Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-09 / 185. szám

10 PANORÁMA DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1994. AUG. 9. Kinek rossz és kiknek kedvez? A forintleértékelés elkerülhetetlen volt Sokan, még a szak­értők is, megbotránkoz­nak azon, hogy 8 száza­lékos leértékelésre került sor. Sokan amiatt aggód­nak, hogy a leértékelés növelni fogja az inflációt. Pedig a helyzet éppen fordított: az infláció tette szükségessé a leértéke­lést! Minden deviza fel van értékelve, ha a külke­reskedelmi mérleg hiánya nagy. Márpedig nálunk nagy és még ez a leérté­kelés sem fogja kellőkép­pen csökkenteni. Nem azért emelkednek az árak, mert leértékelünk, hanem azért, mert a kor­mányzat kénytelen a pénzügyi hiányokat, töh­hck között a külkeres­kedelmi mérlegét is, fe­dezni. Az áremelkedés mértéke szempontjából a hiány nagysága a döntő, nem pedig az, hogy miből fedezik. A leértékelés a lakosságot ­mint fogyasztókat - annak arányában érinti, amennyire importigényes a fogyasztása. Vagyis a szegényeket kevésbé, a gazdagokat jobban. A sze­gények ugyanis a jövedelmük nagy hányadát élelmiszerre és hazai szolgáltatásokra for­dítják. Ők viszonylag kevés importcikket vásárolnak. Ha nem is a lakosság szegényebb harmadát, de széles rétegeket érint az üzemanyagárak emel­kedése. Akik maguknak, il­letve szerény mértékű eladásra termelnek a kertben, tartanak állatot az udvarban, azok számára viszonylag előnyös a leértékelés. Márpedig ezek a milliók sokkal jobban rászo­rulnak a támogatásra, mint azok, akik nyugati autón járnak, nyugati luxuscikkeket vásárolnak. Segíti a vállalkozásokat A leértékelés elsősorban a vállalkozásoknak kedvező. Az exportálóknak azért, mert 8 százalékkal drágábbban adhat­nak el külföldön. A többinek pedig azért, mert a hazai piacon az importtal szemben 8 százalékkal javult a helyzetük. Egészében a jelenlegi leérté­keléssel tehát egyetértek, ám ennek legalább a felét hóna­pokkal korábban kellett volna megtenni. Gondot inkább a kormány gazdaságpolitikai csomagjának egészében látok. Ebben csak egyik elem a leér­tékelés. A kormány meghir­detett intézkedései egyrészt termelésellenesek, másrészt antiszociálisak. Termeléselle­nes ma a nyugdíjemelés halo­gatása. Ez - szerintem - súlyos politikai hiba. Egyrészt azért, mert a nyugdíjemelés döntően a belső termeléssel, mindenek­előtt az élelmiszerágazattal szemben támasztott volna keresletet, ahol a válság oka a belföldi vásárlóerő hiánya. Másrészt azért, mert a kor­mány akkor már tudta a to­vábbi drasztikus áremelő intézkedéseit, mégis úgy tett, mintha ilyenek nem lennének várhatóak. Mintha a nyugdíjak emelését szinte azonnal nem kisebbítenék a sorra kerülő, már előkészített intézkedései. Harmadsorban azért, mert a nyugdíjemeléssel lehet a legkisebb összeggel a legtöbb szegényen segíteni. Egy szo­cialista párt számára ez sem lehetne mellékes szempont. Fontos a lélektani hatás A világkiállítás leállítása is gazdaságfékező hatású. Itt a nagyobb baj nem is a leállítás ténye volt, hanem a teljesen szakszerűtlen indoklása. A számadatok, amelyek az érve­lést alátámasztják, olyan kal­kulációs módszerre vallanak, amiért én a technikumban is buktatnék. Nálunk régi tradí­ció, hogy csak az előnyöket soroljuk fel a közvélemény előtt, ha mellette döntöttek, és csak a hátrányokat akkor, ha elutasítani akarják. Reális szá­mítási módszer mellett kide­rülne, hogy nem a költségek, hanem a lélektani hatás a fon­tosabb. Egy társadalom elé feladatokat is kell állítani, nemcsak arra ösztönözni, hogy mit ne csináljon, mert erőtlen. Ezt a sportedzők tudják, csak a politikusok nem? Márpedig egy társadalom gazdasági teljesítménye sokkal inkább függ attól, hogy az emberek mennyire bízhatnak a jövőben, mint attól, mennyire fogadják meg a pénzügyi bürokrácia pesszimizmust szugeráló taná­csait. Kopátsy Sándor • A híres amerikai futbal­listából még híresebb tévé­kommentátorrá lett O. J. Simp­son rémregénybe illő bűntett miatt került bíróság elé. Azzal vádolják, hogy brutálisan megölte - szabályszerűen lefejezte - elvált feleségét és annak barátját. A hátborzon­gató ügynek van egy sajátos, bizonyos szakmai körökben szenvedélyes vitát kiváltó mozzanata. Az ugyanis, hogy a bíróságon tanúként megszólalt a vandál gyilkosság áldozatává lett szerencsétlen asszony orvos-pszichiátere, aki egye­bek közt azt is elmondta, hogy a kezelések során páciense bevallotta, régóta rettegett attól, hogy exféije megöli. Az indulatos polémiák arról a morális és jogi dilemmáról zajlanak, hogy a lélekgyógyász bíróság előtti megszólalása vajon összeegyeztethető-e az orvosok általános titoktartási kötelezettségével? A kérdést mi is föltettük a hazai pszichiátria egyik te­kintélyes képviselőjének, dr. Veér Andrásnak. - Nálunk - mint általában mindenütt - a bíróságok eleve „fölmentik" az orvosokat, kivált bűnügyek esetében a hallgatás morális kötelezett­sége alól. Ez egyfelől érthető, Hallgatni nemcsak aiany - kötelező is Orvosok9 papok, tisztségviselők a titoktartás „ béklyóiban hisz ezzel közelebb kerülhet az igazságszolgáltatás a vizsgált tények megismeréséhez. De másfelől talán érthető az is, ha az orvos nem fogadja el a „feloldozást". Azt tartom, hogy az orvosi titkot az orvosnak minden körülmények között őriznie kell. A katolikus egyház egyik alapvetése a gyónási titok szentsége. A Budapesten szol­gáló Fidél atya erről így be­szél: - Mi sohasem szeghetjük meg a gyónási titkot, hiszen amit hallunk, Istennek szól. Lakat van a szánkon még akkor is, ha mondjuk bűnös tett terveiről értesülünk a gyóngytószékben. Csak annyit tehetünk, hogy megpróbálunk az illető szívére, érzelmeire is hatni. Roppant nehéz dolog ez, de együtt jár a hivatásunkkal. - Megtörtént olyasmi is ­régi ügy, ma már lehet szólni róla hogy egy kántortanító meggyónta papjának: rend­szeresen dézsmálja a templom Szent Antal perselyét. Lelki atyja nem tehetett semmit, hisz ha valakire rábizonyosodik, hogy elárulta a gyónási titkot, szögre akaszthatja reveren­dáját, fölfüggesztik papi meg­bízatását. Törvényileg, tételesen sza­bályozott kötelmek írják elő a munkájukkal kapcsolatos in­formációk őrzését az állam­igazgatás dolgozóinak. Az ország első számú közhiva­talában, a Parlamentben, a kormányzati szervekben a minősített iratkezelésen túl belső szabályok is rendel­keznek erről. Betartásuk kü­lönösen nehéz lehetett annak, akinek éppen az informálás, a minél teljesebb tájékoztatás volt a dolga. Juhász Judit, az előző kormány szóvivője erről így beszél: - Voltaképp állandó konf­liktushelyzetben él, aki a sajtó és rajta keresztül a közvé­lemény tájékoztatását hivatott szolgálni. Voltak és lesznek is témák, amelyeknél nincs par­don, nincs mérlegelési lehe­tőség. Ilyen érzékeny, kényes terület például a személyi döntések ügye. Hiába tudtam róla, hiába kérdezgettek az újságíró kollégák, ezekről a végső döntés megszületéséig a szóvivőnek hallgatnia kellett. Ugyanígy érvényes a hallgatás parancsa - alighanem a vilá­gon mindenütt - mondjuk a fizetőeszköz árfolyamának változtatása esetén, amiről még otthon sem beszélhettem. S amiről éppúgy nem be­szélhet az új kormány új szó­vivő-asszonya sem, bármilyen ügyesen próbálják is faggatni az újságírók, s bármennyire kollégaként próbálja is tájé­koztatni őket arról, amiről sza­bad. Amiről tilos, arra eskü­jének a titkok megőrzésére vonatkozó mondata érvényes. Német Zsuzsa (FEB) • Bolgár útonállók Nyolcszázból tizennégy a rács mögött A szófiát sajtó beszámolói szerint tizennégy bandita került hűvösre, akiket azzal gyanú­sítanak, hogy több támadást is végrehajtottak azokon a fő közlekedési utakon, amelyeket a Bulgárián átutazó külföldi turisták leggyakrabban hasz­nálnak. Rendőrségi bejelentés sze­rint az egyik őrizetbe vett ci­gány meghalt a fogdában, állítólag szfvelégtelenseg okozta halálát. A banditát egy vérrel borított kocsiban fogták el, amelyet a közelmúltban raboltak el útonállók. A bolgár rendőrség szerint ma már mintegy nyolcszázra tehető azoknak a banditáknak a száma, akik útonállásra sza­kosodtak. A rendőrségi szá­mítógépek memóriáiban őrzött adatok szerint a közúti táma­dások 99 százalékában kül­földiek az áldozatok, s ez a körülmény magyarázza, hogy az útonállók többsége büntetés nélkül megússza a külföldiek kifosztását. Mint azt Ivan Bacarov, a bolgár rendőrség igazgatója a Trud című szófiai lapnak nyilatkozva kiemelte, a külföldiek nem is tesznek bejelentést bulgáriai tranzitút­Útonállók bandájára csapott le a bolgár rendőrség Pazardzsik cigánytelepen a hét végén. Több száz rendőr, közöttük különleges alakulatok tagjai vettek részt a hatalmas rendőri erőket megmozgató, több járásra ki­terjedő akcióban, amelyben gyilkosokat, rablókat, fegy­verrejtegetőket fogtak le. juk során elszenvedett kisebb veszteségeikről, a nagyobb ügyekben pedig kicsi a bizo­nyítás lehetősége, hiszen a külföldiek elhagyják Bulgáriát, s a legritkább esetben térnek vissza szembesítésre, azo­nosításra, bírósági tárgyalásra. A bolgár sajtóban se szeri, se száma.az útonállással fog­lalkozó összeállításoknak, mel­lékleteknek. A Reporter 7 című hetilap legfrissebb számában közölt összeállítás szerint tavaly az E80-as nemzetközi úton 370, az E79-esen 390, az E85-ösön 286 bűncselekményt követtek el, amelyek közül 60­at, 100-at és 85-ot derített fel a rendőrség. A bolgár hatóságok már 1991-ben külön ügy­osztályt állítottak fel a nem­zetközi utak 3 ezer kilométeres bulgáriai szakaszának ellenőr­zésére. Ezen az úthálózaton az év elejétől július 10-éig 74 fegyveres rablást követtek el gépkocsival közlekedők ellen. Az útonállók egy olasz turistát meggyilkoltak. (A tőle elrabolt aranygyűrű felbukkanása után léptek akcióba a bolgár rend­őrök, s indították meg a pa­zardzsiki házkutatásokat.) Tavaly 7 halálos áldozatot kö­vetelt a főútvonalakon az úton­állók garázdálkodása. Bacarov ezredes szerint sem könnyű megkülönböztetniea bolgár álrendőrt az igazitól. A felismerést segítheti, hogy a közlekedésrendészet egyáltalán nem használ „Police" felirat nélküli gépkocsikat, a legrit­kább esetben hajtanak végre ellenőrzést „mozgásban" , azaz nem hajtanak a kiszemelt gépkocsi mellé, s ablakból kinyújtott stoptáblával jelez­nek, mint ahogyan azt a banditák előszeretettel teszik. Bacarov szerint az igazi rendőr intézkedése megkezdése előtt bemutatkozik, és megmutatja szolgálati igazolványát is. Elősegíti majd a felismerést, hogy hamarosan új, fény­visszaverő kabátokkal látják el a közúti rendőröket, s a közúti ellenőrző pontoknál sebesség­korlátozó stoptáblákat sze­relnek fel. Nem árt az óvatosság Bul­gária közútjain, hiszen a nyolc­száz nyilvántartott útonállóból mindössze tizennégy van rács mögött. Ezért szakértők azt ajánlják, hogy éjszaka egyedül ne autózzanak a külföldiek, próbáljanak meg konvojban haladni, akár más nemzetiségű turisták gépkocsijaival együtt, kevésbé forgalmas parkolók­ban ne álljanak meg pihenni. Hogy a veszély nem kicsi, s ezt egyre több külföldi ismeri fel, azt a tranzitforgalom csökkenő adatai is mutatják. A szvi­lengrádi bolgár-török határ­átkelőnél idén körülbelül 200 ezer gépkocsi lépett át. azaz kétharmaddal kevesebb, mini tavaly ilyenkor. A Reporter 7 című lap szerint a fő ok ugyan a volt Jugoszláviában kialakull helyzet, de feltehetően szerepei játszik a csökkenésben az útonállóktól való félelem is. Keller Tivadai DÉLMAGYARORSZÁG csonokAD MMOYII írlcagp NYEREMÉNYSZELVÉNYEK E heti tét: 75 000 Ft •N! • Hogyan töltse ki a szelvényt? At születési év utolsó két száma, Bt születési hónap száma, Ct a születés napja, Dt a személyi igazolványa számának két utolsó számjegye Természetes, hogy a kisebb gyerekek­nek még nincs személyi igazolványuk. Ők az utolsó, D rubrikába a szülők bár­melyike igazolványának két utolsó szá­mát beírhatják. Természetesen a szelvé­nyek külön játszanak, egymás számaiból nem lehet kicsipegetni! NÉV: NÉV: Mit tegyen, ha nyert? Csapja a hóna alá nyertes szelvényét, személyi igazolványát valamint a HDS & Délmadár a heti számát és jöjjön be szer­kesztőségünkbe, a Sajtóházba. (Szeged, Stefánia 10.) A nyertesek jelentkezését a nyerőszámok megjelenése utáni hét hét­főjén, 12 és 15 óra között várják munka­társaink. A megyében lakók a Délvilág városi szerkesztőségeiben: Vásárhe­lyen a Szőnyi u. 1., (Szeged Tourist), Makón, a Deák F. u. 2. (városi könyv­tár) és Szentesen, a Kossuth u. 8. sz. alatt is jelentkezhetnek. A pénzt vagy postán utaljuk ki, vagy személyesen ve­hető fel a nyeremény a Sajtóházban. A nyeremény nettó 25 ezer fo­rint. A nyereményadót a cég fizeti. Ha többen is szerencsések, akkor az összeg szétosztódik. Viszont, ha adott héten sen­ki sem nyer, akkor a pénz halmozódik, átmegy a következő hétre. Ugye megjegyezték, hogy nyerni csak akkor lehet, ha megvették a HDS & Délmadár a heti számát. Legyen szerencséje a H0R0SZ -KAL! NÉV: NÉV: Az e heti 10 nyerőszámot a csütörtökön megjelenő HDS & Délmadár családi lapunkban találhatják! Előfizethető telefonon, a szegedi terjesztési csoportnál Tel.: 62/481 -281, Németh Andreánál. Megvásárolható a megye összes településén a hírlapárusoknál, rikkancsoknál és az élelmiszerboltokban.

Next

/
Thumbnails
Contents