Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-09 / 159. szám

A pályaudvar és környéke • 75 éve9 Kun Béla parancsára Szeged madártávlatból -1919 A repülőtér és a dorozsmai határ Az Országos Hadtörténeti Múzeumból nemrég került elő vagy két doboznyi régi üveglemez-negatív, és néhány fotópapír-(kontakt)-másolat az egykori Hadügyi Népbiztosság parancsára felállított magyar katonai térképező csoport archív anyagából. Valamennyi 1919 júliusában készült, az egykori tiszai offenzíva városai fölött, 2000-2800 méteres változó magasságban. A felvétel sorszáma, a repülési magasság és a dátum minden lemezre fekete vegytintával van ráírva, a másolatokon fehérben olvasható. A felvételeket készítő „kézikészülék" 30 centiméteres fókusztávolságú optikai rendszerével egy majcU félméteres hosszú, több kilogramm súlyú kezdetleges fényképező kamerára enged következtetni. Hrenkó Pál tudós katonai térképtörténész kutatásaiból tudjuk, hogy abban az időben még nem voltak fenékablakos rögzíthető kamerák, hanem a több ezer méter magasságban repülő gépben a pilóta mögötti ülésből kihajolva, kézből készültek ezek a felvételek. Ahhoz képest igen jó minőségűek! - De vajon miért kellett ilyen magasra repülni? A feltehetően Kecskeméten felszálló felderítő gép a Vörös Hadsereg szervezetébe tartozó Légügyi csoporthoz tartozott, fényképésze valószínűleg az a Neogrády Sándor százados volt, aki később a magyar aerofotogrammetria első tudós megalapítója lett. A repülőút első célja Szeged, az akkor már „nemzeti hadseregét" szervező, és a Tiszántúlon tobozó Horthy Miklós forrongó városa volt. Az ellenséges repülőtér fölött 2600 méterről is jól láthatták a régi hangárok mellett újonnan épült barakkot, a két lepányvázott repülőgépet, és a Dorozsma felé kitolt több száz vasúti kocsit. A jóhiszemű kiA szegedi Alsóváros értékelő megláthatta volna a Belvárosi temető hősök sírkerjében sorjázó friss sírhantokat. A következő felvétel a katonai barakk-kórház fölött készült, a mai Kálvária, Korda. Szél és Lendvay utcák óriási tömbjében terpeszkedő 44 fabarakk szabályos oszlopokba szervezett négyszögeit mutatja. Központi épületén két óriási vörös keresztet festettek fel, és a Szél utcai oldalon jól megkülönböztethető a hátsó kijárat menti karantén és hullaház is. Jól kitaposott útja van a temető felé... Túl a Sancer-tavakon és a Hernyóson, „harctéri" hangulatot mutat a régi lóversenytér széle. Szegény Róka utcai utász-újoncok itt gyakorolhatták a galíciai és isonzói halálos futóárkokat és mellvéd alatti fedezékeket, ütegállásokat szép szabályosan kicsipkézni hiába! Az idegen légtérbe hatolt gép pilótáját feltehetően sokkolta a reptéren készenlétbe helyezett két gép látványa, ezért a régi indóház és fűtőház felé már nem kanyarodott vissza, hanem a Mátyás király téri Ferences kolostor fölött fényképezett. A felvétel sarkában jól látható az új pályaudvar, minden vágányán kocsisorral. Az alsóvárosi templom tornyának és az indóhá/.i kupoláknak a földre vetett árnyéka irányából kiszámítható, hogy a gép kb. délelőtt 9 óra körül érhetett a város fölé. A villamos éppen az állomás előtt áll, vágánya még a Szent Ferenc utcán fordul vissza (ma a Gőz utcában csikorog), és a következő képen, mely a tiszai rakodó fölött készült, még mindig ugyanott áll. Nyugalmas kedd reggel lehetett, Kilián napja. Az utcán még „balra hajts" volt a divat, a villamos is „fordítva" járt. — Bezzeg lent a rakodóparton! A Tiszai Pályaudvaron kb. 300 vagon, a vízparton 12 nagy és 8 kisebb uszály, a túlsó újszegedi parton is 6 látszik még a vasúti híd alatt. Itt valami megzavarhatta a légi felderítőket, mert a következő felvételt már a felsővárosi Deszkás temető és Gedó felett készítették csak. Akkor még a Rózsa utcán és a Tápéi soron kezdődtek a házak, és a villamos vágánya is véget ért Ge- * dóban: itt volt a felsővárosiak kedves „múlatókertje" nyári vendéglővel és tánchellyel akkoriban nyilván sok katonával is. Gedó Márton hajósgazda bormérőjét akkor már veje, Kopasz Ferenc halász vezette, de őt egyszerűen Kopasz Gedónak hívták. A felderítők úgy ítélhették, hogy a Tisza vonalán Északnak haladva nem nagy kerülővel érhetnek vissza bázisukra, ezért legközelebb Mindszent, majd Szegvár fölött fényképeztek. A Pallavicini-majorban egy trént. Szegváron meg csak a „várost" fényképezték. Kicsit türelmetlenek lehettek az ellenséges frontvonal fölött, ugyanis Szegvárról azt hitték, hogy már Szentesen vannak. De ott azután a hajóállomásról bevezető széles út elvitte őket a Kurca-parti fatelep, majd a város fölé, és a pályaudvaron túl még a sokkéményű Zsoldos-féle gyártelepet is lefényképezték. Az állomás előtt egy tréntábort, a vágányokon vagy félszáz vagont számláltak meg, és kiértékelték még a Zsoldostelep csúvár- és faszállító kocsijait is. A nagy körkemence kéményének árnyéka szerint már 10 óra is elmúlt, amikor az utolsó felvétel elkészülhetett. A fényképező légi vállalkozásnak már 75 éve! Relikviáit a múzeum őrzi, mert a hadi célokon túl megmutatják a Szeged-dorozsmai hold alakú nadrágszíjparcelIákat, Pallavicini táblásítását, Zsoldos bányáinak gorcait, és még ki tudja kinek hányféle érdekességét: ablakot a múltra. Rózsa Gábor Koszta József Múzeum Szentes A megszállt területek közellátásának biztosítása (...) Egy cikk keretében nem foglalkozhatunk t fontos kérdés egész komplekszumával, ezúttal kizárólag a románoktól megszállt területek termelési ügyét tárgyaljuk. Hogy a helyzetről tiszta képet alkothassunk, lássuk, hogy az alábbi „A" kimutatás szerint milyen területeket tart a román hadsereg megszállva és mennyi ezen területek lakóinak száma. Állapítsuk meg továbbá a „B" kimutatásból, hogy a megszállt területekről az idén milyen terméseredményekkel számolhatunk. „A" kimutatás Komán megszállás alatt áH: 1. A Királyhágóntuli megyék (Hunyad-, Szeben-, Alsófehér-, Tordaaranyos-, Kolozs-, Szolnokdoboka-, Besztercenaszód-, Marostorda-. Kis- és Nagyküküllő-, Fogaras-, Brassó-, Csik-, Háromszékmegye), amelyek összterülete 57.804 négyzetkilométer. 2,678.000 lakossal. 2. A Tisza balparti 8 megye (Szabolcs-, Szatmár-, Ugocsa-, Márantaros-, Szilágy-, Bihar-, Hajdú-, Békésmegye), amelyek összterülete 43.338 négyzetkilométer 2,595.000 lakossal. 3. Jásznagykunszolnokmegyéből cirka 3500 négyzetkilométer 280.000 lakossal. 4. Csongrádmegyéből cirka 1800 négyzetkilométer 150.000 lakossal. 6. Aradmegye területe 5936 négyzetkilométer 351 ezer lakossal. 7. Krassószörénymegye területe 11.074 négyzetkilométer 466.000 lakossal. Ez összesen 125.166 négyzetkilométer 6,665.000 lakossal. Az alábbi „B" kimutatás az előbb felsorolt területek békebeli 5 gyenge és közepes év átlagtermését tünteti fel. Az ismétlések elkerülése szempontjából a területeket csak az „A" kimutatás sorszámaival jelöltem meg. Ezen termésátlag-kimutatás tekintettel a parlagon maradt nagy területekre és a tavaszi károkra, 30 százalékkal, a tavaszi termények hozamát „B" kimutatás 5 évi átlagtermések 100 mázsákban románok által megszállt területekről kereken 10.3 millió métermázsa buza, 2.3 millió métermázsa rozs, 1.7 búzában rozsban árpában zabban tengeriben Az 1-en 39 (MM) 8000 66ÍM) 15 000 60 (MM) A 2-őn 65 000 22 (MM) 12 (MM) 13 600 63 000 A 3-un 9000 500 3500 100(1 6000 A 4-en 4000 500 1200 300 2500 Az 5-ön 6400 250 1600 600 5500 A 6-on 15 000 900 1400 2000 14 (MM) A 7-en 8800 300 MM) 1900 15 000 Összterm. 147 200 32 450 26 600 34 4(M> 169 (MM) csupán tájékozásul szolgál. Az ezidén várható terméshozamok hozzávetőlegesen megállapíthatók, ha a kimutatott átlagtermést a búzánál és rozsnál, pedig tekintettel a bevetetlen területekre és a tavaszi kedvezőtlen vetési lehetőségekre, 35 százalékkal redukáljuk. Ilyen alapon számítva a millió métermázsa árpa, 2.2 millió métermázsa zab és 11 millió métermázsa tengeritermés várható. (Délmagyarország, 1919. júl. 9.) / SZOMBAT, 1994. JÚL. 9. VARKERT