Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-11 / 187. szám

6 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1994. AUG. 11. Szerelmi háromszöget már átéltem" - meséli Sáfár Mónika eoulc <V<J aa. (u e'lufvWat*., 0 ÓJJ^ Víbu^ ... Aarftt-kVa*. Fotó: Révész Sáfár Mónika pályakezdő színésznőként már három évvel ezelőtt főszerepet játszott a szegedi szabadtérin: Máriát a Mária evangéliumában. A következő évben a La Mancha lovagjában Dulcineát énekelte. Ugyan prózai színészként végzett a főiskolán, de sikereit zenés darabokban aratja. A Miss Saigonban az amerikai feleség szerepét játssza. Amikor két évvel ezelőtt utoljára beszélgettünk, ösztöndíjasként épp egy veronai magániskolába kész.ült éneklést tanulni. • Milyen volt az olasz tanulmányút? - Rettenetesen jó! Róbert Nagyon sok énekórám volt, megismerkedhettem az olasz bel canto hagyományokkal. Csak az volt a baj, hogy az egy éves kurzusról fél év után haza kellett jönnöm, mert Kaposvárott kezdődtek a Csárdáskirálynő próbái, amelynek én voltam az egyik főszereplője. Az énektanárom Budapesten él, Kaposvárról nehéz volt órákra járni hozzá, ezért nagyon fontos volt, hogy visszakerüljek Pestre. Épp kapóra jött Szinetár tanár úr meghívása a Fővárosi Operettszínházba, ahol a Leányvásár főszerepét énekelhettem az előző évadban. • Milyen feladatokat kapott a következő évadra? - Két főszerep vár iám: az egyik A víg özvegyben, a másik A vörös lámpás ház című musicalben. Az utóbbi az Egy erkölcsös éjszaka zenés változata. Németh Zoltán írja a zenéjét. Kaposvárra is visszahívtak a Kiss me, Kate! főszerepére, amit borzasztóan várok. És ha jól tudom, jövő nyáron újra bemutatjuk a szegedi szabadtérin a La Mancha lovagjáL - Most a Miss Saigonban Ellent, Chris amerikai feleségét játssza. Szereti a szerepet? - Nem túl nagy szerep, de • Mestersége címere: papír és testek Egy japán, aki Magyarországon ragadt A II. Nemzetközi Népművészeti Fesztivál japán résztvevője, Michiko Yamaguchi nyolc éve él Magyarországon. 1986-ban édesanyjával érkezett Tokióból Budapestre az első magyarországi Japán Kézimuka Fesztiválra. Ez volt egyébként Michiko első külföldi útja. Édesanyja a rendezvény után hazautazott a Felkelő Nap országába, Michiko viszont ittragadt. - Ideutazásom előtt azt sem tudtam, hol van Magyarország - kezdi a beszélgetést. Úgy terveztem, hogy egy évig maradok, amíg megtanulom a kalocsai hímzést, s aztán hazautazok Japánba, s ott átadom tudásomat a gyermekeknek. Időközben rájöttem, hogy Magyarország hímzésvilága rendkívül gazdag. Kicsi ugyan az ország, de óriási értékei vannak. - Hol és kitől tanulta a hímzést? - Egy évig voltam vendéghallgató az. ELTE Néprajzi Tanszékén, ahol nemcsak a hímzést, de a magyar népművészet más ágait is tanulmányoztam. Jelenleg a Budapesti Művelődési Központban tanulom a hím/ési motívumokat és technikákat. - Japánban mivel foglalkozott? - Édesanyám - aki kézimunka tanárnő - tanított meg kimonót varrni és festeni. A kimonőn kívül egyébként más ruhadarabokat, textileket is festek. Itt is látható a kiállításon egy munkám. - Tudomásom szerint a fesztiválon nemcsak origami, de testilfestés-bemutatót is tartott volna. Ez azonban elmaradt. Miért? - Az ok nagyon egyszerű: nem hoztam magammal Budapestről az eredeti eszközöket, a bambuszrudakat, a speciális edényeket és festékeket. - Mi a japán origami szó magyar jelentése? - Az ori magyarul azt jelenti, hogy hajtogatni, a kami pedig, hogy papír. Amikor viszont együtt használják a két szót, akkor a k helyett gét írnak. Az origamival foglalkoztam már otthon is, de igazából Magyarországra érkezésem után kezdtem papírt hajtogatni. Mivel nem beszéltem még jól a nyelvet, ezért a barátaimnak kisebb-nagyobb ajándékokat készítettem. Együtt örültünk a kis figuráknak, s ez olyan jó volt! Az origami közelebb hozott bennünket egymáshoz. - Ön mennyi figurát, formát tud készíteni? - Még sohasem számoltam annál fontosabb. Rendkívül közel áll hozzám Ellen figurája, mert magánemberkén! is sokat töprengek azon, hogy ha igazán szeretnék egy férfit, akkor vele együtt egy másik nőtől született gyermekéi is el kellene tudnom fogadni — A magánéletben is kerüli már hasomló Metszetbe? — Szerencsére nem. de gondolkodom azon, hogy a saját életemben hasonló problémával meg tudnék-e küzdeni. Iszonyatos fajdalom ezt a szerepet eljátszani, szerelmi háromszöget már átéltem, az sem egyszerű dolog. Hál még ez a szituáció, ahol egy gyerek életéről is dönteni kdL.. • Néhány éve azt momdta. szerelme majd operát is — Erről nem mondtam le, de sajnos ez bosszú folyamat, s komolyan még csak három eve tanulok énekelni. Kis lépésekben ugyan, de egyre közelebb jutok a célhoz. Legutóbb az Euró show ban Az Operaház fantomjának főszerepét énekeltem, ami egy operai nehézségű szólam. Rengeteg feladatom van, ezért nem siettetem a dolgot. 0 y * j s Ú n ik Üdvözlet az olvasónak! Michiko' Michiko magyaráz. (Fotó: Révész Róbert) össze. Két-háromszáz körül lehet. - Egy iskoláskorú gyermek hány figurát tud megtanulni egy foglalkozás alatt? - Ha valaki ügyes, akkor egy foglalkozás alatt hatnyolc-tíz figurának a hajtogatási technikáját is elsajátíthatja. Kedden például egy kislány első nekifutásra egy hatvan papírlapból álló gyönyörű rózsái hajtogatott. - Hogyan érzi magát Magyarországon. illetve Szegeden? — Imádok itt élni. nagyon szerelem a magyar embereket. Szegeden most jártam elös/or. s mondhatom, csodás város. Voltam a Dómban, ahol megnéztem egy misét, l-antas/likus volt. Ha hívnak a szervezők 1996-ban. örömmel jövök vissza Szegedre. - Mit fog csinálni, ha hazamegy Budapestre? — Tavaly elvégeztem egy idegenvezetői-tanfolyamot, azóta különböző japán csoportoknak mutálom meg a főváros nevezetességeit- Pénteken érkezik egy tokiói csoport, velük leszek egészen vasárnapig. Sz. C. Sz. „A dón csak autentikusakba teszi a színpadképet" - mondia Kentaur, a Miss Saigon díszlettervezője /uvtlvX^e*. fúLaJtdn ofcvsxfC / fi / • Hatalmas feladat a szegedi szabadtéri színpadára egy 46 jelenetből álló darabhoz kifogástalanul funkcionáló díszletet készíteni. Az idén megépített forgószínpad ugyan sokai segít, de nincs zsinórpadlás. nincsenek a díszletezést megkönnyítő különleges színpadi gépezetek. Ezek csak jó ötletekkel pótolhatók. A Miss Saigon díszletét a 29 éves Kentaur tervezte, aki a történet másik változatával, a Pillangókisasszonnyal nemsokára a szegedi kőszínházban is be mutatkozik • Jól esemgő családneve von, miért választolt mégis mmvészmevet? — Nem titkolom, hogy polgári nevem Erkel László. A Kentaur művésznév még középiskolás koromból származik. amikor a Satöbbi együttesben énekeltem. Mivel drága, öreg üknagybátyám, Erkel Ferenc nevét nem akartam a könnyűzenébe becsempészni, úgy gondoltam, a Kentaur épp megfelelő név nekem. Három évvel ezelőtt festőművészként végeztem a Képzőművészeti Főiskolán. Eszenyi Enikő kérésére készítettem el életem első díszletét Büchncr Leonce és Lena című darabjához. Azóta egyre jobban vonz a színházi világ, korábban amatőr színpadokon magam is játszottam. Színházi plakátokat régóta tervezek a Vígszínház, a Katona József Színház és a Budapesti Kamaraszínház számára. tulajdonképpen így kerültem a színház belső köreibe, s így lettem díszlettervező. • Festésre, zenélésre marad ideje? — Borzasztóan szétszabdalt az életem, zenélek, díszleteket, plakátokat tervezek, próbálok megélni is valamiből, mert a színház nem túl jól fizető pálya. Igyekszem minden évben egy-két hónapot intenzíven festéssel tölteni. Négy éve megjelent az Új világ című szólólemezem, amit Presser Gáborral és Szlevanovity Dusánnal csináltam. Szeretném, ha a közeljövőben sikerülne új lemezt kiadnunk. • Mennyire hasonlítanak a szegedi előadás díszletei a londonihoz? — Ezt az előadást Londonban egy zárt színházi térben, egy hihetetlenül fejlett, számítógépes vezérlésű színpadon, a legmodernebb színpadtechnikával játsszák. A produkció először a fantasztikus színpadi effektusok miatt vált híressé, s csak másodsorban a csodálatos zenéje miatt. Amikor a múlt év októberében Kerényi Miklós Gábor felkért a díszlettervezésre. még nem ismertem a darabot, de a londoni előadásról sok jót hallottam. Kimentem, megnéztem, s megmondom őszintén, eléggé magam alatt voltam. Ami a londoni színpadon történik, az a hazai színházi gyakorlatban teljesen ismeretlen. Ráadásul nekünk olyan extrém feladat jutott, hogy ezt a produkciót nemcsak itt. a 27 méteres nyílású szaFotó: Révész Róbert badtéri színpadon kell bemutatnunk, ahol csak a legminimálisabb színházi körülmények biztosítottak, hanem ősztől a Fővárosi Operettszínházban is játszanunk kell, ami egy zárt kisszínház. Szerencsénkre Mackintosh úr, a londoni előadás producere és a darab menedzsere szabad kezet adott nekünk. A jelenetek száma sokszorosa a normális színházi gyakorlatban megszokottnak. Egyik pillanatban Bangkokban, a másikban New York-ban, majd Saigonban vagyunk, utcán, szobában váltakozva történnek az események. A darab megértéséhez fontos tudni, hogy térben és időben ide-oda ugrál a dramaturgia, tehát nem egy lineárisan elmesélt történetet látunk. Feltehetőleg úgy írták meg, hogy közben a díszlettervezővel is egyeztették, mit lehet megcsinálni a színpadon. A lehető legnagyobb végletekig jutottak el, kihasználtak minden lehetőséget, amit csak a modem színpadtechnika nyújtani képes. Szegeden egy egészen más rendszerű, de alapjaiban a londonihoz hasonló előadást hoztunk létre. A díszlet szellemisége, tematikája ugyanaz, de más technikai megoldásokkal és másfajta látványvilággal kellett élnünk. Mi mutatjuk be először szabadtéri színpadon, és mi használunk először igazi helikoptert. Ez önmagában is szenzáció. • Illik ez a darab a dóm elé? - Nemrég találtunk egy vietnami háborúról szóló amerikai könyvben egy érdekes fotót. Kiderült, hogy a saigoni amerikai követség - ahol a darab helikopteres jelenete játszódik - a szegedi dómhoz hasonló, kéttornyú katolikus templom mellett állt. A fényképen épp egy helikopter száll le a két torony között a követségre. Ez fantasztikus felfedezés volt, mert korábban napokig töprengtünk azon, hogy a történet nem hat-e idegenül a hatalmas dóm előtt. Saigon a kommunista hatalomátvétel előtt egy modem európai nagyvároshoz hasonlított, amit a franciák katolizáltak, s így a szegcdi dóm csak autentikusabbá teszi a díszletet.