Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-27 / 148. szám
Képünkön dr. Mészáros Rezső dékán gratulál az egyik ifjú diplomásnak. (Fotó: Schmidt Andrea) • A József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kara az elmúlt évben alapította a JATE TTK Kiváló Hallgatója címet, melyet tanulmányi és szakmai munkája alapján tudományterületenként évente legfeljebb egy-egy hallgató kaphat meg. A kitüntető címeket szombaton délelőtt első alkalommal osztották ki a Sportcsarnokban megrendezett diplomaátadó ünnepségen. Akik. átvehették: Baranyai József V. éves biológus, ifj. Domokos László III. éves vegyész. Dudás Tibor V. éves programtervező matematikus, Nagy Gábor IV. éves matematikus és Raucsik Béla V. éves földrajztörténelem-geológia szakos hallgató. Orosz búcsú Berlintől Kelet-Berlin Köpenick nevű városrészében katonai parádéval búcsúzott el szombaton a német fővárostól az orosz katonaság, miután egy héttel korábban, a város nyugati felében, a három nyugati szövetséges vett búcsút a polgároktól. Az egykori Vörös Hadsereg nyugati hadseregcsoportja két héttel ezelőtt wünsdorfi főhadiszállását is felszámolta, mindössze kis stábot hagyva meg az augusztus végéig, a végleges kivonulásig megmaradt teendők intézésére. A Bundeswehr adatai szerint május végén már csak tízezer katona, családtag, polgári kisegítő tartózkodott a volt Szovjetunióból keletnémet területen az egykori több mint félmillióból. 1500 katona vonult fel 40 ezer néző előtt, s Eberhard Diepgen, a főváros kormányzó főpolgármestere felszabaditókként méltatta az 1945-ben Berlinbe bevonuló katonelődöket. Megköszönte azt is, hogy öt évvel ezelőtt, a keletnémet fordulat idején a szovjet katonaság semleges maradt. HETFO, 1994. JUN. 27., 84/148. ALAPÍTVA: 1910-BEN ARA: 17 FT • Gyertyák a zsidó áldozatokért „Letörleszthetetlen az adósság • A nagyvilágban szétszóródott szegedi zsidó polgárok tértek vissza ismét a városba: hogy találkozzanak és emlékezzenek. A városszéli zsidótemetőben, az első világháború zsidó katonahőseinek emlékművénél honvéd díszőrség állt vasárnap, s koszorút helyezett el itt és a munkaszolgálatban elpusztult mártírok emlékművénél, valamint a randeggi áldozatok sírjánál és a meggyalázott tóratekercsek emlékhelyén Naor Gilon, Izrael budapesti nagykövetségének első titkára, dr. Winter Miklós, a szegedi Zsidó Hitközség vezetője, dr. Farkas László államtitkár, dr. Lippai Pál polgármester és Darók József helyőrségparancsnok. A polgármester beszédében azt hangsúlyozta, hogy a zsidók jó magyarok és jó államférfiak voltak, a század derekán mégis elvették tőlük az élethez és a tisztességes halálhoz való jogot - s ez az adósság letörleszthetetlen. A zsidó közösség a zsinagógában imádsággal, gyertyagyújtással folytatta az emlékezést. (Fotó: Schmidt Andrea) Kiváló hallgatók a lATE-n Korszakot zártak, korszakot nyitnak MSZP, SZDSZ: jóváhagyták a koalíciós megállapodásokat Utolsó csoportmérkőzésén lépett pályára a Los Angeles-i Rose Bowlstadionban az Egyesült Államok és Románia válogatottja a továbbjutást jelentő helyekért. A holland Mario van der Ende sípjelére (93 100 néző) a következő összeállításban kezdtek a csapatok: Egyesült Államok: Meola Clavijo, Lalas, Balboa, Caligiuri Harkes, Sorber (Wegerle), Dooley, Ramos (Jones) - Stewart, Wynalda. Románia: Prunea - Belodedici (Mihali) - Petrescu, Prodan, Popescu, Munteanu - Lupescu, Hagi, Selymes - Raducioiu (Galca), Dumitrescu. Nem úgy indult a mérkőzés, hogy a végén a románok örülnek majd. A 7. percben ugyanis Wynalda mintegy 18 méterről erős lövéssel a jobb oldali kapufát találta el. A 17. percben azonban a románok váratlanul megszerezték a vezetést. Selymes a bal oldalról a felfutó Raducioiu elé játszott, aki egyből szöktette a jobb oldalon felbukkanó Petrescut. A román középpályás nehéz szögből váratlanul lövésre szánta el magát, s a labda a későn Popescu és Petrescu (fekve) egyesült erővel tisztáznak Harkes elől. (MTI - Telefotő) vetődő Meola mellett a rövid sarokban kötött ki. A második félidőt két nagy román helyzet vezette be, de Raducioiu és Petrescu egymásután hibázott. Aztán megint ellaposodott a küzdelem, a románok azt játszották, amit ilyenkor kell: jól tartották a labdát, s ha lehetett azonnal ellentámadásba lendültek, s végül 1-0-ra győztek. A csoport másik találkozóján: Svájc-Kolumbia 0-2 (0-1). A csoport végeredménye: 3 2 0 1 3 111 1. Románia 2. Svájc 3. USA 4. Kolumbia A totó nyertes tippsora: 1, 1,1,1,1, X, 1,1,1,1,1,1,2 a plusz egy mérkőzés: 2. a • Éjszakai bombariadó a hajón Kiürítették a Szőke Tiszát A Magyar Szocialista Párt kongresszusa vasárnap délben jóváhagyta az SZDSZ-szel kötött koalíciós megállapodást. A szavazásban részt vett 436 kongresszusi küldött közül 428 szavazott igennel, négyen pedig a megállapodás ellen foglaltak állást. További négy szavazat érvénytelen volt. A kongresszust követően Horn Gyula pártelnök történelmi jelentőségűnek nevezte a megszületett, s a most jóváhagyott egyezséget. Precedensértékűnek ítélte a dokumentumot, s reményét fejezte ki, hogy az példaként fog szolgálni a következő kormányok számára is. Megkülönböztetett fontosságot tulajdonított annak a ténynek, hogy a koalíció létrejöttét egy parlamenti abszolút többséggel rendelkező párt kezdeményezte. Az SZDSZ rendkívüli küldöttgyűlése ugyancsak vasárnap szintén jóváhagyta az MSZP-vel kötött koalíciós megállapodást. A 659 küldött közül 593-an adták le voksukat, közülük 479-en szavaztak igennel, 106-an nemmel és 8an tartózkodtak. (Részletes beszámolónk a 6. oldalon.) • «4 hajóra szeretnénk . menni. - Lesz egy kis sor, mire bejutnak. • Mikor járt arra utoljára fuvarban? - Negyedórája, de voltak kint vagy százan. Mire a Cső utcai László névnapos csapat vasárnap hajnali fél egy után megérkezett a Tisza partra, kicsit több emberrel találkozott a hajó előtt, mint százzal. Mondjuk inkább ezerrel. Bombariadó miatt ki kellett üríteni a hajót. Mindenki másképpen vélekedett a dologról, sokan elindultak hazafelé, hogy ebből már nem lesz semmi. (Folytatás a 3. oldalon.) • Éppen négy esztendeje annak, hogy először adtunk hangot a gyermekklinika segélykiáltásának. Dr. Boda Domokos professzor, az intézmény akkori igazgatója riportunkban ecsetelte az intenzív osztályon uralkodó áldatlan állapotokat, amelyeket 20 esztendei kérvényezés, könyörgés után sem volt képes fölszámolni az egészségügyi kormányzat és az egyetem. A már-már tragikussá váló helyhiány láttán - ötven négyzetméteren összezsúfolt tíz ágyon szorongtak az élet és halál küszöbén vergődő kicsinyek - felülkerekedett az akkor nyugdíjazás előtt álló professzorban a szakmai és emberi lelkiismeret. Klinikáján alapítványt hozott létre az életveszélyesen beteg gyermekekért, amelyre saját fizetéséből eredő 100 ezer forintját ajánlotta föl. Követte őt számos kollegája, jónéhány szülő, gyermekes és gyermektelen szegedi lakos, köztük a Délmagyarország újságírói közül is többen hozzájárultak az alapítvány tőkéjének gyarapításához. A nyugalmazott, ám a klinikán ma is dolgozó egyetemi tanárt arról kérdeztem, mi lett a sorsa e nemes célt maga elé tűző alapítványnak. (Riportunk a 7. oldalon.) Adományok - beteg gyermekekért A még oly kedves doktor nénik se pótolhatják a klinikán a mama közelségét. (Fotó: Gyenes Kálmán)