Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-24 / 197. szám

SZERDA, 1994. AUG. 24. BELÜGYEINK 3 jr 98-as motorbenzin árának és árszerkezetének nemzetközi összehasonlítása FVltter 1994. augusztus 23. 120.1 JSL '/// vy ^ In Adókéa adó jaS. éstorg. A nemzetköziség államfor­mában megnyilvánuló korának egyes szakaszai az olcsó ener­giaárak emlékképeivel együtt sejlik föl az emlékezetben. Tudtuk mi akkor is, hogy ez a másfajta nemzetközi megmé­rettetéstől mesterségesen el­különített világ, de ez a szelete mindenképp szimpatikusnak tűnt. A begyűrűzések átmene­ítét követően most akár büsz­kén is szemlélhetnénk, hogy az összevetés milyen tehetős né­pek közé sorolta a magyart, íme a kor mércéje. Ha csak ezt az ábrát bön­gésszük, akár örülhetünk is, hogy nálunk még nem 110-120 forintot kérnek egy liter ben­zinért. Elvonási tüneteink sem olyan borzasztóak, hisz az adó­jellegű befizetések 62,4 száza­lékával szemben 86,4 száza­lékot is láthatunk. A hozzánk hasonló sorsú Szlovákia nem lehet mérvadó, hisz ott is még csak most alakulnak a dolgok, s arrafelé is szükség lehet az ismeretteijesztő tálalásra. Az érem másik oldalának taglalása nem lehet feladata egyik olajtársaságnak sem. Az államnak kell felmérnie, kitől, mennyit és milyen módon tud elvonni a köz javaira. Egy biz­tos, a jövedelmi viszonyainkat összemérő diagrammunkat nem lenne célszerű ugyanezen országok társaságában megraj­zolni. Teszem azt a mostanit 5-10-szer meghaladó jövede­lemmel a zsebünkben mi is ugyanolyan nyugodtan szem­lélnénk a kútoszlopon egyre veszettebbül szaladgáló szá­mokat, ahogy most a külföldi­ek teszik. Jól szituált polgártár­saimat a világért sem szeret­ném megsérteni, ezért ha gon­dolják, őket is a nyugodt szem­lélők közé sorolhatjuk. T. Sz. I. • Az egyház támogatja, amit a kormány a közjóért tesz Horn-Paskai-kézfogás Horn Gyula minisz­terelnök - Fodor Gábor művelődési és közokta­tási miniszter társaságá­ban - kedden parla­menti dolgozószobájá­ban találkozott a Ma­gyar Katolikus Püspöki Konferencia küldöttsé­gével. A Kormányszóvi­vői Iroda közleménye szerint a másfél órás, konstruktív légkörben lezajlott megbeszélésen Seregély István egri ér­sek, a konferencia elnö­ke tolmácsolta a püspöki kar jókívánságait. Seregély István hangsú­lyozta, hogy az egyház kész küldetése jegyében támogatni mindazt, amit a kormány a közjó szolgálatában tenni szán­dékozik. Az eszmecserén - amelyen egyházi részről jelen volt Paskai László bíboros, prímás, Gyulay Endre, Mayer Mihály és Keresztes Szilárd megyés­püspök is - szó volt azokról a szociálpolitikai intézkedések­ről, amelyeket a kormány a nagycsaládosok érdekében kí­ván tenni, továbbá az iskolai hitoktatás helyzetéről, az egy­házak állami támogatásával kapcsolatos elképzelésekről és a tábori lelkészi szolgálatról. A kormányfő kérte az egy­házak türelmét és támogatását az ország előtt álló feladatok megoldásához. Hom Gyula végezetül bizto­sította a püspöki kar delegáció­ját, hogy a kormány - prog­ramjának megfelelően - az egyházakat érintő kérdésekben nem politikai vagy ideológiai szempontok szerint akar eljár­ni, hanem tárgyilagos és szak­mailag megalapozott módon. Az egyházakkal közösen kí­vánja keresni a megfelelő meg­oldásokat. Németh Péter a NAP TV-nél Németh Péter, a Magyar Hírlap volt főszerkesztője au­gusztus 23-ától a NAP TV szerkesztőségének vezetője lett. Kedden elmondta: nem kíván a továbbiakban médiata­nácsosként dolgozni a kiadó­csoportnál, így szerződését fel­bontotta Jürg Marquarddal, a többségi svájci tulajdonossal. Mint Németh Péter elmondta, a mai napig sem tudja, miért állí­tották fel a Magyar Hírlap fő­szerkesztői székéből, hiszen május 31-én a részvénytársa­ság legutóbbi közgyűlésén még jutalmat kapott. Németh Péter még hozzátette: „ma lezárult minden kapcsolatom a Magyar Hírlappal, becsomagoltam az elmúlt 20 évemet és elhoztam magammal a NAP TV-hez". • A lámpák már a helyükön... Sugarut-szabalyozas (Folytatás az l. oldalról.) a helyzet, hogy ellenfényben, például Nappal szemben meg­lehetősen nehezen észrevehe­tők a sugárút fölött függesz­kedő armatúrák: a mögöttük lévő közműhíd tarka reklámfe­lülete „bezavar"...) Mint a beruházó Szegedi Közúti Igazgatóság illetékes osztályán megtudtuk, ezután kisebb szegély- és terelősziget­korrekciók, burkolati jelfes­tések következnek. A rendszer „felélesztésének" ideje is rövi­desen várható már. A munká­latok együttesen 7,3 milliós költségének fedezésébe egyéb­ként maga a város, tehát a pol­gármesteri hivatal is betársult. (Fotó: Somogyi Károlyné) nn ekünk mindenből csak kicsi jutott. Rövid autópá­LU lyák, szerény stadionok, s a leghoszabb fővárosi sugárút sem vetekedhet a Champs Elysées-vel. Gazda­gokból is kevés jutott, s európai mércével mérve már nem is olyan vagyonosak a hazai pénzeszsákok. Ráadásul ná­lunk jószerével mindenki milliomos, akinek lagalább egy panel lakása és autója van. Mondom, nálunk szegények a gazdagok is. Csak amolyan gazdagocskák, akiknek nem gond egy jobb autó, vagy egy családi ház. Mondanám azt, nálunk legfeljebb vagyonos emberek vannak, de csak csínján bánok mostanában ezzel a foga­lommal, mert nyakunkon a vagyonadó. Az újabb sarcot a régi téveszme hozta be a köztudatba: szegény az állam, gazdagok a polgárok - mondják a költségvetés tudorai. Nosza, vegyük csak el tőlük: legyenek a polgárok is szegé­nyebbek, mert hogy az állam nem lesz gazdagabb a va­gyonadó nyomán, abban biztos vagyok. Vállalkozó ismerőseim szinte sportot űznek abból, ho­gyan tudják kijátszani az adóhivatalt. Összekacsint az egész ország, ki tízezrei csíp le sumákban a bevallásból, ki tízmilliót. Az elcsalt pénzekből azután családi ház, luxus­kocsi, nyaraló vagy éppen videomagnó lesz. De az lesz a legális forintokból is, ami után egyszer már kifizettük a ­példátlanul 'magas - jövedelemadót és persze az áfát is, amikor vásároltunk. Erre telepedne még rá harmadikként a vagyonadó. Az a kérdés persze, kit adóztatnának meg a vagyona után. Ha a több tízmilliós villákat és sokmilliós luxusk­ocsikat, tán még meg is értené a társadalom többsége. De nálunk a gazdagok is szegények: minden bizonnyal ala­csonyra tennék hát a lécet, minél többen akadjanak fönn. így egy családi ház után máris fizethetnénk - harmad­szor is. ÍT) otor gondolat az állam szegénységét a polgárok gaz­LLJ dagodásával szembeállítani: a szép házak hazai tel­keken épültek, a milliós autók is magyar utakon futnak ­végülis a nemzeti vagyon részei. A jó öreg Colbert tudta ezt amikor meghirdette merkantilista gazdaságpolitikáját: hadd vagyonosodjon a polgár, ágy sem viszi magával a sírba a pénzt! Ráadásul idelenn a polgárok sokkal jobban tudják, mire kell elkölteni a pénzt, mint odafönn a politi­kusok. Mennyivel egyszerűbb lenne a világ, ha beszednék a már létező adókat. Annyi bevétel éppen elég lenne egy ta­karékos és ésszerű államigazgatásra. Lehet hogy nem is a vagyonokkal, hanem az állam túlköltekezésével van gond? Erre a problémára kiváló megoldás lehelne a tálkölteke­zési adó... (^'CL^RF'AJ. <LZJ Tégla a gyári árnál olcsóbban? T A . Porotron 36 l.o..: 88 Ft/db helyett 84 Ft/db 1 36 x 29 x 19 ll.o: 83 Ft/db helyett 80 Él/db \ Porotron 30 i.o... 44 Ft/db helyett 42 Ft/db t 30 x 19 ll.o 42 Ft/db helyett 40 Ft/db • 7 raklap fölött ingyenes házhoz szállítási | Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: (62)491-022 . Porotron 36 l.o..: 88 Ft/db helyett 84 Ft/db 1 36 x 29 x 19 ll.o: 83 Ft/db helyett 80 Él/db \ Porotron 30 i.o... 44 Ft/db helyett 42 Ft/db t 30 x 19 ll.o 42 Ft/db helyett 40 Ft/db • 7 raklap fölött ingyenes házhoz szállítási | Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: (62)491-022 MODUL BAI . Porotron 36 l.o..: 88 Ft/db helyett 84 Ft/db 1 36 x 29 x 19 ll.o: 83 Ft/db helyett 80 Él/db \ Porotron 30 i.o... 44 Ft/db helyett 42 Ft/db t 30 x 19 ll.o 42 Ft/db helyett 40 Ft/db • 7 raklap fölött ingyenes házhoz szállítási | Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: (62)491-022 • Hosszan tartó, türelemmel viselt betegség után augusztus 23-án, életének 77. évében el­hunyt Fábri Zoltán három­szoros Kossuth-díjas filmren­dező, kiváló művész, a nemze­dékek számára emlékezetes Körhinta alkotója. Filmmű­vészetünk egyik legmarkán­sabb személyisége, s egyben Meghalt Fábri Zoltán megűjítója volt. Neve határain­kon túl is fogalommá vált. 1969-ben Oszkár-díjra is jelöl­ték. NATO-szakértők Budapesten Budapesten tartja soros ta­nácskozását Észak-atlanti Együttműködési Tanács híradó­szakértői csoportja. A Magyar Honvédség Parancsnokságának tájékoztatása szerint a kedden kezdődött tanácskozás felada­ta, hogy kialakítsák a többnem­zetiségű békefenntartó művele­tekben részt vevő országok együttműködését egy egységes híradórendszerben. • A délszláv konfliktus ki­robbanását követően Ma­gyarország emberbaráti szervezetei, önkormány­zatai, társadalmi egyesülé­sei folyamatosan küldenek segélyt a térségben rászo­ruló embereknek. Szeged elsősorban testvérvárosát, Szabadkát célozza meg a humanitárius segélyekkel. Csikós Lászlóné, az önkor­mányzat népjóléti irodájá­nak helyettes vezetőjét kér­deztük a segélyezéssel kap­csolatban. • Mióta küldenek szer­vezett formában segélyt a délvidéki testvérváros­nak? - Tavaly tettük közzé országosan azt a felhívást, amely e segélyezésre vonat­kozott, s ezzel egyidejűleg testvérvárosainkhoz is ha­sonló tartalmú megkeresést juttattunk el. Az egész or­szág megmozdult. A me­gyei jogú városok is bekap­csolódtak a szervezett gyűj­tésbe, így folyamatosan ér­keztek a szállítmányok, amelyek lakossági gyűjtés­ből álltak össze. Külföldi testvérvárosaink pénzbeni KÉRDÉS A népjóléti iroda helyettes vezetőjéhez támogatást nyújtottak. Itt emlí­teném meg, hogy a felhívással egyidejűleg a szegedi közgyű­lés is egymillió forintot aján­lott fel a szükséges árucikkek vásárlására. Toledó ötszáz dol­lárt, Darmstadt ötezer márkát küldött az ottani polgárok gyűjtési akciója nyomán. A pénzből élelmiszert, ruhát, gyógyszert vásároltunk és fizettük a szállítás rezsiköltsé­geit. • Holnap újabb szállít­mány indul Szabadkára. Mi lesz a csomagban? - Másfél millió értékű szál­lítmányt viszünk a testvérvá­rosba. Három kamion szállítja majd a segélyt, s ebből egy­egy teherautó tartós élelmiszer, ruházat, valamint egy kamion vegyes összetételű rakomány­Csikós Lászlóné nyal indul, amelyben lesz gyógyszer, tisztálkodó szerek és egyéb, szükséges holmi is. Több szervezetnek visszük a küldeményét, mint például a Magyarok Világszövetségének az adományát, továbbá a darm­stadítiakét, valamint a megyé­ben gyűjtött adományokat is. • Hamarosan itt az ősz, majd a hideget, fagyos­kodást, nélkülözést hozó tél. Tavaly is nehezen vészelték át a telet a dél­vidéki magyarok és az ott élő más nemzetiségű nélkülözők. Mire szá­mithatnak? - Az adományok érkezé­sétől függően juttatjuk to­vább a segélyeket. Meg kell mondjam, sokkal célsze­rűbb lenne, ha pénzado­mány formájában segíte­nénk a rászorulókon. Be kell vallani ugyanis, hogy a lakossági gyűjtések, a jó­szándék ellenére, nem min­dig megfelelőek, s az így összegyűlt holmit nem lehet minden esetben át­szólítani. (Ez vonatkozik különösképpen a gyógy­szerekre és az élelmiszer­re.) A pénzadományból vi­szont célzottan szükséges holmit tudunk vásárolni és azt sokkal könnyebben és gyorsabban át tudjuk juttat­ni a rászorulóknak. Kisimre Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents