Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-04 / 154. szám

6 A HELYZET DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1994. JÚL. 4. A könyv metamorfózisa Bernhard Meyer szegedi kiállítása Először csak pislogunk, ámuldozunk Bernhard Meyer mdvei között (Móra Ferenc Múzeum, földszinti terem). Mert mindenfelé tépett, meg­csonkolt, kifestett vagy éppen kicicomázott könyveket látha­tunk Mintha egy démoni, el­varázsolt könyvtárban lennénk. Ahol szó sincs megnyugtató csöndről, bensőséges intimitá­sokról. Inkább zajosnak, már­már ricsajosnak tűnik e bemu­tató. Ráadásul azt sem tudjuk pontosan, voltaképpen mi is a szerző: kultúrfilozófus vagy képzőművész? Szobrász, festő, netán grafikus? Nem árt tehát elöljáróban a tényekkel szem­besülnünk. Meyer művei úgy kerültek Szegedre, hogy az alkotó több­ször is részt vett a csongrádi nemzetközi Plein-Air Művész­telep munkájában. Mintegy húszéves alkotói múlt áll mö­götte: most 46 éves. Grafikusi lanulmányai Darmstadthoz, Franciaországhoz és Angliához kötődnek, ám mindemellett a pedagógia és az irodalomtudo­mányok doktora is. Hosszú évekig a darmstadti főiskolán tanított, majd 1984-től szabad­úszó lett. Műveit ugyanúgy be­mutatta a német városokban, mint a legkülönfélébb külföldi helyeken (pl. Bécs, Moers). Itt van mindjárt e mostani kirukkolás, amely nyilvánvaló­an elárulja: Bernhard Meyer­Die East (1985) nek a könyv csupán eszköz. Őt mindenekelőtt kultúrhistóriánk alakulása, ezen belül pedig a modern ember erkölcsi és lé­lektani dimenziói érdeklik. In­nen adódik, hogy szinte meg­szólít bennünket objektjeivel. Van, amikor drasztikusabb fa­és fémelemekkel társítja a pa­pírlapokat. máskor meg térkép­pel konfrontálja az írott kultú­rát. Ezzel máris elárulja: szá­mára a téri és időbeli dimen­ziók közeli jó barátok. Annál is inkább, mivel az alkotó leginkább az. igazságra aspirál, nem pedig a langyos esztétikai szépségre. Tudja ugyan, hogy a hagyományos verbális kultúra eszközrend­szerében is jelen van a se­matizmus, a korlátozottság mozzanata (Agykefe, Béklyó­baverés II.). Mégis azt kérdi tőlünk: lemondhatunk-e a gu­tenbergi örökségről. Elvégre a könyvek világában éppúgy fel­lelhetjük játékos és erotikus önmagunkat, akár a történelem szeszélyes kacskaringóit. És tényleg: mi lenne a jelenünk­kel, a jövőnkkel, ha felelőt­lenül lebecsülnénk emberi lé­tünk pótolhatatlan értékeit? Hogy honnan ez a felfoko­zott könyv- és kultúraféltés? Nos, az egyik mű címe nyíltan megvallja:, itt egy könyvbo­londdal szembesülünk. Más kérdés, hogy évtizedeinkben a Gutenberg-galaxis alkonyát emlegetik (I. Marshall McLuhan könyvét). Nem is egészen alaptalanul. így a mo­dern európai képzőművészet­ben is teret nyert a könyvekről szóló autonómabb vizsgálódás (I. 1977-es Kasseli Dokumenta Kiállítás). Meyer művészete is eme egyetemes tendenciához kapcsolható. Mindenesetre e kiállításon is tetten érhetjük történelmünk fura pálfordulásait. Volt idő, amikor íróknak, költőknek kel­lett kiállni a képzőművészet, a vizualitás korszerű értékei mel­lett. Most-pedig egy képzőmű­vésszel találkozunk, aki kép­dömpinges világunkban az Írott szó, az irodalom kikezd­hetetlen becsületét hirdeti. Más szóval: a hit és a fantázia be­csületét. Nem csoda hát, hogy Meyer szakadozott, tépett pa­pírmadarai azért mégiscsak a magasba akarnak repülni. Szuromi Pál • Kórus a testvérvárosból Cambridge-iek énekelnek a ferences templomban Az angol egyetemi kollégi­um nem egyszerűen diákszállót jelent, hanem tanulóközös­séget, hallgatóknak és oktatók­nak az előadásokon és vizsgá­kon való találkozását minősé­gileg sokszorosan felülmúló, szoros együttműködését. Az egyetemre bárki - érettségije alapján'- beiratkozhat, de egy­egy tekintélyes kollégiumi kö­zösségbe csak komoly felvételi vizsga árán lehet bejutni, és szigorú követelményeknek megfelelve lehet bennmaradni. Ezt a hagyományt Magyaror­szágon az Eötvös-kollégium próbálta meghonosítani, de az angol college-ok behozhatatlan előnye, hogy jelentős vagyon­nal - épületekkel, könyvtárak­kal, kutatási létesítményekkel, saját kápolnával, sportpályával - rendelkeznek; ezen a bázison kialakulhat önálló tudományos, kulturális életük. Szeged testvérvárosa, Cambridge világhírű egyeteme 30 college-ből áll, ezek egyike az 1882-ben alapított Selwyn College. Névadója, George Augustus Selwyn lichfieldi püspök 27 évig a csendes­óceáni szigetvilágban műkö­dött misszionáriusként. Kez­detben a college mintegy 20 hallgatója mind papnövendék volt - mára az oktatók száma eléri a 40-et, a hallgatóké pe­dig 430. A Selwyn College Kórusa 25 fós vegyeskar; hetente há­romszor énekel a college ká­Július 6-án az alsó­városi ferences temp­lomban a Cambridge-i Selwyn College kápolná­jának kórusa ad hang­versenyt. Az előadás műsorán latin motetták a XVI. és XVII. század­ból, Purcell-himnuszok, Bruckner-motetták, Poulenc szakrális mű­vek, illetve XX. századi anglikán kórusmuzsika szerepel. A Cambridge-i kórus művészeti vezetői: Andrew Gant és Jeremy Llewellyn. A hangver­seny az esti mise után kb. 18 óra 45 perckor kezdődik; a belépés díj­talan. polnájában anglikán istentisz­teleten. rendszeres közreműkö­dője a különböző közösségi rendezvényeknek. Anglia szá­mos katedrái isában koncerte­zett, az elmúlt évben Velencé­ben a Szent Márk székesegy­házban is énekelt. Magyaror­szági tartózkodása során az énekkar az esztergomi bazili­kában. Budapesten a Mátyás­templomban, a bazilikában és a dominikánus templomban lép közönség elé. A József Attila Tudományegyetem és a sze­gedi önkormányzat meghívása nyomán magyarországi útjának utolsó állomásaként ad hang­versenyt az alsóvárosi ferences templomban. , • SZÉF-JGYTF közös program Élelmiszeripari mérnöktanárok Az almafa árnyéka Beszélgetés Szörényi Örssel Szeptembertől ismét indul az élelmiszeripari üzemmérnökök poszt­graduális pedagógiai képzése, melynek első végzősei júniusban véd­ték meg záródolgozatu­kat - tudtuk meg Szabó Gábortól, az Élelmiszer­ipari Főiskola főigazga­tó-helyettesétől. A leen­dő élelmiszeripari mér­nöktanárokat a SZÉF a Juhász Gyula Tanár­képző Főiskolával közös programban oktatja. Az universitas-szellemben fogant közös képzés két éve in­dult és azokat a hallgatókat vagy nemrég végzett üzem­mérnököket érinti, akik mérnö­ki alapképzettségüket az Élel­miszeripari Főiskolán szerez­ték. Ók pedagógiai tárgyú fel­készültséget a tanárképző ok­tatóitól kapnak, az élelmiszer­ipari főiskola pedig kapcsolatai folytán az ország különböző szakiskoláiban biztosítja a gya­korlati oktatás bázisát. A gé­pész* és termékgyártó üzem­mérnökök a négy féléves kép­zés után élelmiszeripari szak­irányú szakközépiskolákban és szakmunkásképzőkben tanít­hatnak. A programot két mi­nisztérium, a földművelési és a közoktatási tárca is támogatja. Több száz ilyen képzeítségű mérnöktanárra van szüksége a magyar élelmiszeripari szakok­tatásnak - mondotta a végző­sök jövőjéről Szabó Gábor, aki szerint, lévén az iskolák igénye jelentős, a második diploma jó elhelyezkedési lehetőséget ad. Nem elhanyagolható szempont az sem. hogy a négy féléves posztgraduális oktatás diplo­mája másirányú diplomának számít, így tulajdonosa egy is­kolában a legmagasabb F köz­alkalmazotti kategóriára jogo­sult. A SZÉF szeptembertől újra­indítja a szintén második dip­lomát adó műszaki-menedzser képzését is, melynek első évfo­lyama márciusban államvizs­gázik. A képzés mottója sokat­mondó: „A műszaki probléma megoldásának képessége a va­lós probléma megoldásának csak egyik fele". A műszaki menedzserképzésen a problé­ma másik felével foglalkoznak: az oktatás a hatékony műszaki­menedzseri munka végzésére, a műszaki-fejlesztési és tech­nológiai rendszer tervez.ésére és irányítására, valamint a mi­nőségbiztosítási rendszerek be­vezetésére és működtetésére képesít. A műszaki-menedzser posztgraduális szakmérnöki szakra augusztus 30-ig lehet jelentkezni. P. I. Forgalmas helyen (körút) 35 nm-es üzlet bérleti joga berendezéssel ELADÓ. (nem profilkötött) Érd : 321-789, 477-740. • Szörényi Örssel ülünk a Vi­rág Cukrászda teraszán. Né­zem körben az emberek sze­mét, hányan ismerik fel az előttem ülő 23 esztendős fiatal­emberben az ősöket, "hiszen azért felfedezhetők Kovács Zsuzsa és Szörényi Levente vonásai. De bár tiszteljük az ősöket, most nem ók jelentik a fő témát, hanem az asztalon heverő „Ez az életem" című kazetta - mely Szörényi Örs első lemeze. • Számodra ismerős tere­pen ülünk itt, hiszen - mint mindenki ebben az ország­ban - egy kicsit szegedi vagy... - Félig szegedi vagyok tu­lajdonképpen - válaszol moso­lyogva. - Édesanyám ugyan Pécsen született, de korán ide költöztek, később ráadásul sokáig játszott a Szegedi Nem­zeti Színházban. A nagyma­mám, a nagynéném és az uno­katestvérem is szegedi, itt töl­töttem a vakációimat, s amikor csak tudtam, jöttem Szegedre. • Egyik feled szegedi, má­sik feledet pedig szintén na­gyon jál ismerjük, hiszen Szörényi levente neve min­denkinek ismerősen cseng... - ...ne sokat beszéljünk a családi dolgokról, mert tény, hogy szüleim, azok, akik. de én szerelném, ha önállóan tud­nék működni ebben a szakmá­ban. • Nehéz ez az örökség? - Ha megtanulok önállóan érvényesülni, akkor nem az. Végülis nem nehéz, nem szé­gyellem ezt a dolgot, sőt, büsz­ke vagyok rá, csak szeretnék független lenni. • Maradjunk akkor a Te zenei karrierednél: az Első Emeletben bukkantál fel először... - Egy évet doboltam a zene­karban. nagyon sokat tanultam tőlük. Később eljöttem a csa­patból, s akkor kezdtem foglal­kozni a szólókarrier ötletével. Jelentkezett egy menedzser, aki lemezre biztatott, s az azóta eltelt három év alatt folyama­tosan jelent meg a lemez. Szó szerint, hiszen negyedévente biztattak a debütáló albummal. Nagyon kemény volt ez a há­rom esztendő, letöltöttem a ka­tonaságot. befejeztem a ven­déglátóipari szakközépisko­lát... • Milyen szakmát szerez­tél? - Szakács lettem. Érdekes egyébként, mert a könnyűzené­ben van egypár dobos, aki sza­kács ill. cukrász. • Már Fenyő Miklós is megénekelte a Hungáriá­ban a multimilliomos jazz­dobost, aki civilben cuk­rász— No, de vissza a szóló­lemezhez, hiszen két hete a Magneotonnál megjelent az első lemezed. Milyen lett? - Tőlem kérdezed...? • Te ismered a legjobban ! - Ez viszont igaz.... Minden olyan embernek ajánlom, aki egy kicsit is foglalkozik az élettel filozofikus módon. Nem kell természesen nagyon elvont dolgokra gondolni, hiszen csak arról van szó, hogy mindenki­vel történnek jó és rossz ese­mények - csak én ezeket meg­írtam. • Mennyire esett messzire az alma a fájától? Mennyi­re érzi Szörényi Levente hatását Szörényi Örs? - Ha a géneket említem, ak­kor már rögtön ott az első kap­csolat. Sokat számított a zenei nevelés is, hiszen a 23 év alatt elég sok jó zenét hallgatott ve­lem a fater. Magában a lemez­ben igazából nem segített, mindössze a számok sorrendjé­nek összeállításában adott ta­nácsokat. Nem is bánom, hogy „békén hagyott", mert ha ez a lemez sikeres lesz. akkor min­dent magamnak köszönhetek. • Mikor lesz a lemez be­mutatója? - Július közepétől kezdünk próbálni a csapattal, s augusz­tus végén szeretnénk egy-két vidéki koncertet adni. A hiva­talos lemezbemutató koncert pedig szeptember 4-én lesz a Budai Parkszínpadon. • Említetted a géneket; Szörényi Levente nagyon erős zenei világot alkotott, melytől gondolom, nem könnyű „megszabadulni"... - Nyilván nem tudom ezt le­tagadni. mint ahogy azt sem, hogy hasonlít a hangom rá. Ez egész egyszerűen egy adottság, így van ez zenei téren is, hi­szen muzsikálhattam volna la­kodalmas rockot, de szerencsé­re olyan erős hatásokat kaptam otthon, hogy eszembe se ju­tott... • ...kitagadtak volna... - ...az biztos - mosolyodik el őrs. - Szoktam is mindenki­nek mondani, hogy ha millió­kat akarnék szerezni, akkor a fater nótáit dolgoznám fel la­kodalmas stílusban. • Ugyanezektől a génektől függetlenül pedig Szörényi Örs már egy teljesen más generációt jelent... - Örülük, hogy így látod, mert azt szeretném, hogy ezt mindenki észrevegye. Egészen más volt, amit a fater képviselt. Most sokkal nehezebb nekem, mini neki régen. Az akkori könnyűzenei helyzettel szem­ben most a népet semmivel sem lehet felkorbácsolni. Le­het. hogy nagy sikerem lesz, de ez mindenképpen összehason­líthatatlan lesz a régivel. • Cseréltél volna atyáddal? - Ez egy jó kérdés...még so­ha nem tette fel senki - tű­nődik hosszan Szörényi Örs. ­Megvárom, hogy mi lesz ebből a lemezből, majd akkor választ adok... De végülis elégedett vagyok a jelenlegi helyzetem­mel. Hogy ma élek. Takács Viktor

Next

/
Thumbnails
Contents