Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-04 / 181. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. AUG. 4. • A fentiekről írtunk mi is, bár akkor csak „szőrmentén" foglalkoztunk ezzel az üggyel. Tudniillik, mind dr. Torgyán József elnök, mind Gyimóthy Géza főtitkár arra kért bennünket, hogy hagyjuk őket békében, ne foglalkozzunk a belsó villongásokkal, mert ez pártbelügy. Csak részben. Mert az azóta eltelt csaknem két hónap alatt sok olyan visszajelzés érkezett, ami azt bizonyítja, hogy abban az időszakban valóban történt valami... Ezt a „valamit" próbálta előttünk megvilágítani minapi zsombóí találkozásunk alkalmával Zádor Iván, a Független Kisgazda-, Földmunkás - és Polgári Párt megyei tiszteletbeli elnöke (61 éve tagja a pártnak!), Molnár György szóvivő, a párt országgyűlési képviselőjelöltje, Gács Sándor, az ellenőrző bizottság elnöke és Kálmán Zoltán, a zsombói kisgazda szervezet titkára. Nem kevés keserűség csordult ki a négytagú társaságból és a több, mint egyórás beszélgetés alkalmával ki-ki elmondta a véleményét a kisgazda párt helyzetéről, jövőjéről, de a magnetofon szalag bizony őriz olyan vádakat is, amelyek még nem hangzottak el például a kisgazdák vezetője, dr. Torgyán József, illetve felesége ellen. A diktatúra Zádor Iván bácsi pontrólpontra elemzi a helyzetet, mégpedig a június 12-én kelt, úgynevezett Zsombói manifesztum szellemében, amelyet a megyei nagyválasztmány mintegy ötven tagjának részvételével alkottak és lapunk is közölte annak idején. (Röviden: a megyei tagság elégedetlen a párt vezetésével, Törgyánt el kell távolítani, s azokat is, akik okirathamisítással és csalással jutnak területi listás képviselői mandátumhoz, ugyanakkor Rácz Sándort be kell hozni a vezetésbe, stb.) Most Zádor Iván tiszteletbeli elnök imígyen kezdi: - Torgyán József diktatórikus rémuralma a Csongrád megyei Fkgp-ben című dolgozatomat szeretném ismertetni, amelyben az áll, hogy ez a szervezet 1993 végére megNem újkeietű a kisgazda viszálykodás megyénkben. Az alábbi történet még a választások előtti időkben kezdődött, pontosabban akkor, amikor a megyei választási listát „átírták". Egészen konkrétan: Szigethi Ferenc megyei elnök vezette ezt a listát, de néhány héttel a májusi választások első fordulóját megelőzően, már nem ő volt az első, hanem Pancza István országgyűlési képviselőjelölt, aki különben a megyei 3. választókerületben indult mandátumért. RIPORT 7 A Zsombói manifesztumról Zsombón (balról jobbra): Gács Sánmdor, Kálmán Zoltán, Zádor Iván és Molnár György. (Fotó: Gyenes Kálmán) Még él a „Zsombói manifesztum Torgyánt leváltani, Ráczot 99 tisztult a Pintér István, Szabó Lajos és a Hatvani Zoltán-féle csoportosulástól, így reménykedve készült az 1994-es országgyűlési választásokra. A listát még januárban összeállítottuk a megyében és ennek a vezetője Szigethi Ferenc lett, a második pedig Pancza István, főtitkár. Az országos vezetőség már akkor sem nézte jó szemmel, hogy az első helyre egy „nem vasalt nadrágost" jelöltünk... Mivel Szigethi nem tetszett nekik, így olyanokat kerestek, akik a megyei elnököt valamilyen koholt vádakkal illetni tudják, elsősorban azért, mert Szigethi mindig ki merte mondani az igazságot! Ezt elsősorban Torgyán József irányította, az az ember, aki a kisgazda pártban Torgyánpártot, illetve Torgyán Kft.-t alakított! - Elnök úr, igen súlyos szavak, minősítések hangzottak el az ön részéről. Úgy érzem, ön, aki több, mint hat évizede tagja a pártnak, mélységesen csalódott a kisgazdákban... - Igen. Az említett időszakban soha ilyen piszkos, aljas munkát nem láttam a kisgazdáknál, mint ami most folyik! Pártbelügy Gács Sándor, a sándorfalvi szervezet titkára, a megyei kisgazdák ellenőrző bizottságának elnöke, említést tesz arról a körlevélről, amelyet a párt adott ki annak érdekében, hogy a választások idején ne legyenek belső villongások, illetve, ha vannak ezeket ne teregessék a nyilvánosság elé. Ezután pedig azt ecseteli, hogy a „szakadárok" többször is látogatást tettek Torgyánnál, és megpróbálták különféle rágalmakkal lejáratni a tisztességes kisgazdákat. De ez nem sikerült, még Szigethi elnök úr esetében sem, akit azzal vádoltak, hogy valamilyen pénzzel nem tudott elszámolni, de az országos ellenőrző bizottság egyik tagja ezt határozottan cáfolta. Egyszóval, ők úgy érzik, nincs a kisgazdáknak képviselőjük. - Az előző és a mostani parlamenti megbízatási idószakban volt, illetve van kisgazdapárti képviseló... - Ez így van, de azok sem, s ez a mostani sem minket képvisel! Négy óv múlva a Parlamentbe sem jutunk be! - Molnár úr, ön a párt országgyűlési képviselője volt. Lát valamilyen kiutat ebből a helyzetből? - Régen mondom: ha továbbra is Torgyán lesz az elnökünk, akkor négy év múlva az Országygűlés padsoraiban nem foglal helyet egyetlen egy kisgazda képviselő sem! Ilyen becstelen vezetési módszerek mellett, a tagság véleményének ilyen mértékű sutba vágásával, a csalásnak és a szélhámosságnak a polgárjogra emelésével, sehova nem jutunk. Molnár György elmondta azt is, hogy:nem igaz az az állítás, hogy Torgyán szavazatai „voksokat hoztak a konyhára", ellenkezőleg, inkább vittek... Nevetségessé és hitel nélkülivé tette a pártot az, hogy a vidéki haknizó színjátszás öreg hölgye, Torgyánné ott pöffeszkedik a Parlamentben! Kit képvisel ez a hölgy a Parlamentben? - S kit látnának ott szívesen? - Például Maczó Ágnest, Rácz Sándort... - A Zsombói manifesztum egyik sarkallatos pontja, hogy Rácz Sándort kell a pártba hozni. A párt élére? - Mindenképpen. Egy olyan vezetőt akarunk, akit az ország minden kisgazdája elfogad. Rácz Sándor élete követhető, ismerik a múltját, nincs takargatni valója... Diktátum fölülről Kálmán Zoltán, a kisgazdák zsombói szervezetének titkára, a legifjabb a társaságban: - Nagy elkeseredéssel tapasztaltam, hogy miként lehet egy alulról építkező demokratikus pártot szétzilálni, mégpedig diktatórikus, önkényuralmi módszerekkel. Emiatt kellett összehívni a megyei nagygyűlésünket, hogy tisztázzuk a dolgokat: a párton belül van-e demokrácia, vagy pedig elfogadjuk azt amit néhányan onnan „fölülről" diktálnak nekünk? Megfogalmazódott ezen az összejövetelen, hogy: mi igenis, demokráciát akarunk, s az, hogy amit itt lent eldöntünk. az úgy is legyen: tehát, akit mi jelölünk, az kerüljön be a Parlamentbe. Kálmán úr azt is elmondta, hogy a megyei nagygyűlésen 110-an voltak azok, akik a fenti demokratikus irányvonal követői.Hozzá tette azt is, hogy az előzőkhöz csatlakozva úgy érzi: Torgyán úr és környezete semmibe veszi őket. és a hatalom pozíciójából kiindulva mindent megtehet ellenük. Ha mi ez ellen nem lépünk, nem nyitjuk fel az emberek szemét, akkor késő lesz... Táviratok A Szigethi-Pancza rivalitásban sok-sok momentum tisztázatlan. Ám egy dolog bizonyos: maga a pártközpont sem volt határozott abban, hogy mi is történik a megyében. Molnár úr, a párt megyei szóvivője, amikor értesült arról, hogy nem Szigethi a listavezető, akkor azonnal tiltakozó táviratot küldött a kisgazdák országos választási irodájának. Egy napon, 1994. április 27-én, két táviratot is kapott az ő általa elküldöttre. Áz elsó, amely délelőtt 10 óra 40 perckor érkezett, a következőket tartalmazza: „ Tiltakozó táviratára értesítjük, hogy nem Pancza István vezeti a Csongrád megyei listát, hanem Szigethi Ferenc. így információja téves volt. Aláírás: Független Kisgazda Párt- választási iroda." A másik távirat ugyanazon a napon érkezett, csak 12. 52 órakor. így hangzik:,. Az előző táviratban leadott közlés téves, a helyes lista vezető Pancza István. Független Kisgazda Párt - Választási Iroda." Nem az újság és a hírlapíró feladata, hogy kommentálja a fentieket, de az alábbi magnófelvétel, amelyen Zádor Iván úr mondje el dr. Torgyánnál tett látogatásuk legfontosabb részletét, nyilván felkelti az érdeklődők figyelmét, mert első alkalommal lát napvilágot: „ Torgyán úr azt mondta, amikor Pesten tárgyaltunk vele, arról, hogy Szigethi Ferenc legyen a listavezető, hogy: Ferikém, ne haragudj, de nem kerülhetsz be a Parlamentbe, mert nem szégyenkezhetek egy paraszttal az Országházban." Kisimre Feranc 1 1 ^ Jj I t ir f • • 1 • m 1 Ceti tesza! kadl t a nepszeruse 91 ll IS ia V S*M.1 mm m _ rm ílése a keleti országrészben L: • Vajon a választások óta hogyan alakult az emberek értékítéletében a politikusok népszerűsége, hogyan vélekednek az újonnan reflektorfénybe került közéleti személyiségekről, mennyiben változott az exkormánytagok megítélése és mennyiben az újonnan kinevezetteké? A Szonda Ipsos legújabb közvélemény-kutatásának eredményei jól tükrözik a választók jűnius 8-án kinyilvánított politikai akaratát: az egykori lista teljesen kettészaGöncz Árpád Horn Gyula Kuncze Gábor Pető Iván Békési László Fodor Gábor Szekeres Imre Gál Zoltán Nagy Sándor Deutsch Tamás Surján László Kövér László Orbán Viktor Für Lajos Füzessy Tibor Torgyán József Boross Péter Kulin Ferenc G. Nagyné Maczó Ágnes Lezsák Sándor x = az előző hónapban nem kadt, egyrészt a most megválasztott kormánykoalíció politikusaira, másrészt a választások után ellenzékbe szorult egykor javarészt kormányzati pozíciókat betöltő - pártok képviselőire. Megszűnt a régi népszerűségi rangsor azon vonása, hogy az élvonalban, a középmezőnyben és a sereghajtók között egyaránt találtunk ellenzéki és kormánypárti politikusokat. A 20 fós névsor elsó 9 helyezettje (eltekintve a legnépszerűbb közéleti személyiségként továbbra is 74 pontot elért Göncz Árpádtól, mint pártoktól független politikustól) végig szocialista, illetve szabaddemokrata miniszter, vagy parlamenti képviselő, míg a másik 11 fő kivétel nélkül a jelenlegi ellenzék padsoraiban foglal helyet. A népszerűségi lista 20 tagjának ismertségét tekintve, a választások óta látványos elmozdulásoknak lehettünk szemtanúi. A legfontosabbaknak tartott közéleti személyiségek ismertsége egy-két kivételtől eltekintve mind jelentős, 5-10 százalékos mértékben csökkent. Ez alól mindössze két miniszter képez kivételt: Békési Lászlónak sikerült megtartania áprilisi 62 százalékos ismertségét, Kuncze Gábor belügyminisztert pedig az ország keleti megyéiben a lakosság 73, országosan pedig immár 77 százaléka ismeri, amely 5, illetve 8 százalékkal haladja meg korábbi eredményét. • Az adatfelvétel ideje: 1994. június. Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves megkérdezés. A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik az egész országot képviselik, ebből 471 fő a keleti országrész lakosságát reprezentálja. Alapsokaság: 18 éves és idősebb állandó kelet-magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és lakóhely típusa szerint megegyezik. A népszerűségi pontszám 0tól 100-ig terjedhet, ahol a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100as nagy rokonszenvet jelent. A -4 és +4 közötti pont-_ számkülönbségek statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tizedpontszámoknak megfelelő sorrendben szerepeltetjük. (FEB) A politikusak népszerűségi mutatói az ország keleti megyéiben: Keleti országrész Ország népszerűség (pontszám) Június Változás áprilishoz képest 74 73 67 62 61 60 60 57 56 53 52 50 49 45 42 38 35 34 33 33 szerepelt í 0 +8 +8 +8 +6 +2 x +3 +1 -4 -3 +5 -5 -10 x +2 -15 -9 x -13 listán. Június 76 70 67 61 62 59 58 54 53 54 48 46 47 43 39 37 33 33 32 31 népszerűség (pontszám) Változás áprilishoz képest -1 +3 +8 +6 +6 -2 x -1 0 -1 -4 +2 -6 -12 x +4 -16 -8 x -12 A politikusok ismertségi mutatói az ország keleti megyéiben: Keleti országrész Ország ismertség ismertség százalék százalék Göncz Árpád 80 84 Torgyán József 79 ' 82 Horn Gyula 79 83 Boross Péter 76 81 Orbán Viktor 74 79 Surján László 74 78 Für Lajos 73 76 Kuncze Gábor 73 77 Pető Iván 71 75 Fodor Gábor 67 72 Deutsch Tamás 65 69 Békési László 62 65 G. Nagyné Maczó Ágnes 58 64 Nagy Sándor 56 61 Lezsák Sándor 54 59 Kulin Ferenc 37 40 Szekeres Imre 36 38 Gál Zoltán 34 38 Kövér László 33 38 Füzessy Tibor 26 26