Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-27 / 148. szám

Képünkön dr. Mészáros Rezső dékán gratulál az egyik ifjú diplomásnak. (Fotó: Schmidt Andrea) • A József Attila Tudomány­egyetem Természettudományi Kara az elmúlt évben alapította a JATE TTK Kiváló Hallgató­ja címet, melyet tanulmányi és szakmai munkája alapján tudo­mányterületenként évente leg­feljebb egy-egy hallgató kap­hat meg. A kitüntető címeket szombaton délelőtt első alka­lommal osztották ki a Sport­csarnokban megrendezett dip­lomaátadó ünnepségen. Akik. átvehették: Baranyai József V. éves biológus, ifj. Domokos László III. éves vegyész. Du­dás Tibor V. éves programter­vező matematikus, Nagy Gá­bor IV. éves matematikus és Raucsik Béla V. éves földrajz­történelem-geológia szakos hallgató. Orosz búcsú Berlintől Kelet-Berlin Köpenick nevű városrészében kato­nai parádéval búcsúzott el szombaton a német fővá­rostól az orosz katonaság, miután egy héttel koráb­ban, a város nyugati felé­ben, a három nyugati szö­vetséges vett búcsút a pol­gároktól. Az egykori Vö­rös Hadsereg nyugati had­seregcsoportja két héttel ezelőtt wünsdorfi főhadi­szállását is felszámolta, mindössze kis stábot hagy­va meg az augusztus vé­géig, a végleges kivonulá­sig megmaradt teendők intézésére. A Bundeswehr adatai szerint május végén már csak tízezer katona, családtag, polgári kisegítő tartózkodott a volt Szov­jetunióból keletnémet te­rületen az egykori több mint félmillióból. 1500 katona vonult fel 40 ezer néző előtt, s Eber­hard Diepgen, a főváros kormányzó főpolgármes­tere felszabaditókként méltatta az 1945-ben Ber­linbe bevonuló katonelő­döket. Megköszönte azt is, hogy öt évvel ezelőtt, a keletnémet fordulat idején a szovjet katonaság semle­ges maradt. HETFO, 1994. JUN. 27., 84/148. ALAPÍTVA: 1910-BEN ARA: 17 FT • Gyertyák a zsidó áldozatokért „Letörleszthetetlen az adósság • A nagyvilágban szétszóródott szegedi zsidó polgárok tértek vissza ismét a városba: hogy találkozzanak és emlé­kezzenek. A városszéli zsidótemetőben, az első világháború zsidó katonahősei­nek emlékművénél honvéd díszőrség állt vasárnap, s koszorút helyezett el itt és a munkaszolgálatban elpusztult mártírok emlékművénél, valamint a randeggi áldozatok sírjánál és a meggyalázott tóratekercsek emlékhelyén Naor Gilon, Izrael budapesti nagykövetségének első titkára, dr. Winter Miklós, a szegedi Zsidó Hitközség vezetője, dr. Farkas László államtitkár, dr. Lippai Pál pol­gármester és Darók József helyőrség­parancsnok. A polgármester beszédé­ben azt hangsúlyozta, hogy a zsidók jó magyarok és jó államférfiak voltak, a század derekán mégis elvették tőlük az élethez és a tisztességes halálhoz való jogot - s ez az adósság letörleszt­hetetlen. A zsidó közösség a zsinagógá­ban imádsággal, gyertyagyújtással folytatta az emlékezést. (Fotó: Schmidt Andrea) Kiváló hallgatók a lATE-n Korszakot zártak, korszakot nyitnak MSZP, SZDSZ: jóváhagyták a koalíciós megállapodásokat Utolsó csoport­mérkőzésén lépett pályára a Los An­geles-i Rose Bowl­stadionban az Egyesült Államok és Románia váloga­tottja a tovább­jutást jelentő he­lyekért. A holland Mario van der Ende sípjelére (93 100 néző) a követ­kező összeállítás­ban kezdtek a csa­patok: Egyesült Álla­mok: Meola Clavijo, Lalas, Balboa, Caligiuri ­Harkes, Sorber (Wegerle), Dooley, Ramos (Jones) - Stewart, Wynalda. Románia: Prunea - Be­lodedici (Mihali) - Pet­rescu, Prodan, Popescu, Munteanu - Lupescu, Hagi, Selymes - Raducioiu (Gal­ca), Dumitrescu. Nem úgy indult a mér­kőzés, hogy a végén a ro­mánok örülnek majd. A 7. percben ugyanis Wynalda mintegy 18 méterről erős lövéssel a jobb oldali kapu­fát találta el. A 17. percben azonban a románok várat­lanul megszerezték a veze­tést. Selymes a bal oldalról a felfutó Raducioiu elé játszott, aki egyből szök­tette a jobb oldalon felbuk­kanó Petrescut. A román középpályás nehéz szögből váratlanul lövésre szánta el magát, s a labda a későn Popescu és Petrescu (fekve) egyesült erővel tisztáznak Harkes elől. (MTI - Telefotő) vetődő Meola mellett a rövid sarokban kötött ki. A második félidőt két nagy román helyzet vezette be, de Raducioiu és Petrescu egymásután hibázott. Az­tán megint ellaposodott a küzdelem, a románok azt játszották, amit ilyenkor kell: jól tartották a labdát, s ha lehetett azonnal ellen­támadásba lendültek, s végül 1-0-ra győztek. A csoport másik talál­kozóján: Svájc-Kolumbia 0-2 (0-1). A csoport végered­ménye: 3 2 0 1 3 111 1. Románia 2. Svájc 3. USA 4. Kolumbia A totó nyertes tippsora: 1, 1,1,1,1, X, 1,1,1,1,1,1,2 a plusz egy mérkőzés: 2. a • Éjszakai bombariadó a hajón Kiürítették a Szőke Tiszát A Magyar Szocialista Párt kongresszusa vasárnap délben jóváhagyta az SZDSZ-szel kötött koalíciós megállapodást. A szavazásban részt vett 436 kongresszusi küldött közül 428 szavazott igennel, négyen pedig a megállapodás ellen foglaltak állást. További négy szavazat érvénytelen volt. A kongresszust követően Horn Gyula pártelnök történelmi jelentőségűnek nevezte a meg­született, s a most jóváhagyott egyezséget. Precedensérté­kűnek ítélte a dokumentumot, s reményét fejezte ki, hogy az példaként fog szolgálni a kö­vetkező kormányok számára is. Megkülönböztetett fontos­ságot tulajdonított annak a ténynek, hogy a koalíció létre­jöttét egy parlamenti abszolút többséggel rendelkező párt kezdeményezte. Az SZDSZ rendkívüli kül­döttgyűlése ugyancsak vasár­nap szintén jóváhagyta az MSZP-vel kötött koalíciós megállapodást. A 659 küldött közül 593-an adták le voksu­kat, közülük 479-en szavaztak igennel, 106-an nemmel és 8­an tartózkodtak. (Részletes beszámolónk a 6. oldalon.) • «4 hajóra szeretnénk . menni. - Lesz egy kis sor, mire bejutnak. • Mikor járt arra utoljára fuvarban? - Negyedórája, de voltak kint vagy százan. Mire a Cső utcai László névnapos csapat vasárnap haj­nali fél egy után megérkezett a Tisza partra, kicsit több em­berrel találkozott a hajó előtt, mint százzal. Mondjuk inkább ezerrel. Bombariadó miatt ki kellett üríteni a hajót. Mindenki másképpen véle­kedett a dologról, sokan elin­dultak hazafelé, hogy ebből már nem lesz semmi. (Folytatás a 3. oldalon.) • Éppen négy esztendeje annak, hogy először adtunk hangot a gyermekklinika segélykiáltásának. Dr. Boda Domokos professzor, az intézmény akkori igazgatója riportunkban ecsetelte az intenzív osztályon uralkodó áldatlan állapotokat, amelyeket 20 esztendei kérvényezés, könyörgés után sem volt képes fölszámol­ni az egészségügyi kormányzat és az egye­tem. A már-már tragikussá váló helyhiány láttán - ötven négyzetméteren összezsúfolt tíz ágyon szorongtak az élet és halál kü­szöbén vergődő kicsinyek - felülkereke­dett az akkor nyugdíjazás előtt álló pro­fesszorban a szakmai és emberi lelkiis­meret. Klinikáján alapítványt hozott létre az életveszélyesen beteg gyermekekért, amelyre saját fizetéséből eredő 100 ezer forintját ajánlotta föl. Követte őt számos kollegája, jónéhány szülő, gyermekes és gyermektelen szegedi lakos, köztük a Délmagyarország újságírói közül is többen hozzájárultak az alapítvány tőkéjének gyarapításához. A nyugalmazott, ám a klinikán ma is dolgozó egyetemi tanárt arról kérdeztem, mi lett a sorsa e nemes célt maga elé tűző alapítványnak. (Riportunk a 7. oldalon.) Adományok - beteg gyermekekért A még oly kedves doktor nénik se pótolhatják a klinikán a mama közelségét. (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Thumbnails
Contents