Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-25 / 250. szám

KEDD, 1994. OKT. 25. A holttesteket hiába keresik Lakatost az egyik olajmaffiózó parancsára tüntették el? PANORÁMA 7 Lassan két hónapja annak, hogy egy szentesi vállalkozó - Lakatos Gusztáv - és sofőrje nyomtalanul eltűnt. Lakatos gépkocsiját a Szenteshez közeli Kurca csatorna partján találták meg, kiégve. A Kurca hídkorlátján a rendőrök olajos nyomot, tényfeltárásunkkor mi a hídon vércseppeket is találtunk. A szakértők dolgoznak az ügyben, de a nyomozás - eddigi információink szerint egy helyben topog. A holttest, vagy holttestek még nem kerültek elő... A feltételezett bűncselekménnyel három héttel ezelőtt mi is részletesen foglalkoztunk. Már akkor említést tettünk azokról a titokzatos éjszakai telefonokról, amikor névtelenek különböző helyeket jelöltek meg, hol vannak Lakatosék. A zsaruk minden esetben kivonultak a megjelölt helyszínre, de semmit nem találtak. A minap Lakatos felesége nevére címzett boríték érkezett oda. ahol az asszony a három gyermekkel tartózkodik. A géppel írt levelet eredetileg a Bács-Kiskun Megyei Rendőrfőkapitányságra címezték. A magát megnevezni nem szándékozó informátor arról értesítette a címzetteket, hogy Lakatos Gusztávot az eltűnése estéjén nyolc órakor Lakiteleken látta, másik két úr társaságában. Ez megerősíteni látszik azt a feltevést, hogy Lakatos a lakiteleki, még csak rendőrségi berkekben ismert sötét olajügyletekben is brókerkedett. Az ismeretlen levélíró megjelölt egy személyt, akit a nyomozók Lakatosék eltűnése miatt ki is hallgattak. Állítása szerint e személynek - akit egyébként olajmaffiózóként aposztrofál - parancsára végezték ki a szentesi vállalkozót és annak sofőrjét. A levélben egyébként utalás történik arra is, hogy az említett maffiózó már több ember eltűnésében is érintett, főleg olyanokéban, akik brókerként részt vettek a szőkített olaj forgalmazásában. Oknyomozásom során megállapítható volt. hogy Lakatos sokszor megjelent exkluzív helyeken, dagadt pénztárcával rendelkező urak társaságában, de ritkán jött ugyanazzal a társulattal. Ami érdekes, általában olyan helyeket látogattak, ahol jobbára az olajban érdekelt - mi több, savazásban jártas - üzletemberek forogtak. Ennek ellenére az sem kizárt, hogy a szentesi cigánytársadalomban már ismert, békéscsabai, vagy környéki olajlelőhelyek gazdái végeztek a vállalkozóval. Lakatosék házat építettek. A félbehagyott építkezésen az utóbbi időben feltűnt éjszakánként egy-egy sötét autó, de eleddig a gazdáját nem, a rendszámát pedig csak részben sikerült azonosítani. Mivel egyre kevesebb annak lehetősége, hogy Lakatos és sofőrje élve előkerüljön, a család kezd beletörődni a megváltoztathatatlanba. Még mindig nem derült ki: a Kurca csatorna sűrű náddal benőtt területe rejti-e a holttesteket, vagy máshol földelték el a gyilkosok. Az utóbbinak van a legcsekélyebb esélye. A névtelen levelet átadták a rendőri szerveknek. így elképzelhető, hogy a nyomozás más irányban folytatódik, vagy éppen kezdődik... Posztobányi László CSAK TÁRCSÁZNI KELL TELEFONOS HIRDETÉSFELVÉTELÜNK VALAMELYIK SZÁMÁT. ÉS HIRDETÉSÜK BIZTOS CÉLBA ÉR! C-. 281, 7-19-lg (Csak felárral és gyász)! 320-239, 7-15 ig 318-999 8-«2, 14-17-ig 5g 5 481 • 192 ezer forint készpénzzel - ha egy összegben fizeti paneltulajdossá válhat a lakásbérlő. Nem sok. berzenkednek némelyek, nagyon *>reg nyugati autó ára - de a panelépítési láz sem tegnap szökött magasra. Ma kelne el viszont a megfelelő gyógymód, a hidegvizes borogatás biztosan nem lesz elég. Az önkormányzati lakások eladásával megbízott egyik cég, a Limit Kft. ügyvezetője. dr. Bozsó Miklós szerint ma egy második emeleti panel árát 20-22-24 ezer forint magasságában lehet meghatározni. Az alapár földrajzi kérdés: a Szamos utcában, a Budapesti körúton 20 ezer (ezek régi típusú, székesfehérvári panelek. egykörös fűtési rendszerrel. hézagos szerkezet-illesztéssel), az újabbak a Szilién sugárúton, a Becsei utcában 24 ezer forintot érnek, természetesen négyzetméterenként. A többi viszonyítás kérdése: a tizedik emelet felé haladva az árak csökkennek, illetve egyegy négyzetméter a kisebb lakásokban értékesebb, mint a nagyokban. Az egy összegben történő megvásárlás szabályai jól ismertek. A panelokat lakottan a forgalmi érték 30 százalékára taksálja az önkormányzati rendelet. Egymilliós értéknél 300 ezer forintra, egyfelől ennek 10 százalékát, vagyis 30 ezret kell kápében letenni az asztalra, másfelől a fennmaradó 270 ezer 60 százalékát. A végösszeg 192 ezer forint. 19,2 százalék, ezzel számolhatnak a bérlók. De nem szívesen teszik, sokallják. Azt mondják, ha valaki egy összegben fizet, az önkormányzat elégedjék meg a forgalmi érték 15 százalékával. Ezen a ponton szólalt meg egyes önkormányzati képviselők lelkiismerete. A fideszes Szabó Ferenc szerkesztőségünket is felkereste, egy másik, független ingatlaszakértői véleménnyel. (A Lombard Kft. összeállítását Cselik Tibor irodavezető jegyezte.) A panelMóra Ferenc író születése 115-ik és Móra István^j'ró születésének 130-ik tiszteletére Móra emléknapokat rendeznek Kiskunfélegyházán. A rendezvénysorozat - melynek egyik védnöke dr. Lippai Pál szegedi polgármester - mai napján a kiskunfélegyházi • Hol van az ár mostanában? Pillanatnyi panelélmény panelélmény. Biztos az esés. Tudniillik, ezután évente több száz olcsón vásárolt panellakás jelenik meg a szabadpiacon, ez növeli a kínálatot, letöri az árakat, ugyanakkor a megvásárolható önkormányzati lakásukat hirdetők szintén az olcsó lakáshoz jutás esélyét javítják, erősítve az árcsökkenés dinamikáját. És még valami, amiről senki nem beszél szívesen. Ha az önkormányzat valóban el akarja adni ezt a csődtömeget, gyakorlatiasnak kell lennie. Egész lépcsőházakat kell értékesítenie, különben lehetetlen helyzetbe kerül (fenntartásifelújítási problémák). Tulajdrinképpen a lépcsőházak legalacsonyabb életszínvonalán élő családjainak anyagi erejéhez, fizetőképességéhez kell igazodnia, különben keresztet vethet a lakásprivatizációra. De a bérlőkből esetleg sikeresen kisajtolt 1-2 többletszázalék, lakásonként 20-40 ezer forint, mint pénzösszeg sem éri meg. Az említett kockázatot pláne nem. És azután? Az olcsó vagyonosztogatás során tulajdonossá lett emberek csalódottak. Több a közös költség, mint volt a lakbér. Egyelőre alig több. A liftüzemeltetés, az alagsorok fenntartásának napi gondja után a „szabadság s tulajdon" felelőssége lidérces téli álmot hozhat: a tetők, illetve a falak külső hőszigetelése lakásonként félmilliós nagyságrendre is rúghat, a fűtési és a vízvezeték rendszerek korszerűsítéséhez gyakorlatilag szerkezetkészig kell lecsupaszítani a lakóegységeket. Addig ki kell költözni. Ó. 1. ról), dr. H. Tóth Tibor egyetemi tanársegédet (Tájnyelvi elemek Móra István és Móra Ferenc írásaiban), dr. Péter László egyetemi tanárt (Móra Ferenc és a paptik) és dr. Kürti Béla régészt, a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársát (Móra Ferenc, a régész). piac e keresztmetszetében az átlagos szegedi lakótelepi ár az idei nyár közepén 25-27 ezer forintra kúszott fel (kiemelt, cseréptetős helyeken pedig meg sem állt 34-36 ezerig). A lombardos, illetve a limites véleményt összevetve első pillantásra az tűnhet ki, hogy dr. Bozsó Miklós ténymegállapításai elavultak, a '93 decemberi szintre (20-22 ezer) érvényesek. Valóban így van-e? Valóban vagyont veszít az önkormányzat, mert „áron alul értékesít"? Fotó: Schmidt Andrea A panelárak valóban megugrottak, ezt dr. Bozsó Miklós is tudja, s két okra vezeti vissza. Egyrészt négy éve nem építettek ilyen típusú lakást, vagyis komolyan összeszűkült a piac, s ez akkor is bizonyos élénkülést eredményez, ha a vevőkör nem gyarapodik; másrészt: a kereslet lényeges megnövekedéséhez nagyban hozzájárultak a szerbiai menekültek, tömeges és készpénzes vásárlásaikkal felverték a2 árakat. A szakértő szerint azonban a csúcs: pillanatnyi Móra-konferencia városháza dísztermében dr. Péter László egyetemi tanár (JATE) és dr. Czine Mihály egyetemi tanár (ELTE) elnökletével reggel 9.30-kor kezdődik a Móra-konferencia. A konferencia szegedi előadói között találjuk lapunk főmunkatársát, Horváth Dezső (rót (Móra-minták „Sziromszék"• A lakásokról - közgazdász szemmel Háziurak alkonya? • Ausztráliában tapasztaltam, hogy az újságok közel felét a lakáshirdetések teszik ki. Tele van az újság bungalók, családi házak fényképekkel illusztrált hirdetéseivel és a telekajánlatokkal. Először furcsának találtam ezt, de ahogy utána néztem, kiderült, hogy nekik van igazuk. Minden fejlett tőkés országban a családi tulajdonú lakóházak értéke nő a szellemi tóke után a leggyorsabban. Nem csak a lakásvagyon gyarapodik hamarabb, mint a tóke, hanem azon belül is teret hódít a családi tulajdonban lévők aránya. Az élet azt bizonyítja, hogy a legjobb befektetés az olyan lakóház, amiben maga a tulajdonos lakik. A bérlakások száma a fejlett tőkés országokban ennek megfelelően csökken, ma már nem éri el a század elején kialakult szint harmadát sem. A múlt századi irodalomból is ismert tőkés figura a bérháztulajdonos volt. Mára mások léptek a helyébe. Kinek jelent értéket? Mi ennek az oka? Mindenek előtt az, hogy az emberek lakásigénye gyorsabban nő, mint az életszínvonaluk. Minél gazdagabb valaki, annál inkább jó helyen és jó lakásban akar lakni. Márpedig a jó hely nagyon drága. Ha kíváncsi valaki egy idegen ország életszínvonalára. elég, ha megkérdezi, hogy mennyiszer többe kerül egy ilyen lakás az átlagoshoz képest. Minél gazdagabb egy ország, annál nagyobb ez az arány. A jövedelemnél jobban nő a lakás nagysága és különösen nő a felszereltsége is. Minél felszereltebb egy lakás, annál kevésbé érdemes bérbe venni, mert ez a saját lakásnál aránytalanul drágább. A lakbérek nagyságát elsősorban ugyanis az idegen lakó által okozott elhasználódás és a lakbérek után fizetett jövedelemadó nagysága határozza meg. A századforduló bérkaszárnyáiban nem volt mit elrontania a lakásra kevésbé vigyázó lakóknek, hiszen azokban nemcsak lift és fürdőszoba, de még víz is legfeljebb a folyosó végén volt. A nagyon igényes házakra a tulajdonosnak nagyon kell vigyáznia! Ez olyan fontos, hogy azokat nem is érdemes bérbeadni, illetve bérleti díjuk olyan magas, hogy már nincs is arányban a lakhatási értékkel. Köztudott az is, hogy amíg a múltban olcsó kisiparosok végezték a javítási munkákat, ma ez drága, mert egyrészt alig nőtt a javítási munka termelékenysége, másrészt megnövekedtek a kisiparosok adói. A bérleti díjakat emeli az is, hogy mindenütt adóköteles a bérbeadó jövedelme. Az igényes bérlakások többségében ma már csak olyanok laknak, akiknek a lakbérét részben vagy egészben a kiküldő, kirendelő, áthelyező vállalat fizeti. Ezzel szemben a saját lakásban nincs a lakhatás mint jövedelem számbavéve. Minél nagyobb tehát valakinek a lakásigénye, annál inkább érdemes azt megvenni, illetve felépíteni. E század második felében a tulajdonos által lakott lakás volt a legjobb befektetés. Az ilyen lakások ára NyugatEurópában évente 3-6 százalékkal gyorsabban nőtt, mint az infláció. Japánban és Angliában ennél is jobban. Ha ehhez mint jövedelmet hozzászámítjuk a megtakarított lakbért, akkor a reáljövedelem meghaladta a 8-10 százalékot. Ilyen átlagos hozama nemcsak a betéteknek, de a részvényeknek sem volt. Nem találtam arra vonatkozó adatokat, hogy mennyi karbantartási megtakarítást jelent az, hogy a tulajdonos lakik a házak nagy többségében. Egyedi információim szerint a lakó után legalább még egyszer akkora a karbantartási költség, mint a tulajdonos után. Ha ez igaz, akkor a tulajdonosok csak azzal, hogy vigyáznak a lakásukra, többet takarítanak meg, mint amennyi a demokratikus országok oktatási kiadása! Ehhez még azt tegyük hozzá, hogy a karbantartás legalább felét a tulajdonos maga, a szakiparosnál sokkal olcsóbban végzi el, tehát ez a számára még plusz megtakarítás. A bélkaszáinyák átkos öiöksége A szocialista lakáspolitika nagy hibája volt az állami, illetve tanácsi házak erőltetése. Az az ideológia, amely a tőkés magántulajdont akarta felszámolni, így eltüntette, illetve bénftotta azt a családi tulajdont is, amely a leghatékonyabbnak bizonyult. Ezt a hibát NyugatEurópában is elkövették, de ott a szociáldemokrata kormányok újabban igyekeznek jóvá tenni, és olcsón eladják a drágán felépített lakásokat. Ez az anyagi veszteség ugyanis eltörpül a bérkaszárnyák okozta társadalmi károk mögött. Ezek a bűnözés, az alkoholizmus, a munkanélküliség fészkeivé váltak. Ez pedig a lakásoknál sokkal többe kerül. A fentiek fényében tartom a korábbi kormányzat egyik legnagyobb társadalmi és gazdasági hibájának a lakáshitelek újrarendezését és a lakástámogatások megkurtítását. Ezzel a sajáterős lakásépítkezések és az ilyen célú megtakarítások volumenét a korábbi tört részére csökkentették. Korábban nemcsak évente 60 ezer ilyen lakás épült, hanem mai áron mintegy 200 milliárd forintnyi új nemzeti vagyon jött létre ennek fele költségén. Az ilyen házak ugyanis családi összefogással épültek, legfeljebb felébe kerültek. mint az idegen kivitelezés. De ez a közös munka egyúttal az utóbbi évtizedek legjobb társadalmi szerveződése is volt. Minden propagandánál és prédikációnál jobban összekovácsolta a családokat, a rokonságot: ösztönözte a takarékosságot. csökkentette az alkoholizmust. Nem utolsó sorban lényegesen emelte a lakáskultúrát. Az igényes lakás a jövó szellemi tőkéjének, vagyis a jövő gazdasági eredményeinek is a bölcsője. Ma már tudom, hogy tanulnunk kellene az ausztrál újságoktól. Sok távoli külpolitikai eseménynél, sok belpolitikai pletykánál és sok bűnügyi riportnál nagyobb volna a társadalmi haszna a lakáspiaci információknak. Talán üzletnek sem volna rossz. Dr. Kopátsy Sándor