Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-21 / 169. szám

4 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1994. JÚL. 21. Hogy tetszik a szegedi nyár? A nyár közepén járunk, tombol a kánikula, a város fel­forrt betonkatlanjából, aki csak teheti, távoli vidékek felé veszi útját, az itthon maradottak a strandokon keresnek enyhülést. Esténként, amikor már kicsit enyhül a hőség, színes, válto­zatos programok várják a szó­rakozni vágyókat; hiszen javában tart a Szabadtéri, a Szabad Színházak Nemzetközi Találkozója, de a Nyári Szünet Színház előadásait is érdemes meglátogatni. Dr. Tóth Kása Izabella, orvos: - Épp most indultam a Szabadtérire jegyet vásárolni. Érdekelne a szegedi nyár, de eddig elég sokat voltam külföl­dön, fgy nem kísérhettem fi­gyelemmel az eseményeit. A program, ahogy az újságban is olvastam, meglehetősen válto­zatos, szerintem jónak mond­ható. Külön örülök annak, hogy fiatal színészek is fellép­nek a szegedi közönség előtt. Mozgalmasabb lett Szeged az eddigi évekhez képest. Van szabadtéri, komolyzene, szín­ház, tehát úgy gondolom, so­kan megtalálhatják a nekik tetszőt. Bár azt nem tudom. hogy a fiataloknak mennyire tetszik ez az összeállítás, talán az ő szórakoztatásukról is gon­doskodni kellene. Ha rajtam múlna, akkor a szegedi nyarat több utcai megmozdulással, karnevállal - gyerekkoromból emlékszem még ezekre ­lehetne színesíteni. R. R., vállalkozó: - A nyá­ron eddig a Balatonon dolgoz­tam, csak nemrégiben jöttem haza. Az ottani hangulat telje­sen más, mint a szegedi. Most pihenni vagyok itthon, örülök annak, hog> egy kicsit kikap­Fotó: Somogyi Károlyné csolódhatok az ismerősök, ba­rátok között. Ez nagyon fontos számomra. Az idei szegedi programok szerintem színvo­nalasak, és nagyon fontosak a városnak is, hiszen jelentős idegenforgalmat hoznak ide. Engem a Szabadtéri vonz leg­inkább, elképzelhető, hogy mi is kimegyünk valamelyik elő­adásra. Az alternatív színházak engem nem kifejezetten érde­kelnek. Egy kicsit hiányolom a városból azokat az éjszakai szórakozóhelyeket, amelyek nemcsak a tinédzsereknek jelentenek szórakozási lehető­séget, hanem a 60-as évek ze­néjét kedvelő, harmincas-negy­venes korosztálynak is. Csonka Antal, ügyintéző: ­A szabadtérire időnként mi is kilátogatunk, nekünk talán ez a legkedveltebb program a sze­gedi nyár eseményei közül. Azt hiszem, ezen a nyáron leg­inkább a fiatal korosztály talál­hatja meg a szórakozási lehe­tőségét, annál is inkább, mivel a szünidőben nekik van a szó­rakozásra, kikapcsolódásra a legtöbb idejük. Szegeden most nagyon sok az úgynevezett „kultúr-turista", akik a szegedi nyárért keresik fel a várost. Azt hiszem, Szeged vonzereje leginkább ebben rejlik az idegen előtt, hiszen a neveze­tességek egész évben megte­kinthetők, de igazából a nyári játékoknak köszönhetően jön ide a legtöbb turista. Az ide­genforgalom anyagilag sem el­hanyagolható fellendülést ad­hat a városnak. A programok jók, de még több kellene, még szélesebb rétegeknek kellene kínálatot biztosítaniuk. Egy ut­cabál, vagy az annak idején már bevált nagy bulik, mint például az ifjúsági napok, fellendíthetnék egy kicsit a szegedi hangulatot. P. T. P. Vasárnap véget ért, az Amerika kivételével az egész világot lázban tartó foci VII. A világbajnok brazilok munka­szüneti nappal egybekötött karnevált rendeztek örömük­ben, az olaszok, akik csoda, hogy egyáltalán a döntőig el­jutottak, érthetően nem úsz­nak mostanság örömmámor­ban. Meglepő mádon reagált viszont a befejeződött tornára Irán; a most kezdődött ázsiai juniorbajnokság selejtezőit immár a nők is megtekinthetik a televízióban. • Kevesen tudtuk eddig, hogy az iszlám országban 1979-óta 1 HÍR -1 KOMMENTÁR Vébézáró után - nyitás? létezik egy törvény, amely megtiltja a nőknek azon sport­események megtekintését, amelyen férfiak is részt vesz­nek. A Koránnal kelő, Korán­nal fekvő irániakat nem tudni, hogy mi késztette a tilalom fel­oldására. Szakértők szerint ennek egyértelmű oka a futball vébé volt. '.. irániak egyéb­ként a mérkőzések idején szi­gorú rendszabályokkal éltek. Amikor mondjuk a kamera kö­zeli képet adott egy gyönyörű hölgyeményről, aki a nagy melegben érthető módon lenge öltözékben éltette kedvenc csa­patát, a zord iráni cenzorok vágtak, és valami teljesen más sporteseményről rögzített ké­pet vágtak be. Látható tehát, hogy a teremtés koronáinak er­kölcseit is keményen óvták. Most azonban a hfrek szerint, mégis nyitnak az irániak. Csak találgathatunk, hogy miért. Valószínűnek tűnik, hogy a valahol mégis egészséges ösz­tönökkel rendelkező, magá­nyosan szurkoló, igazhitű fér­fiaknak is elegük lett már abból, hogy lefátyolozott, és a tv szobából kitiltott asszony­káik helyett Baggio, Ramarió, Bebeto szőrös lábát bámulják örökösen. Hiába no, ők is emberek. Nekik is hiányzott egy hónapig az asszony... P. T. P. • Felvételi ponthatárok, pótíelvételik Hányan, hová, mennyiért? Befejeződtek a felső­oktatási intézmények felvételi ponthatárait eldöntő megbeszélések. Mostanra már vala­mennyi felvételiző meg­tudhatta, hejutott-c arra az egyetemre vagy főis­kolára, ahová vágyott. A tapasztalatokról, az esé­lyekről és lehetőségek rőt dr. Bakos Károlyt, a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium ta­nácsosát kérdeztük. • Mekkora volt a túl­jelentkezés? Magasabbak voltak-e a követelmények, mint korábban? - Az. idén minden eddiginél nagyobb volt a túljelentkezés, 83 ezer jelentkezőből 32 ezret vettek föl a különböző felső­oktatási intézményekbe. Tudni kell azonban, hogy tavaly volt a demográfiai csúcs. Most végeztek a legtöbben, s ez is növelte a túljelentkezők szá­mát. Jövőre csökken és várha­tóan több esély lesz a beju­tásra. A követelmények egyéb­ként nem voltak magasabbak a tavalyinál. • Hová jelentkeztek a leg­többen? Melyik egyetem volt a legnépszerűbb? - Most is a művészeti fő­iskolákra szerettek volna bejutni a legtöbben. Közülük is elsősorban a Színművészeti Főiskolára, ám oda 1000 je­lentkezőből csupán 26-ot vettek föl. De a Zeneművé­szeti, a Képzőművészeti és Iparművészeti Főiskola is na­gyon népszerű. Sokan jelent­keztek a jogi-, a bölcsész­karokra, az Államigazgatási Főiskolára, fölismerve azt, hogy az elkövetkező években az országnak több jogászra és az önkormányzatok munka­köreit betöltő szakemberekre lesz szüksége. • Milyen lehetőségük van a sikertelenül felvételizők­nek? - Azoknak, akiknek sehová sem sikerült bejutniuk, néhány felsőokatási intézmény pótátje­lentkezést, valamint pótfel­vételit hirdet. A betöltetlen helyekre mintegy 1300 diákot várnak, akiket pontszámaik alapján rangsorolnak. Több intézmény nulla évfolyamot, előkészítő tanfolyamot indít, melyeknek az a céljuk, hogy a beiratkozó diákokat felkészít­sék a következő évre, segítse­nek a felvételi vizsgákon sze­replő tantárgyak jobb megis­merésében. Ezek a tanfolya­mok önköltségesek. Ám, hogy melyik intézmény indít ilyen évfolyamot, előkészítő tanfo­lyamot, s hogy a tanfolyamon való részvétel mennyibe fog kerülni, azt abban az intéz­ményben tudhatják meg a diá­kok, ahová jelentkezésüket beadták. Albert Melinda • Eltévedt mezsgyekövek címmel új, a délvidéki ma­gyarság sorsát bemutató könyv jelent meg az Új Mandátum Kiadó gondozásában. A tanul­mánykötet szerdai sajtóbemu­tatóján Illés Sándor író hang­súlyozta: a mű nem aprólékos gonddal megírt monográfia, hanem a személyes vélemé­nyeket is megjelenítő törté­nelmi tabló. A mű három szer­zője: Botlik József (ró, újság­író, Csorba Béla egyetemi ta­nár, valamint Dudás Károly, a Vajdasági Magyarok Demok­Eltévedt mezsgyekövek ratikus Közösségének egyik alapítója arra tett kísérletet, hogy az 1918 óta kisebb­ségként élő délvidéki magyar­ság sorsát bemutatva, felvázol­ja és érthetővé tegye az olvasó előtt a Balkán néha áttekinthe­tetlennek tűnő politikai, kultu­rális viszonyait. MIRŐL IRT A DM? DÉLMAGYARORSZÁG 80 én Vidéki atléták mérkőzése (...) A terv nagyon szép volt: országos jellegű meccsre hoz.ni össze a magyar vidéki atlétikái Szegeden. Hanem a tervet meg­rontotta valami, az, hogy a nagyszámban megjelent atlétá­kat egytől egyig csak délután kezdték indítani, holott még lab­darugó mérkőzést is jelentenek. Végzetes hiba volt ez és csudál­juk, hogy nem gondoltak vele. Mert ha az elődöntő számokat már délelőtt lebonyolítják, olyan nagyszabásúvá bontakozik ki a verseny, amely országos vi­szonylatban is számottevő ma­rad s ez esetben az egyes ered­mények is jobban sikerülnek. Mert talán az idegesítő gyorsa­ság, talán a túlságba vitt handi­cepelő szellem, talán a nagy me­leg okozta, hogy egyetlen szám­ban sem mutattak az atléták je­les eredményt. (...) (1914. júl. 21.) DHMAGYARORSZAG 40 én A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi Népgazdasági Terv második negyedévének teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális színvo­nalának alakulását 1954. máso­dik negyedévben a következő adatok jellemzik: A gyáripar 1954. második negyedévi teljes termelési tervét 104 százalékra teljesítette. A ne­gyedévi terv jelentős túlteljesíté­séhez nagymértékben hozzá­járult a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa tiszteletére indftott munkaverseny. A má­sodik negyedévi terv túlteljesíté­sével a gyáripar első negyedévi lemaradását behozta: az első félévi tervet 101,1 százalékra teljesttette. (...) Számos termelési eszköz, mezőgazdasági gép- és közszük­ségleti cikk termelési tervét túlteljesítették: így pl. kőolajból, hutaaluminiumból, durvalemez­ből, foszfor-műtrágyából, gyalu­gépből, boronáből, fogatos velő­gépből, fogatos fűkaszálóból, rádióból, penicillinből, pamut­szövetből, gyapjúszövetből, kö­töttáruból, női cipőből, gyer­mekcipőből, férfiöltönyből, pék­süteményből, cigarettából többet termeltek, mint amennyit a terv előírt. Nem teljesítették a szén, az acélnyersvas, a martinacél, a timföld, a gőzmozdony, az autó­busz, az aratócséplőgép, az ége­tett tégla, a talpkruppon, a fehér­nemű, a gyermekkabát, a mun­karuha a pamulharisnya, a mar­garin. a szalonna, a kolbászfé­lék, a sajt stb. második negyed­évi termelési tervét. Az ipari mi­nisztériumok nem teljesítették második negyedévi exportki­szállftási tervüket, különösen nagy a lemaradás a kohó- és gépipari minisztérium vállala­tainál. (...) (1954. júl. 21.) DÉLMAQYARORSZÁQ 4 ÉN Göncz Árpád nyitotta meg a szabadtérit Tegnap este ismét megszó­laltak a fanfarok a Dóm téren. A Himnusz elhangzása után Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke megnyitotta az idei Játékok rendezvény-so­rozatát. Megnyitójában többek között a következőket mondta: ..Megtiszteltetés számomra, hogy 43 év után, amikor ismét rátértünk a demokrácia útjára, én nyithatom meg a szegedi ün­nepi játékokat. E játékok, mint maga Szeged városa, újra, meg újra megújultak. Változnak az időben, és változik az üzenetük, mondanivalójuk is. Talán nem véletlen, hogy az idei ünnepi játékok csak magyar szerzők műveit mutatják be. Szegeden nyaranta Közép­Európa egyik legjelentősebb kulturális találkozója zajlik, és a városra, ha nem is a világ, de egy nagy tájegység szeme irányul. Nem mindegy, hogy mi az üzenet, amit Szeged közvetít. Az idén bemutatott darabok műfajilag eltérők, de szellemük egy: mind mirólunk szólnak. (...) Kívánom a szabadtéri vala­mennyi nézőjének, hogy szel­lemileg, lelkileg gazdagabban, a Játékok valamennyi művészé­nek, hogy az őszinte siker emlékével térjenek haza. Szeged városának pedig, hogy az ün­nepi játékok révén újabb bará­tokkal szaporítsa híveinek visszatérő táborát." (1990. júl. 21.) VÁROSNÉZÉS PANO­RÁMA AUTÓBUSZON Indul a Klauzál térről minden nap 10 és 18 óra között óránként. PROGRAMAJÁNLAT AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN: holnap: 18-23 óráig Kétéves a szegedi Bonanza Banzai klub. Diszkó, koncertek. Fellépnek: Warning, Spirit of Housc. MA A NYUGDÍJAS KLUB­BAN (Kossuth Lajos sgt. 53.) 15 órától a Rab Ráby című magyar filmet vetítik. FANTÁZIA-JÁTÉK KLUB középiskolásoknak 17 órától a BBMK Belvárosi Klubjában. VÁROSVÉDŐ VÁLLAL­KOZÓK KLUBJA 18.30 órától a Bartók Béla Műve­lődési Központban. Vezeti: Györkey László. HOLNAP VAKÁCIÓ AKCIÓ: 10­12 óráig szorobán-tanulás az Odesszai fiókkönyvtárban. A CSILLAGVIZSGÁLÓ (Kertész utca) 18 órától láto­gatható. IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK A MÓRA FERENC MÚ­ZEUM KÉPTÁRÁBAN (Horváth Mihály u. 5.): Sze­gedi Fesztivál Tárlat ­Táblaképfestészeti Triennálé A MÓRA FERENC MÚ­ZEUMBAN: Bemhard Meyer grafikusművész (Darmstadt) kiállítása A FEKETE-HÁZBAN: „...mondhatatlan örömmel szemlélem Szeged népében a lelkesedést... - emlékkiállítás Kossuth Lajos halálának 100. évfordulójára; Mérnökök, mérnökök című kiállítás A KASS GALÉRIÁBAN (Vár utca): Kass János gra­fikái; 100 éves a Feszty-körkép - bélyegterveket bemutató kiállítás AZIMPALA HÁZBAN (Zárda u. 9.): Schmidt Andrea fotókiállítása a város építé­szetéről A HUNGALÉRIÁBAN (Deák F. u. 29.): Vinkler­hagyaték és Sinkó János (Szeged), Erdélyi Tibor (Vásárhely) kamaratárlata A SZEGEDI VADAS­PARKBAN, a Zooiskolában: Élet az őserdőben és az Andok vidékén - a dél-amerikai élővilágbemutatóhoz kap­csolódóan az ott éló indiánok életének bemutatója A POSZT ART GALÉ­RIABAN (Hajnóczy u. 5.): Fontos Zoltán festőművész kiállítása A RÓKUSI FIÓK­KÖNYVTÁRBAN (Vértói út 5.): természetfotók és az Arany János Általános Iskola mo­dellező szakkörének munkái láthatók A 'FORRÁS SZÁLLÓ­BAN: Dégi László festő­művész kiállítása - a Poszt-Art Galéria Stúdió rendezésében A GARDEN ÉTTEREM­BEN: Vanko Basa Lenke, ko­lozsvári fetsőművész kiállítása A SZÁZSZORSZÉP GYERMEKHÁZBAN: a Mozaik Stúdió lapozgatója A II. SZÁMÚ GON­DOZÁSI KÖZPONTBAN (Kereszttöltés u. 29/B):" Mehalka Béla festőművész kiállítása A KÁLVÁRIA GALÉ­RIÁBAN (dr. Boross J. u. 27.): a Plein-Air '94 nem­zetközi alkotótelep kiállítását holnap, 19 órakor, dr. Ványai Éva alpolgármester nyitja meg.

Next

/
Thumbnails
Contents