Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-25 / 250. szám

KEDD, 1994. OKT. 25. A holttesteket hiába keresik Lakatost az egyik olajmaffiózó parancsára tüntették el? PANORÁMA 7 Lassan két hónapja annak, hogy egy szentesi vállalkozó - Lakatos Gusztáv - és sofőrje nyomtalanul eltűnt. La­katos gépkocsiját a Szenteshez közeli Kurca csatorna partján talál­ták meg, kiégve. A Kur­ca hídkorlátján a rend­őrök olajos nyomot, tényfeltárásunkkor mi a hídon vércseppeket is találtunk. A szakértők dolgoznak az ügyben, de a nyomozás - eddigi in­formációink szerint ­egy helyben topog. A holttest, vagy holttestek még nem kerültek elő... A feltételezett bűncselek­ménnyel három héttel ezelőtt mi is részletesen foglalkoz­tunk. Már akkor említést tettünk azokról a titokzatos éjszakai telefonokról, amikor névtelenek különböző helyeket jelöltek meg, hol vannak Lakatosék. A zsaruk minden esetben kivonultak a megjelölt helyszínre, de semmit nem találtak. A minap Lakatos felesége nevére címzett boríték érkezett oda. ahol az asszony a három gyermekkel tartózkodik. A géppel írt levelet eredetileg a Bács-Kiskun Megyei Rendőr­főkapitányságra címezték. A magát megnevezni nem szán­dékozó informátor arról érte­sítette a címzetteket, hogy Lakatos Gusztávot az eltűnése estéjén nyolc órakor Lakite­leken látta, másik két úr tár­saságában. Ez megerősíteni látszik azt a feltevést, hogy Lakatos a lakiteleki, még csak rendőrségi berkekben ismert sötét olajügyletekben is bró­kerkedett. Az ismeretlen levélíró megjelölt egy személyt, akit a nyomozók Lakatosék eltűnése miatt ki is hallgattak. Állítása szerint e személynek - akit egyébként olajmaffiózóként aposztrofál - parancsára vé­gezték ki a szentesi vállalkozót és annak sofőrjét. A levélben egyébként utalás történik arra is, hogy az említett maffiózó már több ember eltűnésében is érintett, főleg olyanokéban, akik brókerként részt vettek a szőkített olaj forgalmazásában. Oknyomozásom során meg­állapítható volt. hogy Lakatos sokszor megjelent exkluzív helyeken, dagadt pénztárcával rendelkező urak társaságában, de ritkán jött ugyanazzal a társulattal. Ami érdekes, általában olyan helyeket láto­gattak, ahol jobbára az olajban érdekelt - mi több, savazásban jártas - üzletemberek forogtak. Ennek ellenére az sem kizárt, hogy a szentesi cigány­társadalomban már ismert, bé­késcsabai, vagy környéki olajlelőhelyek gazdái végeztek a vállalkozóval. Lakatosék házat építettek. A félbehagyott építkezésen az utóbbi időben feltűnt éjsza­kánként egy-egy sötét autó, de eleddig a gazdáját nem, a rendszámát pedig csak részben sikerült azonosítani. Mivel egyre kevesebb annak lehetősége, hogy Lakatos és sofőrje élve előkerüljön, a család kezd beletörődni a megváltoztathatatlanba. Még mindig nem derült ki: a Kurca csatorna sűrű náddal benőtt területe rejti-e a holttesteket, vagy máshol földelték el a gyilkosok. Az utóbbinak van a legcsekélyebb esélye. A névtelen levelet átadták a rendőri szerveknek. így elkép­zelhető, hogy a nyomozás más irányban folytatódik, vagy ép­pen kezdődik... Posztobányi László CSAK TÁRCSÁZNI KELL TELEFONOS HIRDETÉSFELVÉTELÜNK VALAMELYIK SZÁMÁT. ÉS HIRDETÉSÜK BIZTOS CÉLBA ÉR! C-. 281, 7-19-lg (Csak felárral és gyász)! 320-239, 7-15 ig 318-999 8-«2, 14-17-ig 5g 5 481 • 192 ezer forint készpénzzel - ha egy összegben fizeti ­paneltulajdossá válhat a la­kásbérlő. Nem sok. berzen­kednek némelyek, nagyon *>reg nyugati autó ára - de a pa­nelépítési láz sem tegnap szö­kött magasra. Ma kelne el vi­szont a megfelelő gyógymód, a hidegvizes borogatás biztosan nem lesz elég. Az önkormányzati lakások eladásával megbízott egyik cég, a Limit Kft. ügyvezetője. dr. Bozsó Miklós szerint ma egy második emeleti panel árát 20-22-24 ezer forint magassá­gában lehet meghatározni. Az alapár földrajzi kérdés: a Szamos utcában, a Budapesti körúton 20 ezer (ezek régi típusú, székesfehérvári pane­lek. egykörös fűtési rendszer­rel. hézagos szerkezet-illesz­téssel), az újabbak a Szilién sugárúton, a Becsei utcában 24 ezer forintot érnek, természe­tesen négyzetméterenként. A többi viszonyítás kérdése: a tizedik emelet felé haladva az árak csökkennek, illetve egy­egy négyzetméter a kisebb lakásokban értékesebb, mint a nagyokban. Az egy összegben történő megvásárlás szabályai jól ismertek. A panelokat lakottan a forgalmi érték 30 százalékára taksálja az önkormányzati rendelet. Egymilliós értéknél 300 ezer forintra, egyfelől en­nek 10 százalékát, vagyis 30 ezret kell kápében letenni az asztalra, másfelől a fennma­radó 270 ezer 60 százalékát. A végösszeg 192 ezer forint. 19,2 százalék, ezzel számolhatnak a bérlók. De nem szívesen te­szik, sokallják. Azt mondják, ha valaki egy összegben fizet, az önkormányzat elégedjék meg a forgalmi érték 15 százalékával. Ezen a ponton szólalt meg egyes önkormányzati képvise­lők lelkiismerete. A fideszes Szabó Ferenc szerkesztősé­günket is felkereste, egy má­sik, független ingatlaszakértői véleménnyel. (A Lombard Kft. összeállítását Cselik Tibor iro­davezető jegyezte.) A panel­Móra Ferenc író születése 115-ik és Móra István^j'ró születésének 130-ik tiszte­letére Móra emléknapokat ren­deznek Kiskunfélegyházán. A rendezvénysorozat - melynek egyik védnöke dr. Lippai Pál szegedi polgármester - mai napján a kiskunfélegyházi • Hol van az ár mostanában? Pillanatnyi panelélmény panelélmény. Biztos az esés. Tudniillik, ezután évente több száz olcsón vásárolt panellakás jelenik meg a szabadpiacon, ez növeli a kínálatot, letöri az árakat, ugyanakkor a megvásá­rolható önkormányzati laká­sukat hirdetők szintén az olcsó lakáshoz jutás esélyét javítják, erősítve az árcsökkenés dinamikáját. És még valami, amiről senki nem beszél szívesen. Ha az ön­kormányzat valóban el akarja adni ezt a csődtömeget, gya­korlatiasnak kell lennie. Egész lépcsőházakat kell értékes­ítenie, különben lehetetlen helyzetbe kerül (fenntartási­felújítási problémák). Tulaj­drinképpen a lépcsőházak leg­alacsonyabb életszínvonalán élő családjainak anyagi erejé­hez, fizetőképességéhez kell igazodnia, különben keresztet vethet a lakásprivatizációra. De a bérlőkből esetleg sikere­sen kisajtolt 1-2 többletszá­zalék, lakásonként 20-40 ezer forint, mint pénzösszeg sem éri meg. Az említett kockázatot pláne nem. És azután? Az olcsó va­gyonosztogatás során tulajdo­nossá lett emberek csalódottak. Több a közös költség, mint volt a lakbér. Egyelőre alig több. A liftüzemeltetés, az alagsorok fenntartásának napi gondja után a „szabadság s tulajdon" felelőssége lidérces téli álmot hozhat: a tetők, illetve a falak külső hőszige­telése lakásonként félmilliós nagyságrendre is rúghat, a fűtési és a vízvezeték rend­szerek korszerűsítéséhez gya­korlatilag szerkezetkészig kell lecsupaszítani a lakóegysége­ket. Addig ki kell költözni. Ó. 1. ról), dr. H. Tóth Tibor egye­temi tanársegédet (Tájnyelvi elemek Móra István és Móra Ferenc írásaiban), dr. Péter László egyetemi tanárt (Móra Ferenc és a paptik) és dr. Kürti Béla régészt, a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársát (Móra Ferenc, a régész). piac e keresztmetszetében az átlagos szegedi lakótelepi ár az idei nyár közepén 25-27 ezer forintra kúszott fel (kiemelt, cseréptetős helyeken pedig meg sem állt 34-36 ezerig). A lombardos, illetve a limites véleményt összevetve első pillantásra az tűnhet ki, hogy dr. Bozsó Miklós ténymegálla­pításai elavultak, a '93 decem­beri szintre (20-22 ezer) érvé­nyesek. Valóban így van-e? Valóban vagyont veszít az ön­kormányzat, mert „áron alul értékesít"? Fotó: Schmidt Andrea A panelárak valóban meg­ugrottak, ezt dr. Bozsó Miklós is tudja, s két okra vezeti vissza. Egyrészt négy éve nem építettek ilyen típusú lakást, vagyis komolyan összeszűkült a piac, s ez akkor is bizonyos élénkülést eredményez, ha a vevőkör nem gyarapodik; másrészt: a kereslet lényeges megnövekedéséhez nagyban hozzájárultak a szerbiai mene­kültek, tömeges és készpénzes vásárlásaikkal felverték a2 árakat. A szakértő szerint azonban a csúcs: pillanatnyi Móra-konferencia városháza dísztermében dr. Péter László egyetemi tanár (JATE) és dr. Czine Mihály egyetemi tanár (ELTE) elnök­letével reggel 9.30-kor kezdő­dik a Móra-konferencia. A konferencia szegedi előadói között találjuk lapunk főmun­katársát, Horváth Dezső (rót (Móra-minták „Sziromszék"­• A lakásokról - közgazdász szemmel Háziurak alkonya? • Ausztráliában tapasztaltam, hogy az újságok közel felét a lakáshirdetések teszik ki. Tele van az újság bungalók, családi házak fényképekkel illusztrált hirdetéseivel és a telekaján­latokkal. Először furcsának találtam ezt, de ahogy utána néztem, kiderült, hogy nekik van igazuk. Minden fejlett tőkés országban a családi tulajdonú lakóházak értéke nő a szellemi tóke után a leg­gyorsabban. Nem csak a lakás­vagyon gyarapodik hamarabb, mint a tóke, hanem azon belül is teret hódít a családi tulaj­donban lévők aránya. Az élet azt bizonyítja, hogy a legjobb befektetés az olyan lakóház, amiben maga a tulaj­donos lakik. A bérlakások szá­ma a fejlett tőkés országokban ennek megfelelően csökken, ma már nem éri el a század elején kialakult szint harmadát sem. A múlt századi irodalom­ból is ismert tőkés figura a bérháztulajdonos volt. Mára mások léptek a helyébe. Kinek jelent értéket? Mi ennek az oka? Mindenek előtt az, hogy az emberek lakásigénye gyorsabban nő, mint az életszínvonaluk. Minél gazdagabb valaki, annál in­kább jó helyen és jó lakásban akar lakni. Márpedig a jó hely nagyon drága. Ha kíváncsi valaki egy idegen ország élet­színvonalára. elég, ha megkér­dezi, hogy mennyiszer többe kerül egy ilyen lakás az átla­goshoz képest. Minél gazda­gabb egy ország, annál na­gyobb ez az arány. A jövede­lemnél jobban nő a lakás nagy­sága és különösen nő a felsze­reltsége is. Minél felszereltebb egy lakás, annál kevésbé érdemes bérbe venni, mert ez a saját lakásnál aránytalanul drágább. A lakbérek nagyságát elsősor­ban ugyanis az idegen lakó által okozott elhasználódás és a lakbérek után fizetett jövede­lemadó nagysága határozza meg. A századforduló bérkaszár­nyáiban nem volt mit elron­tania a lakásra kevésbé vigyá­zó lakóknek, hiszen azokban nemcsak lift és fürdőszoba, de még víz is legfeljebb a folyosó végén volt. A nagyon igényes házakra a tulajdonosnak na­gyon kell vigyáznia! Ez olyan fontos, hogy azokat nem is érdemes bérbeadni, illetve bérleti díjuk olyan magas, hogy már nincs is arányban a lakhatási értékkel. Köztudott az is, hogy amíg a múltban olcsó kisiparosok végezték a javítási munkákat, ma ez drága, mert egyrészt alig nőtt a javítási munka termelékeny­sége, másrészt megnövekedtek a kisiparosok adói. A bérleti díjakat emeli az is, hogy min­denütt adóköteles a bérbeadó jövedelme. Az igényes bérla­kások többségében ma már csak olyanok laknak, akiknek a lakbérét részben vagy egész­ben a kiküldő, kirendelő, áthe­lyező vállalat fizeti. Ezzel szemben a saját lakásban nincs a lakhatás mint jövedelem számbavéve. Minél nagyobb tehát valakinek a lakásigénye, annál inkább érdemes azt megvenni, illetve felépíteni. E század második felében a tulajdonos által lakott lakás volt a legjobb befektetés. Az ilyen lakások ára Nyugat­Európában évente 3-6 száza­lékkal gyorsabban nőtt, mint az infláció. Japánban és Angliá­ban ennél is jobban. Ha ehhez mint jövedelmet hozzászá­mítjuk a megtakarított lakbért, akkor a reáljövedelem megha­ladta a 8-10 százalékot. Ilyen átlagos hozama nemcsak a betéteknek, de a részvények­nek sem volt. Nem találtam arra vonatkozó adatokat, hogy mennyi karbantartási megtaka­rítást jelent az, hogy a tulajdo­nos lakik a házak nagy többsé­gében. Egyedi információim szerint a lakó után legalább még egyszer akkora a karban­tartási költség, mint a tulaj­donos után. Ha ez igaz, akkor a tulajdonosok csak azzal, hogy vigyáznak a lakásukra, többet takarítanak meg, mint amennyi a demokratikus országok oktatási kiadása! Ehhez még azt tegyük hozzá, hogy a karbantartás legalább felét a tulajdonos maga, a szakipa­rosnál sokkal olcsóbban végzi el, tehát ez a számára még plusz megtakarítás. A bélkaszáinyák átkos öiöksége A szocialista lakáspolitika nagy hibája volt az állami, illetve tanácsi házak erőltetése. Az az ideológia, amely a tőkés magántulajdont akarta felszá­molni, így eltüntette, illetve bénftotta azt a családi tulajdont is, amely a leghatékonyabbnak bizonyult. Ezt a hibát Nyugat­Európában is elkövették, de ott a szociáldemokrata kormányok újabban igyekeznek jóvá tenni, és olcsón eladják a drágán felépített lakásokat. Ez az anyagi veszteség ugyanis el­törpül a bérkaszárnyák okozta társadalmi károk mögött. Ezek a bűnözés, az alkoholizmus, a munkanélküliség fészkeivé váltak. Ez pedig a lakásoknál sokkal többe kerül. A fentiek fényében tartom a korábbi kormányzat egyik leg­nagyobb társadalmi és gazda­sági hibájának a lakáshitelek újrarendezését és a lakástámo­gatások megkurtítását. Ezzel a sajáterős lakásépítkezések és az ilyen célú megtakarítások volumenét a korábbi tört részére csökkentették. Korábban nemcsak évente 60 ezer ilyen lakás épült, ha­nem mai áron mintegy 200 milliárd forintnyi új nemzeti vagyon jött létre ennek fele költségén. Az ilyen házak ugyanis családi összefogással épültek, legfeljebb felébe ke­rültek. mint az idegen kivite­lezés. De ez a közös munka egyúttal az utóbbi évtizedek legjobb társadalmi szervező­dése is volt. Minden propagan­dánál és prédikációnál jobban összekovácsolta a családokat, a rokonságot: ösztönözte a ta­karékosságot. csökkentette az alkoholizmust. Nem utolsó sorban lényegesen emelte a lakáskultúrát. Az igényes lakás a jövó szellemi tőkéjének, vagyis a jövő gazdasági ered­ményeinek is a bölcsője. Ma már tudom, hogy tanul­nunk kellene az ausztrál újsá­goktól. Sok távoli külpolitikai eseménynél, sok belpolitikai pletykánál és sok bűnügyi riportnál nagyobb volna a társadalmi haszna a lakáspiaci információknak. Talán üzlet­nek sem volna rossz. Dr. Kopátsy Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents