Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-03 / 180. szám
6 RÖVIDEN DÉLMAQYARORSZÁQ SZERDA, 1994. AUG. 3. Dér István: Galambját sirató fiú (1973) Életteli csend Dér István (1937-1993) emlékkiállítása Képein alig kaptak helyet az érett, telt koronájú fák, a zöldes tónusok. Inkább a szikárabb, nyitottabb évszakokat kedvelte. Amolyan őszi egyéniség volt. Másrészt meg a fold fiát tiszteltük Dér István festőművészben. Aki Csanád palotáról jött: a kétkezi, paraszt emberek világából. Ám szegedi polgárként és festőként is mindvégig hű maradt eredendő környezetéhez. Úgyhogy egy zárt tartású, szigorú tekintetű, méltóságos, konok, de meleg szívű alkotó művei között vagyunk (Móra Ferenc Múzeum, II. emeleti nagyterme.) • Miből, s hogyan élünk? Egy teremben harminchat diák Már korai munkái is érdekesek, tanulságosak. Egy fortyogó indulatú, erőtől feszülő fiatalember jelenik meg előttünk, akinek a témaválasztás nem okoz különösebb gondot. Mert először a gyerekkorát akarja kifesteni magából. A tágas puszta élményét, majd vaskos ökröket és szépséges lovakat, nem is szólva a karakteres parasztfigurákról. Mégsem enged a témák szeszélyes, szirénes csábításainak. Őt az élet átfogóbb érvényű, kitüntetett helyzetei érdeklik. Az élet és a halál, a munka és a pihenés, vagy az ünnepek és hétköznapok képi alternatívái (pl. Kenyérevő, Itatás, Hét ló). Niss Hungary 94 • Szegeden Szegeden rendezik a MISS HUNGARY '94 szépségkirálynő-választás területi elődöntőjét, a Hotel Hungaria éttermében, augusztus 5-én, pénteken este 8 órakor. Sorrendben ez az ötödik és egyben utolsó elődöntő, ezt már csak a budapesti augusztus 9-i középdöntő követi, és augusztus 13án a végső verseny: a döntő. A szegedi elődöntőn 24 hölgy indul a zsűri pontjaiért és a közönség szavazatáért, a zsűri hét, míg a jelenlévő közönség egy hölgyet juttat tovább. A zsűri elsősorban szegedi „szakértőkből" áll, de a verseny tisztaságát az szavatolja, hogy a versenyzők nem ismernek senkit sem a zsűriből, s a zsűri tagjai olyan későn kapják meg a felkérést, hogy véletlenül se tudjanak még a próbára se elmenni. A díj itt a továbbjutás. De akik a végső összecsapáson indulnak és nyernek, azok egyegy csodaszép Renault gépkocsi tulajdonosai lesznek. Az első három helyezett hölgy már így távozhat a Budapesti Kongresszusi Központból. Az első lépcsőfok tehát a szegedi elődöntő, amelyre szeretettel vár a rendező MISS HUNGARY versenyigazgatóság minden érdeklődőt. (Előre is lehet helyet foglalni a Hungaria Hotel recepcióján.) Festői beszédmódját is az összefogottság, a zártság jellemzi ekkoriban (60-as évek). Az egyik oldalon sötét, vaskos, szerkezeti elvű kontúrokat alkalmaz, másfelől pedig a grafikus traktálású kontrasztok és dekoratív színakkordokra • Szellemes meglepetéssel is szolgált a kiváló humorú művész: ha jól sejtem, az „Ott fogsz majd sími, ahol senki se lát" kezdetű magyar sláger még bizonyára soha, sehol nem szólalt meg ilyen feldolgozásban, mint most, a néhai Louis Amstrong világhírű klarinétosának hangszerén. • Amerikában szülelett. Hogyan és mikor kerültek a szülők Amerikába? - Apám 1927-ben indult el szerencsét próbálni Mezőkövesdről. Egy acélgyárban talált munkát, de volt házmester is. Engem villamosmérnöknek akart taníttatni, de én a muzsika mellett döntöttem. Nem bántam meg a választást, pedig a villamosmérnökök legtöbbje milliomos lett. A barátom mesélte, hogy látta egyszer egyik koncertünkön apámat, amint a könnyeit törölgette. Talán akkor bocsátott meg. Ha úgy tetszik, a háborúnak köszönhetem a diplomámat. Önkéntesnek jelentkeztem az amerikai hadseregbe, ezért a háború befejezésekor a katonaság vállalta az akadémiai taníttatásomat. • Hogyan lett Amstrong klarinétosa? - Véletlenül. Volt egy fekete barátja, akivel több mint húsz évig muzsikált együtt. Ez a szenzációs klarinétos meghalt és akkor jutottam eszébe Amstrong menedzserének. hagyatkozik. így képei hatásrendjében a drámaiság, a lírai finomság és a monumentalitás ötvöződik. Egészében azonban a mértanias formateremtés határozottsága dominál e műveken. Ami óhatatlanul elárulja, hogy Dér Istvánból az elemenMikor bemutatkoztam kiderült, hogy a mester emlékszik rám, hallott már muzsikálni az akkori együttesemmel. El sem tudom mondani, milyen boldog voltam, hiszen Amstrong a jazzmuzsika csúcsművésze. Nála jobban senki nem érezte tárisabb szobrászi véna sem hiányzott. És mégis: a Paraszt pietá drámai expresszivitásában egy korai festői remeklésről kell tudomást vennünk. A 70-es évek környékétől viszont nyitottabbá, dinamikusabbá és egyre lírikusabbá válik Dér István piktúrája. Ha korábban a természet, a munka é's a közösség dimenzióiban gondolkodott (pl. Mártélyi gótika, Tavaszvárók), akkor most a családi szeretet intimitása és a meditatív, magányos létezés titkai lépnek előtérbe (pl. Apám galambokkal, Piró, Galambját sirató fiú). Az alkotó valójában itt talált rá legjobb, legigazibb festői énjére. Felfedezte a monokróm barnás, sárgás tónusok belső gazdagságát, ahogyan az organikus, levegős képszerkesztést is magáévá tette. Igaz, figurái ezúttal már kisebbek, törékenyebbek lettek. Ám ezek az alakok ilyenformán is beágyazódnak a természet, a kozmikusabb létezés átfogóbb rendjébe. Szó, ami szó: itt már a festői térteremtés megkapó, mágikus közegében vagyunk. Ahol minduntalan levelek susognak, nádak zizegnek és fények szikráznak. Pedig a felületeken csend honol. De életteli csend. A 75-ös esztendő egy újabb periódus kezdetét és végét is jelzi. A művész maga mögött hagyja a realisztikusabb látványokat, hogy a lírai absztrakciók birodalmába is utat töijön magának. Mint ahogy ezt meg is tette (pl. Szitakötő nász. Tiszavirág). Dér István festőművész - a vásárhelyi iskolával együtt - a természet- és embercentrikus művészet egyik utolsó, számottevő mohikánja volt. Mégsem tudta létrehozni monumentálisabb művészi katedrálisát. A nagy életművet. Holott képességei adva voltak ehhez! Ámde egy értékekkel teli, tisztesebb „templomnak" is megvan a maga távlatosabb becsülete. Sznromi Pál ezt a zenét. Amellett, szerény és halk szavú ember volt. És nagyon kitartó. Nemrég újra láttam a Jó reggelt Vietnam! című filmet. Azokat a feketefehér felvételeket velünk készítették. Emlékszem, igen hideg, szeles idő volt. Alig tudAz általános iskolákban évről évre alacsonyabb a létszám: Csongrád megyében például az 1990/91-es tanévben 25 492 volt az 5-8. osztályba járók száma, 1992/93ban pedig már csak 22 417. Egy osztályteremre a fent említett két évben 24, illetve 22 tanuló jutott. A középiskolába járók ennél jóval mostohább körülmények közé kényszerültek ugyanezen időszakban: 1990/9l-ben egy osztályteremben 35 diáknak kellett tanulnia. 1992/93-ban pedig 36-nak. A nappali tagozatos gimnazisták létszáma megyénkben 1990/9 l-ben 5670 fő volt, 1992/93-ban 6374, a szakközépiskolásoké pedig 9252, illetve 10 186. Csongrád ezzel azok közé a megyék közé tartozik, amelyekben a 15-18 éves korú népességből a legtöbben tanulnak. Az országban az idén zárult tanévben egyébként az alap- és középfokú oktatásban 19// ezren, az előző tanévinél 36 ezerrel (a három évvel korábbinál pedig 98 ezerrel) kevesebben vettek részt. A tanulólétszám megoszlása a különböző iskolatípusokban jelentős különbségeket mutat. Országos méretekben elsősorban a szakmunkásképző iskolai képzés szűkült, míg az alacsonyabb szakképesítést adó szakiskolai oktatás bővült. A középiskolákban taulók létszáma 199092-ben 31 ezerrel, tavaly további 7600 fővel növekedett. Csongrád megyében a legutóbbi tanévben szakközéptuk nyomkodni a billentyűket, semmi kedvünk nem volt a muzsikáláshoz. Amstrong addig lelkesített bennünket, hogy végül kiválóan megcsináltuk a felvételt. Mikor meghalt, mi a zenészei ott álltunk a koporsója mellett, de a menedzsere A demográfiai hullám és a gazdasági változások alakulása erőteljesen kihatott az utóbbi négy-öt évben az oktatásra, a szakképzésre. iskolába a diákok 41 százaléka járt, szakmunkásképzőben 30 százalékuk tanult, gimnáziumban 26 százalékuk, szakiskolában 3 százalékuk. Növekedett ebben az időszakban a gimnáziumok népszerűsége (szerepet játszva ebben a konkrét szakmaválasztás ily módon való elodázhatósága, illetve a felsőfokú képzési keretszámok bővítése). Az 1993/94-es tanévben szűkebb pátriánkban a középfokú iskolában tanuló minden száz diák közül a négy évvel korábbihoz képest néggyel több a gimnazista. A szakmunkásképzők népszerűségének csökkenése mellett jelenleg 10 százalékkai kevesebb diák tanul e képzési formában Csongrád megyében, mint az előző tanévben - további gond, hogy egyre roszszabbodnak a gyakorlati oktatás feltételei. A gazdaságban végbemenő változások miatt csökkentek, veszélybe kerültek az üzemi oktatási helyek. Tavaly egyébként az országban 72 ezren tettek érettségi, képesítő vizsgát, további 8 ezren szereztek technikusi minősítést. A 18 éves korosztálynak egyharmada viszont semmiféle szakképzettséget nem szerzett. már az emlékhangverseny jegyeit árulta a gyászoló közönségnek. Hiába, Amerika ilyen furcsa világ. • Hogyan ismerkedett meg Molnárékkal és miért vállalja velük már sokadszor a fellépést? - Egy New York-i barátom adott a kezembe egyszer egy Molnár Dixieland lemezt. Meghallgattam és nagyon tetszett. Molnár Gyula zseniális klarinétos. És a jó szólistához társul még két remek ritmusérzékű művész, Garay Márta zongorista és Kiszin Miklós bőgős. Ez már egy alaphármas, ehhez jönnek a többiek, akik mindnyájan vérbeli muzsikusok. Bár van hagyománya, mégis különlegesség egy nő a dixie- együttesben. Márta fergeteges dinamikája, nagyon kell a jó hangulathoz. Az igazság az, hogy mikor nyolc évvel ezelőtt először idelátogattam, nem is gondoltam, hogy errefelé is létezik dixie. Szüleimnek maradt egy-két hazai gramofonlemeze, azokról csak a cigányzenét ismertem. Időközben rájöttem, az itteni dixie teljesen más, mint az amerikai, ahol született a műfaj. Ez hallatlan izgalmas felfedezés. Lassan én is kezdek megtanulni „magyarul" dixiet játszani és meg kell mondjam, egyre jobban élvezem. Pacsika EniiH» p ^' ( i . 'Wr A.is. Már a papagáj is tudja, hogy telefonon várjuk hirdetését! 7-19-ig: 481-281 gyaszkozfemenyek) 8-n, it-n-ig: 318-999 DélmaoyarorszAq 7-15-ig: jzu-zjy • Újszegeden, Armstrong klarinétoséval Hello Joe bácsi! Joe bácsi mindent tud, amit klarinéton, klarinétról, klarinéttal tudni lehet. Egyik pillanatban, mint a vaj, oly puhán olvadnak ki a hangok hangszeréből, másszor trillázva fúj madárdallamokat, néha pedig segélykiáltó, vagy örömteli visftás szakad ki az aranyfúvós klánétájából. Joe bácsi az Újvilágban született, de magyarul is kiválóan beszél. Louis Amstrongot per Lajosnak emlegeti, mindenkit tegez, búcsúzóul meglapogatja a hátamat. Joe bácsi, azaz Joe Murányi, a Molnár Dixieland Band vasárnap esti, szabadtéri koncertjén elbűvölte a közönséget. A klasszikus, nagy dixie- nóták mellett óriási improvizációkkal örvendeztette meg a publikumot. (Fotó: Révész Róbert)