Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-03 / 180. szám

t A DM KFT. ES A DMKIK GAZDASAGI MELLEKLETE Lehetne több is a tulipános ládákban A földet kell érte túrni 99 99 A Szőregi Virág-Dísznövény Áfész évtizedek óta foglalkozik a külföldön keresett rózsatő és virághagyma felvásárlásával. Míg '91-ig a Monimpexen keresztül, bizományosi konstrukcióban exportáltak, ma önállóan vannak jelen a piacon. Most épp a tulipánhagyma kiszállítása a soros teendő. Egy régi, francia vevőjük megrendelésére 745 ezer darabot indítanak útjára. A kedvező időjárásnak köszönhetően szép, méretes, 10-13 centiméter átmérőjű hagymák kerültek az ötszáz darabos gyűjtőcsomagolásba. A hír idáig megüti az optimista termelési tudósítások mércéjét. Lám termelők és kereskedők szorgos munkájukkal járulnak hozzá nemzetközi fizetési mérlegünk egyensúlyban tartásához. Ha ehhez még hozzátesszük az áfész elnökétől, Fráter Györgytől kapott információt, miszerint mindkét cikkükkel 60-70 forintnyi ráfordítással juthatunk egy dollárhoz, hozsannázni támadna kedvünk. Ráadásul a kereslettel sincsenek gondok. Annnál rosszabbul esik arról hallani, hogy az utóbbi években a korábbi 1 millió 800 ezer rózsatő helyett előreláthatóan az idén csak 1 millió 300 ezret tudnak értékesíteni. Virághagymából még nagyobb a visszaesés, 2 millió helyett csak 800 ezer darab jut eladósorba. Az okok között szereÖtszáz darabos gyűjtőcsomagolás. Szépek, méretesek. (Somogyi Károlyné felvétele) pel, hogy míg a mezőgazdaságban ugrásszerűen megnőttek a termelési költségek, az export- s ezzel együtt a felvásárlási árakban ezt képtelenség volt követni. Ehhez párosult még több kedvezőtlen körülmény. Míg egy időben plusz jövedelem származhatott a hagymatermesztés „meléktermékéből", a vágott virágból is, manapság erre kevés az esély. A lecsökkent hazai kereslettel az e célra szakosodottak könynyedén megbirkóznak, s a szabadabb import révén tovább szűkül a mozgástér. A kisebb tételeket termelőket az adórendszerhez kötődő, az irreálisan nagy adminisztrációs kívánalmak rostálták meg alaposan. A mezőgazdasági tevékenység sajátosságait honoráló, adózási és nyilvántartási kedvezményezettség kiterjesztését mindeddig nem sikerült elérni ezekre a növényekre. A „földet kell érte túrni, de mégsem élelmiszer" elvének szigorú betartása csak e cégnél tízmillió forintokban kifejezhető bevételkiesést okoz. Az áfész ismét lépéseket fog tenni azért, hogy ezen kétéves kultúrák is bekerüljenek az egyszerűbb átalányadózásba, illetve a mezőgazdasági kistermelés adókedvezményébe. Az eredmény meg fogja mutatni, tényleg kell nekünk a dollár, vagy csak ezt szajkózzuk. T. Sz. I. DUNA PÉNZTÁRJEGY Névre szóló, fix kamatozású betéti okirat. •Lekötési idő hónap 2 4 7 Kamatláb évi bruttó 21% 22% 23% Magánszemélyek és jogi személyek is vásárolhatják 10 000, 50 000, 100 000 és 500 000 Ft-os címletekben Pénztári órák: hétfőtől szerdáig 8-15.30 csütörtök 8-17.30 pénteken 8-12 szombaton 9-12 óráig DUNABANK RT. SZEGEDI FIÓK, Szeged, Gutenberg u. 5. Ikarus Ikarus buszokat összeszerelő üzem létesítését tervezi Moszkvában az Ikarus - tájékoztatta az MTI-t Martin Ferenc, a mátyásföldi Ikarus Rt. marketingigazgatója. A terv az, hogy az Ikarusok oroszországi gyártására magyar-orosz vegyes vállalatot hozzanak létre. A marketingigazgató szerint amennyiben a moszkvai önkormányzat hivatalosan értesíti az Ikarust a pénzügyi garanciák meglétéról, illetve a vegyes vállalat leendő orosz partnerei garantálni tudják a fizetőképességet, akkor magyar részről nem lesz akadálya annak, hogy az összeszerelés még az idén megindulhasson. Az elképzelések szerint évente 500 darab Ikarus 280-as típusú csuklós autóbuszt szereinek össze a magas technikai színvonalú tusinoi gépgyárban. N

egyven forint per óra a belvárosi parkolási díj Szegeden. Ha az ember meg tud állni a hűvös oldalon és ötven perc alatt elintéz három apró hivatalos ügyet - nem sok. A város távolabbi pontjain háromszor negyedórás parkolás hasonló célból, már bosszantó lehet. Hasonlóképpen zavaró, hogy a Korzó moziba kora délután vásárolt mozijegyek árához szinte automatikusan hozzá lehet adni a néhány perces parkolás negyven forintját. Üzlet lett a parkoltatás. Korábban a városnak nem igazán volt az, inkább csak a frekventált helyek díjbeszedői találták meg számításaikat, jó egy éve vállalkozó bérelte ki a város fizető parkolóit, a Széchenyi és a Klauzál teret azonban megtartotta kezelésében az önkormányzat. A bérló' minden hónap ötödikéig - előre - fizetett tisztán hétszázhúszezer forint havi díjat, amivel a korábbi eredmények ismeretében elégedett lehetett a város. Bár a régi bérlő vitatja, az egyéves szerződés lejárt, az új pályázaton pedig egy másik vállalkozó futott be, nagyobb ajánlatával. Kettőmillió forint per hónap. Ennyit vállalt befizetni, ha jól tudom, áfával együtt. A régi bérlő szerint ennyi pénz nincs benne - ő ennek kétharmadát ajánlotta -, az új úgy gondolja, kigazdálkodható. Még akkor is, ha abba a kilencszázhúsz parkolóba meglehetősen sok „döglött" is van, ahova már a régi bérlőnek sem volt érdeke díjbeszedőt állítani. A város műszaki irodája durván negyven százalékos átlagos kihasználtságot és negyvenmilliós éves bevételt kalkulál, amelynek - negyvenöt alkalmazottal, havi harmincezer forint bérköltséggel, valamint az egyebekkel számolva - durván fele lehet a költség. A maradék húszmilliónál viszont többet vállalt befizetni az új bérlő, tehát vagy az önkormányzati vagy a vállalkozói számításban valami nem annyi, amennyi. P

arkolóügyben mégsem aprópénzről lehet szó, hiszen - ha nem is marxi tökéletességgel - egy kicsit forradalmi helyzet alakult ki a hét elején a szegedi fizető parkolókban. A bfrósági döntésre váró régi bérlő már nem nagyon, a pályázaton nyertes új pedig még nem nagyon tudott dfjbeszedni. A megoldást keresik az illetékesek, azt azonban már most el lehet vetni, hogy a két vállalkozó közül az nyerjen, akinek gyorsabb lábú az alkalmazottja. Külföldi tőke a privatizációban A külföldi tőke szerepe a Jelenése a jövőben inkább az privatizációban címmel új ta- infrastrukturális nagyberuházánulmány látott napvilágot a Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások sorozatában. A tanulmány emlékeztet arra, hogy a spontán privatizációt követően felállított ÁVÜ feladata az állami vagyon piaci módszerekkel való értékesítése lett. A negatív példák ellenére általában igaz, hogy a saját pénzét kockáztató külföldi valódi gazdája lett az eladott cégeknek. A csődtörvény életbelépésével 1992-ben, valamint a keleti piacok összeomlásával több cég helyzete rendült meg, s emiatt valamelyest lanyhult a privatizációban meghatározó szerepet betöltő külföldi érdeklődés. A romló értékű állami vagyon megmentésére létrejött a vagyonkezelés, és egyfajta irányváltással a privatizáció a belföldi befektetőket részesítette előnyben. Ha ez valamelyest hátrányt is jelentett, mégsem lehet azt állítani, hogy a külföldi tőke jelentősége a privatizációban lehanyatlóban lenne - véli a tanulmány. Megsok terén várható, ahol szerepe éppen a tőke és technológiai injekció miatt nélkülözhetetlen. A Privatizációs Kutatóintézet adatai szerint az elmúlt években 450-500 milliárd forint értékű állami vagyont sikerült eladni. Az 1990-ben átvett 1844 vállalatból 492-t teljesen, további 200-at pedig részben értékesttettek. Csaknem 600 cég van továbbra is többségi tulajdonban, több százat felszámoltak, további 80 cég került vagyonkezelésre. A privatizációs bevételek fele devizában folyt be, amely 1990-ben félmilliárd, 91-ben 24,6 milliárd, 92-ben csaknem 41 milliárd, tavaly pedig majdnem 89 milliárd forintra rúgott. A jövőre nézve a tanulmány úgy véli, hogy a külföldi tőke szempontjából - tanulva a nem egyértelműen pozitív cseh tapasztalatokból - megfontolandó, hogy indokolt-e a privatizációban a szétosztásos módszerek további bővítése. Ez a program tavaly kezdődött, feleennyi tanárral, és a nagy sikerre való tekintettel talán hagyomány lehet belőle. Lehetőség ez mind a tanárok, mind a diákok részére. A tanárok családoknál laknak, étkeznek, és egyéb költségeikre fedezetet biztosít a diákok befizetett tandíja. Mindez nem igényel mást, mint lelkes szervezőmunkát mind a Toledo Sister Citiens, mind a Karolina iskola részéről. És hogyan kerül ez az 1% hasábjaira? A minap szerkesztőségünkben járt egy négytagú amerikai küldöttség a toledói és a Bowling Green-i egyetemről, és szerkesztőségünk megtekintése után egy rövid beszélgetésre invitáltuk őket Ambrus Attilával, a Mezőbank Rt. hitel-ügyintézőjével együtt, aki a programokat szervezte. Hogyan kapcsolódik a Mezőbank ügyintézője a négy amerikai programjának megszervezéséhez? A tavaly ősszel Toledóban járt szegedi delegáToledo-Szeged testvérváros Gazdaságdiplomácia - fiataloknak Mint ismeretes, Szeged testvérvárosai közül Toledo az, amellyel a legnagyobb távolság ellenére talán a legközelebbi kapcsolat alakult kl. Legutóbb a Szegedi Nemzetközi Vásáron sikert aratott a toledói stand, és szintén az amerikai nap. |elenleg Is körülbelül 30 toledói tanár próbálja okítani a Karolina iskolába jelentkezett, amerikai angollal megismerkedni kívánó diákokat. ció körében felvetődött a gazdasági kapcsolatok élénkítésének lehetősége. Ezek után az önkormányzat felkérte a Progress Vállalkozásfejlesztési Alapítványt, ahol Kovács Ferencné /oglalkozik e témakörrel. Az alapítványnak jó kapcsolata van a Mezőbank Rt.-vei, és így végül a fiatal bankárra hárult a feladat, mely tartalmazta a Toledo-Szeged közös gazdasági lehetőségek felkutatását. Továbbá megkezdte egy amerikai közgazdasági szakkönyvtár létrehozását a Progress Alapítványon belül, valamint amerikai gazdasággal foglalkozó egyetemisták szegedi programjának szervezését. A két és fél hónap alatt megvalósult egy tanulmányterv, mely magyar befektetőknek készült, elsősorban éttermek létesítésére. Másodsorban pedig kb. 200 amerikai szakkönyvet sikerült a különböző támogatóktól a könyvtár részére összegyűjteni. Harmadik feladat az amerikai diákok szegedi programjának megszervezése volt. így többek között meglátogatták a Pick Szalámigyárat, politikai beszélgettek Botka Lászlóval, az MSZPképviselő kampányfőnökével Dr. Chrístine J. Weisfelder, a Bowling Green-i Egyetem adjunktusa, a csoport vezetője elmondta, hogy szeretné bátorítani a szegedi diákokat az ohiobeli egyetemekre, főleg gazdasági, ügyintézői, közigazgatási szakokra való jelentkezéshez. Varga Beáta, az önkormányzat külügyi referense tud információt adni ezen egyetemekre való bejutási feltételekről.