Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-04 / 154. szám

4. Ili i SPORTJA 1994. július 4. Tiszai hapy day Még a polgármester tarulozott... wm IS I)r. Lippai Pál polgármester is beszállt a játékba. (Fotó: Hárs László) A városi sportigazgatóság az idén is hű maradt önmagához. Már ami a tiszai hapy dayt illeti, mert az idén sem maradt el a tiszai úszáházon rendezett egész napos verseny. Reggel kilenc óra körül még csak szállingóztak a résztvevők, s azok is, akik ott voltak inkább az úszóház mellett horgászó. Dobó Józsefet, az SZVSE egykor kitűnő birkózóját szemlélték, aki ezúttal a halakkal vívott nagy csatát. Igaz, ez a csata egyoldalú volt, mert Dobó szinte percenként emelte ki a keszegeket a vízből, bizonyítva, hogy a jó horgász mindenütt fog halat... Tamás Sándor, a városi sportigazgatóság helyettes vezetője a háta mögött szurkolt, s még a szákolásnál is serényen segédkezett. Később aztán kiderült, hogy miért volt ez a nagy igyekezet: Dobó József volt ugyanis ebben az évben a „párja" a kajakban, mert Kővári Árpád külföldön tartózkodott. Mire a két „öreg", s még néhány társuk vízre szállt, több mint húsz gyermek kajakban a Maros torkolata felé evezett. Kun Lajos csak akkor vette észre, hogy fia is ott van az egyik kajakban, amikor már csak a hátát láthatta... Megkezdődött tehát az egész napos verseny, s a parton maradottak sem unatkoztak. Az úszóház bejáratánál felállított „pályán" gyorsan megszervezték a turulbajnokságot, amelyben még dr. Lippai Pál polgármester is bé'szállt, aki már kilenc óra után pár perccel ott volt a kajakosok startjánál is. Természetesen akadt ellenfele is, hiszen sokan vártak, hogy az idén is kipróbálják tudásukat a turul bajnokságban. Beindult a fejelőpárbaj is, amelyben olyanok is „beszálltak", akik eddig csak az oldalvonal mellől kritizáltak. Most volt alkalmuk megmutatni, hogyan is kell csinálni...Amikor a strandröplabdázók is „munkához" láttak, már jól fent járt az égen a nap. Most mintha nem tűzött volna olyan kibírhatatlanul, mint azt az elmúlt napokban tette. Mintha megkegyelmezett volna azoknak, akik ezen a vasárnapon a szórakozásnak, a kikapcsolódásnak és a sportolásnak ezt a módozatát választották. P. S. J. Az országos ifi- és serdülőtorna befejezése után Miért dühöngött Bazdnszky Jenő? Nagyon mérges hangulatban találtam Buzánszky Jenőt, az egykori Aranycsapat jobbhátvédjét. a Magyar Labdarúgó Szövetség utánpótlás szakbizottságának alelnökét. - Az mégiscsak felháborító - adott kifejezést mérgének hogy több mint 2(X) fiatal labdarúgó, számos szakember, játékvezető töri magát három napon át, szenved az elviselhetetlen melegtől, s azok, akiket közvetlenül érdekelhetne a dolog, ide sem dugják az orrukat. - Kikre gondol? - próbálom megállítani a panaszáradatot. - Hogy kikre? Azokra, akik nehéz pénzeket vesznek fel azért, hogy, úgymond „biztosítsák" csapataik számára az utánpótlást, a holnapi váltást. Néz/en körül: talál itt egyetlen NB l-es. vagy NB ll-es edzőt, aki a fiatalokat szemlélné'' Na ne is keresse, nincsenek itt, ők valahol a hús vizek partján a hasukat süttetik a nappal... Kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy kihasználják ezt a soha vissza nem térő lehetőséget. amit ez a torna nyújtott volna nekik. De ha a főedzők nem is. legalább az utánpótlással foglalkozók eljöhettek volna. Mert hiába viszi fel a termelő a piacra a legjobb minőségű áruját is, ha nincs rá vevő... - Tényleg jó minőségű volt az „áru", amit felhoztak? - Nagyon sok tehetséges fiatallal ismerkedhettünk meg, azokkal, akik az NB Ill-ban, vagy a megyei bajnokságokban kergetik a labdát, s nincsenek annyira reflektorfényben, mint a többiek. Ha valaki előrelátó és perspektívában gondolkozik, itt akár két csapatra való focistát tudott volna összegyűjteni .. - Az MLSZ megteszi ugyanezt... - A mi látókörünkből nem esnek ki az itt felbukkant tehetségek, azért rendeztük ebben az úi rendszerben a tornát. hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. De nem a mi feladatunk. hogy a gyerekek további sorsával foglalkozzunk. Ezt a kluboknak és az egyesületeknek kell megtenniük. P. SÁNDOR JÓZSEF Vízilqbda-toborzó A HVSC OB l-es vízilabdaszakosztálya július 5-én 14 órától várja azokat a 8-14 év közötti úszni tudó fiúkat a strandon, akik kedvet éreznek a póló művelésére. Jelentkezni lehet Pánczél Tamás edzőnél. d vasátforgalmisták maghódították Olaszországot A szegedi Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola fiú kézilabdacsapata a több évre visszatekintő sportkapcsolata révén a közelmúltban az olaszországi Casalegrande város nemzetközi tornáján vett részt. Az eseményen francia, szlovák, olasz és magyar csapatok mérték össze felkészültségüket. A rendezők a résztvevőket két ötös csoportba sorolták, s az együttesek körmérkőzés formájában döntötték el, hogy melyik együttes játszhat az aranyéremért. A szegedi fiúk a torna elejétől a végéig igen fegyelmezetten küzdöttek, s jó játékukkal nemcsak felhívták magukra a figyelmet, hanem a jelen lévő szakemberek elismerését is kivívták. Sikerrel vették az elődöntőbeli akadályokat, tanúbizonyságot téve arról, hogyan kell a csapatért, az iskoláért, Szegedért és nem utolsósorban Magyarország színeiért küzdeni a messze távolban. Szó nélkül vették tudomásul a „hazai pálya" minden előnyét élvező döntőbeli olasz ellenfelük kivételezettségét. Ennek köszönhetik. hogy a hosszabbításban a játékvezetők nyomását is el tudták viselni. A gyümölcsöt pedig learatták: egy szép kivitelű kupa, valamint egy egyhetes tengerparti nyaralás, s természetesen a tornagyőzelem került a birtokukba. A siker kovácsai: Gyalog L„ Bata T., Kohajda M„ Tanner G., Nagy P„ Bozsák K„ Bodor T„ Lakos B., Görög Zs., Zsadány P., Gaulik Zs., Kocsis Zs„ Kalmár T., Kálmán R., Varga Zs., Krám Z. Ez az értékes győzelem, s felejthetetlen élmény, amely újabb meghívásokban is megnyilvánult, nem valósulhatott volna meg a szponzori és a nagy áldozatot hozó szülői segítség nélkül. A chicagói szabadfogású serdülő világbajnokságon Balla András (83 kg) aranyérmet szerzett. Rajta kívül többen beverekedték magukat a legjobb hat közé. A további magyar helyezések: 40 kg: ...4. Bóna László, 51 kg: ...6. Bereznai Gyula, 60 kg: ...4. Kiss Tamás, 65 kg:...4. Kanyó Valter. 76 kg: ...4. Dobróczi Zsolt. Balla András serdülő világbajnok A pontversenyt az oroszok (90 pont) nyerték a törökök (61) és az indiaiak (58) előtt, a magyarok 51 ponttal az ötödik helyen végeztek. Világbajnokság ide vagy oda, a focit nem lehet megunni, még ha nálunk jelenleg uborkaszezon is van. A földkerekség legnépszerűbb játékának - gyálaréti boszorkánykonyhájában - Szénási Tamás elnök találta ki annak a tornának a receptjét, melyet a hét végén tálaltak fel a mind igényesebb szurkolóknak. Közülük is aki kicsit tovább szívta a sarki kocsma „vegyes" ízesítésű levegőjét, az már le is maradt a mihálytelekiek három pompás góljáról. Ezzel - gondolták Tariék - részükről az első meccs kipipálva. Bezzeg amikor Pipu edző (IKV) tudatosította játékosaival, hogy miért is jöttek Gyálára, fordítottak az eredményen. A végen azonban megosztoztak a pontokon (4-4). A büntetőpárbajból az IKV került ki győztesen, így a szegediek lettek a döntő egyik résztvevői. A másik ágon a hazaiak semmi kétséget sem hagytak afelől, hogy nem véletlenül kerültek ősztől egy osztállyal feljebb. A hőség ellen rossz taktikát választó Gólok a város szélén Gyálai fociöröm a hőségben röszkeiek lazán gurítottak egy négyest (4-0). És még a délelőttnek nem volt vége, hiszen következett a hagyományosnak tekinthető szurkolói tizenegyesrúgó-verseny. Harminchét bátor versenyző közül végül is hatalmas ováció mellett legtöbbször Szécsi Attila (Móraváros) csapta be a (magatehetetlen kapusokat. A délutáni helyosztókra bágyasztóan fülledt, meleg időben került sor a szépszámú közönség érdeklődő figyelme mellett. A bronzcsata hatalmas küzdelmet, helyenként jó játékot és tíz, remekbe szabott gólt hozott, egyenlő arányban elosztva a két kapus között. Szentmihálytelek-Röszke 5-5 (3-2). A büntetőrúgásoknál a mihálytelekiek lába remegett kevésbé, így ók lettek a harmadikok. A döntőben két jól felkészített csapat élvezetes, izgalmas mérkőzést vívott, amelyen egy-egy technikai bravúrt is bemutattak a főszereplők. Kiemelkedett a hazaiaknál Bánfi L. Fürtön. Szűcs és Nagy T., míg az IKV-ból Csehó, Nóvé G„ Schwarz. Az 5-3-as hazai győzelem teljesen megérdmelt. A pezsgőfürdős kupaátadást követően este, fehér asztal mellett Zalatnai Lajos, a CSLSZ titkára kiosztotta a bajnoki aranyérmeket a megilletődött gyálaréti futballistáknak. majd ezt követően Szénási Tamás elnök - a Papagáj Bt. jóvoltából - értékes ajándékcsomaggal lepte meg a részt vevő csapatokat. Tóth István az IKV nevében bejelentette, hogy a hónap végén ugyanezen csapatok részvételével rendezik a II. Varga Zoltán (a fiatalon elhunyt, volt SZAK-labdarúgó) emléktornát a Szabadság téri sportpályán. A torna legjobb kapusa Fürtön Gábor (Gyálarét). legjobb mezőnyjátékosa Ördögh Tibor (Szentmihálytelek), gólkirálya megosztva Antplik Béla (Gyálarét), Csehó Béla (IKV) és Tari László (Szentmihálytelek) lett, négy-négy góllal. A döntő mérkőzés jegyzőkönyve: Gyálarét-IKV 5-3 (3-2) Gyálarét, 300 néző. Vezette: Jéga-Szabó. Gyálarét: Fürtön - Bánfi T„ Szabó T., Szűcs, Bogár Dóda, Nagy T„ Káity - Bánfi I„ Illés T., Antalik. Csere: Szabó J„ Vörös, Nóvák, Harmath. Edző: Bogár János. IKV: Aradi - Szalma, Vörös, Schwarz, Nóvé G. Juhász, Lédeczi, Pipicz Csehó B., Török, Csanádi. Csere: Krizsán, Csejtei, Nóvé T„ Kertész. Edző: Tóth István. Góllövők: Antalik (2), Bánfi I., Illés T„ Káity, ill. Nóvé T„ Csehó B„ Török. BOKOR BÉLA Gyálai focistakörökbcn mostanság „pezseg" az élet..., s akik bemutatják (balról) Szűcs Attila, Antalik Béla, Bogár János, Bánfi Tamás, Káity István, Nagy Tibor és Bánfi Imre Bogár János középen (Gyálarét): „Látjátok, fiatalok, hogy csodákra képes az, aki korán lefekszik..." (Fotó: Gyenes Kálmán)