Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-07 / 209. szám

2 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1994. SZEPT. 7. 0 TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Szeptember 7. 1303. A francia főpecsét- nyi császári fősereg tétlenül őr, Nogaret Vilmos elfogatja az Anagniban tartózkodó VIII. Bonifác pápát. A me­rénylet által akaiják megaka­dályozni a pápát abban, hogy IV. (Szép) Fülöp francia ki­rály ellen egyházi büntetést rendeljen el. - A merénylet során megölik a kíséretében lévő Bicskei Gergely válasz­tott esztergomi érseket. 1451. Giskra János Lo­sonc mellett legyőzi a ma­gyar sereget. A csatában több országnagy életét vesz­ti. 1664. Petrus Stuyvesant, Új-Hollandia utolsó kor­mányzója leteszi a fegyvert az angolok előtt. Új-Amsz­terdam városa (II.) Jakab yorki herceg személyes tulajdonába kerül, és október 4-től az új neve New York. 1666. A szeptember 2-án kitörő londoni nagy tűzvész a Towertől a Temple-ig, a Temzetől Smithfieldig el­pusztiftotta a várost. 1695. Lippa várát roham­mal beveszik II. Musztafa hadai. A mintegy 60 ezer fő­vesztegel Péterváradnál. 1812. I. Napóleon Boro­gyinónál döntetlen ütközetet vtv a Mihail Illarionovics Kutuzov táborszernagy ve­zette orosz hadsereggel. 1822. A portugál trónörö­kös, Don Pedro, 1821 óta Brazília régense, kihirdeti Brazília függetlenségét Por­tugáliától és október 12-én I. Pedro (Péter) néven csá­szárrá kiáltják ki. 1844. Az országgyűlés kerületi ülése törvényjavas­latot dolgoz ki a zsidók hely­zetének rendezésére. A ja­vaslatból a felsőtábla ellen­állása miatt nem lett törvény. 1960. Wilhelm Pieck, 1949-tól az NDK első el­nöke meghal Kelet-Berlin­ben. Halála után megszünte­tik az NDK elnökének poszt­ját. 1990. Koszovóban a fel­oszlatott pristinai képviselő­ház albán tagjai alkotmányt fogadnak el. amely független köztársasággá nyilvánítja Koszovót. UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ UJ — FAMÍLIA DIVATÁRU - Szíriai ezüst ékszer, dísztárgyak - Kézi munkával készttett selyemterttök - Ndi. férfi- és gyermek-felsőruházat MENYASSZONY1RUHA KÖLCSÖNZÉS 10 000 FT. Nyitva tartás: H P 9-18. Szo.: 9-13 óráig. Takaréktár u. 1. ELSŐ BETON SZEGED, DOROZSMAI UT 5-7. BIZTOS ALAP, ÉPÍTHET RÁNK! n Betoneladás: 326-858. fi Építőanyag-áruház: 326-735. • Betonacél-értékesítés: 326-903. fi Betonelemek, tartozékok: 326-903. A Föld élőlényeit védő ózonréteg vékonyodása várha­tóan az évized vége felé meg­áll, és a következő évszázad közepére valamelyest megvas­tagodik - jósolta az ENSZ időjárási hivatala. A Világ Meteorológiai Szer­vezete értésre adta: nemzetközi összefogással kell segíteni, hogy megálljon az ózonréteg vékonyodása és a lyukak tágu­lása. A tanulmányt 33 ország „ózonológusai", tudományos szakértői készttették. Még 1987-ben Montrealban a fejlett és a fejlődő országok megálla­podtak abban, 1999-re felhagy­nak az ózonréteget leginkább pusztító klór-fluor-szénhidro­gének (CFC-gázok) gyártásá­val és felhasználásával. (Ezt a gázt elsősorban a sprayket és hűtőszekrényeket gyártók al­kalmazzák.) Később a határ­időt 1995-re hozták előre, ám a szakértők szerint nem sikerül tartani, jóllehet, az Utóbbi idő­ben számos fejlett országban rendkívüli mértékben vissza­esett a CFC használata. • Ha az indulásnál mérsékel­ten optimista voltam, most ki­jelenthetem, hogy meggyőző­déses optimista vagyok a Ro­mánia és Magyarország közötti kapcsolatok fejlődésének esé­lyeit és perspektíváit illetően ­mondotta a külügyminiszter. ­Ami az alapszerződést illeti, a legfőbb változás az, hogy töb­bé nem az a probléma, lesz-e benne szó a határokról és a ki­sebbségekről, hanem az, hogy miként tükrözze a dokumen­tum ezeket a két fél számára fontos témákat - fogalmazott Melescanu. A román külügyminiszter kiemelte, hogy néhány héten belül szakértői szinten tárgyal­nak a szerződésről, továbbá ésszerű időn belül államtitkári szinten megvizsgálnak olyan más kérdéseket, mint a gazda­sági együttműködés, az utas­forgalom, a határátkelők hely­zete, a turisták fogadása. - A beszélgetések során megfogalmazódott az a gondo­lat, hogy Románia és Magyar­ország alapvető célja az eu­rópai struktúrákba való együt­tes, és nem a másik kárára való integrálódás - mondotta Me­lescanu. • Van oka rá... Melescanu optimista Noha a magyarországi látogatás nem oldotta meg a két ország közötti problémákat, pozitív lépést jelentett a kétoldalú kapcsolatok fellendítésében. Ugyanis nyilván­valóvá tette, hogy mind a megközelítés módjában, mind nyelvezetében fontos fejlődés tapasztalható magyar part­nereinknél - hangsúlyozta Budapestről hazatérve a bu­karesti repülőtéren, illetve a román rádiónak adott nyi­latkozataiban Teodor Melescanu román külügyminisz­ter. Az újságírók kérdéseire vá­laszolva a repülőtéren kifej­tette, hogy az RMDSZ által felvetett problémák ugyan nem képezték a megbeszélések tár­gyát, „de szem előtt tartották" a tárgyalásokon, amelyek alap­ját a két kormány javaslatai alkották. A külügyminiszter ismétel­ten hangsúlyozta: a magas szintű politikai tárgyalásokkal párhuzamosan arra is szükség van, hogy folyamatos gyakor­lati lépések jelezzék, állandó a mozgás, a haladás a két ország kapcsolataiban. Ugyanakkor a miniszter arra a kérdésre vá­laszolva, hogy milyennek látja a romániai belső feltételeket a szerződés megkötésére, kifej­tette: a román társadalom, a ro­mániai politikusok szemében Románia és Magyarország, illetve Romániában a többség és a magyar kisebbség közötti kapcsolat olyan kérdések, ame­lyekben gyakran „igen nagy nézeteltérések tapasztalhatók". Ezzel kapcsolatban említette azokat a megbeszéléseket, amelyeket budapesti útja előtt az RMDSZ és az RNEP képvi­selőivel folytatott és megje­gyezte, hogy tudomásul vette az erről a témáról „azóta elhangzott" nyilatkozatokat is. Ezekre a különbségekre, viták­ra való tekintettel annak szük­ségességét hangsúlyozta, hogy a román társadalomban néhány kérdéssel kapcsolatban kon­szenzusra jussanak. - Arra nem lehet számítani - fejtette ki -, hogy a szerző­dés, amelyet a két fél kidolgoz, mindenkit kielégítsen. Szeret­ném azonban, hogy sikerüljön olyan szerződést létrehozni, amely elnyeri a román politikai osztály nagy többségének egyetértését, lehetővé téve ily módon a parlamenti ratifiká­lást, és azon túl a társadalom minél szélesebb támogatását annak megvalósításában ­mondotta a román külügymi­niszter. Cigányellenes tüntetés Firenzében Mintegy félezer ember tün­tetett tegnap Firenze történelmi központjában a városba betele­pült cigányok ellen. A tiltako­zó akció kezdeményezői a ha­tóságok határozott fellépését követelték az Olaszországban nomádoknak nevezett cigá­nyokkal szemben, mivel azok - mint panaszolják - sorozatos lopásaikkal és zsebtolvajlá­saikkal súlyos károkat okoznak a turizmusnak és kereskede­lemnek. A szervezők jóval na­gyobb részvételre számítottak, mert a cigányok ellen megfo­galmazott petíciójukat eddig több mint húszezer firenzei írta alá. A rasszizmus vádját követ­kezetesen elutasító szervezet, a Városlakókat védő bizottság azt tervezi, hogy népszavazást írat ki a cigányok eltávolítá­sára. Kadhafi pénzt oszt a szegényeknek Kadhafi még tavaly meg­ígérte országa népének, hogy közvetlenül részesedhet az olajbevételekből. - A mostani intézkedés az első lépést jelenti a jövedelem igazságosabb szét­osztása irányában - mondta. Az észak-afrikai ország olajexportból származó bevé­telei tavaly 5-6 milliárd dollárt tettek ki becslések szerint. Kadhafi azt is bejelentette, hogy a líbiai központi bank „kész bármely pillanatban megváltoztatni" a helyi valuta, a dinár árfolyamát a feketepiac letörése érdekében. A líbiai bankok 0,29 dinárért váltanak be 1 amerikai dollárt, a feke­Líbiában az olajbevé­telből félmilliárd dollárt szétosztanak minden év­ben a legszegényebb egy­millió líbiai között. Ezt ígérte Moamer el Kadha­fi líbiai vezető a tripoli rádióban elhangzott be­szédében. - Százezer, át­lagosan tíz fős család ezentúl minden évben 5 ezer dollárt talál majd a bankszámláján - mondta a líbiai vezető. tepiacon azonban a 2,5 dinárt is eléri az amerikai valuta ár­folyama. Emlékmű Szulejmánnak Baranya megyei látogatása során, a török államfő felkeres­te a szigetvári várat, amelynek 1966-os hősi védelmében két és félezer végvári vitéz esett el, s az ötvenezres ostromló sereg legalább tizenötezer török ka­tonája is ott lelte halálát. A várlátogatást követően Süley­man Demirel részt vett II. Szu­lejmán emlékművének és az azt övező magyar-török barát­sági parknak az avatásán. A parkot azon a helyen ala­kították ki. ahol egykor a se­regeit vezető szultán sátra ál­lott, s később a közelben te­mették el az ostrom alatt el­esett török katonákat is. A vendégeket Darázsi Má­tyás szigetvári polgármester köszöntötte, s üdvözlő szavait a város polgárainak azzal a kí­vánságával zárva, hogy a ba­rátság parkja legyen a magyar és a török nép békés ismerke­désének jelképe. SUleyman Demirel elnök beszédében hangoztatta: a ba­rátság parkja együtt idézi fel a • Éhes török sztrájkolók hasá­ban végezte több zsáknyi, Süley­man Demirel tö­rök elnök által rendelt mogyoró és pisztácia, fgy az államfő e fi­nomságok nélkül volt kénytelen Magyarországra utazni - irta a Millyet című tö­rök lap. Eszerint az ínyencségek egy ankarai hajó­zási vállalatnál Fölfalták az elnöki mogyorókat történt munkabe­szüntetés miatt már nem jutottak el az elnöki palo­tába. A csendőr­ség a sztrájko­lókat egy raktárba zárta és nem en­gedte őket éle­lemhez jutni, fgy a munkások jobb híján az elnöki rendelésnek estek neki. A rendfenn­tartó erők az öt­napos munkabe­szüntetés során mintegy 50 em­bert vettek őrizet­be, később azon­ban mindenkit el­engedtek. két kiemelkedő történelmi sze­mélyiség, II. Szulejmán és Zrí­nyi Miklós emlékét. A török államfő háláját fejezte ki azért, hogy Magyarország lehetővé tette az emlékhely létrehozását. Ha békét óhajtó világunkban mindenki képes volna e nemes gesztusra, már nem is volna oly távoli a béke - hangsúlyoz­ta a Török Köztársaság elnöke a hazánk déli határai alatt duló véres háborút vívó felekre utal­va. Ez a nap nem a múltbéli harcok, hanem két nép együtt­működésének a jövője szem­pontjából igazán fontos - mon­dotta befejezésül Süleyman Demirel. A magyar kormányt képvi­selő Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter beszé­dében hangsúlyozta: Magyar­ország nem alakítója, hanem elszenvedője volt a tizenhato­dik századi világpolitikai fo­lyamatoknak, (gy a szulejmáni török birodalom kiépítésének is. A birodalomépltés ma már a múlté, s a szulejmáni életmű sem állta ki az idők próbáját. Az emlékállítás nem is szel­lemidézés és nem is a birodal­miságnak szóló kegyeleti gesz­tus, hanem egy világtörténelmi léptékkel mérhető személyi­ségről való megemlékezés, még akkor is, ha korabeli hő­seink, Drégely, Eger és Sziget védői éppen az ő ellenében let­tek hősök - hangsúlyozta a mi­niszter. Szulejmán szultán emlékműve nem Magyaror­szág hódítóját, hanem azt a tör­ténelmi személyiséget idézi, akinek hazája később a Habs­burg birodalom ellen fellépő jeles magyaroknak, Rákóczi­nak, Kossuthnak adott mene­déket. Légihíd Panamába - kubaiaknak A guantanamói amerikai ha­ditengerészeti támaszpontra szállított kubai emigránsok el­ső csoportja már tegnap eluta­zik Panamába. A mintegy száz menekültet repülőgéppel szál­lították a közép-amerikai or­szágba, s ezt követően folya­matosan további csoportokat indítanak útnak. A térség álla­mai közül Panama volt az első, amely kedvező választ adott arra a washingtoni kérésre, hogy nyújtson segítséget a Kubából tengeri úton eláramló disszidensek befogadásában. A légihíd teljes költsége mintegy 35 millió dollár. • A New Yorkban zajló ku­bai-amerikai emigrációs tár­gyalások egyelőre megreked­tek, az álláspontok között nincs közeledés, az amerikai fél me­rev magatartása miatt - jelen­tette ki Roberto Robaina kubai külügyminiszter hétfő este Ha­vannában. A kubai diplomácia vezetője, aki keddtől Mad­ridban tesz hivatalos látogatást, elutazása előtt nyilatkozott kül­földi tudósítóknak. Robaina megismételte: a menekültválság mögött a kubai vezetés szerint az ellenséges washingtoni embargó-politika húzódik, ezért kormánya nem akar egy kizárólag kivándorlási kérdésekre korlátozódó egyez­ményt kötni anélkül, hogy meg ne állapodna a párbeszéd foly­tatásáról és a viszony alapkér­déseire való kiterjesztéséről. • Az Egyetemes Postaunió (UPU) határozatában sürgette Észak- és Dél-Koreát, hogy a lehető legrövidebb időn belül indítsák meg a postai külde­mények forgalmát egymás kö­zött - közölték a dél-koreai távközlési minisztériumban. A határozatot ellenszavazat nél­kül fogadták el az UPU Szöul­ban folyó XXI. kongresszusán. A két Korea között sem postai, sem távközlési kapcsolatok A posta nincsenek, mivel Észak és Dél jogi értelemben még mindig háborúban áll egymással: az 1950-53-as koreai háborút tűz­szüneti megállapodás zárta le, békeszerződést mindmáig nem kötöttek. Talajt veszít Csernomiigyin - A Csernomirgyin-csapat jórészt a gazdasági és politikai helyzet foglya. Borisz Jelcin annak ellenére is gondolkodás nélkül megválik a tavaly ok­tóberi események idején fő szövetségesének számító Cser­nomirgyintől, hogy időről idő­re bizalmáról biztosítja a ka­binetet - véli a lap. A kor­mányfő csapatának tagjai - így Oleg Szoszkovec első minisz­terelnök-helyettes, Alekszandr Sohin gazdasági miniszter, vagy Szergej Sahraj nemzeti­ségügyi miniszter — kivétel nélkül saját politikai játszmáju­kat játsszák Csernomirgyin el­lenében. Az újság a többi orosz poli­tikai erő helyzetét jellemezve úgy vélekedett, hogy a Jegor Gajdar vezette radikális de­mokraták meggyengültek. A Jelcin elnök szélsőbaloldali el­lenzékét alkotó patrióta és kommunista pártok, illetve mozgalmak vezetőit pedig je­lenleg több dolog választja el, mint amennyi öszeköti. - Mihail Gorbacsov cent­rista támogatóit cserbenhagyta a realitásérzék, amikor a puccs harmadik évfordulója előtt po­litikai kampányt folytattak Gorbacsov politikai visszaté­A tekintélyes moszkvai napilap, a Nyezaviszima­ja Gazeta szerint Viktor Csernomirgyin kormány­fő mindinkább talajt ve­szít, mivel a kormány te­vékenysége már senkit sem elégít ki Oroszor­szágban: a jobb- és bal­oldal mellett a centrum is elégedetlen a kormány­nyaí, csakúgy, mint a vál­lalkozók és a munkanél­küliek. Az orosz napilap minderről a belpolitikai helyzetről közölt terje­delmes elemzésében írt. rése érdekében - írta a lap. Az újság szerint Vlagyimir Zsirinovszkijt és Alekszandr Ruckojt leszámítva Jelcin szél­sőséges ellenzéke viszonylag passzívan viselkedik. Ruckoj­nak ugyanakkor kevés az esé­lye a politikai újjászületésre, mivel még élénken él az em­léke a Kreml és az osztankikói tévé ostromára szólító, halálos áldozatokhoz vezető felhívá­sainak emléke. Egyedül Vla­gyimir Zsirinovszkij nem ve­szít derűlátásából, amelyet a szociológiai felmérésekből me­rít.

Next

/
Thumbnails
Contents