Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-04 / 181. szám
8 SPORT DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1994. AUG. 4. Megjelent a HDS 8 Délmadár legfrissebb száma! „Dr. Molnár Imre, a JATE Jogtudományi Karának római jogásza, egyébként meg nagyon jó ismerősöm, már évek óta mondogatta nekem, hogy van egy tehetséges, balkezes unokaöccse, nézzem meg. A dolog csak húzódott, közben a srácot, talán másodikos gimista korában, elvitte a Szolnok. Várakozó álláspontra helyezkedtem, úgy gondoltam, érettségiig fejlődjön ott, aztán visszatérünk a kérdésre. Az érettségi lezajlott, az unokaöccs idekerült..." (Kővári Árpád monológja.) m Akit a professzor ajánlott Kővárinak • Balkezes játékosból nincs hiány a Pickben Csak nem Kővári mester szavait hallgatja a kis Molnár? Tavasszal már „kopogtatnia99 kell... Molnár lános nem öregedett meg Szolnokon Lerágott csont, de kész játékost ebben a pillanatban nagyon nehéz leakasztani a szögről. Olyan formátumú kézilabdás, aki meghatározója lehetne a szegedieknek, minden valószínűség szerint csak a Veszprémben meg az Elektromosban terem. Máshonnan nem érdemes szerezni. A két sztárcsapatból való „szipkázás" viszont önmagában felérne egy anyagi katasztrófával. Milyen megoldás látszik kézenfekvőnek? Olyan fiatal, tehetséges játékosok megszerzése és beépítése a csapatba, Kővári Árpád „fentebb" említett gondolatai a valóságban azt jelentik, hogy az őszi bajnoki pontvadászatot a Pick Szeged egyetlen új szerzeménnyel, a 18 éves Molnár Jánossal kezdi. Feltéve, hogy Molnár János egyáltalán ott lesz a kezdésnél... akik valamilyen korosztályos válogatottban már letették névjegyüket. Molnár János ilyen... Grőbertől, Borsoditól és Feketétől az öltözőben is lehet tanulni. (Fotó: Gyenes Kálmán) Egy hétvégi lap a szegedi és a Csongrád megyei családoknak, színes sztorikkal, bűnügyi történetekkel, pletykákkal - és sok-sok sporttal! Négyéves kislányt zaklatott Boszorkánypéntek Szegeden Taxis veszélyek Ubi nevetni és harapni is tud „Ne nézzenek fejőstehénnek!" Csank egy szegedi kapust gyötört Miért marad Himer Makón? Keresse a boltokban és az újságárusoknál! Csak jót hallott a mesterről A fiatal jobbátlövő közel nyolc éve kóstolgatja a kézilabdát. Előbb Kiskunhalason bontogatta szárnyait, de egy két és fél esztendővel ezelőtti, hideg, téli napon, hóesés közepette Szolnokra települt. Ez már igazán nagy lépés volt a tehetséges ifjú számára, még akkor is, ha az első osztályban szereplő csapatnál - természetesen - nem ő koptatta legtöbbet Adidas cipőjén a gumitalpat az ellenfél hatosának közelében. Mindenesetre csereként öt-hat meccsen szóhoz jutott a „nagyok" között, és ez már önmagában sem kevés egy ifista korú játékostól. Mindeközben persze Molnár János nem maradt észrevétlen a válogatók számára sem. A magyar ifjúsági válogatott szakvezetői bő egy éve a játékára építik a jobboldali gólgyártást, és ha az isteni gondviselés közbe nem szól, az idei izraeli vb-n startoló magyarok fazonalakító átlövője lehet. Az edzés nyújtotta gyönyöröktől gyöngyöző homlokú Molnár János korát meghazudtoló szerénységgel válaszolgatott kérdéseimre: • Mi az oka annak, hogy felcserélted a Szolnokot a Pickre, azt a csapatot, amelyben minden bizonynyal több játéklehetőséget kaptál volna - legalábbis kezdetben -, mint itt? - Valóban több esélyem volt ott fix NB l-es játékossá válni, de jó pár érv szólt amellett, hogy átigazoljak. Először is mindenképpen Szegeden szeretnék továbbtanulni, vagy a JATE-n, vagy a JGYTF-en. Másodsorban a Pick Szeged nagyon jó csapat, szép eredményeket ért el az utóbbi időben. Harmadsorban eddig csak jót hallottam Kővári Árpádról. • Csupán pár hete vagy a csapat tagja, így túl sok minden még nem történhetett veled. Mégis megkérdezem: mennyiben érzed ezeket az előzetes információkat megalapozottnak? — Nem kétséges, tényleg jó játékosok kézilabdáznak a Pickben. Ráadásul fiatalok, nagy közöttük az összetartás, a pályán és az életben is. A kedvezőbb változat • A szerződésedről mondanál valamit? — Először olyan szerződéssel kínáltak meg, amit nem írtam alá. Ez két évre szólt volna, és elég hosszú időt hagytak benne a csapatba való beépülésemre. Ez számomra nem volt igazán előnyös, hiszen a Szolnokban ősztől valószínűleg már gyakrabban szár mítottak volna rám. A második szerződés sokkal kedvezőbb volt mindkét fél számára. A három évig érvényes okmány ugyanis jobban behatárolta a beépülés fázisait. Benne kell lennem a tizenötös keretben, hogy bizonyos juttatásokban részesüljek. • Látsz erre egyértelmű esélyt, hiszen a te oldaladon Sándor és Szenics uralja a területet? - Tudom, hogy nem lesz egyszerű, sokat kell majd küzdenem azért, hogy bekerüljek. Kővári Árpád szerint minden rajtam múlik, csak dolgozzak rendesen. Szeretnék már ősszel is játszani, de reálisan a tavaszi idény tűnik erre alkalmasabbnak. • Erőgyűjtéshez nem lenne jó egy alacsonyabb osztályú fiókcsapat, teszem azt a Tisza Volán-Emergé? - Ilyen elképzelésről engem nem tájékoztattak, erről nem volt szó. Remélem, nem is fog bekövetkezni... • Az ifjúsági válogatottban „spllernek" számítasz? - Nem szívesen mondom el, mert dicsekvésnek tűnhet, de visszahallottam, hogy a válogatott edzője szerint én vagyok a legtehetségesebb balkezes átlövője. Szerintem ez nem igaz, de mindenesetre jólesett. Fiatal vagyok, a védekezéstől kezdve a támadásbefejezésig szinte mindenben sokat kell még fejlődnöm. Argentínába vágyik • Terveid? - Jövőre mindenképpen juniorválogatott szeretnék lenni. Erre jó eséllyel pályázok, és akkor irány Argentína, a világbajnokság helyszíne. Túl korainak látszhat, de már most nagyon komolyan foglalkoztat a "felnőtt válogatottság. És mindent egy helyen, Szegeden akarok elérni. Lakást fogok venni, mert itt kívánok élni. Dicséretes szerénység, dicséretes tervek. De halljuk, hogyan látja Molnár Jánost Kővári Árpád edző? - János tehetséges ifjúsági válogatott játékos. Szegeden akar tanulni, letelepedni. Vele megoldódhat hosszabb távon is a jobbátlövő poszt. Rengeteget kell azonban fejlődnie, de itt a lehetőség, hogy egy jobb csapatban kihozza magából azt, amit tud. Nem valószínű, hogy decemberig játszani fog, viszont azt követően, de legkésőbb egy éven belül kopogtatnia kell neki... Pigniczki József • Olvasói levél Megint rajiunk - szegedieken - röhög az egész ország! Bizonyára feltűnt Kedves Olvasóinknak, hogy rovatunkban többször megjelennek olyan dolgozatok, melyeket Önök írtak. Mindig szívesen adunk helyet a Szeged sportjáért aggódó, jobbító szándékkal fogalmazott véleményeknek. Még akkor is, ha nem mindenben tudunk azonosulni a leírtakkal, ha bizonyos dolgokról más a véleményünk, máshogyan ítéljük meg a történéseket. A félreértéseket kerülendő, ezek a - rengeteg megszívlelendő, hasznos tanácsot tartalmazó - sorok tehát nem (mindig) a mi, hanem az Önök nézeteit tükrözik. Hajnalban legjobb a Dallas Erre volt már precedens, amikor három NB ll-es szegedi focicsapat egész évben csak egymás ellen készült, és sikerült is úgy keresztbe verniük egymást, hogy még véletlenül se szegedi, csapat kerüljön az NB 1-be. És akkor talán minden csapat vezetősége nagyon jól érezte magát, sőt, talán eredményesnek is. Erről az a régi, magyar mentalitású mondás jut eszembe: „Megdöglött a tehenem, dögöljön meg a szomszédé is." Ez most újra előre veti árnyékát. Mivel a városi önkormányzat segítőkészsége és a város sikeres összefogása után az. utolsó magyar minőségi (?) osztályszerű focicsapat, a Szeged FC is kiesett a másodosztályból, így most négy NB III-as csapata lesz a városnak: SZVSE. Szegedi Dózsa FC, Kiskundorozsma, Szeged FC. A fenti csapatok már megkezdték egymás elleni presztízscsatáikra a felkészülést. így valamelyik nem szegedi csapatnak sikerül majd az NB IIbe való felkerülés. Én nem elvtelen pontok átadására, hanem - eltemetve a felesleges klubsovinizmust - a fenti csapatok vezetőinek öszszefogására gondolok. Ez a közös bizottság, vagy nevezzük bárminek, mérlegelné az adott lehetőségeket. Ebbe beleszámít a létesítmény, a felkerüléssel együttjáró kész utánpótlás csapat stb... (I .ásd a Stadler FC NB l-es, HLC NB Il-es csapatát, melyek nem rendelkeznek az osztályba soroláshoz szükséges utánpótlás-csapatokkal.) így a csapatok megegyeznének egy egészséges és ellenszolgáltatás nélküli játékosáramlásba. Úgy a nagycsapatban, mint az utánpótlásnál. így létre lehetne hozni egy úgynevezett legjobb szegedi NB IIIas csapatot, amelyik megközelítő biztonsággal indulna a feljutásért. Jelen pillanatban inkább anyagiakkal próbálnak egymásnak betartani - sőt, megreszkírozom azt a kijelentést, hogy még játékoscsábftástól sem riadnak vissza -, olyan posztokra is oda-vissza hozatnak játékosokat, ahol esetleg megfelelő képzettségű játékosuk már több is van, uram bocsá', talán vétkük, hogy fiatalok. De ugye magyar-szegedi sporttársaim, a fent leírtak csak fantazmagóriák lehetnek, mert nálunk az ésszerű és könnyen megvalósítható dolgokat nem lehet kereszülvinni, egyszerűbb siránkozni a pénz hiánya miatt, szidni a felső vezetést, mint összefogni egy jobb ügy érdekében, ami az egész városnak (bocsánat: a labdarúgást kedvelőknek) csak jobb lenne. Név és cím a szerkesztőségben. Talán a labdát lábbal kergetők nevezhetők a fölkerekség legmohóbb élőlényeinek. Az egy hónapos maratoni VB éjszakázás sem tette őket jóllakottá. Tiszaszigeten a hétvégén már 20 kispályás csapat gyülekezett, hogy 24 órán át a bőrgolyóval csillapítsa labdaéhségét. Az első alkalommal kifrt Sziget Kupán valóban a labdával keltek és feküdtek, hiszen hajnali 5 órakor játszották a legjobbak a döntőt. Miközben a pálya mellett fölállított lakodalmas sátorban szólt a talpalávaló, a kamionos találkozón megcsodált Laczi-féle festett hűtőkamionból plusz 5 Celsius-fokon mérték az. „üdítőt". A nagymenők mellett Ferenczi Ferenc szervező az utánpótlásra is gondolt. Közel 1000 néző előtt mutatkozott be a helyi kölyökcsapat. Igazi labdarúgó-csemegének bizonyult tehát a torna, ahonnét az emelkedett hangulatban kis híján még a bíróverés sem hiányzott. Nem csoda, hiszen 30 000 forint volt a tét. A tornát a Dallas bár (Csehó Tibor, Fülöp László, Szél László, Ráct Zsolt, Szrenka Béla, Kispéter Csaba, Miklós Zoltán, Váczi Béla, Szabó Zsolt) nyerte. Legjobb góllövő: Váczi Béla (Dallas), kapus: Csehó Tibor (Dallas), játékos: Markó József (Északi városrész.)