Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-28 / 227. szám

6 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁQ SZERDA, 1994. SZEPT. 28. A Budapest-Koppenhága Fesztivál plakátjára is kollégánk szegedi Requiem-előadáson készült felvétele került. (Fotó: Nagy László) Szegedi Kortárs Balett - két képben A bajmóci csoda Pavel Tigrid cseh és Lubo Román szlovák kulturális miniszter Briinnben kulturális és együttműködési szerződést írt alá, melynek értelmében Szlovákia visszakapja Prágától a rendkívül értékes műkincsnek számító bajmóci oltárt. Az évtizedekkel ezelőtt az egykori közös fővárosba, Prágába került bajmóci oltár Csehország és Szlovákia kettéválása óta a „vagyonelosztás" körüli vita szimbólumává vált. A korábbi megállapodás értelmében Szlovákia másik tfz gótikus táblaképet juttat Csehországnak. A rendkfvül értékes műkincs azt követően került a prágai Nemzeti Képtárba, hogy a Pálffy János építette bajmóci kastélyból a harmincas években elrabolták, de a hatóságok mégis rátaláltak, miközben a műkincsrablók külföldre akarták csempészni a ,,bajmóci csodát." • Százharmincöt éve született A Szegedi Napié szerkesztője Szinte egész nyáron dolgozott a Szegedi Kortárs Balett és ez jó. Júliusban Olaszországban voltak, Cividaléban, mint két évvel ezelőtt. A Giorgio Pressburger által szervezett Mittelfest egyik legrangosabb táncegyütteseként ünneplik őket a csak most megérkezett kritikákban. Nyárí sikerek Az Ezredvég című programmal szerepeltek Közép-Európa művészeti együtteseinek fesztiválján, amely az együttes művészeti vezetőjének, Juronics Tamásnak a Regenezis és A porond című táncművét, valamin! It/.ik Galili Máz című koreográfiáját fogja össze. Juronics kedveli a páros mozgást és ezt szívesen sokszorozza meg csoportdinamikában: a Regenézis példabeszéd az emberi kapcsolatok elbarbárosodásáról..." - írja az II Piccolo című lap. Ugyanebben a cikkben Galili darabjáról és a szegedi tervező. Molnár Zsuzsa jelmezeiről ez áll: „A Máz az est legmegnyugtatóbb epizódja. Egy szerelem, rövid, gátlástalan. könnyű, sodró szerelem. Itzik azt mondja: torna, akrobatizmus és az izmok lendülete. Molnár Zsuzsa ruhái olyanok, mint amilyeneket Michael Clark csinálna és amilyen a L.O.V.E.-é. Provokáló felsőrész, fekete szín és fiitterek..." Az II Gazettino „A Szegedi balett bemutatja korunk nyugtalanságát" című írásában olvastuk: „Ezek a rendkívüli táncosok elbűvölték a tér népes közönségét, olyannyira, hogy az utolsó percig a helyükön maradtak az estét zavaró hideg és kellemetlen szél ellenére. (Az előadásokat a városka templomterén tartották, amelyet ott is Dóm térnek neveznek. - a szerk.) A fiatal szegedi társaság előadását azok a nyugtalan gondolatok inspirálták, amelyek évezredünk végét kísérik... Egy valóban egyedülálló fiatal magyar táncművészet képe emelkedett ki. Fő jellemzői szembetűnőek: a táncosok nagyon erős technikai és fizikai felkészültsége, a tánckar felé fordulás és egy valóban eredeti stílus, mely bár a kortárs tánc technikai pilléreiből indul (Graham. Cunningham), teljesen új megoldásokhoz érkezik." A porond fejezi ki legjobban a táncosok technikai adottságait és Juronics kreatív ihletét: a táncosok egy rugalmas szőnyegen mozognak, mely lehetővé teszi, hogy akrobatikus esésekbe vessék magukat és plasztikus formákban szökkenjenek vissza." Roberto Galvan Mozart Requiemjére komponált azonos című balettjét a Petőfi Csarnokban látta egy koppenhágai producer, azonnal meg is hívta. A nyári koppenhágai két Requiem-előadás hatalmas siker volt. Új tagok és más vendégek Juronics Tamás két hétig Amszterdamban tartott modern tánc kurzust - a világ számos országából való mesterek társaságában. A kapcsolatteremtésre is nagyszerű alkalom volt, akárcsak az egy hetes Zürich-i tanítás, amelyre egy magániskola kérte fel. (Itt tanít a • A szegedi bemutató azért korántsem fogja át e művészi pálya egészét. A művek többsége ugyanis a grafikus Bortnyikot idézi. Azt a virtuóz, Janus-arcú alkotót, aki az önálló rézkarcokkal, tusrajzokkal vagy limómetszetekkel párhuzamosan majd' mindig felvállalta a könyvművészet, az illusztrálás és a plakáttervezés műfajait is. Igaz, a Konstruktív Galéria szarkasztikus figurái már a hatvanas évek másfajta szemléletére utaltak. Miként az olajfestmények is. De ennyi „körítés" mégiscsak kellett, így is rákényszerültünk, hogy ne csak a művészi változatossággal, hanem a belső összefüggésekkel is törődjünk. Láthattuk például: a pályakezdő alkotó szinte bámulatos gyorsasággal haladt előre. 1916-ban még természetelvű, enyhén stilizált grafikákat csinált. A következő években viszont már egy ízig-vérig korszerű, érett hangú mester állt előttünk. Aki a kubizmus, a futurizmus és a német expresszionizmus formavfvmányait ugyanúgy feldolgozta, akár a hazai avantgárd legfrissebb eredményeit. Művei mégsem lettek eklektikusak. Elég csak szemügyre vennünk az Evezősöket, vagy az Aktivizmus című nyomatot. Összefogott mértanias, organiszegedi együttes tavaly ideszerződött tagja. Beatrice Scherz is.) Juronics nem üres kézzel tért haza: a Szegedi Kortárs Balett új tagjait Giulianna Urciuolit, Giovanni Scarcellát - a nyári kurzusokon ismerte és hívta meg. A két évvel ezelőtti izraeli koreográfiai versenyen nemcsak az azóta félig-meddig szegedivé vált Roberto Galvan nyert, hanem a Londonban dolgozó Ben Craft is. Az új szezonban mindkettejükkel találkozunk: a január 20-ra tervezett, négy kamaraműből álló bemutató egy-egy koreográfiáját készítik. A harmadikat is külföldi fiatal jegyzi, Vera Sandler, aki Amszterdamban él, s jelenleg a Kölni Táncfórum koreográfusa. A negyedik darab Juronics Tamás új balettje lesz. Nagyvállalkozások Az áprilisra tervezett második balettbemutató „nagyvállalkozása" is Juronicsé: a számos, kalasszikussá vált feldolgozás után ő is megrajzolja Sztravinszkij Tavaszi áldozásának táncképét. A tavaszi bemutató másik darabját Itzik Galili koreografálja. Mindezek előtt, október 10. és 20. között ismét koreográfiai verseny lesz Izraelben, amelyen Juronics és a társulat is indul, most készülő kamaraművekkel. Az évad végefelé, májusban, balettgálát tervezenek a szegedi színházban, amelyen a hazai kortárs balett reprezentánsai vonulnak fel. A sűrű programnak természetesen ára volt, van és lesz: a balettosok nem a színház szűkös pénztárcájára voltak utalva, minisztériumi és alapítványi pályázati pénzekből finanszírozták az utakat, a Tisza Volán pedig szállította őket. (A Kortárs Balettért Alapítvány persze „elbírja" az újabb támogatókat, ezért közöljük számlaszámát: Dunabank Rt. Szeged, 289-98950-708.) S. E. kus és dinamikus kompozíciókat látunk. És az is kiderül: a fiatal Bortnyikot leginkább a kollektív cselekvés heroikus lendülete érdekelte. Egyúttal a baloldali, forradalmi eszmék szolgálata. Innen eredt jellegzetes motfvumkészlete is, amelyben a zaklatott, szuggesztív portrék és a vaskos, zászlót vivő munkások éppúgy helyet kaptak, mint a gyárak, a házak, és a reményt hozó napkorongok. Az aktivista, dekoratív szellemű Bortnyikban már ott lappangott a továbblépés: a síkA Csongrád vármegyei Szentesen született 1859. szeptember 28-án. író, újságíró. Békeffy László színmű- és kabaréíró apja. Tanulmányait Szentesen és Szegeden végezte. 1876-ban a budapesti színészakadémiára iratkozott be, ahol operát tanult. Egészségügyi okokból hamarosan pályát változtatott. 1878-ban a Szegedi Néplap munkatársa lett. 1879-ben a Budapesti Független Hírlap belső munkatársaként dolgozott a fővárosban. Ebben az időben a Magyarország és a Nagyvilág közölte elbeszéléseit. 1880-ban települt véglegesen Szegedre, és Bolygó álnév alatt a Szegedi Híradóba írt tárcákat. A Szegedi Naplónál Mikszáth Kálmán íratott vele próbatárcát. A Szegedi Naplónak előbb munkatársa, majd 12 évig főmunkatársa, 1899-től haláláig felelős szerkesztője volt. O honosította meg a szegedi lapokban a modern hírszolgáltatás eszközét, a riport műfaját. A századvégi vidéki hírlapfrást addig nem tapasztalt színvonalra emelte. Munkatársai között volt Tömörkény István, Gárdonyi Géza, Móra Ferenc. Az ő ideje alatt vált a Szegedi Napló az egyik legmodernebb és legprogresszívebb vidéki napilappá. Az ő lapja fedezte föl Juhász Gyulát. A szegedi Hokonstruktivizmus lehetősége. Más kérdés, hogy lazábban, változatosabban szerkeszti mértanias lapjait, mint Kassák, a mozgalom atyamestere. Ara így is látható: ezúttal már a vizuális tömörítés, a formaszigorítás legvégső pontjainál vagyunk. Ami feltétlenül mérlegelésre és újabb irányváltásra késztette az alkotót. Vissza az életbe, a realitások közlébe! Bortnyik Sándor végül is így oldotta meg e kínzó dilemmát. És tényleg: a 20as évek végének figurális rajzai már valószerűbben, érzékmokóra 1928. 5. számának Szegedi őskert című rovatában írja Juhász Gyula: „Első verseimet Békefi Antal közölte a régi Szegedi Naplóban. Első sikeremet tehát neki köszönhetem. Tizenhat éves voltam akkor..., és ha jó Békefi Antal nem karol föl a lapjában, ki tudja, ma talán kénytelen volnék miniszteri tanácsossággal keresni meg a mindennapi kenyeret!" írásait számos fővárosi és vidéki lap közölte (Békefi. Toncsi, Fidél, Rió álnevek alatt). Rendkívül termékeny Író volt. Novellái önálló kötetekben is megjelentek. Péter László írja: „Egyetlen versszövege élte túl őt, és tette halhatatlanná. ... amelynek dallama Dankó Pista szívében zendült meg: Eltörött a hegedűm, nem akar szólani...". (A szerette Város, Bp„ 1986.) Jelentős szerepet vállalt Szeged irodalmi és politikai életében. A Dugonics-Társaság egyik alapító tagja, majd főtitkára és a szépirodalmi szekció elnöke, a Független és 48-as Párt alelnöke. a Törvényhatósági Bizottság tagja volt. A Vidéki Hírlapírók Szövetségének alelnöki tisztét is betöltötte. 48 évesen tüdőbajban halt meg Szegeden 1907. október 2-án. Szeged városa érdemei elismeréseként díszsírhelyet jelölt ki számára. Bodrits István letesebben indáznak, mint legkorábbi alakjai. Ahogyan neoklasszikus, metafizikus olajképeiben is felszínre törtek a plasztikus és lírai jellegű sugallatok. A Vörös fárosznak például egy mechanikus, bábszerű figura a főszereplője. A rideg, mértanias nagyvárosi háttérben ugyanakkor egy gyármotívum is feltűnik, amely néhány éve még amolyan szövetségesnek számított. Most azonban kimondottan ellenség. Szó ami szó: ez az alkotó már perben, haragban áll a modern világgal. Keserű iróniája is ebből táplálkozik. Mégis: a plakáttervező Bortnyik ugyancsak beépült e gépezetbe. Ha kellett, szenet, Zwack unikumot, netán Modiano cigarettát reklámozott. És nem is akármilyen esztétikai igénnyel. Eszembe jutnak itt a mai plakátok. Főként a szájbarágósok, az édeskések és a szemmitmondóak. Minthogy túl sok van belőlük. Úgyhogy Bortnyik Sándortól még most is tanulhatunk. Szuromi Pál • Rókusi orgonaesték sorozat Újdonság: szimfónia, orgonára Szabó Imre orgonaművész, a Pozsonyi Konzervatórium tanára mutatkozik be az őszi sorozat nyitóhangversenyén szeptember 28-án 19 órakor a Szeged-Rókusi katolikus templomban. Műsorán J. S. Bach, Liszt Ferenc és L. Vierne alkotásai szerepelnek. A Bach műveinek jegyzékében 541-es számot viselő G-dúr Prelúdium és Fúga között ezen az estén az O. Lamm Gottes, unschuldig... (Krisztus ártatlan Bárány...) kezdetű korál dallamának feldolgozása csendül fel. Ezt követi Liszt Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen... című kompozíciója, amely Bach 12. Kantátájának egyik témáját dolgozza fel. Az est befejező száma egy ritkán hallható különlegesség lesz, egy tipikusan francia sajátosság: szimfónia, orgonára. A Rókusi orgonaesték történetében először hallhatunk egy teljes, öt tételes orgonaszimfóniát; Louis Vierne Op. 20-as II. szimfóniáját. Az első tétel „Allegro" szabályos szonátaforma. pontozott ritmusú főtémájával szemben éneklő melléktémát hallunk. A második „Choral" saját dallam, melyet kétszer megszakít egy forte „agitato" szakasz, mely végül diadalmas fortissimóba torkollik. A harmadik tétel játékos „Scherzo", mely két témával építkezik, majd elmélyült hangú „Cantabile"-t hallunk, ez formailag három szakaszos zenei anyagot hoz. A befejező „Final" szintén szonátaformában íródott, rövid fantáziaszerű bevezetés után szólal meg a főtéma, majd az átvezetés után a jellegzetes ritmusú melléktéma. E három zenei gondolatból alkotta meg Vierne a hatalmas, sodró lendületű zárótételt. A Szeged-Rókusi plébániatemplom és a Pompeji irodalmi. művészeti, bölcseleti folyóirat szerkesztőségének közös szervezésében megrendezendő hangversenyeket a Nemzeti Kulturális Alap zenei szakmai kollégiuma támogatja, a belépés díjtalan. • Jíif, cselekvés, kiábrándultság Bortnyik Sándor emlékezete (1893-1976) Szemmagasságban sok-sok grafika és néhány olajkép, a tárlókban folyóiratok, könyvek és fotódokumentumok, a magasban pedig öblösebb méretű plakátok sorakoznak. Bajkay Éva, a Bortnyik Sándor emlékkiállítás rendezője mindenesetre kitűnően ismeri a mester többrétegű, szövevényes munkásságát. És szemlátomást ehhez igazodott.