalé­kok? - Ezt nem szeretném felfed­ni, annyit azonban elárulhatok, hogy fokozatosan csökkennek. S ha ebben a fűtési szezonban tán még nem is, egy-két éven belül igen szorult helyzetbe ke­rülhetünk. • Például csődbe? - Nem tudom. Elméletileg gazdánknak, az önkormányzat­nak úgynevezett ellátási köte­lezettséget ír elő a törvény, va­gyis nem hagyhatja azt, hogy csődbe jussunk. Nekünk már az is nagy segítség, ha kezessé­get vállalnak a hiteleinkért. Hiszen tisztában vagyunk vele, hogy ők sem dúskálnak az anyagi javakban. • Ha a tartalékokról nem is, azért a kinnlévőségekről megtudhatunk valamit? - Az összeg, amivel tartoz­nak nekünk, a 200 millióhoz közelít. Ehhez havonta a ki­számlázott távhődíj 6-7 száza­léka, nagyjából 5 millió forint adódik hozzá, a maradék 93-94 százalékot a lakosság befizeti. Vannak azonban reménykeltő tendenciák is. Sokat teszünk azért, hogy behajtsuk a tartozá­sokat. A jövő évtől még haté­konyabbak szeretnénk lenni. Számítógépes rendszerünk és alkalmazott programjaink se­gítségével, úgy érzem, most már minden eszköz rendelke­zésünkre áll ahhoz, hogy minél előbb megkapjuk a pénzünket. Vagyis hamarabb találkozhat­nak adósaink a végrehajtóval, mint eddig. • Hogyan hajtják be adós­ságaikat? - A legegyszerűbb persze az lenne, ha a nem fizetők laká­saibvan a fűtést kikapcsolnánk." Azonban ez műszakilag na­gyon komplikált, és mi sem akarunk ilyen szőrösszívűek lenni. Szép szóval indítunk: előbb egy felszólítást küldünk ki, majd a bíróságon keresztül úgynevezett fizetési megha­gyást bocsátunk ki, amit - va­lószínűleg a „bíróság" felirat miatt - először vesznek igazán komolyan. Csak ezután kerül sor a végrehajtásra, melynek során a felmérik, milyen érté­kek találhatók a lakásban az alapvető szükségleteken felül, amiknek eladásával rendezni lehet a fűtésszámlát. Van, ahonnan nincs mit elhozni. Ilyenkor a lakás tulajdoni lap­jára jegyzik rá a Szetáv igé­nyét, és a szóban forgó össze­get a lakás eladásakor kell kie­gyenlíteni a vételárból - ter­mészetesen kamataival és il­letékével együtt. • Volt már rá precedens, hogy a kikapcsolásig el kellett menniük? - Országosan már igen. Sze­geden még nem. De végrehaj­táshoz nagyon sok esetben kell folyamodnunk. Tavaly mint­egy 9-10 millió forintot sze­dtünk be ezen az úton, idén pe­dig másfélszer ekkora összegre számítunk. Persze olyanok is vannak, akik tényleg nem tud­nak fizetni. Most is itt van előt­tem egy levél. Egy negyven­éves rokkantnyugdíjas család­anya írta, akinek a 9000 forint nyugdíja mellett 11 ezer forint kiadása van. Nekünk 40 ezer forinttal tartozik, és azt kérdi, miből fizessen. Ilyenkor mit válaszoljak neki? Szalai László

Next

/
Thumbnails
Contents