Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-19 / 167. szám

6 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1994. JÚL. 19. A Thealter International programja • A Thealter International színházi fesztivál július 20-án nyílik; keretében egy hét alatt hat helyszínen 22 társulat 30 előadást mutat be. Fellépnek (nem sorrendben): Magyarország: ARTUS Táncszínház, Budapest (júl. 22., 19.00 óra. Kamaraszín­ház); Andaxtnház, Budapest (júl. 24., 19.00 óra. Kamara­színház); Melanoia Színház. Szeged (júl. 20. és 21., 22.00 óra. Bálint S. Műv. Ház) ; Csokonai Színkör, Kaposvár (júl. 22. és 23., 19-22.00 óra, JATE pince) ; Pont Színház. Jászberény (júl. 24., 21.00 óra, régi Zsinagóga); Komédium Színház. Budapest (júl. 23., 21.00 óra, JATE Klub); Civil Negyed, Budapest (júl. 21., 19.00 óra. Tantusz Műv. Ház); Horváth Mihály Gimnázium Drámai Tagozat, Szentes (júl. 24., 23.00 óra, JATE Klub); Szárnyak Színháza. Budapest (júl. 23., 24.00 óra. régi Zsinagóga, illetve júl. 25., 24.00 óra, JATE Klub); Dream Team, Budapest (júl. 25., 19.00 óra, JATE Klub). Vajdaság: Nyári Mozi Színházi Alkotóközösség, Szabadka (júl. 23., 21.00 óra, Bálint S. Műv. Ház); AIOWA, Zenta (júl. 26., 23.00 óra, régi Zsinagóga). Erdély: Figura Stúdió, Gyergyószentmiklós (júl. 21., 24.00 óra, JATE Klub, vala­mint júl. 23., 22.00 óra, régi Zsinagóga); Északi Színház ­Harag György Társulat, Szatmárnémeti (júl. 22., 20 óra 30 perc, JATE Klub). Franciaország: JEL Színház. Orleans (Júl. 24., 25. és 26., 21.00 óra. Tantusz Műv. Ház). Horvátország-Dánia: Zlatko Buric Telepatikus Nemzetközi Csoportja (júl. 21., 19.00 óra, régi Zsinagóga) Szerbia: DAH Színház, Belgrád (júl. 23., 21.00 óra, régi Zsinagóga). Macedónia: Nyári Feszti­válszínház. Skopje (júl. 25., 19.00 óra, régi Zsinagóga). Bulgária: Új Bolgár Egye­tem Drámai Tagozat - Ding­Dong Színház. Szófia (júl. 24., 19.00 óra, JATE Klub). Görögország: Andreas Georgiou (júl. 21. és 24., 24.00 óra, régi Zsinagóga); Omma Színház, Athén (júl. 25. és júl. 26., 21.00 óra, Bálint S. Műv. Ház). Törökország: Mustafa Mullu Ka ragoz és Meddah Színháza, Ankara (júl. 23., 19.00 óra. Kamaraszínház). A csoportokról és az elő­adások műsoráról a bemutatók napján adunk előzetest. Balkáni (?) ügyek Szeged július 20-27. Januárban azí mondtuk Fábián Zsolt barátommal, a MASZK Egyesület elnökével, hogy nyári színházi fesz­tiválunkra Szegedre hozzuk a Balkánt. Nem sikerült. Zágrábban vagy Ljubljanában hallani sem akartak a Balkánról; később, a tradicionális balkáni területek színházaival tárgyalva már nem is használtuk ezt a kifejezést. Dél-Európa színházai közül viszont sokan be­mutatkoznak a fesztivál egy hete alatt. Olyan csoportok is, melyeknek országai háborúban állnak egymással. Olya­nok is, akik között végsőkig feszített ellentétek okoznak riadalmat. És olyanok is, amelyek barátként képzelik el a jövőt. A jövőt, amely ott - délen - készül. Vérrel írják át a határokai, s mégsem hallgatnak a Múzsák. Minden és mindenki színházzá változtatta a környezetét, hiszen ez maradt az egyetlen lehetséges kommunkiáció a romok között. Szarajevó ma VILÁGSZÍNHÁZ maga! S mi pedig szí­nészei vagyunk egymásnak, úgy, ahogy talán még soha­sem. Kérem, nézzük meg egymást! Hogy a jövő mégis inkább a Múzsáké legyen! Balog József Thealter International igazgató Bartók üzenetével • A mertaíora, mint szerkesztési elv Merre tart a Gondolat-Jel? IM4 I II SZfCtD ÍUDAPEST MC^Jf^nfMUTM ATOMA-J f+L í KB* VIT1LA FPPCI IA.N.-5 KOKAI KAKOU IA,F\F>FVIA GHUS numzt, íalcv; iozsi f. oux rruuirr IMÁOLD 9ft: I5L.V. „".AAiA 'lf PtMK rUAII SZ1NDARU MtLUKtl I ÍEMOTALAN MWHVSI HKNIB. t:. o« sftr.i 1 A REWZ-OŰC BÍZARÓ?ÚA - A Magyar Állami Népi Együttes az idei év első három hónapját az USA-ban töltötte: 60 városban tartottak 63 elő­adást. - Ez volt az együttes eddigi legsikeresebb amerikai turnéja. Még most is elevenen élnek bennem a kellemes emlékek: nagyon jó kritikákat kaptunk, amelyek tükrében igazolva láttuk törekvéseinket - vála­szol Tímár Sándor, az együttes művészeti vezetője. • Miért éppen a Bartók által gyújtott népdal első sorát — Elindultam szép hazámból - választották a program címének? - Ez a dal Bartók egyik ked­vence volt. Ezt énekelte akkor is, amikor el kellett hagynia hazáját. Ilyen helyzetben voltak az amerikai emberek felmenői, hiszen valamennyien elhagyták egyszer a sz.ülő­A Szegedi Szabadtéri Játékok második bemuta­tójaként ma este 20.30-tól az Állami Népi Együttesnek az Egyesült Államokban nagy sikert aratott „Elin­dultam szép hazámból" című néptánc-előadását láthatja a közönség a Dóm téren. Az előadás nyitó száma Berki László-Tímár Sándor Matyó képek című matyó­földi koreográfiája lesz, majd a népzenei együttes kalotaszegi muzsikát ját­szik; ezt Tímár Sándor Sár­közi játszó című táncfel­dolgozása, majd a dél-er­délyi Küküllő-mente lassú (szegényes) és pontozó fér­fitáncai követik. Az Állami Népi Együttes zenekara Liszt II. Magyar rapszó­diáját adja elő, majd ismét Tímár Sándor koreográfiája következik: az erdélyi Me­zőség vidékéről való Ma­gyarszováti táncrend. A szü­net után érdekesség: Nagy László Táncszók című, a hazai táncházmozgalom in­dulásához írott versére Tímár Sándor alkotott tán­cot; ezt Lajtha László Ud­varhelyi táncok című da­Tímár Sándor, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője földjüket. Sokan azt hiszik, a mai amerikaiakat nem érintik azok az érzelmek és han­gulatok, amelyeket ez a dal ki­fejez; az amerikaiaknak show kell, szoknyalengetés, bukfenc és szaltó... Tanúsíthatom, hogy ez nem igaz. Bár a mi prog­ramunk jórészt egy hangver­rabja és Brahms V. Magyar tánca követi, a zenekar előadásában; majd Berki László zenéje és Tímár Sándor koreográfiája követ­kezik: Bagi verbunk és for­gós, a Pest megyei Galga­vidékről. Az előadás mű­vészeti vezetője Szalvóniai karikázó és Hajdútánc emlé­kek címmel előbb szlavóniai magyar, majd 16-17-ik századi fegyveres pásztor­katonai táncokat visz színre, utóbbi koreográfiájában Dél-dunántúli, Felső-Tisza­vidéki magyar, cigány, valamint román és szlovák botos táncok is szerepelnek. Az Állami Népi Együttes műsorát Berki L.-Tímár S. Rábaközi táncok című szá­ma zárja. Az együttes művészeti vezetője Tímár Sándor állami- és Erkel-díjas, érdemes művész; tánckar­vezetők: Nagy Erzsébet és Szakács Domokos; néprajzi szaktanácsadó: Kallós Zoltán; népviseleti szakta­nácsadó: Borbély Jolán; zenekarvezető prímás: Berki László; népzenei együttes­vezető: Gáspár Almos. senybérleti sorozat egyik előadásaként ment, vagyis a komolyzenei műfajok kedve­lőiből állt a közönségünk, de szerveztek számunkra nyitott esteket is, amelyekre a legszé­lesebb közönségrétegek váltot­tak jegyet - egyébként azt ta­pasztaltuk, hogy igenis fo­gékonyak az értékekre. • Mi tetszett legjobban a kritikusoknak ? - Azt írták, meglepte őket, hogy a folklórszínpad a mak­rokozmosz megmutatására is képes. Ebben a szerkesztett műsorban mi nemcsak a magyar néptáncdialektusok jellegzetes és szép részleteit idéztük. Egyik, általam kore­ografált táncunk például a hajdúk, a marhahajtók, illetve a hajdú népcsoport táncával kezdődik, ezt követik a dunántúli és a Felső-Tisza­vidéki botos táncok, majd egyszer csak megjelenik a színpadon egy szólista, aki cigánybotolót mutat be; ezután ocsovai szlovák botos tánc következik, amelyet haiduch­nak neveznek, végül a román haidau. A szereplők, akik vala­mennyien népük azonos stílusú táncát járták, végül kezet ráznak. Bárcsak így lenne a va­lóságban is, írták az amerikai kritikákban. Nagyon tetszett a hajdan Bartóknak írott Tánc­szókra, Nagy László versére gyimesi táncanyagból készült koreográfia is. Ezt egyébként Szegeden mutattuk be először, valamikor 20 évvel ezelőtt, aztán sokáig nem vettük elő, mert mintha nem szívesen hallották volna akkoriban: „Oda menjünk, ahol kellünk..." • Mostanában nem támadt valakinek egy jó ötlete arról, hogy kivel kéne összevonni a Népi Együt­test? - Az ötlet, hogy tudniillik nekünk a Budapest Tánc­együttessel kellene összevo­nódni, elült. Az épület-ügyek átmenetileg elrendeződtek. De attól tartok, bárkinek eszébe juthat újra, hogy én elég koros vagyok, nyugdíjra érett, aztán törhetem magam, hogyan bi­zonyítsam be: mégsem vagyok annyira koros. Viccet félre­téve: pillanatnyilag nem fe­nyeget bennünket, hogy roncs­arcúakká kell válnunk, s va­lamelyik másik, önálló arcú együttest is tönkretéve fel kell adnunk magunkat valamely egyesülésben. Nem hinném, hogy ilyen értékrombolásra vetemedne bárki, csak azért, mert - ötlete van. Sulyok Erzsebet Megújulva, új tartalmi vona­lat követve jelent meg ismét a nyolcvanas évek ismert szegedi egyetemi bölcsészlapja, a Gon­dolat-Jel. A lap első megjelenése 1978-ban Hévizi Ottó és Szijj Ferenc nevéhez fűződött, s a Harmadkor és a Szegedi Egye­tem mellett fokozatosan a szege­di bölcsészkar közéleti egyetemi Írásaínak fórumává vált. A rendszerváltás előtti években stencilezett formában terjeszett lap országosan is ismertté vált, mint fél-szamiszdat kiadvány. Az újrainduló Gondolat-jel sze­gedi szerkesztőivel - Ivacs Ágnes és Tölgyes László - arra kerestük a választ: merre tart majd a folyóirat? • A félig-meddig szamiszdat jellegű politizáló vonal, amely a lapot első idejében ismertté tette, már nem foly­tatható. Mi lép a helyébe? Gondolat-jel: - Úgy éreztük, sok olyan szöveg, van, főként filozófiai szöveg, amely nem tartozik az irodalom területére, de megérdemli, hogy össze­gyűjtsék. Megpróbáljuk a kül­földi - főként francia - „poszt­modern" irodalom alapvető írásait publikálni, speciális néző­pontok szerint magyarul köz­readni. És mivel ezek viszonylag régi szövegek, kombinálni őket tipográfiailag, fotóanyaggal, s olyan tematikába rendezve, amely ironikusan, kissé játéko­san eleveníti meg őket ismét. Egyébként teljesen távol tartva a hagyományosan akadémikus filozófiai vagy irodalmár meg­közelítésektől. • Nem veszélyes mindössze az iróniát program vonalnak tekinteni? Gondolat-jel: - Veszélyes­e? Már az is ironikus, hogy a posztmodernnel legtöbbet fog­lalkozó magyar gondolkodó. Vajda Mihály Lukács-tanítvány volt. De komolyra fordítva: a közölt szövegeknek az irónia az egyik alapvető szervező ereje. A lap ezt használja ki, ezt veszi körül hasonló szerkesztési meg­oldásokkal. Ha ma ezeket az. írá­sokat a klasszikus irodalmi vagy filozófiai publikálás környeze­tében teszik közzé, akkor némi­leg meg is hamisítják őket. Kü­lönösen, mert első megjelenésük óta, sokszor anélkül, hogy ma­gyarul kiadták volna, már újra és újra értelmezték mindegyiket. • Éppen ezért: nem fakult meg egyik-másik? Gondolat-jel: - Igyekszük olyan írásokat közölni, amelyek magyar nyelven még nem jelentek meg, legfeljebb csak az inlerpretációi. Így hát frissen hatnak, s meglepő dolgok derül­nek ki belőlük. Sőt, azok az in­formációk, amelyekkel eddig felruházták őket, alkalmasint új megvilágítást kapnak. K Az élő irodalommal mi a tervük? Gondolat-jel: - Nem szán­dékunk ezzel foglalkozni. Van­nak lapok, a Pompeji, a Nappali Ház amelyek ezt kiváló szín­vonalon megteszik. De ebben a színházas számban azért ott van Sebeő Talán drámája, amelyet megpróbáltunk - mértanikig is ­a lap közepére állítani. • Milyen témákra építik a következő számokat? Gondolat-jel: - Erre az. évre tervezünk egy számot, amely Edgár Allan Poe Ellopott levél­ére épülő írásokat közöl; benne Vajda Mihály, Orbán Jolán és Angyalossy Gergely is közölne. A következő szám a Gonosz témáját közelíti meg; ezután kö­vetkezne a Japánról szóló szám, amihez egy kiállítás is társulna. Amúgy a tarsolyunkban van még egy Berlin-szám ötlete is, németül és magyarul jelenne meg. • Ha szervező eszmét kellene megjelölni egy-egy szám esetében, mit mondana? Gondolat-jel: - A szöve­geket rendszerint metaforákra fűzzük fel, ez az eddig megjelent számokra is jellemző volt. A legelsőben „a filozófia, mint prostitúció", aztán „mi az, ami camp és mi az, ami nem?", ez a Susan Sontag által megfogal­mazott esztétikai életérzés, amely kissé a dandyzmus meg­fogalmazása, különböző szöve­gek mozaikjával, majd az „írás és vérfertőzés" metaforája kö­vetkezett, amely a szexualitás, írás és De Sade szövegekkel kapcsolatos filozófiai gondolato­kat járja körül. Végül, a legújabb számnak a „reprezentáció bezá­ródása" lehetne alcíme, de „ke­gyetlen színház" is; kétfélekép­pen próbáltunk utalni, s emögött az rejtőzik, hogy a filozófia, mint színház, hogyan viselkedik. Nos, a metaforákhoz ragaszko­dunk, s a metaforák, ahogy Lo­soncz Alpár is mondaná, végte­len burjánzásba tudnak kezdeni. • Belefér egy-egy vers is? Gondolat-Jel: - Úgy, ahogy a legutolsó számban egy-egy antivers megjelent: Umberto Eco Foucault-ingájának tartalmából átfogalmazott versek, vagy Ku­dy Fehér János egyik legjobb versének tíz. különböző nyelvre való fordítása - mivel úgy gon­doltuk, elég nagy megdöbbenést okozhat az olvasónak, ha finnül, angolul, latinul, németül, fran­ciául, olaszul stb. olvashatják egy szerző versét. Ez bizonyos értelemben képként is működött. • Hallottam, hogy készül egy virtuális Gondolat-jel is. Gondolat-Jel: - A lapot nem csak írott formában, de elekt­ronikus alakban is elnyerheti az olvasó: egy megadott kódon rá­kapcsolódhat a szövegeket tároló listára. Ilyen módon szeretnénk indítani egy interaktív játékot; azt gondoltuk, az olvasó miért ne írhatna bele, miért ne reflek­tálhatna a szövegeken keresztül. Sót, alkalmasint CD-n is ki le­hetne adni speciális utasításokat, mellékelve, az olvasáshoz; ezzel raffináltabb labirintusba kény­szerítve az olvasót. A szöveget így maga az olvasó formálhatja át, s ez az interaktív játék a lap olvasási struktúráját és megjele­nését átalakíthatja. Ilyen érte­lemben a valódi mellett hamaro­san létezni fog egy virtuális Gondolat-jel is. S. P. s. • Az Állami Népi Együttes fellépése Az amerikai sikermősor a szabadtérin

Next

/
Thumbnails
Contents