Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-30 / 177. szám

SZOMBAT, 1994. JÚL. 30. VÁROS És A MEGYE 5 Abszurdka O lyasmik hiányoznak, amik pénzbe se kerülnének. (Merész kijelentés, amikor a levegővétel is pénzbe ke­rül, ennek dacára nem ajánlatos abbahagyni a lélegzési!) Például: néhány autó másutt parkolhatna az alatt az órácska alatt, amíg a koppenhágai, meg a tallini táncosok szeretnék bemutatni a műsorukat a Dugonics téren. Ezért utaztak ide, sokszáz kilométeren át szenvedtek a buszban, az itteni 35 fokban sokszoknyát öltöttek - és egyáltalán... Az itteni szervezők rengeteg munkát öltek bele a fesztivál előkészítésébe, sok szegedi család kitesz magáért, vendégül látja a külföldi gyerekeket, minden megy, mint a karika­csapás - csak éppen egy parkoló autótól nincs terük a tán­cos vendégeknek. Mit gondolhatnak? Például: a fesztiválosra lobogózott Kárász utcán kedv­telve sétálgat az esti enyhületben a polgár, nyalja a fagyit, bamhul - nekimegy az utca közepére kiállított, szeméttel teli konténernek. Azután a randa palánknak, ami mögött nyilván építkeznek, s amelynek minden oldalára rá­pingálták-rányilazták, hol a butik. Innentől éberebb lesz a sétafikáló polgár, a fönti zászlók mellett a lenti pa­pírfoszlányokat és egyéb koszokat is észreveszi. Meg azt, hogy milyen ízléstelenek a kirakatok. A korai (vadkapita­lizmus agresszív erőszakossága, csakis a pillanatra tekintő türelmetlensége nyomakodik a portékával agyonzsúfolt vitrinekben: ez is van, meg még ez is, meg ez is, vedd, vidd! - böffentik elénk a csiricsáré árutömeget. Ki tudja miért terjesztik ki mindannyiunkra a saját észjárásukat a pocsék zsufit produkáló boltosok? Miért gondolják, hogy mindenki eszménye- vágya — a sok? Miért nem hiszik el, hogy inkább - a szép? Példa még van, számos. Azt mondják az idegenek, Szegeden gazdagabb, sok­rétűbb, izgalmasabb a nyári szórakozási kínálat, mint Pesten (a szórakozás a művészeti élményt is jelenti, meg a jó zenés éttermet is). De mi az oka, hogy azt a keveset és olcsót, amit még meg kéne tenni a vendégeink jó közérze­téért (és a sajátunkért), képtelenek vagyunk megtenni? A fátum rajtunk? A keleties lomhaság? Alighanem Szeged a legtávolabbi pontja ennek az or­szágnak, ahova nyaranta még eljönnek nyugatabbról - va­lami érdekest látni, hallani, tapasztalni. Valamilyen élmé­nyért. Fölfoghatatlan: miért szúrjuk el apró abszurdokkal az esélyünket? Miért nem használjuk ki jól ezt a helyzetet? • Losoncz Alpár filozófus, az újvidéki egyetem professzora számba vette előadásában azo­kat a tényezőket, amelyek álta­lában a kisebbségi lét meghatá­rozói. Kiemelte: ha a makro­politikában veszélybe kerülnek a szabadságjogok - a kisebbsé­gek jogai is veszélyeztetettek. A többség politikai kultúrája ugyancsak meghatározza a kisebbség helyzetét. A vajda­sági magyarságra negatív ha­tású az a tekintélyelvűség és törzsi nacionalizmus, amely a többségi politikai kultúra jel­lemzőjévé vált; mert ez intole­ranciával jár, érdekeit a míto­szok nacionalizmusra mozgó­sító hatású nyelvén fejezi ki. Az is meghatározó, hogy a többség önmaga köreiben ké­pes-e tűrni a másságot, hiszen ha nem, akkor a másfajta etni­kum másságát sem tolerálja. A Vajdaságban a szerbségnek vannak liberális hagyományai; de történelmi görcsök miatt mégsem tud kihordani olyan politikai erőt, amely - például • Értelmiség 94 Kisebbségi kényszerpályák A szegedi nyári egyetemen - mint minden évben - a határokon túli értelmiség képviselői is résztvesznek. A tegnapi zárónapon mások mellett Losoncz Alpár (Új­vidék) .tartott plenáris előadást Kisebbségi kényszerpá­lyák címmel. Ezután Besenyi Sándornak, a nyári egye­tem vezetőjének zárszavával befejeződött az idei kurzus. - a regionalizmust erősítené a nemzetállami elkülönüléssel szemben. Ennek egyik oka talán a második háborút követő hatalmas bevándorlási hullám, melynek során „dinári típusú", kevésbé befogadó szellemisé­gű szerbség költözött a Vajda­ságba. A kisebbségi mozgástér és kényszerpálya függ attól is, milyen az anyaország viszonya a számára is másságot jelentő kisebbséghez. Sok múlik azon, sikerül-e kiépíteni közöttük a működő kommunikációs rend­szert. Ma világszerte tapasztal­ni készséget a kisebbségi prob­lémák rendezésére - de nem­csak az akaraton múlik a do­log. Kiderült, a klasszikus indi­viduális jogok nem elegendőek ahhoz, hogy a kisebbségek ér­dekeit is védjék; a jelenlegi há­ború is azt mutatja, hogy kol­lektivitások szerepelnek a szín­padon. Ugyanakkor roppant bonyolult az individuális és a kollektív jogok egyeztetése, nincs rá recept. Sokan nem értik, mondta az előadó, hogyan lett háború a jugoszláviai 70-es, 80-as évek „bársonyos asszimilációjából"; tény, hogy a párt üldözte a na­cionalizmust, ugyanakkor a haítalommegosztás technikájá­val ösztönözte is. A nacionaliz­mus nem maradt meg a párt ideológiai kamráiban, hanem szétszivárgott a társadalom szövetében. A háborúba bele­kényszerltett kisebbségek, így a magyarok közötti különbsé­geket egy ideig elfedte a drá­ma; a háború három éve alatt azonban megváltozott a hata­lom technikája, s ez előtérbe hozta kisebbségek belső különbségeit. Egyébként is: minden társadalmi fordulat elitcserével jár - ez zajlik most a vajdasági magyarok között. S. E. KÖZÉLETI NAPLÓ HETFON A MUNKÁSPÁRT 14 és 17 óra között ügyeletet tart a Csap utca 62. szám alatti pártházban. A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza Lajos krt. 2-4. Bevezetett, kiterjedt vevőkörrel rendelkező, olasz technológiával működő PÉKSÉG ELADÓ. Érdeklődni: tel.: 62/411-524 I. em. 123-as szoba) dr. Bálint János ingyenes jogi tanács­adást tart az érdeklődőknek, 15-16 óra között. JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti irodájában, 16-17 óráig. Tartja: dr. Pesti Gábor. Használt bútorok készpénzes és bizományi vétele-eladása Cím: Szeged, Gyöngytyúk u. 6. Az elmúlt hetek hétvégi csúcsforgalma után sem csök­ken a Magyarországon átvo­nuló török vendégmunkások áradata Az elmúlt hét viszony­lag csendes forgalmat hozott, a napi ki-és belépő forgalom 10­12 ezer fő között mozgott, fennakadások, hosszabb vára­kozások nem voltak. Pénteken a forgalom már megnöveke­dett, a személyforgalomnak három, a tehernek 6 órát kellett várakoznia. Mint ahogy lllgner Sándor főtörzszászlós, határforgalmi helyettes elmondta, a hét végén ismét jelentős forgalomra szá­mítanak. Az elmúlt hetek si­kerei után, a battonyai határát­kelőhely ismét megnyílik há­rom napra. Péntektől vasárna­pig, reggel héttől este hétig vátja az utasokat. Megtudtuk, ismét államközi megállapodás eredménye a nyitás, a román fél is igen készséges volt az ügyben, hiszen Battonya üze­meltetése a határ túlsó felén dolgozók munkáját is nagy­mértékben megkönnyíti. A ma­gyarokhoz hasonlóan a romá­nok is más teriiletekről csopor­tosítottak ide erőket. A keleti határszakaszon már a hét közepétől észlelhető volt, hogy a forgalom iránya meg­változott. A kilépő forgalom tovább csökkent, a visszafelé igyekvők száma viszont to­vábbra is emelkedik, augusz­tusban már javarészt a vissza­utazok adnak majd munkát a vámszerveknek. A német tarto­mányok zömében már kiadták a szabadságokat, a Benelux or­szágokban élő törökök is java­részt hazautaztak. Augusztus elején még egy német tarto­mányban kezdődik meg a sza­badság, az itt dolgozó törökök mellett továbbra is számítani lehet a többi európai országban dolgozó, s nyáron hazatérni vá­gyó muzulmánokra. Utóbbiak azonban szerencsére nem al­kotnak jelentősebb tömeget. Az eddigi statisztikák szerint a piaci napokon, szerdán, pénte­ken, vasárnap, egy-egy napra, jelentős számban érkeztek ro­mán gépkocsik is. A hét végére naponta 20 ez­res forgalmat prognosztizál­nak, amely közel fele-fele arányban oszlik majd meg ki­és belépőkre. A várakozás, a nagylaki előrejelzés szerint nem haladja majd meg a 4-5 órát. Amennyiben mégis sú­lyosbodik a helyzet, akkor rendőri erőkkel fogják a gép­kocsikat Battonya felé terelni. A kamionok várhatóan hosz­szabb, 8-10 órás kényszerpihe­nőre is számíthatnak Nagyla­kon. A forgalmat továbbra sem kell majd szakaszolni, hiszen a várakozó sor hossza „mind­össze" 2,5 kilométeres lesz a csúcsidőben. P. T. P. • Méreg, ami nem hat. Már három hete etetjük a kamrában Lanirat-B pat­kányirtó csalétekkel és Ra tex patkányirtó szerrel a patkányokat, eleddig mind­hiába A drága méreg csak fogy, a patkányok meg lát­hatóan híznak. Pedig azt ír­ták a gyártók - a bábolnai Környezetbiológiai Köz­pont és a Matatox Kft - a dobozra, hogy nyolc-tíz nap múlva teljes patkánymen­tesség várható. Milyen pat­kányméreg az, ami Ízlik a patkányoknak? - kérdezi Szabó Sándorné a 325-332-ről. • Van, aki nem örül. Al­győi olvasónk (név és tele­fonszám a szerkesztőség­ben ) a nemrég felavatott Fa­luházzal szemben lakik. El­mondta, hogy az intézmény dolgozói gazt égetnek reg­gelente, akkor, amikor még hűvös van, és lehetne szel­lőztetni a lakában. Emlftette a hét végi bulikat is, ame­lyek miatt éjszaka nem tud nyugodtan pihenni. Gúnyo­san megjegyezte a telefoná­lás végén: „De jó, hogy meg­épült a Faluház Algyőn!" • Köszönet. Vass Istvánt CSÖRÖG A |(((<f»)))))n WIESTEL Közérdekű problémáikat, észrevételeiket ezen a héten ügyeletes munkatársunkkal. Szabó C. Szilárddal oszthatják meg. Mun­kanapokon 8 és H>, vasárnap 14 és 15 óra között várjuk hívasaikat. Rádiótelefonunk száma: 06-60-327-784. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is va­lamennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van „Fekete pont" című rovatunk számára, kérjük ugr anitt jelezzék (315-189) július 11-én este szállította be a mentő a Bel­klinika intenzív osztályára. Az érintett hálásan köszöni a men­tőorvosnő és három munka­társának gyors és szakszerű munkáját. • Koszos lépcsők. Többen telefonáltak a 4-es villamos Olajbányász téri végállomá­^ Irodahelyiségek ^ hosszú távra kiadók. Érdeklődni lehet egész nap a -472-9<>í>-os telefonon sánál található feljáróval kap­csolatosan. Olvasóink szerint akkora már a szemét a lépcsők­nél, hogy alig lehet elférni. Az illetékesek legalább hetente egyszer takarítsák már el a mocskot - javasolták a telefo­nálók. • Kendszám. Gál József (474­042) szerdán az esti órákban v: 'J. l)r. Apalóczky Kálmán ügyvéd IRODÁMAT ÁTHELYEZTEM Új cím: Szeged, Vár u. 2. (ÜMK) Telefon: 323-038 Fogadóóra: szerda 16-18 óráig és megbeszéléssel. talált egy rendszámtáblát (DEJ-128) a József Attila sugárút és Rózsa utca ke­reszteződésében. Akinek hi­ányzik. hfvja a megadott telefonszámot. • Retikül. Halász Antalné (330-24?) július 23-án el­vesztette retiküljét, benne gyógyszereit, szemüvegét és iratait a kisteleki ABC áruház mellett. Kéri a be­csületes megtalálót, hogy jelentkezzen a megadott te­lefonszámon. • Illegális szemet. Csáki Gézáné (491-174) bejelen­tette, hogy a Körtöltés utca és Damjanich utca sarkán illegális szemétlrakóhely működik. Minden büdös, koszos és piszkos. Miért nem tesznek ez ellen az illetékesek? - kérdi. • Brutalitás a JATE-ban. A brutalitás beköltözött a JATE Klubba is - mondta felháborodott telefonálónk -, aki beszámolt arról, hogy csütörtökön éjjel egy fiú agyba-főbe vert és rugdo­sott egy másikat. Majd, mint aki jól végezte dolgát, távozott a tetthelyről. • Augusztus l-jétől: „Szivárvány" a szegedi kábeltévék műsorán A nézők már tudják, hogy a Telin TV két hónapja estén­ként a TV4 műsorát sugározza, a Szív TV adása pedig vasár­nap reggelente kapott helyet ezen a csatomán. Augusztus l-jétől - a nézők korábbi kérésének is eleget téve - műsorváltoztatással és ­bővítéssel kívánják tartalma­sabbá tenni a Telin és a Kábel­televízió Rt. szolgáltatását. Napközben az S-9-es csator­nán (jelenleg a II. SAT3 he­lyén) válogatott egyveleget su­gároznak a külföldi TV-adók legnépszerűbb, vagy abban a pillanatban legjelentősebb sport-, illetve kulturális vagy más világeseményeiről, estén­ként pedig a Szfv TV és Agro TV műsorát sugározzák. Augusztus l-jétől tehát, az új műsorrend a következő: Te­lin TV (04-es csatorna) TV4, Happy End TV, Szivárvány TV (S-9-es csatorna) hétfő, kedd, szerda - Szfv TV; csütörtök, péntek, szombat ­Agro TV. A napi részletes műsort a Délmagyarország napilapban megtalálhatják az érdeklődők. • Kistérségi együttműködés Érdekek mezsgyéjén Korántsem a véd és dacszö­vetség jellegével, inkább a már kipróbált gyakorlatot írásos formába foglalva kötött együtt­működési megállapodást egy­mással és a megyei közgyűlés­sel tizenegy Szeged környéki település. Á kistérségi együtt­működési szerződésre már volt korábbi példa is a megyéből, míg Asotthalom. Bordány, Do­maszék. Forráskút. Öttömös, Pusztamérges. Röszke, Üllés, Zákányszék, Zsombó, Móraha­lom, illetve Rúzsa önkormány­zatai a megyei közgyűléssel egyetemben írásos forma mel­lőzésével működlek a kölcsö­nös érdekek mezsgyéjén, egyeztetve intézkedéseiket mindenkor, ha erre a realitások ráutalták a testületeket, a tele­pülések lakóit. Az említett te­lepülések polgármesterei, illet­ve egyes helyekről a jegyzők Öttömösön tanácskoztak olyan aktuális kérdéseket megvitatva, mint például a „homokvidéki térség" közbiztonságának hely­zete, a vízmű üzemeltetéssel kapcsolatos kérdések, valamint az együttműködés írásos meg­állapodásba foglalása. A/, esz­mecserén aktív részt vállalt Géczi József, a térség egyik parlamenti képviselője, Leh­mann István a megyei közgyű­lés elnöke és Ratkai Imre alel­nök. valamint a tanácskozás egy részén konkrét szerepet kaptak a mórahalmi rendőrőrs, illetve a szegedi kapitányság vezető tisztségviselői, lévén a térség közbiztonsága és a meg­előző munka, valamint az in­tézkedések koordinálása a vá­roskörnyék sajátos és telepü­lésekre nem izolálható érdeke. A polgármesteri eszmecsere lényegében közel négy év ha­gyományainak folytatása, s mint ez elhangzott: talán a je­len formában, egy ciklus vége felé, annak lezárása is. Jelké­pes értéke is van tehát annak, hogy az együttműködési meg­állapodás most került tető alá, illetve válik véglegessé az egyes települések képviselőtes­tületének jóváhagyásával. Rú­zsa képviselőtestülete előzete­sen már arra az elhatározásra jutott: ne/h kíván együttműkö­dési megállapodást hagyomá­nyozni a feltétetelheztően köze­lesen megválasztandó új ön­kormányzatra. Ez nem befo­lyásolta a közös érdekekre ala­pozó megállapodás áttekintését a többi jelenlévő részéről, mondván: konkrét és kiadások­kal járó elkötelezettséget, meg­változtathatatlan kötöttséget a megállapodás nem jelent. A kistérség, mondhatni az egy­kori szegedi járás területe sok tekintetben hasonlatos gon­dokkal küszködő településből áll. Kézenfekvő, ha földrajzi elhelyezkedésük, gazdasági­gazdálkodási adottságaik, okta­tási és kultúrális létük, hagyo­mányaik nyomán egyeztetik az érdekeiket, s az együttműködés a közös fellépésben, divatos szóval a lobbizásban, illetve az együttes, vagy részben együt­tes pályázatokban megynyilvá­nul. Az Öttömösön tartott munkatalálkozó lényege az volt, hogy érdemben és szakte­rületenként áttekintve ponto­sították az együttműködés értékét és érteimét. B. P.

Next

/
Thumbnails
Contents