Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-06 / 183. szám

- nyertesek Megfejtők Legutóbbi képrejtvényünket többféle módon is meg lehetett oldani. Egyik kedves nyertesünk, a kilenc éves Gasztány Noémi (Szeged, Csap u. 59.) le is rajzolta azokat a bizonyos kakukktojásokat. Rajta kívül még Meleg Csaba, Szeged, Szilléri sor 4/B. VI. 16., Egérkénk - aki keresztapjától az Ementáli nevet kapta - kissé tanáncstalanul áll a sajthoz vezető három út előtt. Már érzi a finom Magyar Diána és Kata, Sándorfalva, Tolbuhin u. 30., Veres Miklós, Csengele, Tanya 836., és Barna Gabriella, Szentmihály, Kökörcsin u. 29. várhatja a jutalmat. S akkor lássuk Gasztány Noémi megfejtését, rajzban elbeszélve! íme: eleség illatát, de tudja, hogy ha rosszfelé indul el, sohasem haraphat a jókora sajtszeletbe. Segítsetek hát szegény Ementálinak, s Mi is az a krumpli? Végezzétek el a következő kísérletet! Nyers krumplit zúzzatok kásává, egy edényben keverjétek össze vízzel, majd szűrjétek át egy ruhán, és hagyjátok a folyadékot állni. Az edény fenekén valamilyen fehér réteg maradt vissza. Most öntsétek le róla a vizet, a leülepedett anyagot tegyétek száraz itatóspapírra, és hagyjátok megszáradni. Fehér port kaptok. Vajon mi ez a fehér por? Ez a burgonyaliszt, vagy ismertebb nevén: keményítő. A krumpliban sok a keményítő. keressétek meg a sajthoz vezető utat. A megoldást levelezőlapon küldjétek el címünkre (6740 Szeged, Stefánia 10.). Határidő: augusztus 9. A címzés mellé föltétlenül írjátok rá: Gyerekrejtvény. Jó keresgélést! JUluJjrfö^! IcJL-aWJN twrx l-ö. fUlTv "tá--^ fvaru/i njMJ.. Egér a labirintusban Húsz esztendő kincseiből Kiss Benedek Kerekedik forgószél Kerekedik forgószél, szikrázik a portölcsér, portölcséren a forgószél lovainak lángot mér. Kerek, vörös bánat ér hess, darázs, te mézgarázda! Vak furdancsa szivet ér, földet tép fullánkozása. Harmadnapra eső támad, borogatja hűs vizekkel, harmadnap a rozsdás bozsgás benő ezerjófüvekkel. (Megjelent a Kincskereső 1976. áprilisi számában) KINCSKERESŐ SZOMBAT, 1994. AUG. 6. A víz összenyomhatatlan A levegő összenyomható. Amikor a kerékpár gumiját felpumpáljuk, a gumi belsejébe levegőt nyomunk, vagyis összesűrítjük benne a levegőt. A vizet nem lehet összenyomni. A víz - és a többi folyadék - összenyomhatatlan. Mi történne, ha levegő helyett vizet nyomnánk a kerékpárgumiba? A gumi tágulni kezdene, majd egyszerűen szétrepedne. Szétnyomná a víz. Ha vízipisztolyodat teljesen megtöltőd vízzel, és az ujjaddal befogod a csövét, a ravaszt nem tudod meghúzni. Az ok ugyanaz: a víz összenyomhatatlan. Élt messzi Afrikában egy kiselefánt. Olyan csökönyös volt, olyan makacs, hogy azóta is emlegetik. Egyszer sétálni indult az elefántcsalád. - Gyere velünk - hívta elefántapja. - Nem megyek! - rázta a fejét a csökönyös kiselefánt. - Gyere - hívta az anyja. - Nem megyek! - Gyere - hívták a testvérei. - Nem! Megunták, otthagyták, egyedül maradt a kiselefánt. El is unta magát hamarosan. Akkor meg azért haragudott a világra. Azt mondta mérgében: - Nem is leszek én elefánt többé! Hanem mi legyek? Arra szökdelt egy gazella. Nézte a kiselefánt, megirigyelte a szép karcsú termetét, sebes futását. - Tudom már, mi leszek! Gazella leszek! Azzal nekiállt, és elkezdett gazella módra szökdelni. Addig szökdelt, míg vastag oszloplábai össze nem akadtak, és föl nem bukfencezett. Föltápászkodott, és azt mondta magában: „Nem is olyan jó gazellának lenni. Inkább majom leszek." Továbbsétált, míg egy A csökönyös kiselefánt Afrikai népmese majomcsapatot nem talált. Odakiáltott nekik: - Én is majom akarok lenni! Játsszatok velem! No, több se kellett a haszontalan majmoknak! Körülvették a kiselefántot, ki a fülét cibálta meg, ki a farkát, dögönyözték, csiklandozták, kókuszdióval hajigálták. Elunta a kiselefánt, sértődötten odébbállt. Egyszer csak egy szép, tarka tollú papagáj röppent fel előtte. - De most már aztán igazán tudom, mi leszek! Papagáj akarok lenni! Taníts meg engem röpülni, hallod-e! - Megtanítalak én szívesen! - állt rá a csínytevő papagáj. - Gyere csak utánam! Elvezette a kiselefántot a folyóhoz, a meredek part szélére. Megállt a magas parton, elrugaszkodott és felröppent. - Igy kell, ide nézz! - Hiszen ez semmilrikkantott a kiselefánt, és ő is elrúgta magát a parttól. Belepottyant persze a folyóba. Nagy nehezen kivergődött a partra, csupa víz volt, csupa hínár, csupa iszap. Azt dörmögte nagy mérgesen: - Mégiscsak elefánt maradok inkább! Aztán elcsörtetett az erdőbe, hogy megkeresse a családját, hátha még egyszer sétálni hívják. A hatesztendős Schmidt Bence (Szeged, Kisteleki Ede u. 11. I. 1.) helyett anyukája írta meg, hogy Bence a Hét vezér utcai óvodába jár, és van egy kishúga is: Kata, aki még bölcsődés. Bence igen szeret rajzolni, amit „Bújócska" című munkája Bújócska is bizonyít. Nagyon jól alkotások, amelyeket szinsikerült, akárcsak a tén a borítékban találtunk. „Kutyalakodalom", vala- Köszönjük szépen a mint az „Esküvő" című rajzokat!