Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-28 / 175. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. JÚL. 28. GAZDASÁG 7 A rendőrök is segítettek A Polgárosuló Szegedért Alapítvány tegnap, szerdán délután az Agroker Rt. éttermébe, a Dorozsmai útra tanácskozásra invitálta a város jövőjéért aggódó szakembereket, mezőgazdasági termelőket, önkormányzati képviselőket - és az újságírókat. Dr. Csapó Balázs, az alapítvány kuratóriumának tagja, városatya elmondta, azért választotta a fórum helyszínéül az Agroker Rt. irodaházát, mert a téma ezúttal a következő: hogyan szolgálja egy regionális agrárcentrum a térség mezőgazdaságát és élelmiszeriparát. Az elképzelésekről Bogdándi Győző, az Agroker Rt. vezérigazgatója tartott tájékoztatót. Egy agrárcentrum létkérdés a régió termelői számára mondotta - , mert jelenleg ennek hiányában a kereskedelem, a feldolgozás és a finanszírozás extraprofitját más megyék vállalkozói teszik zsebre. A megvalósítás gondolata két éve fogalmazódott meg, az Agroker Rt. Dorozsmai úti telephelyére alapozva. Itt ugyanis a szolgáltatások széles köre várja a termelőt: az időtrabló elárusítás aiatt bevásárolhat az áruházban, szak- és jogi tanácsokat kérhet a kitelepült mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetségétől, lesz helyi növényegészségügyi szermaradvány vizsgálat, biztosító társaság, pénzintézet (ahol az áruért kapott pénzt bankszámlán helyezheti el az illető), s van itt iparvágány, valamint raktár. A szomszédban pedig az Interhűtő Kft. áll az ügyfél rendelkezésére üzleti kapcsolataival. A gond egyelőre az, hogy a Kakasnak nevezett nagybani piac, a leendő agrárcentrum jelenleg üres. A termelők a dorozsmait látogatják. Noha Bogdándi Győző nem kívánta minősíteni a másik nagybani piacot, a dorozsmait, a továbbiakban a következő kijelentések hangzottak el: amikor a Mars téri nagybani bezárt, a rendőrök irányították a termelőket Dorozsmára. Ugyanilyen adminisztratív eszközökkei lehetne a „forgalmat" a Kakasra terelni. Persze, ez a dorozsmai nagybaninak a bezárását jelentené, amellyel a jelenlegi városvezetés nem ért egyet. Holott a régiónak és Szegednek az az érdeke, hogy ne „balkáni" állapotok uralkodjanak a nagybani piacon. Az nem érv, hogy jelenleg a termelőnek nincs más igénye! A városnak azt is felajánlotta az Agroker, hogy 24 millió forintot adnának évente a piac bevételőből. Ez jó üzlet, hiszen Szeged felel azért az 50 millió forintos vagyonért, amellyel az Agrokerben rendelkezik, s költenie sem kellene rá. A dorozsmain (ezt már Csapó Balázs mondta) 200 millió forintos beruházást terveznek közpénzekből. Az Agroker Rt. gazdasági helyzetét firtató kérdéseket Bogdándi Győző nem tartotta sajtóképesnek. Szerinte önmagában nem minősfti egy cég helyzetét, mekkora az adósságállománya. Azt azonban elismerte, hogy a nagybani „megszerzése" jelentősen javítana a cég helyzetén. Kifejtette még azt is, hogy az agrárcentrum koncepciója élvezi az érdekképviseletek, az áfészek, a takerékszövetkezetek támogatását. A tegnapi tanácskozáson részt vett Apró Juhász János, a Világ Utcája Kft. ügyvezető igazgatója, aki elmondta: az Agrokerrel a szolidaritás „terelte egy karámba". A Világ Utcája Kft. nagyszabású terveinek fő akadálya úgyszintén a „korrupt városvezetés" és a „sanda értetlenség". A megjelent önkormányzati képviselők közül Jenei Ferenc és Tokodi Ferenc támogatták egyértelműen az elővezetett koncepciókat, azzal biztatva a referálókat, hogy majd csak az új városvezetésben kereshetnek partnereket. Kevésbé romlandó áruk azért forognak a Kakason is. (Fotó: Gyenes Kálmán) őszibarack, sárgarépa, krumpli. Kistermelők a dorozsmai nagybanin Elterelő hadműveletek Élni és élni hagyni „Miért nincs a csengőn bojt?" Csonka Gábort, a Szegedi Vásár- és Piacigazgatóság igazgatóját nem előszór interjúvolják meg abban a témában, amiről nem ő „tehet". Hogy tudniillik miért alakult ki olyan helyzet Szegeden, hogy két nagybani piac verseng egymással. Közülük a dorozsmainak 100 százalékban a város a tulajdonosa, az Agroker Rt.-ben - így a Kakas piacban is - pedig 15 százaléknyi vagyont tudhat a magáénak. • Csonka úr! Önt azzal* vádolja a konkurencia, hogy a közpénzek haszonélvezője, ellentétben a magánvállalkozással, az Agroker Kft.-vei. Amely Kakas nevezetű nagybanijával képtelen a „központi" támogatást élvező dorozsmaival versenyezni. - A Vásár- és Piacigazgatóság önálló pénzügyi egység, önállóan gazdálkodik, saját nyereségét forgatja vissza a fejlesztésekre. Két évvel ezelőtt egyetlen egyszer fordult elő, hogy a város bruttó 7, nettó 5 millió forintot szavazott meg a nagybani támogatására. Azóta minden egyéb költség bennünket terhel. A beruházásokat azokból az összegekből - és nem közpénzekből - valósítjuk meg, amelyeket mi magunk termelünk ki. Két év alatt 40 millió forintot fordítottunk a dorozsmai nagybani piacra. • Azt is állítja a konkurencia, hogy Önök olyan fejlesztésekbe kezdenek a jövőben, amelyek a Kakas területén adottak: raktár, és a többi. Tehát fölöslegesen költenek. Igaz ez? - Az elkövetkező években nem kívánjuk fejleszteni a dorozsmai nagybanit. A jelenlegi infrastruktúra 3-5 évre elegendő. Harmincezer négyzetméternyi, lebetonozott területen egyszerre 600 termelőt tudunk igényes körülmények között fogadni. Sokszor a fejünkhöz vágták már, a termelók érdekeire hivatkozva: itt nincs raktár és hűtőház. (Mellesleg hűtőházzal a Kakas sem rendelkezik.) Ugyanakkor tudni kell, hogy nem a termelő igényli a hűtőházat, hiszen neki csak egy placc kell, ami nonstop nyitvatart és ahol felvásárolják tőle az árut. A raktár és a hűtőház annak a kereskedőnek nélkülözhetetlen. aki továbbadja a zöldséget, gyümölcsöt. Jelenleg 10-12 állandó nagykereskedő tartozik a partnereink közé, akik szándéknyilatkozatot írtak alá. hogy közösen fölépítenek egy hűtőházat, saját anyagi lehetőségeik és igényeik szerint. Egyelőre várniuk kell, éppen a konkurencia követelései miatt, amelyek bizonytalanságban tartják őket. • Mi a véleménye arról a háborúról, amit az Agroker Rt. indított a dorozsmai nagybani ellen? - Furcsának tartom, hogy az Agroker a monopolhelyzetért küzd egy piacgazdaságban. Ez pontosan olyan, mintha a Palánk cukrászda arra kérné az önkormányzatot, hogy zárja be a Virágot, bizonyos tulajdonhányadokra hivatkozva. A vállalkozások korában hagyni kell a másikat, hogy éljen, mindenki csinálja a dolgát. A termelőt nem lehet arra kényszeríteni, hogy a Kakasra járjon, ha Dorozsmán találja meg a számításait. • Ön szerint a termelő miért a dorozsmai piacot választja? Itt teltház van, az Agrokernél egy lélek sincs... - A termelő számára ez a terület közelebb esik, ő ugyanis nem a városból jön. Ráadásul megszokta a dorozsmait. Z elmúlt években megszokJl hattuk, hogy a Mars téri piac tavasszal menetrendszerűen bedugult. Az asztali és az utánfutós, kisteherkocsis nagybani árusítás egyvelegének kevésnek bizonyult a hely, egy ilyen zöldség-gyümölcs termő körzetben. A piac kitelepítése ma sem nevezhető véglegesnek, hisz a dorozsmai vásártéren tavaly tavasszal az üzemeltető Vásár és Piacigazgatóság ideiglenes jelleggel kérte s kapta meg az engedélyt. Itt az időjárástól függően poros és sáros teret azóta több ütemben leaszfaltozták. Korábban volt egy elvetélt kísérlet a nagybani piac Cserepes sorra való áthelyezésére is. A piaccal kapcsolatos történetbe új színt hozott, hogy két vállalkozás is fantáziát látott a nagybani piac létrehozásában. A Dávid és Társa Kft. a virágpiacnak kiépített röszkei telephelyét kínálta készen e célra. Tavaly áprilisban megnyílt a piac, de mivel a régit nem zárták be, maradt mindenki a megszokott helyén. A privatizált szegedi agrokernél szintén tavaly tavasszal teremtődtek meg a piacépítés feltételei. A cég tulajdonosai meglévő létesítmények kis mértékű átalakításával láttak esélyt a piacozók akkut gondjainak megoldására, s egyben üzleti céljaik ezzel összefüggő megvalósítására. Tavaly májusban költözött dorozsmára a nagybani. A város, vagyis a vásárigazgatóság nem mondott le a konkurrencia javára, helyette nagy elánnal szállt be a versenybe. Míg előtte a vásározás hasznából semmit sem forgattak vissza a körülmények javítására, most egyből akadt pár millió aszfaltra és a legszükségesebb szociális létesítményekre. Akkori, május 12-i írásunkban a helyzetről eképp számoltunk be: „A hét végére három nagybanija lesz Szegednek. Mindegyik helyszínnek vannak előnyei és hátrányai, elkerülhetetlen, hogy termelők és kereskedők ezt is mérlegeljék. íme a melletük szóló érvek. A Mihálytelek határában lévő Piaccentrum valóban kiépült, s infrastruktúrája is kifogástalan. A dorozsmait friss aszfaltja és a Mars térinél bőségesebb területe teheti vonzóvá. Az Agrokernél viszont a kereskedelmi tevékenységből adódó szolgáltatásaiban, s fekvésében figyelemre méltó. Itt raktárak vannak, hűtőházi kapacitás építhető ki, s az árumozgatás és rakodás segédeszközei, információs hálózat feltételei is adottak. A megszokottól eltérően a nagybanit egy olyan lépcsőfoknak tekintik, melynek segítségével egy régi ellátó típusú vállalat a mai igényeknek megfelelő szolgáltató céggé válhat." Wmorozsmán azóta tízmillióÓm kat fektettek be a piac kialakításába. Az Agroker Dorozsmai és Pesti út sarkán lévő Kakas piaca szintén nyitva, de az előnyeit számbavevő több hirdetést követően sem jöttek át ide a termelők és kereskedők. Újabban egy a Zöldért-telephelyel is magában foglaló, 16 hektáros regionális agrárcentrum részekén merült fel a nagybani itteni beindítása. Mivel a piacozók nem pártoltak át önként, az Agroker az önkormányzat közgyűlését szeretné szakmai érvekkel olyan döntésre inspirálni, hogy üzleti alapon adja át a nagybani piactartás jogát, vagyis a dorozsmai piac bezárásával terelje kényszerpályára az ügyet. E kérdés aktuálisabb, mint valaha. Bogdándi Győző az Agroker vezérigazgatója számtalan fórumon felvázolta már a regionális agrárcentrumról, s azon belül a nagybani piacról vallott elképzeléseit. Legtöbben azt nem értik, hogy a piacért a várossal szemben miért a csatát választják, s nem a győzzön a jobbik szellemében a versenyt. - A piactartás a törvény szerint valóban versenykategória. Azonban engedélyek szükségesek hozzá. Ezeket hatóságok, köztük a polgármesteri hivatal illetékes irodái adják meg. A gördülékeny ügyintézés érdekében üzleti tervünket bemutattuk a szegedi önkormányzatnak, s konkrét együttműködést ajánlottunk. Ha a hatóság nem akart volna visszaélni helyzeti előnyével, s tavaly februárban azon melegében közli, hogy ő is ringbe száll, akkor a Mars tér bezárása után a dorozsmai helyszínnek esélye sem lehetett volna velünk szemben. Három hónapig hitegettek, s közben a hátterben ledolgozták a különbséget. így egyszerre készült el a két piac, de a rendőrség és a hatóságok a másik felet segítették nyerő pozícióba. • Említene konkrét példát is? - Az első próba az volt ki tudja előbb teljesíteni a hatósági előírásokat. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól háromszori, „miért nincs a csengőn bojt" jellegű hiánypótlások megkövetelése után szeptemberben megkaptuk a végleges és az üzembehelyezési engedélyt. Ezzel szemben ma sem veszik észre, hogy Dorozsmán az állatvásárt követően az eső, s mostmár a mosóvíz sem az egyetlen csatornába viszi a maradékot, hanem a környező övárokból csinál pöcegödröt. A más okokból is egyértelműen jogos bezárás elmulasztásával több mint 100 milliós kárt okoztak nekünk. • Komolyan gondolják, hogy az agrárcentrumos elképzelésüket ilyen körülmények között is megvalósíthatják? - Az agrárkutatótól kezdve a mezőgazdaságban érintett számtalan gazdasági társaság és érdekvédelmi szervezet támogatását élvezzük, s teljes az egyetértés abban, hogy soha nem volt ennyire szükség az információra, az értékesítés feltételeinek magasabb szintjére, mint most. Szeretnénk ha világossá válna, hogy mi a termelőket és kereskedőket nem csak egy bevételi forrásnak, hanem partnernek tekintjük. Minden észérv emellett szól. Ezért nem értjük, hogy a város vezetése miért nem fogja fel valós érdekét. Mi még azzal is megtetéztük együttműködésre hívó szavunkat, hogy ígéretet tettünk a dorozsmai személyzet átvételére, s a városnak tisztes részt ajánlottunk fel a bevételből. • Igen vehemens, lankadatlan küzdelmükhöz mi adja az energiát? - Az igazunk. Igazunk van abban, ha már befektettünk, hasznát is szeretnénk látni. Igazunk van abban, hogy nálunk már most, százmilliók beleölése nélkül megvan az árutőzsdévé fejleszthető nagybani piac minden alapvető feltétele. Az oldalt írta Fekete Klára és Tóth Szeles István