Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-22 / 170. szám

4 KRÓNIKA DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1994. JÚL. 22. MlRÖLÍlMtABMr Mo: st kiki st kántól tolná k? Beszélgetés Petschnig Mária Zitával A választások időszakára föl forrósodott a levegő a kárpótlási jegyek körül is. Noha a győztes pártok nem kivannak idő előtt véget vetni a kárpótlási. folyamatnak, mégis nyugtalanság tapasztalható. Az is magyarázza ezt, hogy a törvény értelmében a kárpótlási jegyek csak három évig kamatoznak, tehát az érintettek igyekeznek mielőhb túladni azokon. Ám ehhez megfelelő mennyiségű ás minőségű állami vagyon kínálatára is szükség van. Az izgalmat fokozták a legutóbbi részvénykibocsátások ás az ennek nyomán fellépő tömegpszichózis: felelevenedtek a rosszemlékű sorbanállások, az éjjel és nappal utcán várakozók néhol türelmesen, másutt kisebb-nagyobb botrányok árán jutottak az áhított részvényekhez. • Hogyan értékeli ezt a helyzetet a jeles közgazdász-kutató, Petschnig Mária 7Jla? - Soha nem rejtettem véka alá abbeli nézetemet, hogy a kárpótlás intézményesítése, a kárpótlási jegyek kibocsátása egyik súlyos tévedése az Antall-kormánynak. Sajátságos, hogy a 90-es kormányprogramban még csak szó sem volt róla, később dolgozták ki és került bele a Nemzeti Megújulás Programjába. A háttérben az MDF és a Kisgazdapárt nézetkülönbsége állt. Eredetileg az MDF a földkérdésben azon az állásponton volt, hogy a föld azé legyen, aki megműveli, azaz munkához kötötte a földtulajdont. A kisgazdapárt viszont a reprivatizáció mellett kardoskodott nemcsak a föld, hanem egyéb tulajdon kérdésében: a kárpótlás a két párt kompromisszumaként született. Sajnálatos, hogy a parlamentet 1990 őszétől háromnegyed éven át kötötte le a kárpótlás körüli vita, a több száz indítvány feletti terméketlen szócséplés. Voltaképpen így termelődött az. elmaradt haszon, értelmetlen energia. • Ismereteim szerint vezető nyugati politikusok is óvták a néhai miniszterelnököt ettől a lépéstől, sőt figyelmeztették a szövetkezetek széthullásának veszélyeire és következményeire. - Ha már ez felmerült, az igazságtételre és kárpótlásra nem az Antall-kormánynak kellett volna vállalkoznia, ennek címzettje a nyugati demokrácia lehetett volna, a nagyhatalmak. A háború után Jaltában ők döntöttek így országunk és sorsunk felett. A kárpótlás tehát születésénél fogva elvetélt, rendszerelméletileg elhibázott, amiből következik a további hibák sora. Ezek a mostani felfokozott, olykor hisztérikus hullámok is ezzel függnek össze. Kezdettől nehézkesen, ellentmondásosan haladt és ez is rányomta a bélyegét a kárpótlási jegyek és a kárpótoltak sorsára. Ez ez eljárás nem szolgáltatott igazságot és a másodlagos jegypiac létrejöttével hovatovább már nincs is szó az eredeti károsultakról. Sokkal inkább arról, hogy egyes személyek, csoportok, nagy üzletet szimatolva a kárpótlási jegyeket felvásárolják és ennek révén meggazdagodnak. A tényleges kárvallottaknak pedig be kell émiök gyakorlatilag alig többel, mint eszmei juttatással: az egykori 15 holdas tanya helyett mára talán egy televízióval, videóval, mosógéppel. Így lehetséges, hogy aki egykor egy szálloda-láncot veszített, ma egy penzióra valót sem kap. Azaz naponta szembesül az értékvesztéssel és amikor rájön arra, hogy a hátán s kárára mások gazdagodtak meg, akkor ez újabb feszültségek és elégedetlenségek forrásává válik. Sőt lélektanilag az a paradoxon áll elő, hogy nem kárpótolva, hanem becsapva érzi magát az eredeti kárvallott. • Teljesült-e valami az egykor előirányzott célokból? - Aligha. Kiderült ugyanis, hogy az egykori földtulajdonosok kétharmada már nem dolgozik a földdel, messze elkerült tőle. A kárpótoltak részint bérbe adják a földet, illetve 80 százalékuk csak annyi földet akar, amennyi a saját céljaira szükséges. E tényekből következik: a földbérleti kínálat leviszi a bérleti díjakat, a föld ára csökkenni fog; de az is következik, hogy a mezőgazdasági vállalkozók köre nem a kárpótoltakból rekrutálódik majd. Az új birtokosok részére viszont előnyös lesz a földek alacsony ára, ezáltal olcsón fölvásárolhatják a földeket, és az alacsony bérleti dfjak következtében olcsón megmúveltethetik azokat. Mindezeken túlmenően a kárpótlási jegy mintegy pótlólagosan kibocsátott vásárlóerő inflációt gerjeszt és ezáltal az egész társadalmat kár éri. A valóságban tehát fgy fosztanak szét az illúziók a kárpótlásról és igazságtételről. Takács Ilona 1 HÍR -1 KOMMENTÁR Halottak, 300 ezren... Mintegy 300 ezer ember vesztette életét a bosznia-hercegovinai háborúban 1992 áprilisa óta. Az áldozatok egyharmada, azaz 100 ezer ember szerb nemzetiségű, jr' tette ki a belgrádi szerb parlament ülésén Aleksandar cotric, az ellenzéki Szerb Megújhodási Mozgalom képviselője, aki nemrég Szarajevóban tett látogatást egy ottani háborúellenes szerb csoportnál. Hazatérte után a parlamentben elmondta, hogy a bosnyák fővárost övező hegyekben kiépített szerb állásokból indított tüzérségi támadásoknak tömeges szerb áldozatai is voltak. A háború kitörése előtt Szarajevóban 120 ezer volt a szerb nemzetiségű lakosok száma, most pedig mindössze 60 ezrre becsülhető a szerbek számaaránya a Miljacka parti városban. Végre, valaki kimndta! Cotric képviselő úr szarajevói látogatására kellett várni, hogy a több. mint két évig tartó vérontásról megtudjuk: értelmetlen öldöklés, gyilkolás volt az egész—Idén februárban, előbb Pesten, majd Szegeden is, megrendezték a Szarajevói filmhét elnevezésű rendezvényt, amely ugyan sok olyan filmkockán éppen a fenti megállapítást erősttette meg bennünk, ám. az „csak" a lelkes és városukat, hazájukat szerető bosnyák, szerb, horvát dokumentumfilmesek műve volt. A megrázó képsorokat, a lehangoló statisztikát, az emberek testi-lelki csonkítását, vagy teljes megsemmisítését eredményező őrületet nem egy „igazi" politikus varázsolta elénk... Mert Colric honatyának igaza van. Nagyon, de nagyon helytállá az. amit mond. S ezt a boszniai szerb vezetés, meg a belgrádi is, nagyon jól tudta. tudja. Azt is, hogy a saját fajtájukat, nemzetük fiait lövik a vér szagától megittasult önkéntesek, zsoldosok, meg a szabadcsapatok martalácai. Most legalább egy politikus szájából is elhangzik az. amit nagyobbára sejtettünk, vagy tudtunk. Ezzel pedig az is nyilvánvalóvá vált. hogy dr. Radovan Karadzicot. az önjelölt pszichiáter szerb népvezért, miért sorolta a Mazowiecki-féle tényfeltáró bizottság a háborús bűnösök közé. K. F. • A bolygók felfedezésére hivatottak Robotok a darwini fejlődés útján? A Hitachi robotkutató laboratóriumának vezetője, Icsikava Josiaki úgy festette le találmányukat, hogy abban mikrochipek játsszák a „genetikai kódok" és előregyártott alkatrészek, blokk-komponensek a „sejtek" szerepét. A sokkarú robot meg tudja csinálni - állítja lesikava -, hogy „megeszi" a földre elészórt „táplálékot", azaz azokat az alkatrészeket, amelyekhez hasonlókból jómaga is áll. A robot ezután önállóan „önmagába" szereli ezeket az elemeket, majd kétszeresére nóve két teljesen független és abszolút egybevágó robottá válik szét. A folyamat lesikava szerint akár végtelen is lehet, az ekképpen „születő" robotok száma mindaddig exponenciálisan növekszik, amíg van elegendő alkatrész, icsikaváék a találmánnyal azt a teóKgy japán kutatócsoport feltalálta a világ első önreprodukáló robotját jelentette a Reuter. A százlábúhoz hasonló gépemberek képesek arra, hogy előregyártott alkatrészblokkokból megduplázzák önmagukat. riát kívánták megdönteni, hogy a gépek megbízhatatlanok, mert amikor elromlanak, nem tudnak regenerálódni, lesikava közölte, hogy kutatásaik nyomán rövidesen véletlenszerűen változtathatják a „genetikai kódokat", és így elérhetik, hogy különböző felépítésű robotjaik „szülessenek". Ezzel pedig a robotok elindulhatnak a darwini fejlődés útján - nyilatkozta a Reutemak lesikava. DÉLMAGYARORSZÁG 80evt A világháború réme (...) Már most tisztán lehel látni, hogy abban az órában, amikor csak egyetlen hatalom is megkisérli, hogy akadályozza a monarchiát létérdekei védelmében. kikerülhetetlenné válik a világháború. (...) Szerbiának meg kell értenie, hogy csak két lehetősége van: vagy lokalizálódik a háború, vagy az egész világ háborúba keveredik. (...) Szerbia lelkiállapotát sötét ösztönök sugallják, amelyeket ne héz rendszeres szabályok alapján megítélni. A viszály lokalizálása érdekében óriás hatalmak működnek és a cár sem kívánja a világháború kitörését. A válság megoldása nyeresége volna az egész emberiségnek és a mo narchiának is.(...) (1914. júi. 22.) DÉLMAGYARORSZAG 40 éve Szegedről harmincöt vagon rőzsét küldtek az árvizveszólyeztetett területre Abból a nagyarányú áldozatkészségből, amellyel az egész. ország népe a dunamenti árvtzveszélyeztetctt vidék lakosainak segítségére siet, városunk is egyre nagyobb mértékben veszi ki részét. A Szegedi Vízügyi Igazgatóság már elküldte legjobb szakembereit a védelmi munkákhoz, sok szerszámot, felszerelést küldött a Duna mellékére. Szerdán reggel kérelem érkezett az Igazgatósághoz, hogy a Tisza partján felhalmozott, úgynevezett árvédelmi fűzrőzséból minél hamarabb, minél többel küldjenek a veszélyeztetett területre. Az igazgatóságnak körülbelül nyolcvan dolgozója és mintegy hat gépkocsija azonnal munkához látott: hordani kezdték a rőzsét a Tisza-pályaudvaron álló szerelvény vagonjaiba. (...) Este 9 órára megrakták a 35 vagonból álló szerelvényt. A rakományban 12-14 ezer kéve rozsé van. (...) (1954. júl. 22.) DÉLMAQYARORSZÁQ 4M Az első félév külkereskedelmi mérlege A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának gyorsjelentése szerint az év első felében tovább növekedett a nem rubelelszámolású kivitel, a rubelexport azonban a tervezettnél kisebb mértékben csökkent. Az év első felében a tőkés export megközelítette a 3 milliárd dollár értéket, ami 17 százalékkal. 440 millió dollárral több, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az export minden cikkcsoportban jelentősen növekedett: az összkivitel 27 százalékát kitevő élelmiszeripari kivitelben például 163 millió dollár többlet keletkezett. (...) Az exportált termékek 45 százalékát az EGK tagországaiba szállftottuk, itt a forgalom a tavalyihoz képest 20 százalék kai. 235 millió dollárral cmelke dett, s csaknem 1,4 milliárd dol lárt ért cl. A közös piaci orszá gok közül legjelentősebb partne rünk az NSZK, az első félévben az ide szállított áruk értéke megközelítette a 650 millió dollárt. A tőkés import az év első felében a tavalyihoz képest 1,3 százalékkal növekedett, értéke 2,4 milliárd dollárt telt ki. (...) A rubelelszámolású export az. év első felében 2,6 milliárdul tett ki, ez 29 százalékkal kevesebb, mint a múlt év első felében. (...)(MTI) <1990. júl. 22.) Álarcosok egy szatymazi tanyán Kivágták a szúnyoghálót, majd a tanyába tódultak az ablakon keresztül... A négy, fekete álarcot viselő férfi alaposan megrémítette a 73 éves férfit és 63 éves nőt. A tanyatulajdonos házaspárt a rablók bántalmazták, melynek következtében 8 napon túl gyógyuló fejés karsérüléseket szenvedtek. Az ismeretlen elkövetők kutatni kezdtek, s mintegy 140 ezer forint értékben arany ékszert és szeszes italt tulajdonítottak el. A rendőrség nyomoz az ügyben. VÁROSNÉZÉS PANORAMA AUTÓBUSZON Indul a Klauzál térről minden nap 10 és 18 óra között óránként. (dm PROGRAMAJÁNLAT TARGONCAértékesítés felújított Diesel- és elektromos gépek, keleti és nyugati modellek. TOTÁL SZERVIZ Hódmezővásárhely, Szent István tér 9. Tel.: 62/342-685 AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN: ma: 18-23 óráig Kétéves a szegedi Bonanza Banzai klub. Diszkó, koncertek. Fellépnek: Warning, Spirit of House. IT/ÉÍ1IA BOTOR Szafo* Nyitva: 10-18 óráig, a Moszkvai krt. és Nemes takács u. sarkán. IGÉNYES VEVŐKNEK DESING-STYL BÚTOROK, 6-12 havi részletre is! MA VAKÁCIÓ AKCIÓ: 10-12 óráig szorobán-tanulás az Odesszai fiókkönyvtárban. A CSILLAGVIZSGÁLÓ (Kertész utca) 18 órától látogatható. HOLNAP A DALLAS BÁRBAN (Tisza Lajos krt. 77.) 19 órától Szaniszló János szórakoztatja a vendégeket. IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK A MÓRA FERENC MÚZEUM KÉPTÁRÁBAN (Horváth Mihály u. 5.): Szegedi Fesztivál Tárlat - Táblaképfestészeti Triennálé A MÓRA FERENC MÚZEUMBAN: Bernhard Meyer grafikusművész (Darmstadt) kiállítása A FEKETE-HÁZBAN: „...mondhatatlan örömmel szemlélem Szeged népében a lelkesedést... - emlékkiállítás Kossuth Lajos halálának 100. évfordulójára; Mérnökök, mérnökök cfmú kiállítás A KASS GALÉRIÁBAN (Vár utca): Kass János grafikái; 100 éves a Feszty-körkép - bélyegterveket bemutató kiállítás AZ IMPALA HAZBAN (Zárda u. 9.): Schmidt Andrea fotókiállítása a város építészetéről A HUNGALÉRIÁBAN (Deák F. u. 29.): Vinkler-hagyaték és Sinkó János (Szeged), Erdélyi Tibor (Vásárhely) kamaratárlata A SZEGEDI VADASPARKBAN, a Zooiskolában: Élet az őserdőben és az Andok vidékén - a dél-amerikai élővilágbemutatóhoz kapcsolódóan az ott élő indiánok életének bemutatója A RÓKUSI FIÓKKÖNYVTÁRBAN (Vértói út 5.): természetfotók és az Arany János Általános Iskola modellező szakkörének munkái láthatók A FORRÁS SZÁLLÓBAN: Dégi László festőművész kiállítása - a Poszt-Art Galéria Stúdió rendezésében A GARDEN ÉTTEREMBEN: Vanko Basa Lenke, kolozsvári fetsőművész kiállítása A SZÁZSZORSZÉP GYERMEKHÁZBAN: a Mozaik Stúdió lapozgatója A II. SZÁMÚ GONDOZÁSI KÖZPONTBAN (Kereszttöltés u. 29/B): Mehalka Béla festőművész kiállítása A KÁLVÁRIA GALÉRIÁBAN (dr. Boross J. u. 27.): a Plein-Air '94 nemzetközi alkotótelep kiállítását ma. 19 órakor, dr. Ványai Éva alpolgármester nyitja meg. - Homlokzati nemesvakolatok; festékek - vékony- és lábazati vakolatok, - csemperagasztók. Gyári áron! Építőanyag-kereskedés Kálvária sgt. 52. Tel.: 322-361