Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-27 / 200. szám

SZOMBAT, 1994. AUG. 27. A VÁROS 5 A raktárosnő hajszíne JJ Csörögben mondta el egy hölgy, mit tapasztalt, MM amikor jelentkezett egy ígéretes álláshirdetésre. „Csak azért mesélem el, hogy mások is okuljanak belőle... mert ezek arcátlanul bántak velünk!" - így szólt a be­vezető, s utána jött a történet: Magas kereset; kiképzés a feladat ellátására; iroda­technikai cikkek - nagyjából ennyi derült ki a rövid hirdetésből, amely pontos címet igen, telefonszámot vi­szont nem tartalmazott, ezért nem is lehetett előre meg­tudni, miről is van szó tulajdonképpen. No és még az is benne volt, hogy egy „multinacionális amerikai cég" keres ily módon munkatársakat. Telefonálónk, bár - mint mondta - szereti jelenlegi munkájúi a magasabb kereset reményében mégis elment a megadott Dugonics utcai címre. A multinacionális cég képviselője egy kopott, meszelőt is régen látott kis helyiségben fogadta az érdeklődőket. Anélkül hogy a fölkínált munkáról bármit elárult volna, azonnal egy kérdőívet tolt a belépők orra alá, mondván: addig egy szót se, amíg eztet itten ki nem töltik... A kérdőív összeállítói a következőket akarták tudni: a jelentkező neve, születési adatai, iskolai végzettsége, lak­címe, telefonszáma. Ez eddig rendben is volna. A raktárvezetői állás (mert annyit mégiscsak sikerült kipuhatolni hogy nagyjából ilyesféle munkáról lenne szó) elnyerése érdekében azonban a tisztelt érdeklődőnek még el kellett volna árulnia a testmagasságát, súlyát, hajszínét, gyermekei számát, nevét, születési évét, gépkocsija rend­számát, típusát, színét, valamint be kellett volna vallani, volt-e büntetve, s korábbi munkahelyeit mi okból, s mely körülmények között hagyta ott. Ezenfelül föl kellett még sorolni három embert (név, lakcím, telefonszám), aki a jelentkezőért személyesen kezeskedik. Aki nem töltötte ki a kérdőívet, be se hívták elbeszél­getni, mehetett rögtön haza. Ezért hívónk - miután visszautasította az effajta kikérdezést - nem tudhatta meg, hogy a multinacionális cég mekkora méretű és térfogatú raktárosokat szeret alkalmazni. És főként: milyen hajszín illik legjobban a cég (s a raktár) imázsához? Nyilas É KÖZÉLETI NAPLÓ j HÉTFŐN A MUNKÁSPÁRT 14 és 17 óra között ügyeletet tart a Csap utca 62. szám alatti párt­házban. A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza Lajos krt. 2-4. I. em. 123-as szoba) dr. Bálint János ingyenes jogi tanács­adást tart az érdeklődőknek, 15-16 óra között. JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti irodájában, 16-17 óráig. Tartja: dr. Pesti Gábor. SZEGED, STEFANIA 10., SAJTOHAZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL 7-TÖL ESTE 7-IG! DÉUIAGYARORSZÁG • A Sokszemközt a falusi turizmusról elnevezésű prog­ram nyitófórumán - a vendé­geket először fogadó Forró­fogadóban - tegnap délután Varga Józsefnek, a Csongrád megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének a közreműködé­sével a résztvevők áttekintést kaptak arról, hol is tart jelenleg a megyében a falusi vendég­fogadás ügye. (Mint a fóru­mon is, a továbbiakban tudósí­tásunkban azt az ágát értjük ennek az „üzletágnak", mely a látogatónak egészséges kör­nyezetet, emberközeli, csalá­dias vendéglátást, új ismerete­ket, falusias szórakozásokat, változatos időtöltést ígér, s amelyet a nemzetközi piacon a német Dorfturismus szóval jelölnek.) „Hiányzik az Európai Kö­zösségéhez alkalmazkodó ha­zai szabályozás, tisztázatlan az állami, önkormányzati szerep­vállalás, nincs koordinált fej­lesztési, oktatási koncepció és speciális marketing" - össze­gezte véleményét és tapaszta­latait Varga József, noha azt is ő tudja leginkább: Csongrád megyében a falusi turizmus felélesztésére már az 1980-as évek közepe óta tesznek erő­feszítéseket. A Szeged Tourist 1985-ben hét falu vendég­látóival kötött értékesítési szer­ződéseket - az eladások garan­tálása nélkül persze, sem a kfnálat, sem a kereslet nem mutatván akkoriban piaci fel­tételeket és igényeket. Időközben Pusztamérges és Fábiánsebestyén létrehozta a maga szakmai egyesületét, mely programszervezést, érté­kesítést és tanácsadást is vé­gez, Szegváron pedig a más tevékenységet is folytató VEN­SZER-iroda vállalta föl a ven­dégházak felkészítését, piacra vitelét. Tavaly a Mártélyon éló Rózsa János vezetésével és 19 taggal létrejött a Magyar Fa­lusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetségének megyei szerve­zete, Pusztamérges turisztikai csoportja és Hódmezővásár­hely önkormányzata pedig belépett a falusi turizmus szak­mai egyesületeit és irodáit tömörítő országos szövetségbe. (Ez utóbbi választmánya ma tartja Pusztamérgesen prog­rammeghatározó és nemzetkö­zi kapcsolatteremtést célzó ülését.) A megyei idegenforgalmi Idilli és ideális környezet. (Fotó: Enyedi Zoltán) • Eszmecsere a falusi turizmusról Sokszemközt - „az előszobában w hivatala is megteszi a tőle tel­hetőt - hallottuk a tanácsko­záson -: kiadványaiban s a szakmai vásárokon népszerű­síti a megye vendégházait. A Tourinform országos adat­bankjába a hivatal révén ke­rültek be az ajánlatok. Ami még megoldatlan: azoknak a településeknek, melyek saját értékeítési rendszert nem tud­tak kialakítani, azaz amelyek a falusi turizmus „előszobájá­ban " időznek, nem tudnak állandó piaci megjelenést garantálni. Egy megyei hely­foglalási rendszernek egyebek között a technikai feltételei (telefon!) sincsenek meg... Aztán nemigen lehet mit kezdeni a mostani hitelezési rendszerben azzal a gonddal sem, hogy a falusi vendéglátók tőkeszegények, s így a közös marketingmunkához anyagilag képtelenek hozzájárulni. A megyei közgyűlés területfej­lesztési bizottsága által adott százezer forinthoz az Országos Idegenforgalmi Hivatalnak csak beváltatlan ígérvénye társult... Mint többektől hallani lehe­tett a tegnapi, népes fórumon, s az azt követő kötetlenebb programokon: a földművelési, területfejlesztési, környezet­védelmi, művelődési, ipari és kereskedelmi tárca összehan­golt fellépésére volna igényük a falusi vendéglátóknak ahhoz, hogy a mostaninál több ki­látásuk legyen a tartós bol­dogulásra. Mint ahogy ez a szomszédos Ausztriában már sikerült... P. K. • Csillag garázs. A sze­metes Űrhajós utcában lakó G.L-né szerint az állandóan, két sorban parkoló autók miatt lehetetlen ott a gépi takarftás. Az alkalmazott söprűs megoldás is foghíjas eredményre vezet, hisz az autók alól reménytelen ki­kotorni a szemetet. A ma­radékot aztán a szél ismét szétteríti. Mivel az utcai parkoló sokaknak a csillag garázzsal egyenlő, ritkán és nem egyszerre üres a placc. Saját garázsban is a gazda dolga a takarítás, a csillagos változatban sem tiltott, hogy a saját helyüket felta­karítsák az autósok. E kom­binatív megoldás talán ered­ményre vezetne. • Kereszt kérdés. A Ke­reszttöltés utca és Szilléri sugárút sarkán lévő közle­kedési csomópontban rég­óta indokolt lenne lámpát felszerelni. Ebben mindenki egyetért, s lapunkban is többször napvilágott láttak az ezzel kapcsolatos elkép­zelések. A közelben lakó K. I.-né szerint a késlekedő megvalósítás számlájára írható balesetek - a na­pokban egy kisfiút ütött el egy autó - elgondolkod­tatok, s felvetik a felelősség CSÖRÖG A \I\IESTEL Közérdekű problémáikat, észrevételeiket ezen a héten ügyeletes munkatársunkkal, Tóth Szeles Istvánnal oszthatják meg. Munkanapokon 8 és 10 óra között, vasárnap pedig 14-től 15 óráig várjuk hívásaikat. Rádiótelefonunk száma: 06-60-327-784. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is mindegyik számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont című rovatunk számára, kérjük ugyanitt tudassák velünk. kérdését. A lakótelepi, tú­ráztatással egybekötött éj­szakai motorversenyeket is a köz- és a közlekedési rend őrzésére hivatottak figyelmébe ajánlja. • Tej út. T. S.-né a szőregi Magyar utcai áruházban vá­sárolt aznapi dátumozású tejet, amely forraláskor összement. A boltba már nem állíthat visz­sza a felbontott üres zacskóval, de a kidobott ötvenesét saj­nálja. Tanácstalan, hogy mi­lyen úton-módon lelhető meg a megoldás, ha már a 100 szá­zalékban hibátlan áru nem a gyakorlatban kipróbált kategó­ria. • Tapasztalás. Egy 18 éves leány a JATE-klubban szerzett életre szóló tapasztalatot. Nem gondolta, hogy frissiben vásárolt táskáját tánc közben is a vállán kellett volna tartania. Nem így tett, s most.oda a szemüvege, kulcscsomója, bérlete is. A 421-033/124-es melléken várja az értesítést, hátha tud valaki az értékeiről. Jószándékú bejelentőnk a Vajda utca és Kereszttöltés utca környékén egy gazdáját kereső fehér farkú, nagytestű, világos barna vizslára figyelt föl. • Hiányérzet. E.-né szerint, ha valahol indokolt a busz­megállóban pad, akkor a nagy­esztékánál biztosan. Az út egyik oldalán mégis fárasztó áldogálásra kárhoztattak az idősek és betegek is. • Útvesztő. V.T.-nének na­pokon belül szüksége lenne férje táppénzes szelvényére, mert ennek hiányában nem kaphatnak beiskolázási segélyt. A májusi táppénzt máig sem kapták meg, Így pa­pírjuk sincs róla. Eddigi nyomozása sikertelen volt, a TB-nél és a Postán is utánnanéztek ügyének, s mindkét helyen a másik félnél vélték a hiba okát. Tanácstalan, mit tehetne, hogy ne essen el többezer, nehezen nélkülözhető fo­rinttól. • Gazdátlan gaz. A. B.-né, s más arrajárók a Babér utcai három portányi, volt tüzép-telepet, s az előtte lévó járdát is benövő nyakig éri gaz miatt kénytelenek az úttesten gyalogolni. A szemben lévő iskolakertben is hasonló állapotok van­nak, s ennek látványa is lehangoló, nem beszélve az allergiás veszélyekről. Jó lenne, ha végre akadna gaz­dája a gaznak. • Pacalos jellemzés. P. S. a Szamos utcai hentesnél 340 forintért olyan faggyús pacalt kapott, hogy közel felét ki kell dobnia. Az elárusító szerint ez a pacalra jellemző, elfogadható minő­ség, így az árut sem vette vissza. Az ílymódon hat­száz forintossá lett pacalból készülő pörkölt ha nem a gyomrát, a pénztárcáját mindenképp megüli. Régészbotrány Csabán A megvádolt régész-házas­pár szerint a dolgukat tették, amikor augusztus 4-én enge­dély, műtárgy-jegyzék, s átvé­teli elismervény nélkül elvitték a békéscsabai múzeumból az általuk föltárt, részben restau­rált, ám nagyobbrészt leltáro­zatlan őskori leletek egy részét, a Munkácsy Mihály Múzeum vezetése viszont ezt jogtalan birtokba vételnek minősítette, s miután a régészek megtagadták a műkincs azonnali visszaadá­sát, a múzeum vezetése följe­lentette őket a rendőrségen ­derült ki Békéscsabán megtar­tott két sajtótájékoztatón. Az egyiket Goldmann György SZDSZ-es városatya, a helyi önkormányzat művelődési bi­zottságának az elnöke, a Mun­kácsy Emlékház igazgatója, a Munkácsy Mihály Múzeumból 1982-ben eltávolított régész, a másikat a megyei múzeum vezetői tartották. Az egymást követő sajtótá­jékoztatókon a két fél egymás­nak ellentmondó módon érté­kelte a békési közvéleményben nagy vihart kiváltó múzeumi műkincs-ügyet. Goldmann György és felesége, Szénászky Júlia, a megyei önkormányzat kulturális bizottságának a tagja - aki jelenleg is a Munkácsy Mihály Múzeum régésze ­teljesen értéktelennek minő­sítette a múzeumból szerintük teljes joggal elhozott kis-te­herkocsinyi, s most hirtelenjé­ben kiállított (a Munkácsy­emlékház irodájában elhelye­zett) majdnem kétszáz őskori edényt és edénytöredéket. A megyei múzeum osztályvezető régésze. Szatmári Imre viszont elmondta, hogy az őskori ré­gészet szakértője nagyon ér­tékesnek tartja a „másik házba átvitt" műkincset, s az eljárás­hoz szükséges becslést ezután készítik el. Mázán Mátyás, a megyei múzeum történésze, aki au­gusztus 4-én ügyeletes volt, elmondta, hogy a régész-há­zaspár nem volt hajlandó meg­mutatni, mit akarnak a kocsi­jukkal a közgyűjteményből elvinni, s a bezárt kaput erővel nyitották ki, hogy a 6-8 tároló­doboznyi műkincset ellenőrzés nélkül elvihessék. Grin Igor­nak, a Munkácsy Mihály Mú­zeum igazgató-helyettesének a véleménye szerint a Goldmann házaspár akciója - mind a műkincsek elvitele, mind azok mostani kiállítása - illegális és illetéktelen.

Next

/
Thumbnails
Contents