Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-19 / 194. szám

PÉNTEK, 1994. AUG. 19. MM, W % sf1 ÜNNEP 9 Szent István király intelmei A törvénytevésnek és türelmetességnek megtartásáréi A türelmetességnek és törvénytevésnek megtartása a királyi koronának ötödik ékessége. Dávid király és próféta mondja.: Isten, adjad a te ítéletedet a királynak, és egyebütt: A királynak tisztessége ítéletet szeret. A türelemről Pál apostol ezenképen beszél: Békességes tűrők legyetek mindenekhez. És az Úr az Evangéliomban : A ti békességes tűré­setekben bírjátok a ti lelkeiteket. Erre figyelmezzél fiam : ha bírni akarod a királyságnak tisztességét, szeressed az igaz ítéletet. Ha bírni akarod a te lelkedet, légy türelmes. Valahányszor, én drágalátos fiam, ítéletre érdemes dolog kerülend eléd, avagy néminemű főbenjáró bűnös, ne légy türelmetlen, vagy esküvéssel ne erősítgesd, hogy őtmegbünteted, mi is állhatatlan és romlandó, mert a balgatag fogadás­tevések erőtelenek ; avagy ne mondj ítéletet tenmagad, hogy a te királyi méltóságod alább való ügyben forgolódván ne csorbuljon, hanem inkább bocsássad az efféle dolgot bíráknak elébe, kikre is ez bízatott, hogy ők, ő törvényeiknek sze­rinte ítélkezzenek ebben. Tartózkodjak bírónak lenni, örvendezzél, hogy király vagy és annak mondatol. Mert a békességtűrő királyok ural­kodnak, a türelmetlenek pedig kegyetlenkednek. * Valamikor is adatik néked valamiben ítélned, mit te méltóságodhoz illő, békességes tűréssel és irgalmatossággal, avagy szánakodással ítéljed meg, hogy dicséretes és ékes legyen a te koronád. Az ifjú lovas A bambergi szobor másolata Szegeden Ez az írás a Szeged című folyóirat közelesen megje­lenő július-augusztusi összevont számából való. A lap bő terjedelemben emlékezik meg Bálint Sándor születé­sének 90. évfordulójáról, több helytörténeti dolgozatot, kritikát, esszét közöl. A németországi Bamberg városában található a késő ro­mán építészet egyik legnagy­szerűbb alkotása, egy magasla­ton álló székesegyház. Alapjait 1004-ben II. Henrik vetette meg. A dóm nemcsak- mérete miatt emelkedik ki a korabeli alkotások közül, hanem fara­gott díszeinek bősége és azok művészi kivitele miatt is. Itt található a középkori lovas emlékmüvek egyik első és mo­numentális kőszobra, mely a hagyomány szerint Szent István királyunkat ábrázolja. Az épület kapuzatain, illetve belsejében látható szobrok egyike sem mozgatta meg és osztotta meg a szakértők véle­ményét annyira, mint a Bam­bergi Lovasként emlegetett mű. Figyelmet érdemel mai népszerűsége is, emléktárgya­kon, képeslapokon jelenik meg, sőt az élső világháború utáni köztársaság százmárkás bankjegyét díszítette képmása. A lóháton ülő ifjú király energikus és valóságh í megje­lenítése elüt a templc nokban megszokott áhítatos s; enteket ábrázoló alkotásoktól. Kilété­ről is mindössze a fején viselt korona árulkodik. Hiányzik az a jellemző tárgy, attributum, ami egyértelművé teszi az áb­rázolt személyt. Abban egyet­értenek a kutatók, hogy a szob­rot ismeretlen német mester faragta reimsi előkép nyomán 1230 és 1240 közölt. A Lovas azonosítása körül zajló vitákat legűjabban Végh János foglalta össze az új Mű­vészet legutóbbi számában. Az a tények közé tartozik, hogy a székesegyházat alapító II. Hen­rik és István sógorok voltak, a kalocsai érsek a magyar király képviseletében résztvett a föl­szentelésben. A legújabb né­met és francia kutatások kimu­tatták, hogy a földrajzi távol­ság ellenére milyen szoros kapcsolatban állt a bambergi káptalan a magyar királyi ház­zal a XI. századtól kezdve. A dómról készült első részletes leírás 1729-ben, amely a helyi hagyományok többszázéves to­vábbélését bizonyítja, Szent Istvánnak nevezi a Lovast. Ké­sőbb azonban több, egymást is kizáró elmélet született az áb­rázolt személy kilétéről. Legin­kább a német történelem vala­melyik kiemelkedő személyi­ségét igyekeztek fölismerni benne. Ez a törekvés különö­sen erős volt a két háború kö­zött. Minden bizonnyal a nemzeti érzés vezette gróf Klebelsberg Kunó egykori kultuszminisz­tert is, amikor az életnagyságú szoborról készült azonos mére­tű gipsz másolatot elkészíttette és Szeged városának ajándé­kozta. A maga nemében méreténél fogva is különleges műtárgy­másolatnak a hazai története szintén érdekes. A lovasszob­rot az alsóvárosi templom ha­jójában, a gyóntató folyosó fe­löli oldalajtó fölött helyezték el. Odakerülésének dátuma bi­zonytalan. A ferences rendház és templom minden történését rögzítő História Domus II. kö­tetében 1931. július 28-i be­jegyzéssel a következő szöveg található: „Gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatási mi­niszter ismét meglepte templo­munkat. Bautzenből vett min­tára templomunk oldalajtója fölé is gyönyörű Mátyás király szobrot csináltatott ülő helyzet­tel. " Kétségtelennek látszik, hogy ekkor már a templom belsejében ott volt az előző adomány, a bambergi lovas­szobor másolata. A szoborral a későbbiek során is mostohán bánt a sors. Nemcsak azért, mert a Klebels­berg munkásságát megörökttó többi emléket is sorra eltávolí­tották'helyükről, pl. egyetem­alapítási dombormű a kémiai intézet falán, az újszegedi óvo­dára a közelmúltban visszake­rült dombormű. A .lovasszobor - bár eredeti helyén is temp­lom áll -, idegen az alsóvárosi templom stílusától. Mint a His­tória Domus írta: a templom Mária kegyhely jellegét igye­keztek erősíteni, amikor elha­tározták, hogy a szobor helyére megfestetik Mária hét fáj­dalmát. A nagyméretű lovasszobrot 1948 áprilisában emelték ki a falból. Az egyetem művészet­történeti tanszéke kapta meg ideiglenes megőrzés végett. Nálunk u.i. csak tönkrement volna." - írta az egykori kró­nikás. Hiányosan dokumentálható a szobor további sorsa is. Va­lószínűleg az ötvenes évek ele­jén az egyetem padlására szál­lították és léte feledésbe me­rült. Hosszas kutatás után 1988-ban Zombori István tör­ténész talált rá, aki szorgal­mazta a szobor múzeumba ke­rülését, helyreállítását és fel­állítását az épületben. Sajnos, a sokáig épen maradt szobor az egyetemi épület tetőjavítási munkái során komoly sérülése­ket szenvedett és ilyen állapot­ban került a múzeumba. A restaurálást 1989-ben kezdtük meg Prágai Edinával. A szobor megtalálásakor öt da­rabból és egy ruháskosár töre­dékből állt. Hiányzott többek között a lovas feje, amit fotók­ról rekonstruálni nem lett vol­na hiteles. A német műemlék­felügyelőség segítségével a szegedi múzeum megkapta az eredeti alak fejéről készült má­solatot. A restaurálás befejezésére, az életnagyságú szobor össze­állítására végleges helyén, a múzeum kupolájában került sor. A lépcsőfeljárattal szem­közti fal köríves mélyedésében kapott helyet. A kultúrhistóriai nevezetességű szobor - me­lyet az újabb kutatások hatásá­ra több német szakértő határo­zottan Szent István szobrának tart - egyetlen Magyarországi másolata teljes szépségében 1992 óta látható. Pál László Fotó: Enyedi Zoltán Szent István királyhoz Ah hol vagy magyarok Tündöklő csillaga! Ki voltál valaha Országunk istápja! Hol vagy István király? Téged magyar kíván. Gyászos öltözetben Teelőtted sírván. Rólad emlékezvén Csordulnak könnyei, Búval harmatoznak Szomorú mezei. Lankadnak szüntelen Vitézlő karjai, Nem szűnnek iszonyú Sírástól szemei. Virágos kert vala Híres Pannónia, Mely kertet öntözé Híven szűz Mária. Kertésze e kertnek István király vala: Behomályosodott Örvendetes napja. Előtted könyörgünk. Bús magyar fiaid. Hozzád fohászkodunk Árva maradékid. Tekints, István király Szomorú hazádra, Fordítsd szemeidet Régi országodra. Reménységünk vagyon Benned s Máriában. Mint magyar hazánknak Hív királynéjában. Még éltedben minket Ennek ajánlottál És szent koronáddal Együtt feláldoztál.

Next

/
Thumbnails
Contents