Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-28 / 149. szám

KEDD, 1994. JÚN. 28. Született bűnözők Miközben a bűnözők egyre bátrabban folytatják a törvénytisztelő állampolgárok tpsti, szellemi és anyagi' megny omorí tását, dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész úr ismét megerősítette, hogy Magyarországon nem lehet és nem kell halálbüntetés. A gazemberek ezt akár biztatásként és megnyugtatásként is értékelhetik. A nyilatkozatban - Délmagyarország, 1994. június 17. - táigyi tévedések és vitatható megállapítások vannak, amit nem lehet szó nélkül hagyni. A nyugat-európai országokban tényleg nincs halálbüntetés, ami ott is bűnözési rekordhoz vezetett. Az Egyesült Államok legtöbb államában viszont alkalmazzák a végleges likvidációt. (Most éppen azon vitatkoznak, hogy a televízió közvetítse-e a kivégzéseket.) Állítólag az USA is a demokratikus országok közé tartozik. Persze, nálunk is van halálbüntetés és más erőszak. Csak éppen illegálisan. Az elvetemült népség gondolkodás nélkül bárkit megöl, megver és megfélemlít, ha nem teljesítik kívánságaikat. Ez így egyenlőtlen harc. Súlyos tévedés az is, hogy a bűnözést a társadalmi körülmények és a napi valóság termelné ki. Ez egy sematikus és hamis felfogás. Ilyen alapon minden kisnyugdíjasnak, munkar m nélkülinek és szegény embernek bűnözőnek kellene lennie. A bűnözők soha nem a napi betevő falat megszerzése érdekében követik el cselekményeikel. A gyilkosok és maffiózók, a korrupciók szervezői mindmind gazdag emberek, akik számolatlanul szórják a pénzt. Fogadjuk el tahát Cesare Lombroso örökérvényű tanítását, amely szerint az emberiség egy-másfél százaléka, objektív adottságainál fogva, eleve folyamatosan veszélyezteti a tisztességes embert és közösségeit - magát az államot is -, akikkel szemben hatékony védelmet kell kiépíteni. (A börtönök lakóinak többsége visszaeső.) Az igazságszolgáltatásnak és a bűnüldözésnek, a büntetési komplexussal szemben a társadalom védelmét kell alapvető célul kitűzni. Büntetni, csak az Istennek áll módjában, de a védelemhez mindenkinek természetes joga van. Az árvák, a kifosztottak és a megnyomorítottak nem vigasztalódhatnak az öncélú jogi csűrés-csavarással. A bíróságok, ügyészségek és a bűnüldöző szervek elmúlt ötvenévi tevékenységét inkább nem minősíteném. Több százezer ember hordozza lelkében az igazságtalanság terhét és csalódásait. Név és cím a szerkesztőségben Itt „Az AVU válaszol' egy patikus meg visszafelesel! OLVASÓSZOLGÁLAT LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 A „168 óra" június 8-án, a Délmagyarország meg június 15-én megjelent számában fizetett hirdetés - Lascsik Attila, az ÁVÜ Ipar IV Privatizációs Igazgatóságának vezetője „beszélt", (sic!) Beszélt. Bár szerintem inkább panaszkodott. Azért, mert a Legfelsőbb Bíróság Kfv III. 25197/1994/5. szám alatti ítéletében - mit cifrázzuk - némely városi és megyei bíróságok által az önkormányzatoktól elvett gyógyszertári központok vagyonát visszaadta (ami ugyanaz: „a Vagyonátadó Bizottságokat arra kötelezte, hogy új eljárást folytassanak le") az önkormányzatoknak. Ez azt jelenti jogász nyelvről magyarra fordítva, hogy ami már 1991. szeptember 1. napjától az önkormányzatokat illette volna törvény szerint - az most, 1994. május 3-án - egy precedens értékű ítélettel visszakerült jogos tulajdonosaihoz. Az eddig sült galambként az ÁVÜ tányérjára helyezett mintegy 40-50 milliárd értékű vagyon tehát azoké lett, akiktől elvették. Ez a tény, ami fáj a fenn említett úrnak. Nem szólnék én egy szót sem, ha én lennék a bánatban osztozó Magyar Gyógyszerész Kamara bármilyen rendű vagy rangú képviselője - hiszen az ÁVÜ igazsága eddig az én igazságom is volt. (A Népjóléti Minisztérium illetékeseiről nem is beszélve, akik inkább „csendestársként" asszisztáltak az ügynökségnek.) De így, mivel nem vagyok az, hanem csak egy gyógyszerész (aki bár privatizálni nem kíván, de a végsőkig szolidáris pályatársaival) álmélkodva és némileg indignálódva kérdezi Lascsik úrtól - nyilvános választ nem várva, hiszen itt „csak" néhány ezer gyógyszerészről és gyógyszertári dolgozóról és mintegy másfél ezer gyógyszertár sorsáról van szó, miért nevezi - „bombának" a Legfelsőbb Bíróság május 3-án kelt ítéletét, amikor az várható volt? - Miért akarja elhitetni velünk, hogy az ítéletről még aznap nem tudtak (mármint az Igazgató Tanács) - bár igaz, hogy itt óvatosan hozzáteszi, hogy „hivatalosan" - és ennek ellenére miért határozta el az IT a patikák meghirdetését, amikor nyilvánvaló volt az, hogy itt illúziókat kergethetnek csupán a pályázók? - Miért aggódik most a gyógyszerészek helyett, hogy még akár „hosszú hónapokat, akár fél évet is késlekedhet a tulajdonváltás"? (Ezt hívják mifelénk olcsó irgalomnak.) - Miért hozták létre (különböző országgyűlési manipulációkkal) ezt a szánalmas helyzetet, mely szerint „mi vagyunk a hajdani szocialista országok közül az utolsók... ahol szovjet típusú (gyógyszerjelosztási rendszer működik"? (Ismét az 1991-ben elkövetett intézkedésre kell emlékeztetnem!) - Hogy lehet az, hogy a 42 gyógy.szemagy kereskedő cég melyek hatékonyságáról szinte elalélva beszél - oly remekül ellátja az ország nagy részét, annak ellenére, hogy ugyanonnan veszi a gyógyszer mintegy felét, ahonnan a Gyógyszertári Központok? (Netán valami diszkriminációt lehet sejteni a háttérben - mert egyébre már nem is merek gondolni...) Miért nem kérették számon a Népjóléti Minisztériumtól évekkel ezelőtt, hogy vajon miért szaporodik a magángyógyszertárak száma (Vigyázat! nem vagyok privatizációellenes, csak a relatív esélyegyenlőség híve!), ha már annyira sajnálja az állami patikákban dolgozókat? (Miért nem változtatták meg a híres vagy hírhedt)?) 9/1190. SZEM rendeletet, mely az említett esélyegyenlőséget létrehozhatta volna és nem tette volna egyre lehetetlenebbé a jelenlegi állami patikusokat, akik szintén megérdemelték volna, hogy azonos startvonalról induljanak? (Természetesen, nem vitatom a rendeletben rejlő jószádnékot. Csak a következmények, uram...! - Miért állítja, hogy csak a ÁVÜ ért a privatizációhoz (most csak a patikáknál maradva), hogy nincs az önkormányzatoknak „egységes" stratégiájuk és hogy kerül ebbe a fogalomkörbe, hogy mit kaptak volna forintban az önkormányzatok - és ez: „levettük volna a vállukról a privatizáció gondját". Es aztán? Ha elfogy az alapítványba betett pénz, amit nagylelkűen átutaltak volna, milyen szerv lett volna a kis települések gyógyszerellátásának gazdája? (Én sejtem. Lascsik úr nem?) - „Az ÁVÜ segít" (tanácsot ad az arra rászorulóknak), állítja. Adja az ég, hogy erre, ilyen előzmények után ne kerüljön sor - nem gondolja? (L: előzHa késik a postás Igen szomorúan olvastam az IKV új határozatát, mármint azt, hogy ha a hónap 15-éig nem fizetjük be a lakbért, akkorjön a kilakoltatás. Én és 76 éves nagymamám 9 éve, ideköltözésünk óra minden hónapban becsülettel fizetjük a rezsit. Nincs egy forint hátralékunk sem! Sajnos én december óta munkanélküli vagyok. A munkanélküli segélyt és nagymamám nyugdíját is a postás 15-18-a körül hozza. A nyugdíj és a segély együttes összege kicsi, így mire kifizetjük a számlákat, örülhetünk, hogy kijövünk a következő pénzhozatalig. Négyezer forint körüli összeget nem tudunk félretenni! Mikor megkapjuk a pénzt, máris befizetjük a lakbért és a fűtést. De ha később hozza a pénzt a postás, akkor hogy fizessük ki tizenötödikéig? Itt a házban sok a nyugdíjas. Ők is ugyanebben a cipőben járnak. S itt a nyugdíjasok a legrendesebb fizetők. Miért azokkal tolnak ki, aki havonta rendesen fizet? Veszélyben a biciklesek Igen sokat közlekedem kerékpárral. Igaz, hogy az egész városban veszélyben vagyunk mi kerekesek, de a legjobban a Párizsi áruház és a posta között nagy a veszély. Jönnek a kocsik az Attila utca felől, benézmények, különös tekintettel a törvényességre.) - Miért és milyen jogon becsüli le az önkormányzatokat" avval: „...hogy amennyiben at önkormányzatok értékesítik -a patikákat, nem lesz egységes magántulajdonba adás." És ha nem „egységes" lesz, hanem csak egyszerűen ,jó" lesz, akkor összedől a világ? - Miért fenyeget az „E" hitel és a kárpótlási jegy emlegetésével (előnyeinek e vonásával) így kormányváltozás előtt? Honnan tudja, hogy feltétele módját, „fizethettek volna" elveti az új rezsim? - Miért a kategorikus imperativus: „Egyik kedvezményes vásárlásra sincs mód... ha a patikákat az önkormányzatok adják el." És ha azok a „gonosz önkormányzatok" kitaláltak valami hasonlót vagy jobbat? Végül: milyen alapon sértegeti a gyógyszerészeket, akik állami gyógyszertárakban dolgoznak, hogy ők nem , jól karbantartott..., tiszta gyógyszertárakban szolgáltatják ki a gyógyszert."? Úgy gondolja Lascsik úr, hogy az állami patikákban kapható medicinákat először féregteleníteni, majd gondosan meg kell mosni, hogy bevehetők legyenek? Utóiratként: én az Ön helyében nem vergődnék az Alkotmánybírósággal két okból: 1. Csak telik vele a gyógyszerészek drága ideje. 2. Ha eddig nem vette volna észre: önöknek nincs igazuk. Ez az ügy nem a Alkotmánybíróság elé való. Rákos Gyula gyógyszerész nek a Kárász utca felé. És ha nem látnak rendőrt, akkor behajtanak. S ilyenkor igen rálépnek a gázra! Félnek, hogy előkerülhet egy-egy rendőr. Emiatt veszélyben vannak a Stühmernél közlekedő gyalogosok és kerékpárosok. A kérdésem az lenne, nem lehetne úgy elosztani a rendőröket, hogy naponta többször arra járjanak? Sokszor láttam járőrt a Stühmernél álló telefonfülkénél és a Boszorkánykonyhánál. Ilyenkor általában el is kapnak egy-két autóst. _ Renitens buszok Szinte naponta utazom a 17, 71 s 84-es vonalakon és úgy látom, a menetrend fölösleges. Szinte egymást érik a buszok, máskor pedig vagy késnek, vagy hamarabb indulnak el! Sokszor találkozhatunk olyan busszal, amin elől és oldalt más szám van kitéve mint hátul. A múltkor olyan 7l-es busszal jöttem, amelyen elöl és oldalt 7l-es volt kitéve, hátul meg 76-os. így aztán előfordul, hogy valaki felszáll abban a hiszemben, hogy 76-os, kilyukasztja a 30 forintos jegyét és kiderül, a busz nem arra megy, amerre kellene. Tudom, hogy rendszámot, időt, nevet kellene írni, hogy kivizsgálják az észrevételeket, de ezek annyira mindennapos esetek, hogy képtelenség felsorolni. A 17 és a 7l-es buszok közlekedése nincs összehangolva. Elindulnak Újszegedről különböző időpontokban, de a „Torontálhoz" egyszerre érkeznek. Ez főleg vasár- és ünnepnap rossz, amikor ritkábban járnak és 20-30 percet kell várni a következőre. Régebben a Népkert sor felöli részen járt az 50-es busz, ami nagyon jó volt, mert a környéken sok a nyugdíjas és Víz, fű, A választások óta az olvasók örömére megszaporodtak a lapban megjelent olvasói levelek. Vártam nálam hozzáértőbb emberek hozzászólásait az aláírt víz- és csatornafejlesztés szerződéshez, mert hiábavaló volt minden korábbi cikk, az elfogadás és aláírás megtörtént. Csak annyi a hozzáfűznivalóm, hogy sok polgártársammal együtt, én is könnyen kifizetném a jelenlegi 48 plusz 4.80 forint adóval együtt számlázott víz- és csatornadíjat, ha nekünk is több tízezer forintos jövedelmünk lenne, amint azt a napokban olvashattuk a jelenlegi átlagjövedelmekről, de ez Szeged lakosságának legnagyobb részt, a kétszer tízezret sem éri el. A vállalkozó által jelzett 50 százalékos várható áremelkedéssel és a 15 év alatt felszaporodó évi kb. 20 százalékos infláció mennyire emeli majd fel a jelenlegi összeget, ha 1984től napjainkig az 1,10 forintos víz és csatornadíj kb. 49-szeresére, 52,80 forintra nőtt? Temetők: örömmel olvastam a dorozsmai temető gondA Délmagyarország június 18.-i számának gyermek-oldalán a Sütemények - megfejtők című írásban észrevettem valamit. Idézem: „a megoldás így szól: rigójancsi, szerelmeslevél, kakaóscsiga, barátfüle. Hát ami azt illeti, a sütik közt volt egy kakukktojás is: a barátfülét ugyanis nem sütik, hanem főzik..." Tudomásom szerint azonban a barátfülét nem főzik, hanem igenis sütik, és tévedés azt összetéveszteni a derelyével, amit valóban főznek. Még ifjú koromban hallottam azt a mondást, hogy amikor még nem volt gyújtóeszköz, a tüzet úgy gyújtották, hogy két darab fát addig dörKAPCSOLATOK 11 ezzel a járattal átszállás nélkül eljutottak az SZTK-ba. Mi indokolta az „elvételét". Név és cím a szerkesztőségben szemét nokának ígéretét, hogy a nagy füvet levágják; ugyanezt megtehetnék a Gyevi és a Belvárosi temetőkben is. A Gyevi temető rendbetételére több ízben kapott ígéretek a mai napig sem teljesültek. Házi szemét elfuvarozás: 1993 decemberétől az újszegedi Népkert sor, Tisza-part és új híd által határolt városrészben a ,Jieti háromszori szemét elfuvarozás" szinte rendszeresen hetenként kétszer történik meg. A Városgazdálkodási Vállalatnál több alkalommal reklamáltam emiatt, mert az elszállítás kimaradása miatt a kukák tele vannak, a szemetet viszi a szél, és a kóbor kutyák reggelre az edényeket felborogatják, tartalmát szétszólják. A szemétszállító autók emelőszerkezetét be kellene állítani, mert az úgy vágja oldalba az új bádog kukákat, hogy azok behorpadnak, megroggyannak és idő előtt tönkre mennek, mfg a műanyag edények a nagy ütéstől végigrepednek; a kukák ára ma már kétezer forint felett van. Hlaváthy László zsöltek, míg az tüzet nem fogott. Az egyik apátságban a barátok közül egy mindig vigyázott éjjel a tűzre, hogy az ki ne aludjon. Az egyik barát annyira elálmosodott, hogy a tűz mellett ülve elaludt, belebukott a parázsba, és a füle megégett. így nevezték el azután barátfülének azt a sült tésztát, amely körülbelül akkora, mint a kisebbfajta derelye, csak nem úgy fejezik be mint a derelyét, hanem a négyszögletesre vágott tésztára tesznek egy kevés lekvárt, azután a négy sarkát összefogják (mint a túrósbuktát) és úgy rakják tepszibe, és sütik meg. Tehát semmi esetre sem főzik. Rébék Mihály SZERETNÉM MEGTUDNI Lakásügyek A legtöbb levél és kérdés az önkormányzati tulajdonban álló lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésével kapcsolatosan érkezik. Az olvasók zömét a lakások vételára érdekli, továbbá az. hogy mely lakásokat lehet megvásárolni? Szeged Megyei Jogú Város közgyűlése 17/1994. (IV. 26.) Kgy. számú rendeletének 10. paragrafusában részletesen meghatározták, hogy a város különböző területein a forgalmi érték hány százaléka a vételár. Ugyanitt olvashatunk arról is, hogy melyek a vételár egy összegű, illetve részletekben történő megfizetésének szabályai. A lakásrendelet mellékletében úgynevezett „tilalmi lista" sorolja fel tételesen azokat az ingatlanok, melyeket nem lehet megvásárolni. Felhívom olvasóink figyelmét, hogy a lakásrendelet teljes szövegét és a tilalmi listát a Délmagyarország április 21-én megjelent száma is tartalmaza. Olvasónk el szeretne adni egy lakást, mely huzamosabb ideje a tulajdonát képezi, de a vételárat nem akarja másik ingatlan vásárlására fordítani, hanem más módon kívánja azt befektetni. Rendszeres jövedelme is magas és attól tart, hogy az ingatlan vételárából befolyó összeg után jelentős mértékű személyi jövedelemadót kellene fizetnie. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerint mentes az adó alól az 1992. január l-ig tlz évnél régebben szerzett ingatlan átruházásából származó jövedelem. Tehát, ha levélírónknak 1982. január 1. napját megelőzően került a tulajdonába a lakás és most eladja, a vételár teljes összege mentes a személyi jövedelemadó alól. Dr. Kriveczky György Lakbér és közlekedés