Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-19 / 194. szám

PÉNTEK, 1994. AUG. 19. MM, W % sf1 ÜNNEP 9 Szent István király intelmei A törvénytevésnek és türelmetességnek megtartásáréi A türelmetességnek és törvénytevésnek megtartása a királyi koronának ötödik ékessége. Dávid király és próféta mondja.: Isten, adjad a te ítéletedet a királynak, és egyebütt: A királynak tisztessége ítéletet szeret. A türelemről Pál apostol ezenképen beszél: Békességes tűrők legyetek mindenekhez. És az Úr az Evangéliomban : A ti békességes tűrésetekben bírjátok a ti lelkeiteket. Erre figyelmezzél fiam : ha bírni akarod a királyságnak tisztességét, szeressed az igaz ítéletet. Ha bírni akarod a te lelkedet, légy türelmes. Valahányszor, én drágalátos fiam, ítéletre érdemes dolog kerülend eléd, avagy néminemű főbenjáró bűnös, ne légy türelmetlen, vagy esküvéssel ne erősítgesd, hogy őtmegbünteted, mi is állhatatlan és romlandó, mert a balgatag fogadástevések erőtelenek ; avagy ne mondj ítéletet tenmagad, hogy a te királyi méltóságod alább való ügyben forgolódván ne csorbuljon, hanem inkább bocsássad az efféle dolgot bíráknak elébe, kikre is ez bízatott, hogy ők, ő törvényeiknek szerinte ítélkezzenek ebben. Tartózkodjak bírónak lenni, örvendezzél, hogy király vagy és annak mondatol. Mert a békességtűrő királyok uralkodnak, a türelmetlenek pedig kegyetlenkednek. * Valamikor is adatik néked valamiben ítélned, mit te méltóságodhoz illő, békességes tűréssel és irgalmatossággal, avagy szánakodással ítéljed meg, hogy dicséretes és ékes legyen a te koronád. Az ifjú lovas A bambergi szobor másolata Szegeden Ez az írás a Szeged című folyóirat közelesen megjelenő július-augusztusi összevont számából való. A lap bő terjedelemben emlékezik meg Bálint Sándor születésének 90. évfordulójáról, több helytörténeti dolgozatot, kritikát, esszét közöl. A németországi Bamberg városában található a késő román építészet egyik legnagyszerűbb alkotása, egy magaslaton álló székesegyház. Alapjait 1004-ben II. Henrik vetette meg. A dóm nemcsak- mérete miatt emelkedik ki a korabeli alkotások közül, hanem faragott díszeinek bősége és azok művészi kivitele miatt is. Itt található a középkori lovas emlékmüvek egyik első és monumentális kőszobra, mely a hagyomány szerint Szent István királyunkat ábrázolja. Az épület kapuzatain, illetve belsejében látható szobrok egyike sem mozgatta meg és osztotta meg a szakértők véleményét annyira, mint a Bambergi Lovasként emlegetett mű. Figyelmet érdemel mai népszerűsége is, emléktárgyakon, képeslapokon jelenik meg, sőt az élső világháború utáni köztársaság százmárkás bankjegyét díszítette képmása. A lóháton ülő ifjú király energikus és valóságh í megjelenítése elüt a templc nokban megszokott áhítatos s; enteket ábrázoló alkotásoktól. Kilétéről is mindössze a fején viselt korona árulkodik. Hiányzik az a jellemző tárgy, attributum, ami egyértelművé teszi az ábrázolt személyt. Abban egyetértenek a kutatók, hogy a szobrot ismeretlen német mester faragta reimsi előkép nyomán 1230 és 1240 közölt. A Lovas azonosítása körül zajló vitákat legűjabban Végh János foglalta össze az új Művészet legutóbbi számában. Az a tények közé tartozik, hogy a székesegyházat alapító II. Henrik és István sógorok voltak, a kalocsai érsek a magyar király képviseletében résztvett a fölszentelésben. A legújabb német és francia kutatások kimutatták, hogy a földrajzi távolság ellenére milyen szoros kapcsolatban állt a bambergi káptalan a magyar királyi házzal a XI. századtól kezdve. A dómról készült első részletes leírás 1729-ben, amely a helyi hagyományok többszázéves továbbélését bizonyítja, Szent Istvánnak nevezi a Lovast. Később azonban több, egymást is kizáró elmélet született az ábrázolt személy kilétéről. Leginkább a német történelem valamelyik kiemelkedő személyiségét igyekeztek fölismerni benne. Ez a törekvés különösen erős volt a két háború között. Minden bizonnyal a nemzeti érzés vezette gróf Klebelsberg Kunó egykori kultuszminisztert is, amikor az életnagyságú szoborról készült azonos méretű gipsz másolatot elkészíttette és Szeged városának ajándékozta. A maga nemében méreténél fogva is különleges műtárgymásolatnak a hazai története szintén érdekes. A lovasszobrot az alsóvárosi templom hajójában, a gyóntató folyosó felöli oldalajtó fölött helyezték el. Odakerülésének dátuma bizonytalan. A ferences rendház és templom minden történését rögzítő História Domus II. kötetében 1931. július 28-i bejegyzéssel a következő szöveg található: „Gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatási miniszter ismét meglepte templomunkat. Bautzenből vett mintára templomunk oldalajtója fölé is gyönyörű Mátyás király szobrot csináltatott ülő helyzettel. " Kétségtelennek látszik, hogy ekkor már a templom belsejében ott volt az előző adomány, a bambergi lovasszobor másolata. A szoborral a későbbiek során is mostohán bánt a sors. Nemcsak azért, mert a Klebelsberg munkásságát megörökttó többi emléket is sorra eltávolították'helyükről, pl. egyetemalapítási dombormű a kémiai intézet falán, az újszegedi óvodára a közelmúltban visszakerült dombormű. A .lovasszobor - bár eredeti helyén is templom áll -, idegen az alsóvárosi templom stílusától. Mint a História Domus írta: a templom Mária kegyhely jellegét igyekeztek erősíteni, amikor elhatározták, hogy a szobor helyére megfestetik Mária hét fájdalmát. A nagyméretű lovasszobrot 1948 áprilisában emelték ki a falból. Az egyetem művészettörténeti tanszéke kapta meg ideiglenes megőrzés végett. Nálunk u.i. csak tönkrement volna." - írta az egykori krónikás. Hiányosan dokumentálható a szobor további sorsa is. Valószínűleg az ötvenes évek elején az egyetem padlására szállították és léte feledésbe merült. Hosszas kutatás után 1988-ban Zombori István történész talált rá, aki szorgalmazta a szobor múzeumba kerülését, helyreállítását és felállítását az épületben. Sajnos, a sokáig épen maradt szobor az egyetemi épület tetőjavítási munkái során komoly sérüléseket szenvedett és ilyen állapotban került a múzeumba. A restaurálást 1989-ben kezdtük meg Prágai Edinával. A szobor megtalálásakor öt darabból és egy ruháskosár töredékből állt. Hiányzott többek között a lovas feje, amit fotókról rekonstruálni nem lett volna hiteles. A német műemlékfelügyelőség segítségével a szegedi múzeum megkapta az eredeti alak fejéről készült másolatot. A restaurálás befejezésére, az életnagyságú szobor összeállítására végleges helyén, a múzeum kupolájában került sor. A lépcsőfeljárattal szemközti fal köríves mélyedésében kapott helyet. A kultúrhistóriai nevezetességű szobor - melyet az újabb kutatások hatására több német szakértő határozottan Szent István szobrának tart - egyetlen Magyarországi másolata teljes szépségében 1992 óta látható. Pál László Fotó: Enyedi Zoltán Szent István királyhoz Ah hol vagy magyarok Tündöklő csillaga! Ki voltál valaha Országunk istápja! Hol vagy István király? Téged magyar kíván. Gyászos öltözetben Teelőtted sírván. Rólad emlékezvén Csordulnak könnyei, Búval harmatoznak Szomorú mezei. Lankadnak szüntelen Vitézlő karjai, Nem szűnnek iszonyú Sírástól szemei. Virágos kert vala Híres Pannónia, Mely kertet öntözé Híven szűz Mária. Kertésze e kertnek István király vala: Behomályosodott Örvendetes napja. Előtted könyörgünk. Bús magyar fiaid. Hozzád fohászkodunk Árva maradékid. Tekints, István király Szomorú hazádra, Fordítsd szemeidet Régi országodra. Reménységünk vagyon Benned s Máriában. Mint magyar hazánknak Hív királynéjában. Még éltedben minket Ennek ajánlottál És szent koronáddal Együtt feláldoztál.