Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-13 / 240. szám

8 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1994. OKT. 13. Megjelent a HDS & Délmadár legfrissebb száma! Czibere az öreg kutyákban (is) bízott volna • l.aci, mielőtt a Dózsa feltámadásáról, tehát a ma­gyar foci kisebb-nagyobb furcsaságairól csevegnénk, gondolatban sétáljunk vissza 1993 nyaráig. Akkor hagytad ott a Szeged SC-t, azt a csapatot, amelyiket „Igy, vagy úgy", de mégis­csak benntartottad az NB ll-ben. - Mi az, hogy „(gy, vagy úgy"? • Egyesek még ma is esküsznek rá, hogy tavaly tavasszal vettetek pár pon­tot az ellenfelektől. - Tőlem is sokan meg­kérdezték akkoriban, hogy mibe került nekünk a III. Ker. TVE legyőzése. Biztosan em­lékszel rá: 0-2-ről fordítottunk 3-2-re - méghozzá egy abszo­lút éles meccsen! Hidd el, a Kerületnél olyan „ösztönző rendszer" élt másfél évvel ezelőtt, hogy senki sem be­szélhette volna rá Szeibertéket a csalafintaságra. • Szóval, teljesen tiszta a lelkiismereted? - Egyetlen olyan derbiről tudok, amelyen a döntetlenért igazából nem kellett izg­ulnunk. Erről ennyit... (A Szegedi Dózsa FC edző­jével készült interjúi a HDS & Délmadár 17. oldalán talál­ják.) Cziberével megtanultak nyerni a dózsások Kővári és a teleszaladt pelenka Kővári szerint nincsenek ellentétek a Pickncl • Az aranyról lemondtak? - A dobogós helyben ez is benne van, de a számolást alul­ról kezdjük. • Pedig a Veszprémmel szemben igen jó a mér­legük... - Egy-egy mérkőzésből nem lehet általánosítani. A napi forma, a közönség, és sok egyéb dolog befolyásolja az eredményt, de az utóbbi időszak sikerei nem azt jelen­tik, hogy összességében jobbak vagyunk náluk. A Pick Sze­gedre egyelőre még az a jellemző, hogy bárkit megver­het, de bárkitől ki is kaphat... Táth Lacit nem fizették meg Szentesen • Miért mentél el Szen­tesről? - 1991 őszén igazoltam át a Vasasba. Ennek az volt az oka, hogy - bár a Szentessel má­sodikok lettünk a bajnokság­ban, ami óriási sikernek szá­mított - nem tudtak meg­fizetni. Legalábbis nem any­nyira, hogy megérje nekem továbbra is itt játszani. Pesten a többszörösét kínálták az itthoni pénzemnek. És ter­mészetesen nekem sem mind­egy, hogyan indulok az élet­nek. Egyébként nekem teljesen mindegy lett volna, hogy Szentesről vagy Pestről vagyok válogatott. Először a Vasasban játszottam, majd a Fradihoz kerültem. Az olimpiáig a zöld­fehéreknél maradok. • Miért igazoltál a Era­Az Amatőr Kupa eredményei A Csongrád megyei Szabad­idősport Szövetség és a Csongrád megyei Testnevelési és Sporthivatal szervezésében rendezték meg az Amatőr Kupa elnevezésű versenyt kézilabdában, teniszben és kispályás labdarúgásban. Eredmények. Kézilabda, nők: 1. Szentes 6 p., 2. Szecotex Szeged 4 p., 3. Sándorfalva és Mórahalom 2-2 p. Férfiak: 1. Szentes 3 p„ 2. Sándorfalva 3 p.. Mórahalom 0 P­Tenisz: I. kategória (35 év alatti férfiak): 1. Takács Gá­bor, 2. Fábián Nagy Szabolcs, 3. Doma Imre, 4. Varga Árpád (valamennyien szentesiek) II. kategória (36-55 év közöttiek): I. dr. Lakatos Ákos, 2. Gidofalvi Tamás, 3. Gágyor Szilárd, 4. dr. Bod Barnabás (valamennyien szen­tesiek). III. kategória (56 év felettiek): 1. Földi Vilmos, 2. Katona István (mindketten szentesiek). IV. kategória (vegyes): 1. Csorba László, 2. dr. Bod Barnabás, 3. Takács László, 4. Szarvas János (valamennyien szentesiek). Nők: 1. Fekete Nagy Lajos­né, 2. Vajda Edina (mindketten szentesiek). Kispályás labdarúgás, nők: 1. Hódmezővásárhely 7 p„ 2. Mórahalom 5 p., 3. JATE Szeged 4 p., 4. Zákányszék 0 P Férfiak: A torna abszulut győztese a meghívottként résztvevő Békéssámson csapa­ta lett. • Szóbeszéd tárgyát képe­zik elmaradt fizetések, csapaton belüli ellentétek. - Nincsenek ilyenek. • A „húsosfazékhoz" kö­zel ülő személyek szerint a fiúk a vidéki mecs-csekre egy órával a kezdés előtt érkeznek, az utat végig­alusszák, és ez az aluszé­konyság ül ki rájuk a mér­kőzésen is. Az információt kiszivárogtató szerint nincs, aki felrázná a társaságot. - Némi igazság van ebben, már ami az érkezést illeti. Kipróbáltunk mi már mindent. Kezdetben szállodai szobákat vettünk ki, ebédeltünk, utána pihentünk, majd irány a pálya. Aztán volt időszak, amikor két órával a kezdés előtt érkez­tünk, sétáltunk a városban, utána mentünk a csarnokba. A jelenlegi szisztéma szerint az érkezés után tényleg rögvest az öltözőbe megyünk, és már indulunk is melegíteni. A visszajelzések szerint ez tetszik a fiúknak a legjobban, és ez is vált be leginkább. (A Pick Szeged mesterének nyilatkozatát a HDS & Dél­madár 18. oldalán olvashat­ják.) dihoz? Ennek is anyagi okai voltak, vagy pillanat­nyilag jobb csapatnak tartod a Ferencvárost? - Úgy érzem, a Vasas már eléggé szétesőben volt a második évem utolsó pár hónapjában. Csapó volt az edzőnk, de utána ő is abba­hagyta, úgyhogy én még ide­jében jöttem el. Hívtak a Fradiba, az meg, ugye, egy jó és népszerű klub. Az idén jött egy vagon új játékos; Kásás Tamás nagyon tehetséges, de a régiek is mind ügyes pólósok. Remélem, már az idén fel tudunk mutatni valami komoly eredményt. (A magyar pólóválogatott centere a HDS & Délmadár 13. oldalán beszél a múltról, a jelenről és a jövőről.) Egy színes, hétvégi lap a szegedi és a Csongrád megyei családoknak, bűnügyi sztorikkal, hihetetlen történetekkel és sok-sok sporttal! A tartalomból: • Kokszolt-e az autós? • Bruce Willis az ágyban egy nulla • A fiú meg a saját anyja... • Virincsik: Dobó diktátor volt! • Aki megverte Darnyi Tamást • Connors nem kedveli Stichct L- Keresse a boltokban és az újságárusoknál! ­Védekezésben már jék voltunk Magyaroiszág-Németország 0-0 A vártnál jóval kevesebben gyűltek össze, legfeljebb 15 ezren vállalták a fagyoskodást. Sem Mészöly Kálmán, sem kollégája, a világbajnoki cím­mel büszkélkedő Berti Vogts nem változtatott az előre megadott összeállításon, így a következő 11-ek kezdték a játékot Michel Zen-Ruffinen svájci bíró sípjelére: Magyarország: Petry ­Bánfi - Lipcsei, Lőrincz ­Kozma, Halmai, Urbán, Détári, Duró - Kiprich, Klausz. Németország: Köpke ­Mattháus - Kohler, Schuster ­Strunz, Todt, Hássler, Eilts, Weber- Klinsmann, Bobic. Az első félidőben jobbára a németek támadtak, a magyar csapat csak néha-néha tudott a német kapuhoz kerülni, s ekkor is csupán egyszer, a 37. perc­ben Kiprich révén veszé­lyeztette azt. Igaz a vendégek sem mutattak valami különö­set, így eléggé unalmas volt a találkozó első fele. A második félidőben rendre pályára lépett a magyaroknál Váczi, Bérczy, Slezák, Véber és Lisztes, a másik oldalon pedig Reuter, Wagner és Mar­schal. Ennek ellenére nem sokat javult a játék színvonala. A németek támadtak továbbra is többet, de a magyar védelem nagyon jól állt a lábán. A ka­puk most sem forogtak ve­szélyben, ha csak nem szá­mítjuk Lipcsei nagy lövését, amit Köpke a léc fölé tolt, s Kholer bombáját, amit Petry védett biztosan, veszélyesnek. Végül is a találkozó 0-0-as igazságos döntetlennel ért véget, ami a magyar csapat számára jelent sikert, hiszen már húsz esztendeje nem ka­pott ki a világsztárokat felvo­nultató németektől. Ki megy le az újságért? A német labdarúgó-válogatottnál nem kérdés, hogy ki megy le reggel újságért. A középcsatár és a középhátvéd, azaz Jürgen Klinsmann és Lothar Mattháus. Budapesti séta a mérkőzés reggelén, valahol a Váci utca és a Kempinski Szálloda között. •••MMMMMMMHHMMMMMMMBBHHMHMi • A meghívón ez állt: „A saj­tótájékoztató a Gubacsi-híd lábánál, a Parti sétány 1.-ben lévő Hotel Botel-Lisa szál­lodahajón lesz." Noha Cse­pelről utaztamban gyakran járok arrafelé is, eleddig csu­pán futó pillantást vetettem a szállodalánc első hajójára. Mert Lisa, az. Amikor azonban a tájékoztatót követően a még csak alig egy éves hajó étter­mében és a szobákban is szét­nézhettem, igencsak elcso­dálkoztam. Sportolóként töltött előéletem villant elém... A mérkőzéseink színhelyeire, Szombathelyre, Pécsre, Sze­gedre, Diósgyőrbe való utazás már az előző napon; vajon milyen lesz a szálloda, a va­csora, az ébresztő és meccsre indulás emléke köszönt vissza. Aztán a múltból a jelenbe érkeztem. Mert ott volt előttem az igazán kedves, legalább három csillagot érdemlő szállodahajó, és tőle alig öt percnyi busztávolságra a Cse­peli Stadion, a csupán tízperces buszozást kívánó Kispest­• Sportolóknak (is) jó lehetőség Áll a hajó, a - Kis-Duna vizében... Honvéd pálya, és a szintén nem távoli MTK- és UTE-sta­dion is, ahol a bajnoki sorso­lásnak megfelelően, rendre pályára lépnek a vidéki labda­rúgó-csapatok, csakúgy a kosa­rasok, a birkózók és mások. A látottak juttatták eszembe: vajon tudják-e a sportegyesü­letek technikai vezetői, hogy milyen kitűnő lehetőség kínál­kozik fővárosi mérkőzéseik előtt egyéjszakás pihenésre játékosaik, sportolóik részére ebben a nyugalmas környezet­ben? Nos, ez az „úszni nem tudó", egész éven át üzemelő BH-Lisa, a főváros köz­pontjától alig negyedórára, a soroksári Duna-ág természet­védelmi területén van. A szál­loda zömmel kétágyas szobái klimatizáltak, fürdőszobával, vécével, telefonnal és színes televízióval felszereltek. Étterme csakúgy minden igényt kielégít, és ami nem lényegtelen: a kétágyas szobák egy éjszakára, reggelivel, lényegesen olcsóbbak, mint a hasonló kényelmet nyújtó belvárosi szállodák. A kis „álló szépség" tulaj­donosa, Szabó Tibor és fele­sége beszélgetésünk során mondta: gyakorta mind az 55 férőhely foglalt a hajón. Ál­talában igényes üzletemberek és ügyfeleik, külföldiek és hazaiak, átutazók népesítik be a szállodát, ám a sportolókat ­előzetes jelzés alapján ­mindenkor előnyben részesitik másokkal szemben. Örömükre szolgál, hogy a csabai és soproni sportoló csoport tagjai a hajójukon töltött éjszakájuk után jelezték: máskor is jönnek! (Címük: Budapest 1212 Parti sétány 1., telefon: 277-59-22, 277-08-66, 277-24-55). Nos, mint volt „országjáró" élsportoló, újság­íróként is ajánlom: nézzék meg „Lisát". Szép. Oghy Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents