Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-27 / 174. szám

SZERDA, 1994. JÚL. 27. A VÁROS 5 Hétköznapi agresszió m világon mindenütt durvul a bűnözés - mondta a mi­•S nap egy bűnszakértő a rádióban, tán-tán nyugtalás­képpen az elmúlt hónapok robbantgatásait „magyarázan­dó". Tény és való, az utóbbi néhány évben testközelben is tapasztaljuk, amit korábban a hírműsorok külhonból érkező filmkockáin láttunk, s elképzelni sem tudtuk, hogy ily rém­történetek a mi hétköznapjainkban is megeshetnek. Betörések, kocsmai késelések, hirtelen felindulásból elkö­vetett emberölések, sikkasztások - akár békésnek is nevez­hető - időszaka után horrorisztikusnak tűnik a halálbrigá­dok országlása, fegyveres rablók naponkénti felbukkanása, álomból felriasztó bombák durranása. A bűnözés hazai „nagybani" piacán bekeményítettek, s tapasztaljuk, igaz a szakértő szava: durvul a bűnöző világ. Am az agresszió nemcsak fokozódik, hanem észrevehetően gondosan kimunkált, profi módon megtervezett és végre­hajtott szakmai bravúrokkal tartják szinten a rettegést. Nem lebecsülendő „ teljesítmény " néhány családot észre­vétlenül kiirtani, vagy berobbantani az ország leginkább szem előtt levő középületeit. S bármennyire is fájdalmas és rémisztő, el kell ismerni, nem holmi pancserek dolgoznak mostanában mifelénk. Ok nem a szürke középszer, hanem igazi profik. Mellettük sorakoznak a kis agresszorok, akiknek lelkü­lete semmiben sem különbözik nagymenő társaiétól, ám agessziójuk kiélésére, nagy balhékra nem futja tehetségük­ből. Ilyennek minősitendők azok az úrvezetők, akik a sebes­ségkorlátozás és az előzni tilos tábla ellenére hasítanak tülkölve, erőszakosan előre három autónyit, hogy belecsa­pódjanak a velük szemben szabályosan közlekedő gépkocsi­ba, ahol egy egész családot irtanak ki rövidebb idő alatt, mintha pisztollyal lőnék sorban szemközt őket. Markánsabb bűnre nem alkalmas pancser az, aki autók karosszériáját karcolja végig éles szerszámmal, vagy rúg bele, hogy behorpad a kocsi ajtaja. A „rohadt anyádba van neked ilyen " jelszavával fémjelzett akciók éppen úgy a mérhetetlen kisstílűséget tükrözik, mint az éjszakánként sor­ra zúzott kirakat- és lakásablaküvegek. De folytathatom a sort a kisfiúkat rendre megverő utcai suhancokon át az ál­latkertben tomboló vandálokig, akik a minap flamingókat szurkáltak halálra. S orolhatnám vég nélkül tovább, de tán felesleges, hisz a hétköznapi agresszorok és agressziók mindennapi ta­pasztalatainkból jól ismertek, és számarányuk miatt vannak oly'veszélyesek, félelemkeltők és állandó rettegésre okot adók, mint a profik nagyszabású és látványos mutatványai. Kalocsai Katalin Vidám hétvége Családi kikapcsolódásra buzdítja a nyaraló-szezonban itthonmaradottakat az újsze­gedi Vidámpark. „ Szakosított vikendet " szerveznek 30-án és 31-én a biztosítási szakmában és a bank-körökben dolgozók­nak, a közös kikapcsolódáson túl a tevékenység közeliségére, a találkozásra alapozva. A biz­tosítók napja a szombat, a ban­koké a vasárnap. Mindkét alka­lommal csapatversenyre buz­dítják a résztvevőket. Szombaton is és vasárnap is minigolf, fjász, biliárd verseny, zsákbanfutás, kötélhúzás, futó­verseny, dart verseny, játékos szellemi vetélkedő várja az érdeklődőket óránkénti váltás­ban délelőtt 10-től. Délután 6 órától élőzene zárja a progra­mot mindkét napon. A Vidám­parkban mindezen túl szomba­ton és vasárnap is 1 1 órától olyan gyerekek jelentkezését várják, akiknek van valami „ produkciójuk ", énekléstől, a versmondáson át a meséig, bű­vészkedésig bármi. • Professzor úr! Hajlandó­e válaszolni a médiával kapcsolatos kérdésekre? - Igen, ez kedvemre való fo­galmazás. A válaszom: nem. Azért nem, mert semmilyen módon nem szeretném közvet­lenül befolyásolni az új veze­tők munkáját. • Ön azok közé a gondol­kodók közé tartozik, akik állítják, hogy az európai ci­vilizáció alapvető értékei rendültek meg; hogy nem egyszerűen a kultúra részé­nek számító, hagyományos értékváltásokról van szó, hanem átfogó civilizációs válsággal kell szembenéz­nünk. Ez egy kompromittált téma; nem fél a vádaktól? - Teljesen igaz, magát a kérdésfeltevést oly mértékben és annyian kompromittálták, hogy sokáig beszélni sem le­hetett erről. De úgy négy-öt éve polgárjogot kapott a tudo­mányban is, hiszen nem lehet a végtelenségig struccpolitikát folytatni: kétségtelenül vannak jelei a civilizációs válságnak. A szegedi nyári egyetemen tar­tott előadásomban kiemeltem három, vagy négy olyan alap­vető értéket, amelyek több ezer éven át az európai civilizáció lényegéhez tartoztak és ame­lyek az elmúlt években, évtize­dekben, fél évszázadban kezd­tek megrendülni, erodálódni. Az egyik ilyen fontos meggyő­ződésünk az volt, hogy a világ, az univerzum: emberközpontú. Az ember kezdetben egy ide­gen univerzumban élt, amely nem volt iránta sem barátsá­gos, sem ellenséges, hanem közömbös. Feltehető, hogy eb­ben az idegen világban töré­kenynek, védtelennek, megtá­madottnak, periférikusnak érezte magát - és erről a peri­fériáról kellett beküzdenie ma­gát a középpontba. Elképesztő az az erőfeszítéstömeg, amely­lyel az emberiség állandóan megpróbálta meggyőzni magát arról, hogy a világ közepén, azaz biztonságban van. Gon­doljunk a mítoszok sokaságára, a vallási szimbólumokra, arra a középkori hitre, hogy minden templom szimbolikusan a világ közepén áll és a tornya a mennyország közepe felé mu­tat. Az Édenkert, a kereszt szimbóluma és a Golgota is a világ közepén áll. Ez a hit túl­• A szegedi nyár albuma „Fogd be a szád és ússz tovább! W - mondja Hankiss Elemér A Dcjt^^ ojrtrdtc^ ÖÜxzA/i'm^Cc Az utóbbi esztendők hazai közéleti szereplőiről na­gyon sok mindent el lehet mondani, jót, rosszat. De ha kiválasztunk egyetlen jelzőt: következetes - akkor Han­kiss Elemér jut az eszünkbe. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a Magyar Televízió elnökeként következetesen dolgozott a sajtószabadságért; hanem arról, hogy értel­miségiként következetesen mutat egy követhető magatar­tást - civilizációs válsághelyzetben. Minden jel arra mu­tat, hogy ez nem lehet számára könnyű; de úgy tartja, ez a dolga. Amint a magas hivatalból visszatért a szakmájá­ba, folytatta, ahol abbahagyta: jellegzetesen értelmiségi kérdésekre keres válaszokat. élte a kopernikuszi, a kepleri, a galilei-i, de még az einsteini forradalmat is. Kételyek persze mindig fölmerültek, ám a hit élt és erősödött. De ennek a századnak a borzalmai, a két világháború, a Holocaust, a Gulag, Bosznia, Szomália, Ru­anda megingatták. A másik ilyen alapvető hitünk az volt, hogy morális univerzumban élünk, amelyben valamilyen láthatatlan erő - mondjuk Isten - igazságot tesz. Ebben azon­ban egyre nehezebb hinni, a vi­lág abszuritásának élménye egyre általánosabbá válik és egyre nehezebb tisztességgel, méltósággal, rettegés nélkül élni, azzal a tudattal, hogy nincs igazságtétel. Az európai civilizáció harmadik fontos eleme volt, hogy sikerült elhin­ni: az emberi lét értelmes lét, amelynek célja van. Lehet ér­telmezni az egész európai kul­túrát úgy, mint néhány kivált­ságos - tudós, művész - kéte­lyét az élet értelmességében és az élet értelmének folyamatos keresését; az elmúlt ötven év­ben azonban mindenkit elért ez a kétely. A hagyományos világképek bizonytalankodnak az élet értelmességére adandó válaszban. A nyugati fogyasz­tói kultúra rengeteg látszatvá­laszt ad, ami nagyon könnyen átfordulhat egy hisztériába. Tessék megnézni a Music TV adásait: jelenthetik az állandó extázist - de a vonagló, hiszté­rikus haláltáncot is. Egy követ­kező alapérték, a történeti hala­dásba vetett hit - ugyancsak erodálódott. És a sort lehetne folytatni. • Miért gondolja, hogy mindezzel a rettenettel mu­száj szembenézni? - Csak azért, hogy tovább lehessen élni. Még egy olyan világban is, amelyről tudjuk, hogy nem mi vagyunk a kö­zéppontjában, hogy nem morá­lisan rendezett, amelyről tud­juk, hogy értelemhiányos, nem is értünk teremtődött; amelyet nekünk kell a magunk számára megteremteni, minden nap, újra és újra. Az értelmiségi em­bert azért fizeti a társadalom, hogy segítsen a többieknek élni. Ha nem néz szembe a kilakult válsággal és nem keres át­vezető utakat, akkor nem teszi a dolgát. Akkor árulóvá válik. • Ha az európai civilizáció válságban van, akkor mi hova igyekszünk annyira? - Hát ez az! Mi előnyösebb helyzetben vagyunk pillanat­nyilag, mint a Nyugat. Mert mi már tudjuk, hogy válságban vagyunk, ók meg - mint a kö­téltáncos, aki e pillanatban még nem vette észre, hogy kö­tél nélkül maradt a levegőben. Nagyon nehéz lesz bejutni Európába. Nem azért, amit ál­talában mondanak. Hanem azért, mert nem tudjuk, éppen hol van most. Ha mi az ötven évvel ezelőtti Európát célozzuk meg - ezt tesszük most -, mire odaérünk, rég máshol lesz, nem lesz ott, vagy nem lesz. • Mit csináljunk? - Fiú az anyjához: „Mama, én nem akarok Európába men­ni!" Mama a fiúhoz: „Hall­gass! Fogd be a szád és ússz tovább!" Sulyok Erzsébet 0 KÖZÉLETI NAPLÓ MA MÉSZÁROS ATTILA, a 26-os választókerület (Tápé) önkormány­zati képviselője fogadóórát tart 12.30-16.30 óra között a Polgár­mesteri Hivatal ügyfélszolgálatán. DR. BÁLINT JÁNOS, a Szo­cialista Párt jogtanácsosa 15-16 óra között ingyenes jogi tanács­adást tart Szegeden, a Szilágyi utca 2. alatt, a II. em. 204-es szobában. HOLNAP A MUNKÁSPÁRT 14 és 17 óra között ügyeletet tart a Csap utca 62. szám alatti pártházban. Tandíjmentes technikusképzés a Dériben • Szauna. Telefonálónk a hétfő esti vetítésen majdnem hőgutát kapott a Korzó mozi erkélyén. Csak ült és csur^ gott róla a víz. Nem tud­nának ez ellen valamit tenni az illetékesek? - kérdezte. • Egy füst alatt. Egy idős hölgy (név és telefonszám a szerkesztőségben) arra a fér­fire panaszkodott, aki elő­szeretettel égeti eténként a gazt az Árvíz utca és Francia utca környékén. Este, ami­kor éppen szellőztetne az ember, olyan büdös füstszag van, hogy alig lehet megma­radni a lakásban - mondta. Kötelezhetnék a férfit arra, hogy csak nappál égesse a gazt - javasolta. • Ez a bolha, nem az a bolha. Tarjánvárosi olva­sónk többek nevében telefo­nált. Elmondta, hogy a Csor­ba utca és Űrhajós utca kör­nyéke tele van bolhával. Hétfőn, amikor leült a padra, néhány perc alatt harminc­negyven bolha költözött a zoknijába. - Az Állami Nép­((C®)))))))} WIESTEL Közérdekű problémáikat, észrevételeiket ezen a héten ügyeletes munkatársunkkal. Szabó C. Szilárddal oszthatják meg. Munkanapokon 8 és 10, vasárnap 14 és 15 óra között várjuk hívásaikat. Rádiótelefonunk száma: 06-60-327-784. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van „Fekete pont" című rovatunk számára, kérjük ugyanitt jelezzék. egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkatársa nem tu­dott az esetről. Szerinte a sza­badban élő bolhák nem azono­sak azokkal az élősködőkkel, amelyek az állatokon élnek. Ja­vasolta, hogy a lakók fordulja­nak segítségért az Állategészs­égügyi vagy Növényvédő Állo­máshoz. • A-lift A 492-312-ről telefo­náló hölgy bejlentette, hogy a Csongrádi sugárút egyik tíz­emeletes házában már két hete rossz a lift. A szerelők hiába jönnek ki majd mindennap, amit megcsinálnak este, az el­romlik reggelre. Azt mondják: a hibasorozatnak a hőség az oka. - Farkas István, az Épületfelújí­tó és Karbantartó Kft műveze­tője tudott a dologról. Közölte, hogy mindig más és más hibát találnak a 104-es számú ház fel­vonójánál, de addig járnak a helyszínre, amíg meg nem javí­tanak mindent. Sajnos, a meleg miatt megváltozik egyes érint­kezők kapcsolási ideje és útja - hangsúlyozta s ez is problémát okoz. • Az út. Kónya Ferencné a 435-607-ről felajánlotta az illetékeseknek, hogy a Lö­völde utca lakói hajlandók anyagilag besegíteni az útja­vításokba. • Csekk. Balogh Antal (320-129) nem érti, hogy a biztosítóvállalat miért nem képes az embereivel kikül­deni a gépkocsi tulajdono­soknak egy csekket, hogy azon fizessék be a biztosítá­sukat. Miért kell ezután a biztosítottaknak szaladgálni? - kérdezi. • A pad. Egy mozgáskorlá­tozott hölgy (név és cím a szerkesztőségben) arról pa­naszkodott, hogy nagyon sok helyen a városban a vil­lamos-, troli- és buszmeg­állókban nincsen pad, ahová leülhetne, amikor várja a tö­megközlekedési járművet. Mikor teszik már kényelme­sebbé a várakozást? - kér­dezte. A Déri Miksa Ipari Szakkö­zépiskola 1994. szeptembertől új, kétéves technikusképzést in­dít nappali tagozaton gimná­ziumban érettségizettek szá­mára. A képzés két osztályban, gépgyártás-technológia-számí­tástechnika és ipari elektronika szakirányokban indul; a terve­zett felvételi keretszám osztá­lyonként 30 fő. A felvétel elbí­rálásának alapjául az érettségi vizsga és az egészségügyi al­kalmasság szolgál, jelentős túl­jelentkezés esetén alkalmassá­gi vagy felvételi vizsgát szer­veznek. A két szakirányon döntően szakmai elméleti és gyakorlati képzés folyik majd, s emellett vállalkozói, me­nedzseri ismereteket is jelentős óraszámban tanulhatnak a hall­gatók. A képzés nagy hang­súlyt fektet a gyakorlati okta­tásra; első osztályban heti 12 óra lesz a műhelygyakorlati foglalkozás. A második év si­keres befejezése után techni­kusképesítő vizsga következik, melynek sikere a technikusi oklevél megszerzését jelenti. A képzés tandíjmentes. Je­lentkezés a Déri Miksa Ipari Szakközépiskolában (6724 Szeged, Kálvária tér 7.; tel: 311-955). Ágoston és az Illyés Alapítvány Ami a vajdasági magya­rok soraiban kirobbant né­zeteltéréseket illeti, Ágos­ton András tegnap, az MSZP alelnökével folyta­tott tárgyalásra utalva úgy vélekedett: ez a fajta bizal­mi válság tragédia az ott élők számára. Ha ugyanis újra háborús helyzet ala­kulna ki, akkor a magyar­ság jelenlegi megosztottsá­ga igen hátrányos lenne. A pénzügyeket illetően Ágos­ton András hangsúlyozta: a VMDK elfogadja a kor­mányprogramban foglalt támogatási elveket. Ágos­ton úgy fogalmazott, hogy az Illyés Alapítvány olyan szűrő, amelyen fennakad­nak a Vajdaságnak szánt segélyek.

Next

/
Thumbnails
Contents