Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-28 / 149. szám

10 RÖVIDEN DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1994. JÚN. 25. • Árak, bérek, létminimum így éltünk májusban A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai sze­rint az utolsó évben, tehát 1993 májusához viszonyítva az ár­színvonal 18,3 százalékkal nőtt. Mégsem éltünk rosszab­bul, mert miként azt a távozó kormány és az új koalíció politikusai - más-más indokkal - az utóbbi hetekben több ízben hangoztatták, a bérek növekedése jelentős mértékben meghaladta az árnövekedést. A két dolgot együttesen infláció­nak is nevezik, s kétségtelen, hogy az árak és a bérek ver­senyében áprilisig (a májusi kereseti kimutatás még nem készült el) az utóbbiak vezet­tek, bár előnyük január óta mérséklődött. Az év első négy hónapjában 25,9 százalékkal volt magasabb az átlagkereset, mint a tavalyi év azonos sza­kaszában. Januárban - tavaly januárhoz képest - még 27 százalékkal voltak magasabbak a bérek. A távozó kormány tagjai ezt a jelenségek annak bizonyítá­sára idézték, hogy a választók közhiedelmével ellentétben az éleszínvonal nem csökkent tovább az elmúlt évben, hiszen az árak emelkedését megelőzte a béreké. A szocialista politi­kusok viszont a gazdasági vi­tákban ugyanezt a körülményt annak jeleként értékelték, hogy a kormány kiengedte kezéből a pénzügyi folyamatokat, a bé­rek nagyobb mértékben nőttek, mint az árak, mivel azonban ezt sem az ipar, sem a mező­gazdaság, sem a külkereske­delem teljesítménye nem indokolta, a .javulás" csakis az államkasszából volt fedezhető, vagyis inflációs jelenségről, az államadósság növelésével te­remtett látszateredményről van szó. A bérek részletesebb vizsgá­latából kitúnik, hogy január­ban-áprilisban a szellemi fog­lalkozásúak keresete nagyobb mértékbek nőtt, mint a fizikai dolgozóké, hogy a legnagyobb növekedés (128,6 százalék) a vegyiparban, illetve az élelmi­szerek, italok, dohánytermékek gyártásában (125,6 százalék) volt. A százalékos változás az előző év azonos időszakához viszonyítva a legkisebb a tex­tiliparban, a ruhaiparban és a cipőiparban volt (116,8 száza­lék). Nézzük az árakat. A KSH jelentése ezek közül, szezoná­lis jelentőségük miatt, a primő­Májusban ha nem is feltétlenül rosszabbul, de bizonyosan drágáb­ban éltünk, mint egy hó­nappal és mint egy évvel korábban. Hogy meny­nyivel és miért, azt azért érdemes rögzíteni, mert mostantól új időszámf­tás kezdődik a magyar gazdaságpolitikában. Nevezhetjük szociálli­berális korszaknak, vagy Békesi-korszaknak az új pénzügyminiszter nevével fémjelzett koalí­ciós irányvonal nyomán. Nem az elnevezés a fon­tos, hanem az, hogy az új kormány teljesítmé­nyének méricskélésekor ezek a mostani számada­tok jelentik majd a kiin­dulópontot. ráruk árának alakulását emeli ki, s itt kifejezetten elrettentő számokat is találunk. Mfg tavaly egy kiló késői burgonya átlagára 24 forint volt, idén már 34, a primőr paradicsom májusi ára tavaly 213, a primőr paprikáé tavaly 335, idén 442 forint volt. Másfelől az uborka, a fejes káposzta, a karfiol má­jusban olcsóbb volt, mint egy évvel korábban. A húsfélék közül egy kiló sertéscomb idén májusban 361 forintba kerül az egy évvel korábbi 286 forinttal szemben. Csak négy forinttal nőtt a ser­tészsír, tíz forinttal a naprafor­góolaj átlagára; 66 forintról 82 forintra nőtt egy kiló cukor, 46-ról 56-ra egy kiló fehér kenyér ára. Egy liter tej egy évvel ezelőtt 34 forint volt, idén májusban 44 forint. A májusi létminimumok: egy aktív korú városi felnőtt­nek a minimális megélhetéshez 18 100 forintra volt szüksége, a községekben ugyanez a szám 16 600 forint. A két felnőttből és két 15 éven aluli gyerekből álló átlagcsalád létminimuma városban 51 800 forint, vidé­ken 48 800 forint volt. Megérkezett a májusi mun­kanélküliségi jelentés is. A választások hónapjában ha­zánkban 570,6 ezer munkanél­külit tartottak nyilván, s ezzel a munkanélküliségi ráta 11,4 százalékra csökkent. Gyertyák a zsidó áldozatokért Schmidt Andrea képriportja NYEREMÉNYSZELVÉNYEK DÉLMAQYARORSZÁQ • CMOMOrnÁD Mioril nirlcap E heti tét: 50 000 Ft .<SjAtéka Hogyan töltse ki a szelvényt? As születési év utolsó két szórna, Bt születési hónap száma, Ct a születés napja, Dt a személyi igazolványa számának két utolsó számjegye Természetes, hogy a kisebb gyerekek­nek még nincs személyi igazolványuk. Ők az utolsó, D rubrikába a szülők bár­melyike igazolványának két utolsó szá­mát beírhatják. Természetesen a szelvé­nyek külön játszanak, egymás számaiból nem lehet kicsipegetni I Mit tegyen, ha nyert? Csapja a hóna alá nyertes szelvényét, személyi igazolványát valamint a HDS & Délmadár a heti számát és jöjjön be szer­kesztőségünkbe, a Sajtóházba. (Szeged, Stefánia 10.) A nyertesek jelentkezését a nyerőszámok megjelenése utáni hét hét­főjén, 12 és 15 óra között várják munka­társaink. A megyében lakók a Délvilág városi szerkesztőségeiben: Vásárhe­lyen a Szőnyi u. 1., (Szeged Tourist), Makón, a Deák F. u. 2. (városi könyv­tár) és Szentesen, a Kossuth u. 8. sz. DO! net alatt is jelentkezhetnek. A pénzt vagy istán utaljuk ki, vagy személyesen ve­ető fel a nyeremény a Sajtóházban. A nyeremény nettó 25 ezer fo­rint. A nyereményadót a cég fizeti. Ha többen is szerencsések, akkor az összeg szétosztódik. Viszont, ha adott héten sen­ki sem nyer, akkor a pénz halmozódik, átmegy a következő hétre. Ugye megjegyezték, hogy nyerni csak akkor lehet, na megvették a HDS & Délmadár a heti számát Legyen szerencséje a H0R0SZ -KAL! a 5 b a J, otekos b c 5 o c J, otekos d ntvi hév: a Hl b a 1, Qtekos b c VI játékos d c 1, Qtekos d név) név: Az e heti 10 nyerőszámot a csütörtökön megjelenő HDS & Délmadár családi lapunkban találhatják! Előfizethető telefonon, a szegedi Terjesztési csoportnál Tel.: 62/481-281, Németh Andreánál. — d' I SUNIUMI t—VI IUII CUI I.—. I . Megvásárolható a megye összes településén ~ * a hírlapárusoknál, rikkancsoknál és a z élei i szer­Petőfi S. sgt. 78. Pacsirta u. 31. 3000-féle iskolaszer, irodaszer, írószer, nyomtatvány, háztartási papíráru várja Önt üzleteinkben, a legkedvezőbb árakon.

Next

/
Thumbnails
Contents