Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-01 / 178. szám

HÉTFŐ, 1994. AUG. 1. BELÜGYEINK 3 Egy kiállítás képei. (Fotó: Somogyi Károlyné) m Szatymazi nemzetköziség Vásár a javából Az iskolában, annak udva­rán, s a tornacsarnokban meg­rendezett kiállításra, valamint agrárpolitikai- és szakmai fó­rumra érkezve a .nagykapunál két zászló fogadta a látogatót. Nem érdemes találgatni. Az egyik valóban a piros-fehér­zöld volt, a másik viszont ke­vésbé ismert: a szatymazi ter­mőtáj fehér alapon zöld felira­tos lobogója. Szűcs László polgármester köszöntőjéből megtudtuk, hogy e bemutatkozás a hatvanas évek elejéig megtartott nyári gyü­mölcskiállítások feltámasztása. Emellett megjegyezte, hogy e rendezvény, amely a Magyaror­szági Gazdakörök Országos Szövetségének védnökségét él­vezi, a gazdalét- és akarat de­monstrálására is alkalmas. Szin­te az agrárfórum felvezetésére ís szolgálhatott a sokak nevében kimondott kérdése: Vajon mit A szatymazi gazdakör, az önkormányzat cs a takarék­szövetkezet szervezéséhen immár a második mezőgazda­sági kiállítás és vásár zajlott le a hétvégén. A seregszemle nemcsak a meghívó szerint, hanem a valóságban is nem­zetközi. Nem is lehet ez másként, hisz a magyar agrárgaz­daság nem az elszigeteletséghez, az önellátáshoz szokott. A felhasznált anyagok és eszközök kínálatában régóta ott a nagy világcégeké. Nem önálló nemzeti pavilonokra kell itt gondolni, hisz időben létrehozták magyarországi közvetí­tőcégeiket. tartogat az új kormány a gaz­dáknak, s az előrejelzett, mező­gazdaságot érintő törvénymó­dosítások mennyire jelentik a visszatérést a múltba. Medgyasszay László ország­gyűlési képviselő megnyitójá­ból azt is megtudhatta a közön­ség, hogy milyen érzésekkel adta át politikai államtitkári hi­vatalát. Reménykedik, hogy nem lesz lerombolva az. amit az előző kurzus alkotott. Mivel az átalakulás csak a felénél tart, nem véletlen az aggodalom, va­jon a folytatás milyen irányt vesz. A kiállítás területét végigjár­va az emberben megerősödött az érzés, egy év alatt is fejlődött e rendezvény. A szervezés, ha lehet még profibb, s a kiállítók száma is nőtt. A zöldség-gyü­mölcs termesztők körében a traktorok és speciális munka­eszközök mellett a víztakaré­kos, csepegtető és a csévélhető, dobos öntözőberendezések is élénk érdeklődést keltettek. A tűző nap segített abban, hogy eszünkbe jusson, a termelésbi/­tonságra errefelé a szárazság je­lenti a legnagyobb veszélyt- A milyen magból lesz méretes, piacos áru kérdésére több vető­magcég is választ adott. A leg­jobb minősítését a gyakorlat próbája adja meg. A primőr tcrmelőkek többek között ajánlottak itt elmés csíp­tetőt az energiatakarékos, több­rétegű fólia kialakításához, in­tenzív növényéletet segítő le­véltrágyát, sőt olyan fóliát amely a napfény sugarait átala­kítva koraibb és több termésre ad alapot. Nem véletlen születhetett a mondás, amelyet egy korsón láttam a Pusztamérges! Gazda­kör kínáló standján: „Ki vizet tölt a borba, annak nőjön meg az orra!" A olaszrizlinges üveg­ből a címkén olvasható felírat szerinti Farkas testvérek egyike engem is meginvitált. Ráálltam, mivel átlagos orra volt Falburkoló csempék akciós áron nagy választékban már 560 Ft + áfa/nm-től Hazai és olasz fagyálló padlólapok K-4-es minőségben kedvező áron MODUL BAU KFT. Szeged. Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. 474-481 L | neururtközi összekötőcsoport külügyérei szombaton LLl megállapodtak abban, hogy megszigorítják a Jugo­szlávia — Szerbia és Montenegró államszövetsége — ellen már korábban bevezetett szankciókat. Újra megállapodtak, figyelmeztettek és óva intettek... Magyarán nem történt seaunL A nagyhatalmak impotenciája tovább tart. A bosz­niai szerbek eközben úgy megijedtek, hogy félelmükben körülzárták Szarajevót és lőni kezdték az Unprofor védel­me alatt áUó Gorazsdét. Ratko Mladics hadseregparancs­nok és Radovan Karadzsics boszniai szerb elnök döntött: Follyék tovább, aminek folynia kell! „Kavarogjon to­vább az iszap az erekben..." - írta Radovan háborúsbünös, a frissen kitüntetett Solohov-díjas költő egykoron. Megfigyelők szerint a délszláv konfliktust sohasem tud­ják megoldani a nagyhatalmak. Bármennyire szeretnék. Hiába fogadnák el ugyanis a béketervet a szembenálló fe­lek, a terepen minden a dugába dőlne. Erre én csak azt mondom, bár már ott tartanánk... Sokak szerint a háború végét az jelenthetné, ha az anyaország, Szerbia megálljt parancsolna a boszniai szerbeknek. Az első lépések meg­történtek. Az rMtya", a rókaképű Slobodan Milosevics fel­szótttoita a rjiút", Radovan háborúsbűnöst a béketerv el­fogadására. Nyilatkozatában egyebek mellett elmondta: „Az életnek és a bölcsességnek felül kell kerekednie a ha­lálon. a pusztításon." Bulatovic montenegrói szerb elnök is lépett a hét végén. Jól beburkolt üzenetében közölte: nem támogatják a boszniai szerbeket, ha azok nem fogad­ják el a rendezési tervet. át kérem, most valami olyasmi történt délen, ami ed­dig még sosem a háború hosszú-hosszú hónapjai alatt. Nem az átkozott" amcsik, nem a franciák, hanem saját véreik adtak ultimátumot Radovan háborúsbűnösnek és Ratko pszichopata népirtónak. Na, most ezek vagy hall­gatnak a testvérekre, és megegyeznek, vagy... • A környezetvédők és Bős • Levél a miniszterelnöknek Megoldás a Dunára? • Miniszteri faiáftffnp Gyulán Magyar lövészet Romániában? Levélben fordult a hét végén Horn Gyula kor­mányfőhöz a Lipták Bé­la vezette amerikai Ma­gyar Környezetvédelmi Alap a bősi erőmű, a Duna vízelosztása körüli magyar-szlovák vita megoldását illetően. A levélben megfoglamaz­zák javaslataikat arról, miként lehet szabályozni a vízelosztást és meg­menteni a Szigetköz pusztuló állat- és nö­vényvilágát. A Magyar Környezetvédel­mi Alap szerint van kompro­misszumos megoldás. Ennek lényege Bős, a C-variáns fel­számolása, az erőmű átépítése és - tározó építése nélkül ­duzzasztás Dunakilitinél. En­nek következtében a bősi erő­mű folyamatosan működhetne, s a teljes áramtermelés Szlová­kiát illetné meg. Alacsony víz­álláskor az áramtermelés szü­netelne, így az oldalcsatona ál­lóvízű lenne. Magyarország számára a dunakiliti erőmű tur­binái termelnének áramot, ez segítené az osztrák építőkkel szembeni tartozás törlesztését. A térség - az alap elképzelése szerint - az ausztriai Hamburg­tól Gönyüig „európai szabad térséggé" válna, ahol az ottla­kók szabadon közlekedhetné­nek, vállalhatnának munkát. E megoldás az érintett felek érdekeit szolgálná: Magyaror­szág visszanyerné határfolyó­ját, s Dunakilitinél a vízelosz­tás csapját, úgy, hogy Nagy­maros nem épül meg. Szlová­kia szempontjából egy bizton­ságos erőmű működik, teljes áramtermelése a szlovák félé, s megépülhetne a pozsonyi kikö­tő is. Németország és Ausztria számára is javulnának a hajó­zás feltételei, mivel a Duna ter­mészetes medre is hajózható marad, s az oldalcsatorna egész éven át üzemelne. Az alap szerint az építkezés legalább tízezer munkahelyet teremtene, megmenekül az ivóvízkészlet, a szigetközi ár­terület, a mezőgazdaság, s a védett területen kifejlődő turiz­mus is állandó munkaalkalmat biztosítana. Az „európai sza­bad térség" révén az e körzet­ben lakó három nép tagjaiban kialakul az összetartozás tuda­ta, amely egy szélesebb meg­békélést, összefogást segíthet elő. Az Alap véleménye szerint az Egyesült Államok fedezhet­né a mederduzzasztás költsé­geit, az Európai Unió pedig pótolhatná az átépítés során ki­eső áramot. A fenti terv a számítások szerint egy év alatt végrehajt­ható: idén októberben vissza­terelhető lenne a Duna, s jövő októberben beindítható az át­épített bősi és a tározó nélküli dunakiliti erőmű. Amennyiben a magyar és a szlovák kormány kívánja, a Magyar Környezet­védelmi Alap már idén ősszel kérelmezi, hogy az amerikai szenátus tartson meghallgatást a terv támogatásáról - zátja le­velét az amerikai székhelyű környezetvédelmi szervezet. • Keleti György honvédelmi miniszter és román kollégája, Gheorghe Tinca szombaton délelőtt találkozott a gyulai polgármesteri hivatalban. A magyar honvédelmi mi­niszter kezdeményezésére létrejövő másfél órás találko­zón a személyes kapcsolatfel­vételen túl, napirendre került a kétoldalú katonai kapcsolatok áttekintése, a katonai együtt­működés kiszélesítésének lehe­tősége és más, kölcsönös ér­deklődésre számot tartó kér­dés. A román miniszter a béke­partnerség keretébe illeszkedő tíz javaslattal érkézén Gyulára. Ezek között szerepelt a közös hadgyakorlatok lehetősége, ka­tonatisztek cseretanulmányai a két ország katonai akadémiáin, a felszerelések terén való együtt működés és a katonaorvosok tapasztalatcseréje. A román fél konkrétan felajánlotta, hogy a román és a magyar légvédelem közös lövészeti gyakorlatot tartson román területen, ám ehhez mindkét ország par­lamentjének hozzájárulása szü­kséges. A megbeszélést követő saj­tótájékoztatón a miniszterek kölcsönösen kifejtették véle­ményüket. Tinca hangsúlyozta. hogy az európai integráció kér­désében is hasonló gondokkal küszködik a két ország; mind­ezek megoldása érdekében el­sősorban a bizalom megerősö­désére van szükség. Keleti szerint a katonai kapcsolatok a politika más területére is ha­tással lehetnek, ezért fontos, hogy az együttműködést to­vábbfejlesszék. Hangsúlyozta, hogy a román fél által a béke­partnerség keretében ajánlott programok segítenék a Magyar Honvédség kiképzését. A ma­gyar-román alapszerződésről Keleti katonásan úgy fogalma­zott, hogy megvitatták a szerződést érintő esetleges kérdéseket, és elöljáróiknak továbbítani fogják a megbeszé­léseken kialakult véleménye­ket, de a tárgyalás témája első­sorban a két hadsereg kapcso­lata volt. Tinca szerint a román kormány semminemű akadá­lyát nem látja a szerződés alá­írásának. • Alig másfél évvel ezelőtt kezdte meg szegedi műkö­dését a Castello Hungaria olasz irodabútorokat forgal­mazó betéti társaság. Az üzlet olyannyira jól ment, hogy hamarosan Kft-vé nőtte ki magát, a tervek szerint az idei év végére pedig már részvénytársasá­gá fogják átalakítani a vál­lalkozást. A bútorosok igazi „befutása" az idei Szegedi Nemzetközi Vásáron tör­tént, amelyen minden eddi­ginél nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a cég által forgalmazott termékek iránt. El kell mondani azt is, hogy a Castello csak az idei évben, karitatív tevé­kenysége során, mintegy 2 millió forint értékú bútort adományozott Szeged és környéke iskoláinak, gyer­mekotthonainak és tábo­rainak. Sefics Nermintől, a cég Fiatal tulajdonosát kér­deztük eddigi és jövőbeni munkájukról. • Hogyan sikerült ilyen rövid idő alatt az isme­retlenségből feltörniük KÉRDÉS A vállalkozóhoz és a környék egyik legfel­kapottabb üzletévé vábüak? - Nagyon kevés tőkével kezdtük. A jövedelmünket azonnal visszaforgattuk, vagyis árut vásároltunk. Kiváló felté­telek közepette dolgozhattunk itt Szegeden, s az olaszországi bútorok elismert minősége is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az üzlet ilyen sikeres lett. Jelenleg különben 14 alkalma­zottunk van, olyanok, akik ál landó munkaviszonyt létesítet­tek velünk, s vannak közöttük olyanok is, akik, más cégeket is képviselnek, de munkájuk hozzánk köti őket. • Milyen tapasztalatra tet­tek szert eddigi munkájuk során: hogyan lehetne jel­lemezni a vásárlók ízlését? - Az egész magyar társada­lom arra törekszik, hogy az Sefics Nennin. (Fotó: Révész Róbert) egyetemes európai közösség méltó tagja legyen. Az ízlés is ennek megfelelő, ám, azt meg kell jegyeznem, hogy az épít­kezési stílusból adódóan bi­zony vannak problémák. Tud­niillik. a kis irodahelyiségek­ben nehéz elhelyezni azokat. az európai szabványoknak megfelelő, a bútorokat, amelyeket mi is kínálunk... Azt is észrevettük, hogy sokan rusztikus, régi búto­rokat szeretnének, nem haj­lanak az új, a korszerű iro­dai berendezés felé. • Fejlesztési terveikben új munkaerő felvételét is előirányozták. - Igen, valóban ez is ott van az elkövetkező időszak teendői között. Az év végé­ig tehát meg akaijuk alakí­tani a részvénytársaságun­kat, ami új képviseletek nyitását is magába foglalja. Szegeden is bővíteni szeret­nénk az üzletet, s december végéig még 15 új alkalma­zottat akarunk foglalkoztat­ni. Hozzá kell még tennem, hogy január elsejétől Sze­geden beindítjuk termelő részlegünket, amelyben bú­torokat gyártunk, pontosab­ban, a kezdetben csak szé­keket. K. F.

Next

/
Thumbnails
Contents