Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-13 / 240. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. OKT. 13. Az októberi Kincskereső HAZAI TÜKÖR 7 1974 októberé- 1994 oktober ben jelent meg a Kincskereső első országos terjesztésű száma, így hát idén ünnepi köntösbe és ünnepi tartalommal jelentkezik az októberi Kincskereső. Aprily Lajos szép őszi versei után Adynak „Az Avardomb kincse" című költeményét s mellette Tüskés Tibor kitűnő elemzését olvashatjuk a hagyományos Miért szép? rovatban. Mindjárt utána pedig a szerkesztőség ünnepi köszöntője következik Miért szép a kincskeresés? címmel. A befejezést idézzük: „... Azt a kincset keressünk és kínáljuk ezután is, ami annál több lesz, minél többfelé sikerül szétosztanunk." A gazdag irodalmi anyagból kiemelkedik Móra Ferenc két írása, mintegy jelezve, hogy a Kincskereső fölvállalja és folytatja itt Szegeden a mórai hagyományokat. Janikovszky Éva Az úgy volt... című írását - a tőle megszokott stílusbravúron túl még érdekesebbé teszi a befejezés ünnepi fordulata. (A szegedi származású írónő Az úgy volt... rovata a Kincskeresőben jelent meg először, s mint most is, mindig Réber László remek illusztrációival.) Hasonlóan kiváló rajzok kísérik az ünnepi számunkban a folytatásos regényt, Félix Salten Bambi-ját, s az Aprilyverseket is (Gaál Éva, illetve Magyar Mihály jóvoltából). A „Változatok a kincskeresésre" rovatból és a „Kincskereső-történelem dióhéjban" című írásból sok érdekességet megtudhatunk két évtized szerkesztőségi munkájáról, a felejthetetlen nyári táborokról, az ifjú tehetségekről. A nevető irodalomóra ünnepi különkiadásában kacagtató rovatparódiákkal találkozhatunk, a gyerekszáj-humort pedig ezúttal az „Ez a saját gyerexájjunk" című összeállítás képviseli. Nevetőizmaink edzettségét a továbbiakban jótékonyan fokozzák a Tímár György Nevető lexikonjából kiemelt címszavak (pl. Kövidinka: hibbant indián, aki sziklából bort próbál fakasztani). A lap most közli a pályázatnyertesek névsorát is. (Érdemes elolvasni a „Neveljük a felnőteket!" pályázat néhány díjnyertes alkotását - felnőtteknek is ajánljuk!) És persze, ha október akkor indul az újabb országos játék, elme ezúttal „Európai mozaikok". ! • A Szegedi Nemzeti Színház operatársulata pénteken este tartja az évad első premierjét. Az operairodalom egyik legnépszerűbb művét, Bizet Carmenját Galgóczy Judit állítja színpadra. Az utóbbi években hozzászokhatott a közönség a rendezőnő egyéni stílusához, karakteres színpadképeihez. Amikor először benéztem a próbára, azonnal láttam: ez az előadás sem az operettes spanyol folklór vad színeivel igyekszik majd hatni... • Miért tartotta fontosnak, hogy a XX. században játszódjék a darab? - kérdeztem Galgóczy Judittól a próba szünetében. - Köztudott, hogy Bizet nem érte meg a Carmen sikerét, az opera a párizsi ősbemutatón megbukott. A XIX. század végén a színházi naturalizmus, ez miliő, a munkások és egy etnikum képviselőjének megjelenése a színpadon, nem volt összeegyeztethető a kor színházi ízlésével. Az opera bemutatója forradalmi tett volt, de a nézők viszolyogtak tőle. A XIX. század végén a színházban is sokat dolgoztak azon, hogy megszülethessen a naturalista stílus. Az operában erre nem volt idő. Képzelem, milyen lehetett a Carmen 1875-ös párizsi ősbemutatója. Ahogyan Móricka elképzeli, milyenek a cigányok, és milyen a valóság. Az előadás létrehozására rövid idő állt rendelkezésre, olyan társulattal és olyan énekesekkel, akik XVIII. századi műveket, vagy maximum Verdiket énekeltek addig, amelyekben a „hitelességnek" a foka, amely a Carment jellemzi, még nem jelent meg. Azután eltelt néhány év, és egyszercsak épp attól lett siker, hogy életet vitt a színpadra. Valószínű, hogy az akkori sikeres előadást mai szemmel nézve enyhén szólva mulatságosnak találnánk. A Carmen „A Carmen nem tűri a romantikus mázt" - mondja Galgóczy Judit, az opera rendezője báltam átmenteni a recitativós változatba a prózai erényeit, amelyben a novella jobban felbukkan. • Teresa Berganza, az egyik nagy Carmen mondta: Mérimée Carmen figurájával megteremtette az igazi emancipált nő eszményi típusát, aki szabad, önálló, s ura minden döntésének. Egyetért ezzel a jellemzéssel? - A szexuális szabadosság és a szabadság között óriási különbség van. Az emancipációhoz semmi köze nincs az emberi szabadságnak. Ilyen szempontból a Carmen nem egy feminista történet, s a címszereplőnek nem kell emancipáltnak lennie. Ő csak egy fantasztikus nő, egy ember, aki vállalja a sorsát és az életét. Egy női Don Giovanni. Nem szeretem a nemi kategóriákat, főként ma, amikor az emancipációhoz annyi rossz (z társul. Akar a fene emancipált lenni, csak nő szeretne lenni. Egymás rovására vagy egymásért tudunk élni. Nagyon szeretnék egy erős előadást adni a nézőknek, amiben Carmen, Don Jósé, a szenvedélyek sorsa, az eleve elrendeltség és ennek a felvállalása megmutatkozik. • Fatalista? - Csoda, hogy megszülettünk. Attól kezdve csodák és borzalmak sorozata vár ránk. Nem azt mondom, hogy feltétlenül mindennek meg kell adja magát az ember, de a társadalmi törvényeknél sokkal nagyobb törvényekben hiszek. HoUósi Zsolt egy érdes törtéhet, s a XX. század is meglehetősen érdes század, ezért egy pici időeltolást alkalmaztam, de ebben semmi különleges üzengetést nem érdemes keresni. Dohánygyár akkor is volt, ma is van, mint ahogyan csempészek és hamisítók is. Hozzám - s talán a szereplőkhöz is - közelebb áll annak az ismerete, hogy milyenek ezek a figurák a XX. században, és ezáltal a naturalista történetről le lehet húzni a romantikus mázt. • Ezt a romantikus mázt szerette volna lehántani azzal is, hogy az énekesek számára „kötelező olvasmánnyá" tette Mérimée novelláját, amiből a librettó készült? - Mindig az irodalom jár elől, s nem a színházművészet. A színpad sohasem fogalmaz előre. Pirandello a műveiben szétbontotta a teret, s a rendezők csak utána kezték el a színpadon is szétbontani. Mérimée is előbbre járt, írt egy fanFotó: Révész Róbert tasztikus modern történetet, hús-vér figurákkal, akik nem „rossz" emberek, hanem az összes hibáikkal is egyszerűen csak emberek. • Az opera melyik változatát választotta: az eredetit, amelyben az énekesek prózát is mondanak, vagy a Guiraud-féle recitativósat? - Az ősbemutatón prózai szövegrésszekkel adták elő. Magyarországon is volt már egy prózai összekötésekkel magyarul játszott előadás, Molnár László és én mutattunk be Miskolcon, bár ott a kevés szöveget is alaposan meghúztuk. Most azért csináljuk a recitativós változatot, mert franciául megy a darab, s a francia beszéd nem hat annyira természetesen az énekeseink szájából, mint az éneklés. Nehéz is a prózai változat, mert ha véletlenül rosszul mondják a szöveget, akkor rögtön elcsúszik a darab az operett világába. Igazából nincs nagy különbség a két változat között. Megpró• Neil Smith professzor, az amerikai Rutgers Egyetem 40 éves tanára tart előadást ma 15 órakor a SZAB Föld- és Környezettudományi Szakbizottság Földrajzi Bizottsága meghívására a SZAB székházában. Neil Smith több nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának a tagja, s a világ 14. leggyakrabban idézett humán geográfusaként tartják számon. Két kiadást megélt könyvéről (Uneven DevelopA kapitalizmus földrajza ment: Nature, Capital and the Production of Space) úgy nyilatkoznak, hogy az meghatározó módon járul hozzá a jelenkori emberföldrajz újrameghatározásához. Neil Smith szerint az elmúlt két évtizedben végbemenő egyenlőtlen területi fejlődés, (gy a dezindusztrializáció és a regionális hanyatlás, a nagyvárosok központjának újraéledése és a metropoliszokon kívül végbemenő növekedés, a harmadik világ iparosodása és az új nemzetközi munkamegosztás, az erősödő nacionalizmus és a hadászati geopolitika nem elkülönült jelenségek, hanem a kapitalizmus földrajzában végbemenő mélyreható átalakulás tünetei. Könyvében s az ehhez kapcsolódó előadásában a professzor arra vállalkozik, hogy feltárja, illetve megmagyarázza a földrajzi tér eme átstrukturálódásának mechanizmusát. Neil Smith előadásának cfme: Egyenlőtlen fejlődés. Az előadás előtt a Földrajzi Bizottság tart szakmai megbeszélést. • Feltérképezte a Somogyi-könyvtár olvaséját A kultúrára fogékony pék esete l.opnak ezt, lopnak azt. Pénztárcát, gázpalackot, nyakláncot - hogy a csókról már ne is beszéljünk. (Utóbbival ritkán fordulnak a bírósághoz.) Jelen esetben egy művelődési intézményt könnyítettek meg kultúrális „terhétől". Antalicz József budapesti lakos. A fővárossal szomszédos Vecsésen dolgozott pékként. Havi jövedelmi 70-80 ezer forint volt. (Nem is keresnek rosszul a kenyérsütők!) Vagyon elleni bűncselekmények miatt - leginkább lopásról volt szó - többször büntették már. Egyszer a pék, mit gondolt magába', beiratkozott a szegedi Somogyi könyvtárba. Ez két esztendeje történt. Miután jogosítványt szerzett rá: az olvasó szolgálattól kikölcsönözte Görög Demeter: Magyar atlaszok című, 1802-es kiadású térképgyűjteményét. (A könyv muzeális értékét 100 ezer forintra taksálják.) A kikölcsönzést követő eseményeket igen eltérő módon foglalják szavakba az intézmény alkalmazottai és Antalicz úr. A vecsési pék elismerte a kikérés tényét, ám azt mondta, miután átlapozgatta a kiadványt, az asztalon hagyta azt és távozott, mivel a vonat nem vár — mindannyian ismerjük a MÁV feszes fegyelmét - , igyekeznie kellett. A könyvtárosok megcáfolták a sütőipari szakmunkást, a kiflik és a veknik mesterét. A könyv kikérésekor nagyon feltűnően viselkedett. Hosszasan keresgélt a katalógusban, utána rögtön raktári szám alapján kérte a térképtárat, majd olyan helyen telepedett le, amelyet az őrködő videokamera alig-alig képes szem előtt tartani. Úgy tűnt, tudatosan választotta meg a böngészgetés helyszínét, mivel az a vészkijárathoz, a lifthez közel volt. Feltérképezte előre a menekülés útvonalát. A könyv fedelét letépte, majd ruhája alá rejtve a térképeket - elmenekült a könyvtárból. Tehette ezt, hiszen a borítójától megfosztott térképeket, lapokat hajlítva a zakója, a pulóvere alatt kivihette. A kultúrális értékek iránt „fogékony" pék már máskor is adott el könyveket antikváriumoknak, mint elismerte. Ez utóbbi cselekedét, akcióját viszont nem. Ennek ellenére a bíróság bizonyítottnak találta bűnösségét. A megyei bíróság jóvá hagyta a szegedi ítéletét, amely Antalicz Józsefet 1 év 2 hónap börtönnel sújtotta. V. F. S. - Egész napos műsorral ünnepeljük meg az október 30-án hagyományosan sorra kerülő IV. falunapot - állapodtak meg egyöntetűen a röszkei önkormányzat képviselői, amikor támogatásukról biztosították a művelődési ház vezetője és munkatársai által összeállított gazdag programjavaslatot. A falunapon az ünnepi szentmisét gróf Klebelsberg Kunó, egykori iskolaépítő kultuszminiszter emléktáblájának megkoszorúzása követi. Ünnepi köszöntőt Magyari László polgármester mond, utána pedig a kisiskolások lépnek fel népi játékkal. Röszke község készülő monográfiájából dr. Falunapra készül Röszke Juhász Antal, a JATE tanszékvezető egyetemi docense fog szemelvényeket ismertetni. A horgosiak néptáncbemutatóját követően az önkormányzati képviselők emlékplakettet kapnak, majd a polgármester átadja a község díszpolgára kitüntetést. A változatosnak ígérkező műsorban fellép még az általános iskola énekkara, a helybeli Goretti-kör és a nyugdíjas klub dalárdája. A délelőtti programot népművészeti és virágvásár teszi érdekesebbé. A délután sorra kerülő Röszke-Gyálarét labdarúgómérkőzés előtt és alatt latinamerikai élőzene szórakoztatja majd a szurkolókat. A falunap esti bállal ér véget. Ezen Kovács Kati táncdalénekes és a Szomszédok tévésorozat népszerű Olija, alias Bajor Imre humorista igyekszik jókedvre deríteni a résztvevőket. A vacsora utáni talpalávalót a Monlight group szalonzenekar szolgáltatja. Október 12-én, Röszkéről megjelent írásunkból sajnálatos módon kimaradt néhány sor, ami így hangzott: „A polgármester tájékoztatta a képviselőket, hogy az önkormányzat a szeméttelep üzemeltetését vállalkozónak adta ki. Örvendetes tényként nyugtázta, hogy a faluban megerősödött a rendőri jelenlét. A rendőrség munkájának segítésére a képviselőtestület az I. számú rendőrállomás közbiztonságának alapítványát 100 ezer forintttal támogatta." B. L. Elhunyt Horuczi László Fájdalmas veszteség érte a JATE BTK Filozófia Tanszékét: október 6-án váratlanul elhunyt dr. Horuczi László, a filozófiai tudományok kandidátusa, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi docens. Dr. Horuczi László 1932. október 20-án született Terpesen. Egyetemi tanulmányait 1952-57 között végezte, és filozófia szakos tanárként 1957 júliusában került a József Attila Tudományegyetem Filozófia Tanszékére. Oktatóként elsősorban egyetemünk Jogi Karához kötődött, hallgatók ezrei emlékeznek óráira. 1960ban szerzett egyetemi doktori, 1968-ban pedig kandidátusi fokozatot. 1973-1990 között a Filozófia Tanszék vezetője volt. Fő kutatási területe a társadalomfilozófia és az etika volt, ezen belül főként a család és házasság problémái érdekelték. Az e témakörből megjelentetett tanulmányainak száma meghaladja a hatvanat. Közéleti tevékenysége is sokrétű volt, melyet egyebek között a több éven át betöltött Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Szakbizottsága és Tudományos Minősítő bizottsági tagság, a TIT Csongrád Megyei Szakosztály, elnöki tiszte is fémjelez. 1979-86 között a JATE Szakszervezeti Bizottságának elnökeként tevékenykedett. Szakmai és közéleti munkáját több ízben ismerték el kitüntetésekkel, így 1980-ban megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. E hónap 20-án lett volna 62 éves. A rideg életrajzi tények mit sem tudnak visszaadni abból a közvetlen, meleg emberségből, amely egész lényét jellemezte. Laci mert nemcsak mi. kollégái, hanem hallgatói, tanítványai is e néven ismerték - mindenhez a szívén keresztül viszonyult; e szív mozdult meg mindahányszor, amikor csak segítségre és támogatásra volt szüksége valakinek. S e sokat bíró szív mondta most fel a szolgálatot. Emlékét így őrizzük meg: egy csupa szív ember távozott közülünk. József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Tanszék Dr. Horuczi Lászlót október 14-én, pénteken déli 12 órakor búcsúztatják a szegedi Belvárosi temetőben.