Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-14 / 267. szám

6 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1994. NOV. 14. • Hiányoznak a tankönyvek • Labor - önerőbői Csókán még anyanyelven tanulhatnak a diákok Fotó: Révész Róbert • eiZámbó István kiállításáról A műélvező játékos Zentával átellenben, a Ti­szától alig 4-5 kilométerre ta­lálható Csóka. A zentai hídról tnár mintegy karnyújtásnyira van a katolikus templom tor­nya. Az anyanyelvi középisko­lai oktatás tekintetében Bánát­ban az utolsó bástyafbk Csóka. Igaz ugyan, hogy Becskereken (Zrenjanin) a gimnáziumban nyílt egy magyar osztály is, de például már a szakközépisko­lában, a s/ülök petíciója elle­nére. nem nyitottak magyar ta­gozatot. Kikindán, ahol a la­kosság egynegyede még min­dig magyarnak vallja magát, már évek óta nincs magyar ta­gozat a középiskolában. Még északabbra haladva. Törökka­nizsán szeptembertói ismét van gimnázium, húsz év után újra sikerült kiharcolnia a Tisza­parti kisvárosnak a gimnáziu­mot. Szép volt az elképzelés: egy szerb és egy magyar osz­tály. Valamikor is két nyelven folyt az oktatás. Volt is elegen­dő jelentkező a magyar osz­tályba, de amikor kiderült, hogy a jelölteknek Kikindán kell felvételezniök, nem ma­radt egy osztályra való magyar tanuló. A csókái vegyészeti-élelmi­szeripari szakközépiskola az utolsó középfokú szakiskola Bánátban, ahol anyanyelven tanulhatnak a nebulók. Lehet belőlük vegyésztechnikus, hen­tes, molnár vagy pék. Az iskola az idén öt magyar és két szerb tagozat megnyitására (rt ki pályázatot. A magyar osztá­lyok megteltek, a kettőbői azonban csak az egyik szerb osztály töltődött fel. Kónya Sándor igazgatóval a tanévkez­dési gondokról beszélgettünk: - Ami a beiratkozás ered­ményességét illeti, az egyik szemem sír, a másik nevet. Örülök annak, hogy a tavalyi négy helyett öt magyar osztályt nyithattunk meg, viszont alig akadt jelentkező egy szerb ta­gozatra. így volt ez. már tavaly is, akkor sem akartak a szerb diákok szakmát tanulni nálunk. A Tisza mentén élő szerb ajkú tanulók gyöngébb tanulmányi eredménnyel is nagyobb esély­lyel pályázhatnak azokba a kö­zépiskolákba, ahol „irodistá­kat" képeznek. Ilyen hely pél­dául Zentán a közgazdasági­kereskedelmi középiskola. Mindkét szakon egy-egy ma­gyar és szerb tagozat nyílik, a lakosság és ezzel együtt a diák­ság 85 százaléka viszont ma­gyar. így már érthetőbb, hogy miért nem töltődnek fel nálunk a szerb tagozatok. Iskolánkban a helybeli és a szomszédos zentai diákok mel­lett van szép számmal tanuló Adáról, Kanizsáról, Törökka­nizsáról, még Kikindáról is. Végzett diákjaink mindig meg­állják a helyüket a szakmában. • Csaknem az egész falu hi­vatalos volt az immár hagyo­mányos Egyeki lakodalmasra, amikoris tizenhat házaspár ün­nepelte közösen ezüst-, arany­és gyémántlakodalmát. A tele­pülés jegyzője és az anya­könyvvezető előtt l-l pár hat­van, illetve ötven, 14 házaspár pedig huszonöt évvel ezelőtt tett házassági fogadalmát erő­sítette meg. A régi-új házaso­kat előbb a helyi művelődési Egy ország megszállásához nem kellenek idegen csapatok. A modern technika lehetővé teszi a tudati megszállást ­mondta Pálfy G. István, a Tv­Híradó volt főszerkesztője a Közakarat Egyesület harmadik közgyűlésén tartott előadásá­ban, a budapesti József Attila Gimnáziumban. Pálfy G. sze­• Grigely József (1760-1818) piarista tanárnak a magyar fel­világosodás és klasszicizmus határán keletkezett latin nyelvű poétikai tankönyve áll a közép­pontjában Tóth Sándor „A la­tin nyelvű humanitas poétikai stúdiumának elméleti könyvei a magyar irodalmi felvilágoso­dás korszakában" címmel megjelent kötetnyi tanulmányá­nak. A Gradus kiadó gondozá­sában megjelent könyv össze­szedetten megírt és áttekint­hető adalék azok számára, aki­ket érdekel a 18-19-ik század fordulójának klasszikus hagyo­mányokra támaszkodó műfaj­elméleti gondolkodása. Ada­léknál több is. Olyan munka, amely nem egyedül a ma már alig ismert Grigely-mű ma­gyarországi latinitástörténeti vonatkozásait, nem csupán a poétikai fogalmak korabeli meghatározását tárja elénk; a figyelmes olvasónak Grigely poétikai mintái révén képet ad arról is, hogy a latin humanitas milyen módon torkoll bele a magyar irodalomelméleti gon­dolkodásba és költői gyakorlat­ba. Grigely József tankönyvé­nek (valójában sorozat) ma­gyar nyelvű fordítása nincs; a mű maga - Tóth Sándor véle­kedése alapján - három forrás­ból kompilált tankönyv. Tóth A csókái húsgyár mellett elhe­lyezkedési lehetőség akad a zentai és az adai malomban, ez utóbbi több diákot is ösztöndí­jaz. Egyre többen találnak munkát az erősödő kisiparban, vagy az élelmiszerfeldolgozó üzemekben. Tanintézményünk, sajnos, nem dicsekedhet a felszereltsé­gével, tanszerből és különösen tankönyvekből soha sincs ele­gendő. Az általános tantár­gyakból még csak-csak akad magyar nyelvű középiskolai tankönyv, de szinte már tör­vényszerű, hogy a szaktantár­gyakból nincs semmilyen tan­könyv. A tanárok jegyzeteikből diktálnak, a diák meg körmöl­het. Nem egy modern oktatási módszer annyi bizonyos, de kényszerhelyzetben vagyunk. Békeidőben a tanárok sokszo­rosították a jegyzeteiket és szétosztották a tanulók között, de, sajnos, mára már annyira leszegényedtünk, hogy erre sem futja. Abban, hogy bővíthettük a magyar tagozatokat, sokat jelentett a viszonylag korszerű laboratórium. Az iskolai labort önerőből, a szülőkkel, a helyi vállalatokkal és magánvállal­kozókkal együtt csináltuk meg. Szép példája ez kis közössé­günk összetartásának - mondta Kónya Sándor, az utolsó ma­gyar bánáti szakközépiskola igazgatója. Gargaly József Egyeki lakodalmas ház irodalmi színpada és nép­dalköre köszöntötte, majd a falu népe fejezte ki jókívánsá­gait, amikor - a hagyományok­hoz hfven - az ünnepeltek vé­gigvonultak a településen. rint a magyar sajtó helyzete ma rosszabb, mint amilyen a 80-as évek végén volt. Kijelentette: ha a médiatörvény bármely je­lenlegi változatát elfogadja a Parlament, az a tömegtájékoz­tatásban eddig is birtokon belül levő szűk - nem szocialista ­klikk hatalmának konzerválá­sához vezet. Sándorral szólva, a sok kiadás tanúsága szerint ezt a szerepet hosszú ideig betöltötte, hiszen latin nyelvűsége ellenére még a reformkor évtizedeiben is kö­telezően használták. A Grigely­féle kompendiumnak tehát önálló irodalomtörténeti értéke alig van; szerzője eredetileg is tankönyvnek szánta, annak rendje és módja szerint: isko­lába. Erre azonban már érde­mes felfigyelni. Iskolában poé­tikát tanítani a magyar felvilá­gosodás derekán olyan termé­szetes lehetett, mint ma a me­nedzselés csodáival nemesíteni az ifjak lelkét. (Óh, korszakok, különbségek!) Úgyszólván hozzátartozott ahhoz, amit a kor művelt embere helyesnek és rendjénvalónak talált. Talán mert érdemesebbnek tartották a világnak a széptől a rútig, a vígtői a borúsig terjedő oda­vissza hullámzását árnyalt köl­tői formákba foglalni, vagy mert többet ért még a lélek ne­messége, s ezt a formák, műfa­jok tisztasága fejezte ki legjob­Mottó: Karóval jöttél, nem motorral? A legtöbb tárgy jelentését tudjuk, jól megszoktuk. De amint két tárgy szokatlan kö­zelségbe kerül, egymás jelen­tését meg- vagy átszínezik, és kinek-kinek mohósága szerint, megkezdődhet a műélvezet. Csont, koporsó, vulkán, gyárkémény, ember etc., de minden mozgásban van, ahogy a műélvező is halálos dinami­kát vesz magára. Egyik pil­lanatról a másik tárgyra konst­ruál, megszerkeszti ef Zámbó István képeit magának. A koporsó felső(?) részén nyílás, belőle nagy erővel süvít valami szél. Egészen emberi koporsó, és mintha a krapek egy utolsót billentve magán begyújtaná rakétáit. Pedig igazán nem siet sehová. Az itteni képek már mind isme­rősek neki: munka, otthon, pi­henés és néha egy kis műél­vezés. Antal István filmesztéta megnyitójában ef Zámbót játé­kosnak nevezte, aki a szamuráj és bohóc alkotótípus közötti játékos. A szamurájé a tragé­dia, a bohócé a komédia; így ő műfaj nélkül marad. Akkor hát a komédia és a tragédia szin­tézisének nem lenne műfaja. Két szék között a föld alá. Az­tán onnan vissza. Mert a játé­kosnak nincsenek cselei, a ban. Grigely könyvének első kiadása 1807-ből származik. Tóth Sándor szerint megjelené­sekor friss - klasszicizáló ­szemléletet hozott a késő felvi­lágosodás barokk poétikaokta­tásba, iskolapéldája az ariszto­telészi poétikaoktatás iskolás klasszicizmusának. Persze, nemsokára idejétmúlttá vált, hiszen már megjelenésekor el­kezdődött a magyar nyelvű lí­rának az a nagyszerű időszaka, amely idővel a saját termését nyújthatta poétikai mintául a latin nyelvű minták helyett. A felvilágosodás poétikai oktatá­sa, amelynek műveire Grigely tankönyve támaszkodik, olyan időben hozta közel az iskolák­hoz a klasszikus költészetet,' amikor - ne feledjük! - a ma ismeretünkben (vagy inkább közös tudatunkban) lévő ma­gyar versuniverzum még alig létezett; a magyar líra nagy csúcsai közül Balassi Bálint műve már világított, de a ma­gasra kiemelkedők közül még egyedül az övé. Paradox mó­játékost a játékszenvedély viszi előre, pöcögtet, de aztán csu­rom vizesre mossa magát, és láthatóan ezt szabadon élvezi. Amikor igazán (a neki való) szép nővel fut össze az ember, akkor napok múlva eszébe jut, hogy szépsége meggátolta a nevetésben. Ezek a képek nekünk valók, szórakoztatóak, de elmarad a rogyásig viselt mosoly. A tragikum egybe kel a komikummal; és ez annyira reális itt, mint lufival vagdosni az ütőeret. És kár lenne összekeverni a szellemest a humorral (vagy a geggel), bár mindkettő hasonló izgalom, más lényegről fa­kadva. ef Zámbó képei csontig szellemesek; csontig szívható a levegőjük, és mintha saját képmodelljével rendet is tenne, netán kedvező nyugalmat is hozna, hogy nem olyan nagy ügy ez, husi. Történelem, szen­vedés, élet meg halál - csak lassan a testtel, hapikám, ne szamárkodj, vontatót nem küldenek érted. Hanem majd szólnak, ha vége. ef Zámbó István festő­művész kiállítását az ifjúsági ház minigalériájában láthatják. Podmaniczky don (bár a latin nyelvet a Ratio Educationis jóformán az isko­lákba szorította vissza) talán e latin poétikatanítás hatásának is betudható, hogy Csokonai Vitéz Mihály költészetével, idestova kétszáz éve a magyar líra nagy korszaka kezdődött meg. A filológiai szempontok mellett, e könyv ajánlása végett érdemes Tóth Sándor záró szavait idézni: „Grigely művének vizsgálata alapján érthetjük igazán Csokonai Vi­téz Mihálynak a poétikai osz­tályban megírt versgyakorlata­it, melyek későbbi verseinek poétikai szemléletére (klasszi­cizmusára) is hatottak. Köze­lebb juthatunk Berzsenyi Dá­niel ódáinak megértéséhez is, s világosabbá válik verstechni­kájának lényege (...). Nagy re­formkori költőnk, Vörösmarty Mihály szintén ezen az úton in­dult a költői pálya felé." Panek Sándor Új Óm Bűvös vadász Azt már az elején leszö­gelhetem, hogy nem tudom megmondani, miről szólt a Bűvös vadász, Enyedi Ildi­kó új filmje. Kár is lenne elmondani, mert ha azt állítja valaki, hogy semmiről se szólt, ak­kor másvalaki meg azt, hogy mindenről. Enyedi Ildikónak ez a specialitása. Látok egy esti tölgyfalombot, makk ring, és oly zene festi alá a színes képet, amely feltölti; hogy bivaly módjára fogalmaz­zak: teljes lesz a tápérétke. Ez mindenkinek máshogy kerek, ahogy barátom fogal­mazott mély pontossággal egy percen belül. Annyit azért különösebb központozás nélkül meglát­hatunk, hogy Magyarorszá gon esik meg a dolgok egy része. És ha ezt olvasnám, itt már húznám a szám, lé­vén lényegileg az elmúlt né­hány év összes játékfilmje vagy dokumenterista jellegű vagy a műélve/.ést agyon­csapja a karikaturisztikus szociográfia. Pers/.e vissza kell adni az időt, amiben élünk; hallhattuk eleget, hogy a magyar filmnek ez meg az a feladat. Csakhogy a paletta egyhangúságát épp ideje volt megtörni. Azért van egy kis történe­te a Bűvös vadásznak, még­ha két különböző idősík is kanyarog egymáson át, mint a fonottkalács tésztacsíkjai. Testőr titokban figyeli a ha­zánkba érkezett oroszul be­szélő sakknagymestert, aki bájosan közeli kapcsolatba kerül a testőr feleségével és kislányával. Féltékenység, lágy, finom érzelmek. A helyzetek majdnem megold­hatatlanok, legalább is olya­nok, amelyekben mindig csak utóbb tudja az ember, hogy mit kellett vőn tenni, mondani. A másik idősík szentké­pek, istenfélő emberek, min­dent tudó poénos félvak őrült, pap, és az ördög, Val­lai Péter szfnhúsosan szelle­mes játékával. De egyben ő az idősíkátkötő is, mert a jelenben a testőr felettes cimborája, hosszú ősz haj­jal, mint a Twin Peaksben a gonosz. Az operatőr többnyire brillíroz, a szöveg pazar, akár a színészek, a zenéről pedig már esett szó. Szóval min­den rendben, csak higgyünk a szemünknek. Podmaniczky Szilárd Az űrhajós nem járt a Holdon? „Márpedig mostanáig senki­sem járt a Holdon". A bejelen­tés igényt tarthatna a hónap szenzációs leleplezésére, avagy blöffjére, ha ilyent jegyezné­nek valahol. A Sunday Tele­graph két teljes oldalon tálalta a szenzációt, melyet Bili Kay­sing Amerikában tárt a világ elé, hogy tudniillik Neil Armst­rong, akinek a holdraszállását a tévé is közvetítette, sohasem járt ott. Kaysing - 1956 és 1963 között az Apolló űrhajók hajtóművét előállító cégnél dolgozott vezető beosztásban ­nem kevesebbet állít, mint azt, hogy Armstrong máresak azért sem hagyhatta a lábnyomát a Hold porában, mert a felvétel a nevadai sivatag egyik titkos laboratóriumában készült, a Nasa, a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal rendelésére és forgatókönyve szerint. Az volt a cél, hogy ezzel a látvá­nyos sikerrel az amerikai fö­lényt bizonyítsák az oroszok előtt a hidegháború akkori szakaszában. A könyv szerző­je, szerinte nyomós érveket vonultat fel bizonyíték gya­nánt. Például azt, hogy a fent készített felvételeken egyetlen csillagot sem látni. Ezenkívül a holdraszállás mozgalmas pilla­natában nemhogy krátert, de nyomot "Sem hagytak a szállító­eszköz motorjai. Továbbá, némely fotón olyan árnyékot vet az űrhajós, amely sem­miképpen nem hozható össze az ottani fényviszonyokkal. A Közakarat a megszállásról • A latin humanitas a magyar iskolában Egy poétikatankönyvről

Next

/
Thumbnails
Contents