Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-28 / 227. szám

SZERDA, 1994. SZEPT. 28. PARLAMENT 7 lom Gyula az ország helyzetéről és a kibontakozás követelményeiről Az Országgyűlés munkája tegnap Horn Gyula miniszterelnöknek az ország helyzetéről szóló beszédével kezdődött. Az egyórás beszédet követően a frakciók mondták el véleményüket. Horn Gyula miniszterelnök majdnem 7(1 perces beszédében a társadalom és a gazdaság helyzetéről tartott ismertetést, s e beszámoló céljaként azt jelölte meg, hogy megnyerje a lakosság bizalmát és támogatását a közép- és rövidtávú kormányprogramhoz. kivetése, hanem a jelenlegiek behajtása - mondta Horn Gyula. A miniszterelnök ezután a lakosság egészségi állapotáról, az oktatási törvény alkalmatlanságáról, valamint arról szólt, hogy a jobboldali kormány a befolyása alá hajtotta a közszolgálati televíziót. Kijelentette: a keresztény-nemzeti gondolatnak sem tett jót, hogy azt egyesek politikai reklámmá silányították. Horn Gyula ezután feltette a kérdést: mit tesz tehát a kormány? Elmondta: az 1995. évi költségvetési törvény kidolgozása után a kabinet a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal és az Európai Unióval egyeztetve elkészíti a nemzeti modernizálás gazdaságpolitikai programjának 1998-ig szóló tervezetét. 1995 végéig rendbeteszik a bankok helyzetét, 1995. június 30-ig a privatiFrakcióvezetők hozzászólásai Füzessy Tibor Füzessy Tibor, a KDNP frakcióvezetője felszólalásában azt kifogásolta, hogy nem tudta megállapítani: Horn Gyula beszéde hogyan illeszkedik a parlamenti demokrácia keretébe, sőt hogy mi volt a célja. Füzessy Tibor megítélése szerint a kormányfő felszólalása nem volt kormánybeszámoló, mert nem a jelenlegi kabinet saját munkáját értékelte, hanem a korábbi kormányét értékelte le. A KDNP politikus úgy fogalmazott: a Horn-beszéd grandiózus tetemrehívás volt, amely az ország közvéleménye, s a választók megingani látszó rétege felé irányult. Füzessy Tibor kérte a kormányt, hogy számoljon majd be első száz napjáról. A kereszténydemokrata politikus szerint a mai helyzet megítélésében a 40 plusz a 4 év összefüggő történelmét kell figyelembe venni. - A válságból pedig csak a megoldások fáradhatatlan keresésével és azok nemzeti egyetértésben történő megvalósításával lehet kijutni mondta. Orbán Viktor Sok hűhó semmiért - így összegezte a Horn-beszédről alkotott véleményét Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, hozzátéve: nem világos, hogy miért kellett ezzel a beszéddel tovább nehezíteni az egyébként is időhiánnyal küszködő törvényhozás munkáját. Orbán Viktor az elmúlt négy év felszínes botránykrónikájának aposztrofálta Horn Gyula beszédét, és mint mondta, „ügyes," hogy a miniszterelnök egy szót sem ejtett arról: mi volt ebben az országban 1990-t megelőzően. - Aki hibásan értelmezi az ország múltját, az. hibás politikát is folytat - fogalmazott a Fidesz vezetője. A kormányprogramhoz képest a beszéd nem tartalmazott semmilyen újdonságot, amely a gazdaság fellendítését segítené, s ezzel összefüggésben Orbán Viktor leginkább annak garanciáját hiányolta: miként lesz most sikeres az a gazdaságpolitika, amelyet ugyanazok a szereplők irányítanak, akik az elmúlt 25 év eredménytelenségeit meghatározták. Pető Iván A koalíciós partner, az SZDSZ parlamenti képviselőcsoportja nevében Pető Iván frakcióvezető szólt hozzá az ország helyzetét elemző miniszterelnöki beszédhez. Némiképp ellenpontozva Horn Gyula megállapításait. Pető Iván részletesen beszélt az elmúlt négy esztendő alapvető vívmányairól, kiemelve a demokrácia megteremtésének és megszilárdításának folyamatát, valamint a külpolitikai orientáció sikeres átalakítását. Az ország helyzetét tekintve az SZDSZ frakcióvezetője elsősorban attól óvott, hogy bárki csodát várjon, azt hogy a tömegek sorsa nagyon rövid időn belül látványosan javulhat. A kormánynak az SZDSZ szerint vállalnia kell az egy-kétéves „kellemetlen" időszakot, mert enélkül nincs esélye arra, hogy később sikeres legyen. A gazdasági növekedés Pető Iván szerint csak akkor lesz érdemi és tartós, ha sikerül csökkenteni az egyensúly-hiányt. - A társadalom helyzetében pedig kizárólag úgy lehet változást elérni, ha a jóléti kiadások egész szerkezetét, átfogó rendszerét sikerül átalakítani - mondta az SZDSZ frakcióvezetője. Szabó Iván A célok világosak és azokkal egyetértünk, de azok elérésének útja nem látható. Eszköztelenség és válságfilózfia jellemzi a miniszterelnök beszédéből kivilágló koncepciót - hangsúlyozta Szabó Iván, az MDF frakcióvezetője Horn Gyula beszédére reagálva kedden az Országgyűlés plenáris ülésén. Visszautasította a miniszterelnök vádjaiból az elmúlt négy év kormányzására vonatkozókat és emlékeztetett arra, hogy számos negatív jelenség az egykori szocialista rendszer öröksége volt. Az infláció kérdésében például 20 éves tendenciát sikerült megváltoztatnia az előző kormánynak. Visszautasította Szabó Iván azokat a bírálatokat is, amelyek a kárpótlást, a kisparaszti gazdaságok kialakításának gyakorlatát, az ipari termelés lerontását és a privatizációt érték. Szabó Iván bejelentette, hogy a miniszterelnöki beszédben felvetett szakmai kérdésekre jövő kedden válaszolnak. Torgyán József Torgyán József kisgazda pártelnök, frakcióvezető szerint Horn Gyula beszédéből hiányzott a rövidtávú történelmi visszatekintés. Ennek okát abban látja, hogy megítélése szerint a miniszterelnöknek kínos lenne beszámolni arról, hogyan került az ország a puha diktatúrából a - miként Torgyán József fogalmazott - nem puha kétpárti diktatúrába. A kisgazda pártelnök kifogásolta, hogy a kormányfő csak beszél privatizációs visszásságokról, de nem tesz ellenük semmit. Mint mondta: a kormányfő lépjen fel a törvénysértőkkel szemben és ne panaszkodjon. Torgyán József megemlítette, hogy a kormány tudatosan szembehelyezkedik az Országgyűlés expó-döntésével, és ezzel alkotmánysértő magatartást valósít meg. Emiatt a pártelnök kérte Horn Gyulát, hogy szíveskedjen benyújtani lemondását. A kormányfői beszédre visszatérve Torgyán József kijelentette: nem hallott semmilyen újdonságot. Miniszterelnöki válasz Horn Gyula a beszédével kapcsolatban elhangzott felszólalásokra reagálva kiemelte: az általa elmondottakban nem volt tetemrehívás, felszólalása nem tartalmazott ilyen utalást. Már csak azért sem, mert a továbblépést tartja a legfontosabbnak és a kormánykoalíció együtt kíván működni az ellenzékkel. Kész megállapodni, de nem enged abban, hogy lelassítsák és elhúzzák azoknak a döntéseknek a meghozatalát, amelyek szükségesek az ország előrelépéséhez. - Ha az elmúlt két hónap gyakorlata folytatódik, akkor nem 42, de 20 törvényt sem lehet majd meghozni az év végéig hangsúlyozta a miniszterelnök. A gazdasági jellegű kérdések sorában ismét leszögezte: a privatizációs visszaélések vizsgálatára létrejött egy kormánybizottság, amelynek jelentését a Parlament is megismerheti majd. A kormány elkötelezett a korrupció felszámolására. A gazdasági helyzetet nem a kormány festi le sötét színekkel, független nemzetközi tekintélyek véleményét is tükrözi ez az értékelés. Erre a Világbank elnökének levelét idézte Horn Gyula, megerősítve: létérdeke az. országnak a Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodás. • Magyarország előnye elveszett • Osztogatássá fajult a privatizáció m 19 milliárd a kormány kedvenceinek m Parlamenti adok-kapok A beszéd elsó részében Horn Gyula a négy év történéseit elemezve kijelentette: Magyarország elvesztette a többi kelet-európai országgal szembeni előnyét, a beruházások összege nem éri el a négy évvel előttieket, s több mint három millió ember szegényedett el. A jobboldali kormányzat elhibázott politikája, a tudatos válságkezelési program hiánya a miniszterelnök szerint nagy mértékben hozzájárult e helyzet kialakulásához, s a privatizációs politika csak súlyosbította a gazdaság állapotát. Horn Gyula szerint a mezőgazdaság került a legrosszabb szituációba, mert támogatását a jobboldali kormányzat rendkívüli mértékben csökkentette, s zűrzavart idézett elő a vagyoni kárpótlással. A négy év alatt az állami tulajdonban lévő vagyon több mint felét privatizálták, s Horn Gyula szerint a politika is ösztönözte a vagyonfelélő magatartást. A kormány megvizsgáltatta az 1994. április 1-je és június 4-e közötti privatizációkat, s meglepetéssel tapasztalta, hogy a privatizáció gyorsítása milyen közel áll az osztogatáshoz. A személyes felelősség kérdését magánemberként érdemes felvetni, de politikusként tudomásul kell venni, hogy a privatizáló szervezetek a mindenkori kormány poltikáját hajtják végre. A politikai felelősségre vonást a lakosság a májusi választásokon megtette - jelentette ki a miniszterelnök. Megítélése szerint a közvéleményt foglalkoztatta a különböző ,,kormánykedvenc alapok" ügye, amelyeknek az előző kabinet székházakat, valamint 15 milliárd forint pénzbeni és tárgyi támogatást nyújtott. Horn Gyula elfogadhatatlannak nevezte a 100 milliárd forintos be nem fizetett adókat, valamint a 180 milliárdos tb-járulék-hiányt. - A kormány célja nem újabb adó zációs visszaéléseket vizsgáló bizottság elkészíti jelentését, s a jövő évben a remények szerint megmutatkozik az azonnali exportnövelő intézkedések hatása. A miniszterelnök közölte: jövőre az agrárágazat kapja a legtöbb állami támogatást, s a munkanélküliség mérséklése is kiemelt kormányzati feladat. Horn Gyula rámutatott, hogy a megszorító intézkedések oka elsősorban a kormánynak az ország jövőjéért érzett felelőssége. 1994-ben az inflációt meghaladó mértékben növelik a nyugdijakat és 1995-ben pedig azok lépést tartanak az árakkal. Horn Gyula szerint az egyensúly megteremtése 15 év óta először nem a beruházások és a fogyasztás kárára történik majd. Külpolitikai kérdésekről szólva Horn Gyula hangsúlyozta: külföldi partnereik számára a magyar kormány képviselői világossá tették, hogy Magyarország stratégiai jelentőségűnek tartja mielőbbi csatlakozását az Európai Unióhoz. Hazánk ezen kfvül kész tárgyalni mind Szlovákiával, mind pedig Romániával az alapszerződésekről. Végezetül arra kérte a szociális partnereket, hogy még az idén kössék meg a kormánnyal a társadalmi-gazdasági megállapodást, s ennek okán ne éljenek vissza a kormány helyzetével. Beszéde végén arra kérte a miniszterelnök a lakosságot, hogy az ország fogjon össze a nehéz időszak lerövidítése érdekében.