Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-13 / 240. szám

6 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1994. OKT. 13. • Japánok közt - Csodaországban Nevünk hallatán a szálloda portása két faxot nyújtott át. Az egyikből megtudtuk: várták az értesítést, mikor érkezünk, hogy a konferencia szervezői gépkocsival fogadjanak ben­nünket a repülőtéren. Késő bá­nat! A másik, nagyon udvarias levélből nyilvánvalóvá vált: egyelőre semmi keresnivalónk nincs itt, Ígéretük ellenére ugyanis nincs üres szoba a szá­munkra. Mielőtt megnyílt vol­na a föld a lábam alatt, tovább­olvasva a szöveget kiderült, nincs veszve minden. Sőt! Az iroda, fájdalomdíjként, a ko­rábbi barangolásaink helyszí­nén magasodó Edmond Hotel­ba szállásol el bennünket az első héten. Biztosítottak afelől, hogy a több klasszissal jobb szállodában természetesen az általunk megrendelt kategória árát fizetjük, a különbözetet, valamint a taxiszámlát ők fede­zik. Tisztességes ajánlat. Hogy mi a különbség To­kióban egy 23 és egy 13 (KM) jenes szoba között? Elsősorban több négyzetméter. El lehet képzelni, mekkora érték a sza­bad hely egy olyan országban, amelynek felét hegyek borít­ják, s amelynek 70 százalékát erdők és mezők foglalják el. így aztán a lakott teriileteken a népsűrűség 30-szor nagyobb, mint például az USÁ-ban. Egy négyzetkilométeren átlagosan 1500 embernek kell elférnie. Tokió, Ószaka és Nagoja térsé­gében, ahol az összlakosság­nak csaknem a fele zsúfolódik össze, ennél is szorosabb test­közelben kénytelenek együtt élni az emberek. Nem csoda, ha a szűkös négyzetmétereket függőleges irányban igyekez­nek bővíteni: föld alatti váro­sokat és égbenyúló felhőkar­colókat, tűkarcsúságú égime­szelőket építve. Olvasom a The Tokyo Timesban, hogy 10 év óta most szökött legmagasabb­ra a föld ára: a Ginzában egy négyzetméterért 20,3 millió jeni kémek. (Az országos átlag 370 (MM) jen). Itt mindennek és mindenkinek jut hely, ha kicsi is Különleges luxushoz jutot­tunk hát a konferenciavendé­gek elhelyezéséről gondoskodó idegenforgalmi iroda jóvol­tából. Ebben a csodaszállóban, amelynek halljában vfzesészu­hatag omlik alá a terméskőfal teljes szélességében, s ahol minden csupa csillogó üveg meg fém, akkora szobát kap­tunk, hogy táncolni is lehetett volna benne. Sőt: le is ülhet­tünk akár. Fotelokba. Mert itt abból is volt kettő, meg egy asztal. Mi több: elfértek ruhá­ink is a szekrényben, s bőrönd­jeinknek is jutott hely, anélkül, hogy egyikünknek ki kellett volna mennie a szobából, vagy az ágyra kuporodott volna. Hogy ez mekkora érték, akkor tudtuk meg, amikor a követke­ző héten az eredetileg nekünk szánt szálloda vendégszeretetét élveztük. Meg akkor, amikor abban a kitüntető megtisztel­tetésben lehett részünk, hogy ­a japán szokásoktól eltérően ­beleheltük a lábunkat, termé­szetesen cipő nélkül, egy tokiói otthonba. Nishino professzor Ma­gyarország nagy barátja. Ha csak feheti, minden európai út­ján szerét ejti, hogy átruccan­jon hozzánk, így több alkalom­mal is szívesen látott vendég volt a szegedi egyetemen és otthonunkban is. Nem váratott sokáig a tokiói telefonhívással sem: első, mély álmunkból ébresztett a csön­gés. Másnap reggel a helyünk­be jött, s az elmaradhatatlan zöld tea mellett beszéltük meg a programot, persze nem csak a tudományosat. S miközben az. akkurátusan kidolgozott ha­ditervet, a tájékozódásunkat segítő, maga rajzolta térképet átnyújtotta, megszokott, titok­zatos mosolyával különös mű­gonddal csomagolt ajándékok­kal is meglepett bennünket, vendégeket. Mert itt ez is szo­kás. Ezután néhány napig szinte el sem engedte a kezünket. Ci­pelt bennünket magával min­denfelé, mi pedig követtük apró, fürge lépteit, üzletekben, éttermekben, a földalatti egyre kiismerhetőbb dzsungelében. Mert hogy mindenhova metró­val és a JR-ral, az ottani MÁV helyi járataival mentünk. Az egyik magánegyetem minden bizonnyal jól fizetett tanárának ugyanis nincs autója. Mint sok más, tehetősnek számító értel­miséginek Japánban: ahol olyan tökéletes, megbízható, jól szervezett és gyors a tö­megközlekedés, talán nincs is rá szükség. Ez lehet az oka, hogy a világ legnagyobb vá­rosban tulajdonképpen elvisel­hető az autóforgalom. Vendégségbe voltunk hiva­talosak. ám nem ebédre. Annyi ugyanis Tokióban az étterem, mint égen a csillag. Az ízlése­sen berendezett, patyolattiszta vendéglőknél különlegesebb miliőben, az ottaninál tökélete­sebb szervízzel saját otthoná­ban aligha szolgálhat bárme­lyik háziasszony. Úgy hiszem, helyi szokás szerint ott az a sikk, ha vendéglőben ültetik asztalhoz a jövevényt, aki a mindenhol kiállított élethű ma­kettek alapján választhatja ki a neki leginkább tetsző menüt. Az első eredeti japán ebédet egy áruház legfelső emeletén ízleltem meg. Vasárnap lévén, azt hihetnénk mi magyarok, mindenki otthonában piheni ki a hét fáradalmait. Tévedés. A japán ember inkább házon kí­vül ebédel ilyenkor. A szá­munkra átkos emlékű sorba­állást is feloldja az a különle­ges, türelemre hajló mentalitás, amely egyáltalán nem jellemző ránk. Mire mi éppen fölhor­kannánk, és energiánk nagy ré­szét a dühbe fojtanánk, ők megoldják ésszel, szervezéssel, mosollyal. Egy mindennapi példa a gyorsaságra, a haté­konyságra: a pincérek jegyzet­füzettel mennek a sorban álló vendégek elé, fölveszik a ren­delést, s amint megüresedik az asztal, s odakísérik a vendéget, kollegáik elé is rakják az ételt. A tömeg ellenére nem vibrál idegesség a levegőben, nincs kapkodás, csak udvarias meg­hajlás és mosoly, szűnni nem akaró mosoly, amelyet a szám­la sem hervaszt le senki ajká­ról. A legelőkelőbb étteremben sem az asztalnál intézik el a „piszkos" anyagiakat, a ven­dég, kezében a regisztrált, álta­la ellenőrizhető fogyasztással, a pénztárban, az automata által meghatározott összeget fizeti. Borravaló nélkül, természete­sen. - Itt elképzelhetetlen, hogy üzletben, étteremben, a taxiban becsapjanak akárkit - mondja vendéglátónk. - Ettől Japán­ban ne tartsanak! - Boldog egy ország! - gon­dolom irigykedve, s az egyfor­ma arcú tömegben, koncent­rálva a professzor fejebúbjára, sietős léptekkel követem újabb, otthonába vezető, föld alatti utunkon. (Folytatjuk.) Chikán Ágnes A TORONY ALÓL íá " T* Októberi lakásjegyzék I. 898/1 hrsz. Bérkert u. 56/a.; 3636 Batthyány u. 12.; 2777 Sóhordó u. 21/B.; 3228 Bartók Béla tér 9.; 3300/4 Jósika u. 23.; 1 1720 Berlini krt. 1.; 20280 Szivárvány u. l/A.; 25621 Mars tér 9.; 3115 Mars tér 16.; 3455 Földvári u. 6.; 2651 Juhász Gyula u. 26.; 3553 Szentháromság u. 22.; 24854 Kálvária tér 31.; 15786/26 Ág u. 1.; 2969 Tisza Lajos krt. 31.; 2887 Szűcs u. 10.; 12666/2 Rókusi krt. 35.; 15866/75 Csongrádi sgt. 81.; 12666/4 Rókusi krt. 31.; 16124/16 Csongrádi sgt. 108.; 3248 Londoni krt. 6.; 3091/1 Mérey u. 13/B.; 3099 Mars tér 19.; 3096 Török u. 7.; 3142 Hajnóczy u. 3.; 12489 Damja­nich u. 11.; 155 Jankovich u. 10/A.; 3335 Béke u. 6.; 25672 Pozsonyi I. u. 11.; 2445 József Attila sgt. 25.; 3982 Deák Ferenc u. 20.; 3671 Boldog­asszony sgt. 41.; 12298 Párizsi krt. 27.; 2611 Csongrádi sgt. 13.; 20303 Alsó Tisza-part 10.; 21310/2 Szabadság tér 13-14.; 3608 Szentháromság u. 39.; 3202 Jósika u. 30.; 3265 Gu­tenberg u. 26.; 3187 Kálvária sgt. 3.; 3626 Szentháromság u. 40.; 11489/8 Csongrádi sgt. 63.; 16124/17 Csongrádi sgt. 106.; 20104 Tisza Lajos u. 14.; 20572 Mátyás tér 24.; 3153 Hajnóczy u. 6.; 2662 Puszta­szeri u. 21.; 3360 Kálvária sgt. 22.; 25620 Mars tér 8.; 3078 Török u. 6.; 3201 Jósika u. 32.; 2944 Madách u. 11.; 16063/25 Csongrádi sgt. 112.; 12649/4 Kossuth Lajos sgt. 113.; 3225 Két héttel ezelőtt kö­zöltük azoknak az épüle­teknek a jegyzékét, ame­lyekben szeptember 8-ig az Épületkezelő és Fenn­tartó Kft. (régi IKV) 50 százalék feletti vételi szándékarányt regiszt­rált. A vételi szándék be­jelenlését követően vár­hatóan 5 hónappal a bérlőké lesz a lakás. Az alábbi lista, valamint en­nek a jövő csütörtökön megjelenő folytatása már azokat az épülete­ket is tartalmazza, me­lyekben a lakók vételi szándéka - október 8­ával bezárólag - a 25 százalékos határt elérte. Bolyai u. 1.; 3267 Gutenberg u. 22/B.; 2833 Szűcs u. 5.; 2402 Kálmány L. u. 2.; 3143 Hajnóczy u. 5.; 3105 Mikszáth K. u. 19.; 2795 Tisza Lajos krt. 21.; 16124/4 Csongrádi sgt. 104.; 3282 Gogol u. 24.; 3359 Jósika u. 31.; 3160 Gutenberg u. 10.; 2138 Alsó-Kikötő sor 14-16.; 15786/28 Ág u. 5.; 10313/10 Kereszttöltés u. 12.; 3178 Dugonics tér 7.; 24086 Petőfi Sándor sgt. 79.; 25780 Pulz u. 21.; 2876 Szent István tér 9.; 3423 Petőfi Sándor sgt. 37/B.; 25166 Moszkvai krt. 29.; 3211 Gogol u. 15.; 25616 Pulz u. 4.; 20131/1 Szenthá­romság u. 55.; 25158 Petőfi Sándor sgt. 45.; 3594/1 Alföldi u. 9/B.; 20388 Bem u. 7.; 3648 Bokor u. 18.; 2919 Szappanos u. 5/B.; 2618 Dugonics u. 33. Salernői filmdíj Magyar díjazottja is van a most véget ért 47. salernói filmfesztiválnak - Petényi Katalin, Kabai Barna és Gyöngyössy Imre: Holtak lá­zadása című alkotása. Az ezt tanúsító emlékplakettet Su­lyok Miklós, a római Magyar Akadémia művészeti tikára vette át. ÉLIKER HÉT «któbnr 10-15-ig RENDKÍVÜLI ÁRENGEDMÉNYES VÁSÁROK, KÓSTOLÓK, AJÁNDÉKAKCIÓK, ÁRUBEMUTATÓK KERESSE AZ ÉLIKER ZÁSZLÓKAT! Kóstolók október 13-án, csütörtökön: TARJÁN ABC Budapesti krt. TORNYOS ABC Kolozsvári tér FORTUNA ABC Petresi u. 8. CSANADI ABC Csanádi u. MARS ABC Mars tér 1 -3. EXPRESS ABC Sárosi u. SZIVÁRVÁNY ABC Szentháromság u. 63. TABÁN ABC Szilléri sgt. STADION ABC Tápai u. CSILLAG ABC Csillag tér 10-18 óráig 15 órától 16 órától 8-12 óráig 10 órától 14-18 óráig 10 órától 14-18 óráig 16 órától 15 órától 8-16 óráig 15 órától 15-16,30 óráig 9-12 óráig 9-16 óráig 14 órától 13-16 óráig 14 órától 14 órától 14-18 óráig 15 órától Gallina levesek, Fosters sör Zwack italok Dréher sör Camay, Oil of Olaz és Old Spice ajándékakció Hidegkonyhai termékek Ázsia ételek és fűszerek Avimant baromfi konzervek és felvágottak Zott joghurtok Pepsi üdítő Coca-Cola TCHIBO kávék Coca-Cola Plussz italok CHIO Chipsek Apenta üdítők Schöller jégkrémek CHIO Chipsek Knorr levesek Buszesz üdítők Camay, Oil of Olaz és Old Spice ajándékakció Coca-Cola TALÁLKOZZUNK AZ ÉLIKER HÉTEN ISI »

Next

/
Thumbnails
Contents