Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-22 / 144. szám

IV. GAZDASÁGI MELLÉKLET g/jaiiniimi.ávWf SZERDA, 1994. JÚN. 22. érintett felet, azaz a munkavállalók képviselőjét. Endrődi Gáborral, a Caola Rt. MRPszervezetének elnökével is beszélgettünk. • Egyes vélemények szerint, ha egy munkavállalói szervezet szeretné megvásárolni vállalatának bizonyos tulajdonhányadát, akkor az információhiány miatt hátrányban van a többi befektetővel szemben. Ön hogyan vélekedik erről? - Az a helyzet, hogy ha az adott befektető csoport amely természetesen a dolgozókból is állhat - olyankor szerez tudomást a vételi lehetőségről, amikor a pályázatot kiírják, akkor biztosan nem lesz ideje a formai szempontoknak eleget tenni. Ezzel a problémával azonban nemcsak a munkavállalói szervezetek, de más befektetők is szembesülnek. # Önöknél hogyan zajlott az MRP kivásárlás? - Minden vállalat vezetése természetszerűleg hamarabb értesül cége eladásáról, mint azok, akik a hirdetéseket figyelik. Az MRP szervezőbizottsága nálunk még az 1993. márciusi tender kiírása előtt előkészítette pályázatát. A kétfordulós tender második fordulójára már úgy adhattuk be ajánlatunkat, hogy ismertük a többi pályázót is, így olyan vételi ajánlatot tudtunk tenni, amely összhangban állt a többi vásárlóval. Mire az ÁVÜ meghirdette a céget, nálunk már minden készen állt. Ezzel a módszerrel a Caola részvényeinek 15 százalékát vásároltuk ki. Azt hiszem, minden tekintetben elégedettek lehetünk. Alakulóban a vagyonkezelői szervezet. A MÁV Rt. négy társaságban lévő üzletrészét hirdette meg értékesítésre. A részletekről Sipos István megbízott vezérigazgató tájékoztatta a lapot. Az első négy értékesítés tapasztalatai alapján folytatják a privatizációt, a járműjavítóra is sor kerül. (Világ Gazdaság, VI. 14.) Négy kötet a magánosításról. Annak érdekében, hogy a privatizáció töretlen maradjon, az új kormányzat számára a két vagyonkezelő szervezetnél négykötetes tájékoztatót készítettek a magánosítás eredményeiről tájékoztatta Szabó Tamás privatizációs miniszter az MTI munkatársát. Szabó Tamás úgy vélte: a jöbőben is szükséges a versenyeztetés elvének fenntartása, és fokozni kell a határozathozatalok nyilvánosságát is. (Új Magyarország, VI. 13.) Pénzjegyek biztonsági papírból. A Pénzjegynyomda a biztonságos és korszerű Tallózó papírpénzek gyártására 4,2-4,5 milliárd forintos beruházással új nyomdát hoz létre. A papíralapanyagot a Diósgyőri Papírgyárból, az egyetlen magyar biztonsági papírokat gyártótól szerzi be. Az ÁVÜ korábbi információ szerint a 179 millió forint jegyzett tőkéjű papírgyár részvényeinek 100 százalékát a Pénzjegynyomda vette meg és kárpótlási jeggyel fizette ki. (Napi Gazdaság, VI. 13.) Egis-részvények a tőzsdén. Az Állami Értékpapír Felügyelet a napokban jóváhagyta, hogy az Állami Vagyonkezelő Rt. nyilvános forgalombahozatal útján értékesítse az Égis Gyógyszergyár Rt. 2 millió 260 ezer darab, egyenként 10 000 forint értékű részvényét. Az Égis Rt. kérvényezni fogja, hogy részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén is jegyezzék. (Új Magyarország, VI. 14.) • Munkavállalók helyzeti előnyben Kinek van több információja? - Megmenekültünk! Elfogadta u privaiiHkiós ajánlatunkul Egyik országos terjesztésű napilapunk június 3tÍ számában Vörös Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének vezető közgazdásza foglalt állást az Állami Vagyonügynökség munkájával, és általában a privtizációval kapcsolatban. Véleménye szerint elsősorban több információra van szükségük a munkavállalók képviselőinek. Szerinte ma még általános, hogy az. állami cégek dolgozói nem tudják, milyen feltételekkel adják el vállalatukat. Éppen ezért - az információhiány miatt - nem tudnak pályázni, s végül kimaradnak a vásárlásból. A probléma részleteiről Halmi Gábort, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettesét kérdeztük. • Valóban létezik ez a jelenség? - Az az igazság, hogy valójában nem értem, Vörös Péter miről beszél. A szükséges információk megszerzése ma már egyáltalán nem jelenthet gondot. Az állandó sajtótájékoztatók, a médiában megjelenő hirdetések, valamint az ÁVÜ ügyfélszolgálatánál kapható információs csomagok az adott vállalat dolgozóit éppen úgy segítik, mint bármilyen más potenciális befektetőt. A cég dolgozói egyébként sokkal jobban kell, hogy ismerjék munkahelyüket, mint egy esetleges külső befektető. Sokkal több információjuk van Halmai Gábor. ÁVÜ-igazgatóhelyettes a cég körülményeiről és lehetőségeiről. A vállalatok vezetői egyébként minden esetben hamarabb értesülnek az eladásról, mint ahogy az erre vonatkozó tendert az ÁVÜ kiírja. Mindezt összegezve az. a véleményem, hogy az MRP, MBO és más munkavállalói szervezetek eleve helyzeti előnyben vannak az információk tekintetében. Azt hiszem, a Vagyonügynökség nem vonható felelősségre csupán azért, mert a többi pályázóhoz hasonlóan a munkavállalói szervezeteknek sem hajlandó a törvényben előírt adatoknál többet nyújtani. • Jó néhányszor elhangzott már az a vélemény, mely szerint a tender kiírásakor megszabott pályázatbeadási határidő túlságosan rövid. Ennyi idő alatt ugyanis képtelenség az Ehitel ígérvényt és más szükséges dokumentumokat beszerezni. - A törvényben előírt időtartam a pályázat kiírásától a beadási határidőig 15 nap. Ehhez képest az ÁVÜ Igazgatótanácsa legalább 45, de indokolt esetben 60 napot szokott adni. Mindemellett azt is tudni kell, hogy a Vagyonügynökségnek, a beadási határidő előtt legkésőbb 15 nappal megjelentetett hirdetésben lehetősége van meghosszabbítani a pályázati határidőt. Az MSZOSZ vezető közgazdászának felvetésével kapcsolatban mindenképpen érdemes megkérdezni a leginkább • Indul a portfolió-pályázat Gyógyszergyári sztárrészvények Patikamúzeum. A nyugalom egyetlen szigete Tallózó Békési feliilvizsgálqá EUtársulási szerződésünket. Békési László nyilatkozott a düsseldorfi Handelsblatt gazdasági-pénzügyi napilapban. Sürgeti az EU-val kötött szerződés felülvizsgálatát, elveti a forint drasztikus leértékelését és elengedhetetlennek tartja az adócsökkentést. Mindezek mellett az új kormány a privatizálás meggyorsítását szorgalmazza, és egyidejűleg nem kívánja akadályozni az állami vagyon további lemorzsolódását. (Népszabadság. VI. 10.) A diósgyőri niunkásgyűlés után sem csökkent a bizonytalanság. Kérdőjelek a kohászati reorganizációban. Már megszületése idején alapos késésben volt a borsodi acélipar reorganizációs programja, ám azóta az is kiderült: a végrehajtás sem megy a leggördülékenyebben, ráadásul jó néhány, eddig megoldatlan kérdés is felvetődött, amely bizonytalanná teheti a program sikerét. A diósgyőri munkásoknak legutóbbi gyűlésük is bizonyítja - megrendült a bizalmuk a reorganizációban, igaz, eredetileg ók a kohó további üzemeltetése mellett tették le voksukat. (Magyar Hírlap, VI. 1.) Régi lendülettel robog a Rába. A rendszerváltás négy éve alatt a Rába nehéz küzdelmet folytatott a talponmaradás és a reorganizáció érdekében. Az eljárások és piacok keresése a forgalom növekedését eredményezte, így a vállalatóriás eljutott a privatizációig. (KÁPÉ, VI. 10.) Önkormányzatok, szövetkezetek, figyelem! Kevés olyan vonzó lehetőség kínálkozik felgyülemlett kárpótlási jegyeik befektetésére, mint az a portfolió-pályázat, amelyben 4 gyógyszergyár egyenként 15 millió forint névértékű részvénypakettjét ajánlja egy csomagban az Állami Vagyonkezelő Rt. A 60 millió forintnyi pakettre 80 millió forint a kikiáltási, vagyis az induló ár. A kibocsátást szervező tanácsadó, a Góg Értékpapír Kft. kereskedelmi igazgatója. Bárdi Károly szerint azonban ennél jó néhány tízmillióval magasabb árat kell kínálni annak, aki nyerni akar. A csomag ugyanis igen értékes. Egyik 15 milliós szereplője a Chinoin. amely most 450 százalék körüli árfolyamon cserél gazdát a tőzsdén kívül. A vállalat, amely a francia Samofi többségi tulajdonában van, tavalyi 15,7 milliárd forintos árbevétele után rekord összegű, 3,17 milliárd forintos, nyereséget könyvelt el. A pakett másik szereplője az ÉGIS, Magyarország egyik legújabb gyógyszergyára, amely elsőként készül a tőzsdére. Részvényeinek 30 százalékát az EBRD és a Közép-európai Befektetési Társaság birtokolja. Az ÁV Rt. által újonnan felajánlott részvényekből 1 milliárd forintnyit hazai befektetőknek szántak, 1,6 milliárdos értéket pedig külföldi intézményi befektetőknek. A kibocsátási ár 200 százalékos volt, de már most 250 százalékot is megadnak érte a brókerek. A cég eredményei ugyancsak kiválóak. A másik két gyógyszergyár, a Kelet-magyarországi Alkaloida és a Biogal ugyan ma még nem mondható az értékpapír piaci szereplők kedvenceinek, de a gazdasági eredmények jobbak annál, mint amire a piac értékítélete tartja. Jelenleg legalábbis. A privatizációk lezárulása után pedig ezek is tőzsdei szereplők lehetnek. Figyelemre méltó tehát a gyógyszergyári portfolió, amelyre árfolyamemelkedés reményében érdemes pályázni. A szövetkezetek és az önkormányzatok előnyt élveznek - de csakis azonos ajánlatok esetén. Június 27-én reggel 9 és 11 óra között a budapesti Váci u. 9. II. emeletén a Góg Értékpapír Kft. irodájában várják a pályázatokat. Pontban 11 órakor lehúzzák a rolót, majd a cég az ÁV Rt. képviselőjével és egy közjegyzőnek a jelenlétében bontja az ajánlati csomagokat. Az nyer, aki a legtöbbet kínálja. Azonos ajánlat esetén önkormányzatok és szövetkezetek élveznek előnyt más befektetőkkel - pl. a várhatóan élénken érdeklődő brókercégekkel, kárpótlási jegy befektető társaságokkal, vagy egyéb pénzügyi befektetőkkel szemben. Ha több lesz az ő körükből is az azonos ajánlat, akkor a tanácsadó Góg Értékpapír Kft. szóbeli licitre hívja a pályázókat. Azonnak megköti a szerződést a nyertessel, akinek három munkanapon belül le kell tennie az asztalra a megajánlott kárpótlásijegy-csomagot, vagyis fizetnie kell. Ellenkező esetben automatikusan a második legjobb lesz a győztes. Amíg a fizetés meg nem történik, addig nem hozzák nyilvánosságra, hogy ki lesz a részvénycsomag új tulajdonosa. Ez a portfolió-pályázat egyébként csak az első lépés a befektetésre váró kárpótlásijegy-tömeg felszívásához. Az ÁV Rt. további portfoliók kialakítását kezdte meg. Amint a tanácsadó Góg Értékpapír Kft. kereskedelmi igazgatójától megtudtuk, hamarosan várható az úgynevezett márkavédelmi portfolió meghirdetése, amelyben a Pick, a Szegedi Paprika és a Kalocsai Paprika Rt. papírjai szerepelnének. Bárdi Károly szerint ezzel a módszerrel - vagyis az akció folytatásával - rövid időn belül 1,5 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet tudnának felszippantani. Szándékuk szerint döntően az önkormányzatoktól és a szövetkezetektől, amelyeknél a lakáseladások és a földárverések nyomán tömegesen halmozódnak a jegyek. S ezek befektetésre várnak.