Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-21 / 169. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. JÚL. 21. BELÜGYEINK 3 • Kezdők és túlélők Illés-napi határjárás A fábiánscbcstyéni Kinizsi Termelőszövetkezetben lankadatlanul öntöznek. (Fotó: Révész Róbert) A kalászosok betakarításának finisében elmondható, hogy a búza 4,8-5 tonnás megyei átlaghozammal kecsegtet, s eddig nem volt a betakarításban komolyabb zökkenő. A növénytermesztés egészére értendő, hogy a területek egyharmada magánművelésben van. A betakarítást végző kombájnok tulajdonviszonyai szintén ezt az arányt tükrözik. Altalánosságban az is megfigyelhető, hogy a homokvidéken a kárpótlási és tagi földeken egyaránt az egyéni gazdálkodás a jellemző, míg a fekete földön a tulajdonrendezés után is túlnyomórészt a közös művelés dfvik. A fábiánsebestyéni Kinizsi Termelőszövetkezetben például közel 4 ezer hektáron gazdálkodnak. A föl• bktátbu menet Száz román hal mikrabttszban Csaknem száz román állampolgár kísérelt meg tiltott határátlépést Szlovéniába a szentgotthárdi határőr-kirendeltség körzetében. A Vas megyei Felsőszölnök térségében feltűnt egy mikrobusz konvoj, belga, francia és román rendszámokkal. Az ellenőrzésnél kiderült: a hat gépkocsiban 73 román állampolgárságú felnőtt és 23 gyermek utazott, s mindössze A szociális ellátáshoz hasonlóan sajnos az egészségügyi ellátás is visszafejlődőben van. Pedig népességünk egészségi állapota a halálozási adatok szerint kedvezőtlenebb, mint számos más országban. A KSH Magyarország 1993 cs 1994.1.n.év című kiadványában olvashatjuk egy nemzetközi összehasonlításban, hogy „A Magyarországon tartósan magas, 1992-1993-ban 14,4 ezrelékes halálozási arányszám mind a 27 vizsgált országban ennél alacsonyabb volt". Évente 42-43 ezerre tehető az országban a rosszindulatú daganattal megbetegedők $zárna. A Csongrád megyei szakorvosi gondozók összesítő adatai szerint míg szűkebb pátriánkban 1980-ban 873 volt az év folyamán felismert rosszindulatú daganatos betegségek száma, 1990-ben 963, 1992ben pedig már 1071. Növekszik folyamatosan az alkoholisták száma is, a becslések szerint már meghaladja számuk az országban a 800 ezret. Sajnos, csak kis részüket kezelik alkohol- és pszichiátriai gondozókban, s ez a szám évről-évre csökken. Míg 1980-ban Csongrád megyében az alkoholgondozók 584 új beteget kezeltek, 1990-ben 394-et, 1992-ben pedig csak 314-et. A betegekre sajnos egyre kevesebb idő jut. Növekszik a betegforgalom. Magyarországon deket hosszútávon kibérelve, például még öntözésfejlesztési beruházásba is bele mernek vágni az egyik kárpótlási területen. A gyengébb adottságú 40 személynek volt útlevele. A főként rokonokból álló társaság tagjai közt volt 3 hónapos csecsemő, 70 éves öregember, amputált lábú beteg. A buszok átvizsgálása során előkerült mintegy 13 ezer német márka is. A Temesvár környékéről verbuválódott csoport állítólag lakodalomba igyekezett Szlovéniába, de sem az esküvő helyét és idejét nem tudták megmondani. A hatóság számára nyilvánvaló volt a tiltott határátlépés kísérlete, ezért előállították a népes társaságot. A kihallgatások és vizsgálatok után a mintegy száz hívatlan vendéget három évre kiutasították az országból. évente 170 millióra tehető az orvos-beteg találkozások száma. A szakrendelői ellátásban Budapest és Baranya megye lakosai mellett a Csongrád megyei betegek vannak viszonylag kedvező helyzetben. Ám az egy gyógykezelésre jutó idővel nemigen lehetne büszkélkedni: 1992-ben megyénkben ez a belgyógyászatban például 8,3 perc volt, az ideggyógyászatban 23,4 perc, a szemészetben 9,1 perc, a fogászatban 27,1 perc, a gyermekgyógyászatban 17,5 perc. A rendelőintézeti szakorvosi ellátás adataival szemben az országban az üzemegészségügy adatai erősen negatív tendenciákat mutatnak, és visszafejlődőben van az iskolaorvosi szolgálat is. Csongrád megyében például 1981-ben az üzemegészségügyi szolgálatban még 316 701 vizsgálatot végeztek, 1992-ben már csak 225 836-ot. A betegségek megelőzésére, a prevencióra nem jut elég pénz, illetve ami van, azt sem jól használják fel. A fekvőbeteg ellátás számai sem mutatnak derűsebb képet, mint a járóbetegellátáséi. Az országban működő kórházi ágyak száma tavaly mintegy 100 ezer volt, csökkenő tendenciát mutat. Szűkebb pátriánkban ez a szám 1990-ben 4 490 volt, 1992-ben pedig 4 329. Számottevő ágyfejlesztés az intenzív osztályokon történt az országban, míg a krónikus betegeket gondozó osztályokon csökkent például a tüdőgyógyászati, az elmegyógyászati, a szanatóriumi ágyak száma. Szabó Magdolna homokon alig maradt közös gazdaság, fgy ott sokaknak nincs is más választása, mint a családi alapú termelés. A szakszövetkezeti forma elterjedtHorváth Ádám - az MTV elnöke, 1930-ban született. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után 1958-tól a Magyar Televízió munkatársa, 1959-tól rendezője, majd művészeti főosztályvezetője. 1968-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1983-tól egyetemi tanár, s az MTV főrendezője. Több magas művészeti dtj kitüntetettje, érdemes és kiváló művész. Székely Ferenc - az MTV alelnöke, 1952-ben született. Újságíró, jogász, dramaturg, 1989-től a NAP TV főszerkesztője, az Amerikai Újságíró Központ elnökségi tagja, Pethő Sándor-díjas újságíró. Somosi Péter - az MTV alelnöke, 1947-ben született, a Színház- és Filmművészeti Főiskola gyártásszervezői szakán szerzett diplomát. Huszonhét éve a Magyar Televízió gyártásvezetője, a produkciós igazgatóság igazgatóhelyettese. Óraadó tanárként oktat a Színsége is jelezte, hogy nem a nagyüzemi tömegtermények, hanem a változatosabb és kézimunka igényesebb zöldségek és gyümölcsök adták inkább a megélhetést. Közös vonás, hogy az öntözésre itt is sokan áldoznak. így például az útba ejtett, dóci Lőrincz János is, aki talajvízfogó víztározók kiépítésével, és szélkenekes kutas vízpótlással igyekszik 40 hektáros gazdaságában kifogni az időjárás szeszélyein. Szépen mutató kukoricája és burgonyája szerint sikerrel. Az utóbbi éveknél kedvezőbb csapadékellátás szinte minden növény esetében legalább közepes, vagy jó terméssel kecsegtet ott, ahol a termelés egyéb feltételeit nem spórolták el. A júniusi és július eleji hőség, és az ebben az időszakban tapasztalható csapadékhiány egyes térségekben az őszi növényeknél már kezdett kritikus helyzetet teremteni, de a napjaink esőzései ismét javítottak az esélyeken. T. Sz. I. ház- és Filmművészeti Főiskolán. ( Szirányi János - a Magyar Rádió elnöke. 1944. június 14én született Budapesten. Iskolai végzettsége: Zeneművészeti Főiskola, zongoraművész tanár. 1970-óta dolgozik a rádióban. Utolsó rádiós munkaköre vezető szerkesztő. Magos György — a Magyar Rádió alelnöke, 1948-ban született. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának elvégzése után a Magyar Rádió műsorvezetője, majd dramaturgja, 1977től rendező, munkásságáért Jászai Mari díjat kapott. Simkó János - az MR alelnöke, 1949-ben született. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1986-óta dolgozik a rádióban, a belpolitikai rovat főmunkatársaként. A rádió választási műsorainak egyik kidolgozója, szerkesztője és rendszeres műsorvezetője volt. megcsinálhatom. Vámos László, az Operaház főrendezője állítja színpadra, akivel 26 évvel ezelőtt az Operában debütáltam. Nagyon tiszta, veretes előadást akarunk létrehozni. Az sem jelentett gondot, hogy a Dóm téri premier tulajdonképpen az operaházinak előbemutatója, ezért mindkét színpadra alkalmas díszletet kellett készíteni. Komoly nemzetközi érdeklődést is tapasztalunk iránta. Gazdasági okok miatt ma már nagyon gyakran előfordul, hogy kész produkciókat, díszleteket kölcsönöznek, vásárolnak. Manapság olyan igényes, drága díszletek vannak, hogy mindenképp kifizetődőbb, ha két ilyen intézmény mint a szegedi szabadtéri és az Operaház közös produkciókat hoz létre. Az Otelló díszlete, a bástya egy veretes szoborhoz hasonlítható. Egyszerre funkcionáló és erősen esztétizáló Csikós Attila építészeti tér, ami önmagában is szimbolika lehet. Igyejcszünk a forgószínpad adta lehetőségeket is maximálisan kihasználni. Tavaly karácsonykor Vámos tanár úrral Münchenben dolgoztunk, és ott, egy sörözőben szültük meg a színpadképet. • Tavaly nyáron felvetette, hogy egy gombnyomásra három perc alatt kinyíló sátorral - amilyen külföldön sokfelé működik — meg lehetne védeni a szegedi szabadtéri az időjárás viszontagságaitól. Mi lett az ötlettel? - Elsősorban anyagi okok miatt egyelőre nem valósulhatott meg. így is bámulattal és csodálattal adózom a város vezetőinek, hogy ezt a gyönyörű nézőteret megépíttették. Ha egy városnak ilyen gyönyörű, arányos, harmonikus tere van, akkor azt meg kell mutatni. A színház múló művészet, nyaranta újjászületik, de ezért ősztől tavaszig egy halott, gusztustalan vasmonstrummal kár elcsúfítani Közép-Európa egyik legszebb terét. Nagyon jól sikerült a nézőtér, örülök, hogy az első előadásoknak én is részese lehetek. Újabb 70-80 millió forintba kerülő sátortetővel most nem lehetett megterhelni a város költségvetését, de azt hiszem, előbbutóbb erre is szükség lesz, mert a kiszámíthatatlan időjárás tönkreteheti a fesztivált. H. Zs. • Miből, s hogyan élünk? Az egészség - ügy A Magyar Televízió és a Magyar Rádió új vezetői • Csikós Attila, Operaház vezető díszlettervezője az utóbbi években a szegedi szabadtérin is sokat dolgozik. Tavaly az Aida és a Cigányszerelem színrevitelében működött közre, idén is két nagy feladatot kapott: először egy már működő kőszínházi produkciót, a Bánk bánt kellett a szegedi viszonyokra adaptálnia, majd az Otelló színpadképét álmodta meg. Az Erkel-opera díszleteit már lebontották, az Otellóé a napokban készül el. M Nem panaszkodhat, hogy nincs munkája. Két szegedi produkció közben még egy harmadikban is érdekelt. Hová utazik? — Finnországba repülök, ahol a savonlinnai fesztiválon - amelynek egyre nagyobb híre van a világban - az operaháziakkal csináljuk a Salomét és a Spartacust. Néhány napig maradok csak, mert jövök vissza Szegedre az Otellóra. H Mit érdemes tudni az Otelló díszletéről? - Pályám során az Otelló volt az egyik legnagyobb, legtitkosabb álmom, nagyon boldog vagyok, hogy végre efőtt lesz hát Észak-Korea bölcs vezéréből, Kim Ir / *J SzenbőL Készül neki a mavzoléj, ahogy a világforradalom nemzetközi nyelvén, az oroszon ejtettük valaha a mauzóleumot Viszik Phenjanba az üvegkoporsót, beleteszik a világtörténelmi hullát megszórják az efféle befőttekhez szükséges szalicillel, és Kim Ir Szen elvtárs megkezdi túlvilági létét - ezen a világon. Ami természetes, hiszen a dinasztia alapító, királyi családfő, szegrőlvégről mégis csak marxista-leninista forradalmárként nyitott Úgy is végzi. Hiszen l^enin, Sztálin, Dimitrov, Mao Ce-tung, s talán még mások is, mind kitömve, belámpázva fogadták-fogadják a látogatókat. Ők emberek millióitól vonták meg az élethez való jogot, amiért saját pártjuk úgy állt rajtuk bosszút, hogy elvette tőlük a halálhoz való jogot. A hazai polgári törvénykönyv kimondja, hogy az emberi tetem nem dolog, vagyis nem örökölhető. Azé, akié az életben is volt. Észak-Korea, ez a különös kultikus pártállam, nem csak a nagy Kim eszméi örökösének tekinti magát, de igényt tart a kadáverre is. Pfuj. A halálkultusz, a hullaimádás lényeges eleme volt a sztálini szocializmusnak - és a vele eszmeileg sok mindenben, a nekrofiliában, vagyis a hullaszeretetben is, rokon hitlerizmusnak. A hatalmas gépezet, a jelentős adminisztrációval, főosztályokkal, igazgatókkal, titkárnőkkel, terv szerint, fehéringben, polgári életformában működtetett nagyipari mechanizmus, amelynek a végterméke, a produktum, nem quís, mint hullák és hullák milliói. És az eseménysor végén a főhulla, a vezér teteme, kikenve-kifenve, berúzsozva, rejtett fényekkel kivilágítva, hogy tiszteletüket tehessék nála a leendő hullák, azok, akik még nem kerültek sorra: a nép. I I 2000 című irodalmi és társadalmi havi lap legfrisUÜ seb, júliusi számában Hitler nekrofiliájáról írva, Erich Fromm idéz egy amerikai kutatót, aki ezt írja: gépesítés eszközei fogalmilag már ötezer évvel ezelőtt elváltak azoktól az emberi funkcióktól és céloktól, amelyek nem a rend, a hatalom, az elöreláthatáság és mindenek fölött az ellenőrzés folyamatos növelésével függtek össze. E tudományelőtti ideológiával párhuzamosan megrendszabályozták és lefokozták a valaha autonóm emberi tevékenységeket: ekkor jelent meg először a tömegkultúra és a tömegellenőrzés. Egyiptomban a megagépezet végső produktumai — micsoda szarkazmusa a szimbolikának! mumifikált hullákkal benépesített sírok voltak; később Asszíria, majd minden más terjeszkedő birodalom a lerombolt falvak és városok sivatagával, a megmérgezett talajjal bizonyította leginkább technikai hatékonyságát. Ez a prototípus: a mai, hasonló, civilizált atrocitások prototípusa." Ott kezdődött a jó szokás, ami szerint az „Istenembert", először Ramzeszt, most pedig Kim Ir Szent temetik. Az embereket, akik teremtőnek adták ki magukat, holott halálgyárosok voltak csupán. KÉRDÉS A díszlettervezőhöz