Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-01 / 204. szám

• Szeptember /., tanévkezdés „Fizethetnek" az elsősök Másfél millió általános-, és középiskolás diák szá­mára kezdődik az új tanév ma, szeptember elsején, csütörtökön, az országban. Az előző tanévhez képest valamelyest emelkedik az általános iskolák első osz­tályosainak száma: tavaly 125 ezer, az idén százhar­mincezer kisdiák kezdi meg tanulmányait az alap­fokú oktatási intézmé­nyekben. A szakközépis­kolák és a gimnáziumok pedig 135 ezer elsős diák oktatását kezdik meg az új tanévben. Tavaly ennél valamivel több, 149 ezer első évfolyamos tanuló volt a középfokú oktatási intéz­ményekben. Az általános iskolákban a tankönyvek átlag 2000 forintba kerülnek. A kö­zépiskolásoknak valamivel többet kell fizetniük a könyvekért. Kiugróan sokba, mint­egy 4-5 ezer forintba ke­rülnek az elsős tanköny­vek. Fotó: Schmidt Andrea • Tanévnyitóóó! Nőtt a pedagógusok felelőssége Igen, elkezdődött... Megtartották a tanévnyitó értekez­leteket az iskolákban, a pedagógusok meghallgatták az igazgatói beszámolókat, megtárgyalták az órarendet, a pedellusok megigazitgatták a még csálén álló padokat és székeket, feltették az újrafestett táblát a falra és kipró­bálták a csengőt. Tegnap már minden készen állt. Ma be­népesültek a folyosók, az osztálytermek - riadt szemű el­sősökkel, csibész ötödikesekkel és vagány nyolcadikosak­kal. rezzenek az iskoláról, szeres­sék azt, biztonságban érezzék magukat, olyan legyen nekik ez a hely, mint egy oázis. Éppen ezért, ha úgy látják, több nevelési feladatot is átvál­lalnak a szülőktől. Vélemé­nyük szerint az alsó osztályok­ban a gyermekek rendkívül nyitottak. Ezáltal a szüleik is. Ebben a korban, mondták, igazán odafigyelnek még a szülők a gyermek fejlődésére. Abban a kérdésben, hogy most mennyivel más tanítani, mint tíz évvel ezelőtt, meg­oszlottak a vélemények. Visy Csabáné szerint tíz évvel ez­előtt minden a rendes kerékvá­gásban ment, mindennek meg­volt a pontos helye. A tanár jól ismerte azt a tankönyvet, amit évek óta használt. Most a pedagógus jobban magára van utalva, nagyobb a felelőssége, majd mindent neki kell kitalálnia. A történelmet oktató Mácsai Istvánná már tíz évvel ezelőtt is belevitte a tananyag­ba az ötleteit, az elképzeléseit. Ezeket azóta is folyamatosan beépíti munkájába. Az alsó osztályban tanítók pedagógiai helyzete standard. Akárhogy változik ugyanis a politika, bármiféle áramlatok jönnek, nincs kecmec, az apróságokat mindig meg kell tanítani ími, olvasni és számolni. Sz. C. Sz. A város tanévnyitója (Folytatás az 1. oldalról.) A tanévkezdés különös izgalmat jelent, nemcsak a diákoknak, a tanároknak, hanem az önkormányzatnak is - hangsúlyozta a polgár­mester, hiszen óriási feladat a közoktatási intézmények fenntartása a 94/95-ös tan­évben is. Majd számokkal érzékeltette, hogy a szám­talan nehézség mellett még­is szívügyének tekinti a vá­ros az oktatást. A 11,4 milliárdos költségvetés 43,6 százalékát fordítják erre. sajnálatos azonban, hogy a fenntartási költségek növe­kedése miatt egyre kevesebb jut új létesítmények építé­sére. „Az egyre növekedő ne­hézségek ellenére azt kérem a pedagógusoktól, hogy legyenek türelemmel, hiszen sokan küzdenek az okta­tásért, s a városházán az ok­tatásügyi lobby a legjelen­tősebb..." - mondotta végül az ünnepélyes megnyitón Lippai Pál, polgármester. T. KULTÚRA 7 • Elkezdődött az 1994-95-ös tanév. A JATE Ságvári Endre Gyakorló Altalános Iskola pe­dagógusaival: Csanálosi Bé­lánéval, Visy Csabánéval, Má­csai Istvánnéval, Baranyiné Berkes Angélával és Seres Ju­dittal közvetlenül a nevelőtes­tületi értekezlet után ültünk le beszélgetni. A pedagógusok - mint mondták - a vakációzó gyer­mekekkel ellentétben, nagy izgalommal és reményekkel várják az űj tanév kezdetét. Aktív pihenéssel, a tankönyvek alapos áttanulmányozásával töltötték a nyár utolsó heteit. Van miből válogatniuk a taná­roknak, hiszen a tankönyvpiac jelentős mértékben bővült az utóbbi években. Az idén a forgalomban lévő 2313-féle közismereti tankönyvből mint­egy háromszáz teljesen új, köztük elsősorban a történelmi, társadalomtudományi, földrajzi ismereteket felölelő kiad­ványok. Kérdésemre, miszerint mi­ben változott a pedagógus szakma, a tanítás szellemisége és presztízse, a több évtizede pályán lévők elmondták: nem lett könnyebb a dolguk. A kategória besorolás biztonsá­got adott - vallották. Fontos­nak tartották a szülőkkel törté­nő jó kapcsolatteremtést. Kide­rült, hogy a Ságváriban maxi­mális a szülő-tanár együttmű­ködés. Azt azonban érzik, hogy a szülők egyre több és több dolgot várnak az iskolá­tól. A fiatal pályakezdő. Seres Judit úgy fogalmazott: szülő­pótló szerepet töltenek be az iskolában. A szülők elvárják, hogy a pedagógus igazgassa a gyermeket az élet majd minden területén. Visy Csabáné szerint hat éves korig eldől, hogy a gyerek mennyire hallgat a szüleire, az óvónénire. Érde­kességképpen elmesélte, hogy pályája elején harmincas lét­számú osztályokban tanított. Akkor nem volt annyi gondja­baja a diákokkal, mint most, amikor kilenc-tízet tanít. Per­sze, a hipermozgékony gyer­mekek is betörnek előbb­utóbb. Az alsós tanítónők, Csa­lánosi Béláné és Baranyiné Berkes Angéla elmondták: lényegesnek tartják, hogy az apróságok jó benyomást sze­• Damjanich János nevét viseli Megnyílt az új honvéd gimnázium Négy évfolyamos, évfolya­monként két osztályos új fiú­gimnázium nyílt tegnap Sze­geden. A Damjanich János Honvéd Gimnáziumot a Hon­védelmi Minisztérium a hon­védség hivatásos tiszti után­pótlása, illetve a katonai fő­iskolákra készülő fiatalok megalapozottabb felkészítése érdekében hozta létre. Az új gimnázium alapító okiratát tegnap ünnepélyes tanévnyitón vette át Gazsi György alezre­Fotó: Révész Róbert des, igazgató. A Damjanich gimnázium bentlakásos rend­szerben fog működni. A fel­vétel alapföltétele a felvételi vizsga mellett az egészségi és pszichikai alkalmasság, az erkölcsileg kifogástalan maga­tartás és bizonyos tantárgyak­ból a legalább jó általános iskolai eredmény lesz. A kö­zépiskola fenntartója a honvé­delmi tárca, amely a működés költségeit saját, éves költség­vetéséből fedezi. • A szakszervezet ütközetekre számít PSZ: gazdát a pedagógusoknak! A Pedagógus Szakszerve­zet városi irodájában ked­den egész délelőtt csörögtek a telefonok. Papp Jánosné, a PSZ szabadságáról vissza­térő városi titkára megálla­píthatta: a közalkalmazotti bérekkel kapcsolatos elsőfo­kú bírósági döntések és a közgyűlés plusz pénzkerete sem hozott békét F-kate­góriás fronton. De nehéz tanév elé néz az új kormányt még csak „próbálgató" szak­szervezet is, hiszen a költség­vetési megszorítások egye­lőre semmi jót nem ígérnek a pedagógusoknak. Papp Já­nosné szerint a PSZ véle­ménye a kormányváltással nem változott. Papp Jánosné: Miért mon­dana le a PSZ a sztrájkról? (Fotó: Révész Róbert) • Új kormány, régi prob­lémák: ez jellemzi a peda­gógus szakszervezet helyze­tét. Mit várnak a poltikai változásoktól? - Elsősorban a közalkal­mazotti törvény megfelelő módosítását várjuk, de fontos lenne bizonyos pontokon a közoktatási törvényhez is hoz­zányúlni. Ezen kívül ne'm lehet tovább úgy folytatni, hogy az érdekegyeztetésnek nincsenek meg a törvényi garanciái s az érdekképviseleti szervezetek­nek gyakorlatilag semmi jogo­sultságuk nincs. A közalkalma­zotti törvény tele van feszítő problémákkal. Azt hiszem, e törvény életbe léptetésének Szeged városában is majdnem minden közalkalmazott szen­vedd alanya volt, de különösen az a közel 600 ember, aki végül bírósági úton keresett igazságot magának. Végre ki kellene mondani, hogy ki a közalkalmazottak gazdája. B A gazdakérdés és az egész közalkalmazotti prob­lémakör lényegében pénz­kérdés. - Erről van szó: a bérekről és a működtetési költségekről. A közalkalmazotti törvény kapkodva, átgondolatlanul szü­letett, anélkül, hogy felmérték volna a pénzügyi fedezetét. Azt kellene tisztázni, hogy az állam mennyire fenntartója az állami oktatási-nevelési intéz­ményeknek. Jelenleg az önkor­mányzat megkapja a normatív finanszírozást, ami viszont nem elég az iskolák működte­téséhez, ráadásul ezt az össze­get felhasználási kötelezettség nélkül kapja az önkormányzat. B Ha eddig hiányzott a közalkalmazotti törvény pénzügyi fedezete, akkor, ismerve a Békesi-féle prog­ramot, a fedezet ezután még kevésbé lesz meg. Mire számítanak ezügyben? - Itt mindenképpen ütközet lesz. Azt hiszem, az érdekvé­delmi képviseleteknek erőseb­ben kell a jelenlegi érdekérvé­nyesítési lehetőségeiket ki­használni. A PSZ jövő hétre tervezi a tanévnyitó értekezle­tét, s ezen szóba kerül a Bé­kesi-féle finanszírozási prog­ram is. Elfogadhatatlan lenne számunkra, hogy az állam az oktatásban dolgozók közül csak a pedagógusok bérét fi­nanszírozza, és számukra is csak a törvény szerinti mini­mumot. Ez azt jelenti, hogy aki már efölött van, vagy a pótléka magasabb, mint amit a kjt szerint már meg kellett kapnia, azt az önkormányzat finanszí­rozza majd. Ha tudja. Ez óriási veszély lenne, hiszen még bi­zonytalanabbá tenné az óvodák és iskolák működtetését, mint az előző finanszírozási rend­szer. B Idén tavasszal még a PSZ kívánalmai között szerepelt a közalkalmazotti bérek alapszorzójának 8000 forintról a minimálbérhez ' igazítása is. Békési I-ászló viszont időközben „önmér­sékletre" szólította fel a szakszervezeteket. Lemon­danak korábbi kívánságuk­ról? - Nem szabad, hogy erről az érdekképviselet lemondjon, és országos szinten sem fogunk lemondani róla. Annak ellené­re sem, hogy sokan kifogásol­ják, hogy a pedagógus szak­szervezet főtitkár asszonya kormánypárti képviselőként bejutott a parlamentbe. Tavaly, amikor a PSZ sztrájkot hirde­tett, a sztrájkbizottság kompro­misszumként ment bele a 8000 forintba, azért, hogy a közal­kalmazotti törvény bértáblája egyáltalán életbe léphessen. Akkor sok kolléga kifogásolta a kompromisszumot. Idén újból felvetettük az emelést, 10500-ból lementünk 9500-ig az alkuban, a régi kormány mégis nemet mondott. A prob­léma tehát most is él, nem fog­juk hagyni. B Hallani meglehetősen cinikus megközelítéseket is, miszerint csak közalkalma­zottak elbocsátásával nőhet a többiek bére. Mit szól eh­hez? - Ezért lenne fontos a peda­gógusok kötelező óraszámának törvénybe iktatása. Miniszteri rendelet van róla, de az nem törvényi erejű. Ha a kötelező óraszámot növelik, akkor el­képzelhető, hogy a pedagógu­sokat veszély fenyegeti majd. Szegeden voltak ygyan az ok­tatási törvény miatt átszervezé­sek, és csoportösszevonások, de szerencsére pedagógusok nem kerültek az utcára. Az elvet viszont, hogy elbocsátá­sokkal növeljük a többiek fize­tését, még tárgyalási alapként sem fogadhatjuk el. B Visszatérve a főtitkár asszonyra, Szőllőssy István­néra: sok vélemény elhang­zott, hogy bár nem MSZP­tag, képviselői tisztsége ronthatja a szakszervezet tárgyalási esélyeit. Hogyan ítélik meg a helyzetet? - Már a választások előtt is megoszlott a PSZ-tagok véle­ménye a főtitkár asszony jelö­léséről. Mindenesetre a szak­szervezet októberben fogja tar­tani a kongresszusát, ahol dön­teni kell többek között a főtit­kár, illetve a főtitkár-helyette­sek személyéről is. Ez a kong­resszus mondja ki az utolsó szót a főtitikár asszony esetle­ges újrajelöléséről vagy újravá­lasztásáról. Én magam is a je­lölőbizottság tagja vagyok: nehéz döntés lesz, hiszen meg­oszló véleményeket kell majd képviselni. B Mit jelent a pedagógus szakszervezet számára ez a kifejezés: önmérséklet? Szóba került a sztrájkjogról való önkéntes lemondás lehetősége is. - Biztos vagyok benne, hogy a PSZ erről nem fog le­mondani, de miért is mondana le róla? A sztrájk a legerősebb lehetőségünk az érdekérvénye­sítésre, természetesen alaposan meggondolva, mikor élünk vele. Az önmérséklet szóval csínyján bánnék, hiszen minket is ugyanúgy érint az energia­áremelés, mint a magasabb jövedelműeket. Figyelembe kell viszont vennünk az ország gazdasági helyzetét, ismernünk kell a jövő évi költségvetést és ezen belül kell a helyünket ke­resni. A pedagógusi szférát nem lenne szerencsés kiemelni az egészből. Panek József

Next

/
Thumbnails
Contents