Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-21 / 143. szám
10 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1994. JÚN. 21. Néhány kiegészítés Szeged kultuíális koncepciójához Célkitűzések és funkciózavarok Sajnálatos mindenekelőtt, hogy sem a kulturális innovációra, sem a kulturális vállalkozásokra nem készült koncepció. Szerepel viszont a szövegben A város tömegkommunikációs rendszere, valamint a Környezeti kultúra című fejezet és furcsamódon eldugott alfejezetként az egyházakkal való (kulturális) kapcsolat. E három szféra alighanem különkülön koncepciót érdemelt volna, kiterjedt problémakörük messze túlnő a kulturális életen. A Zenei élet című alfejezethez korábban teljes módosítást adtam be, ami sajnos teljesen töröltetett. E módosítás három alapvető kérdéskörre tagolta zenei életünket; a hangversenyek-fesztiválok; a művészeti együttesek - civil zenei szervezetek; valamint a könnyűzene - jazz egyaránt fontos szféráira. A Koncertélet kulcskérdése a koordináció és a profeszszionalitás. Ennek erősítése érdekében az önkormányatnak támogatnia kell a Nemzeti Filharmónia jelenlétét városunkban, sőt célszerű törekedni egy közös fenntartású zenei koordinációs központ létrehozására is. Ez lényegében azonos lenne a koncepció más részében már említett Zenepalota és kognresszusi központ intézményével. Zenei együtteseink és civil szervezeteink - szervezeti formájuktól függetlenül kizárólag biztonságos intézményi háttérrel tudnak működni. Szó sincs a totális intézményi finanszírozáshoz való visszatérésről; az intézmények keretei közt az alapvető infrastrukturális feltételeket - pl. próbaterem, ügyvitel, információk - a folyamatos koordinációt és menedzselést kellene biztosítanunk. A könnyűzene és a jazz A Kord autószalon új kínálata: Márkaszervizében vásárolt Pirelli, Michelin, Good Year, Sava, Fulda gumiabroncsokat ingyen szerelik és centtrizzák. Díjmentes gépkocsi átvizsgálás utazás előtt, fékellenórzés, CO-mérés! Kord t'apitol márkaképviselet: Szeged, Dorozsmai út 12. 325-588 Nyitva: szombat délelőtt is. E sorok írója nem tagja ugyan egyik önkormányzati bizottságnak sem. ennek ellenére egyenrangú szerzőként vehetett részt az említett koncepció megalkotásában, bőven adódott lehetősége azt bírálni, vitatni. A közreadott szöveggel összefüggésben mégis maradtak komoly hiányérzetei, ellenvéleményei. esetében mindenekelőtt a teljesen értelmetlen „faji megkülönböztetést" kellene megszüntetnünk. Közhely, hogy az értékes rock- és jazzműfajok nagyságrendekkel értékesebbek, mint a pop- és diszkótömegtermelés, vagy a lakodalmas rock produktumai, s emellett szervesen hozzátartoznak mai világunk kultúrájához. Ezért mind az idevágó rendezvényeket (jazz-napok, rockfesztiválok), mind az ilyen típusú értékes zenei együtteseket (Molnár Dixieland, Gőzerő együttes), mind az ilyen célú oktatást (pl.' jazz-tanszakok) támogatni kell. A Koordinációs tevékenység a közművelődésben című fejezet az egész koncepció legfontosabb része lehetett volna, hiszen mi másért akarunk „felülről" szabályozni valamit, mint a koordináció érdekében? Ez a fejezet azonban nemcsak súlytalanná vált, hanem egyúttal veszélyessé is. A „koordináció" címszó alatt ugyanis húsbavágó problémakör jelenik meg szinte meglepetésszerűen; a Kulturális Érdekegyeztető Tanács, mint a szakmai és munkavállalói érdekvédelem legfontosabb testülete. A KÉT célja - a szöveg szerint -: „hogy az önkormányzat, a kulturális intézményi, valamint a munkavállalói érdekképviseleti szervek (szakszervezetek) egyeztessenek minden olyan kérdésben, amelyek közvetlenül értintik a kulturális intézményeket, valamint a kulturális intézményekben dolgozók életés munkakörülményeit." A KÉT tehát az önkormányzati intézményekre vonatkozó, döntéshozó testület lenne. E szférában azonban teljesen más törvények és más viszonyok érvényesek, mint ami a fenti definícióból kitűnik. Egyetlen fenntartó és munkaadó létezik; ez a mindenkori önkormányzat; ennek képviselői alkotják az érdekegyeztetés egyik oldalát. Az intézményeket a bennük dolgozó munkavállalók jelenítik meg, illetve az azok által létrehozott érdekvédelmi szervezetek; ez a másik oldal. Nem véletlen, hogy ezt így rendezte el a sokat emlegetett közalkalmazotti törvény is. E törvény 4. paragrafusa 5-6. bekezdése egyértelműen az érintett és az adott területen reprezentatív szakszervezeteknek tartotta fenn az érdekegyeztetés jogát. E törvényben sehol sem találhatjuk a rejtélyes „intézményi oldal" jogosítványait, amely egyébként is értelmezhetetlen (kikből állna, ki hozná létre, kit képviselne ki ellen stb.) Emellett a szöveg szerzői csak arról a jelentéktelen apróságról feledkeztek meg, hogy már létezik testület, amely az önkormányzat és munkavállalói közti érdekegyeztetés céljából jött létre; több mint egy év óta működik a Költségvetési Intézmények Szeged Városi Érdekegyeztető Tanácsa, törvényes garanciákkal, s immáron érvényes ügyrenddel. A Kulturális Érdekegyeztető Tanács létrehozása olyan újabb bizottsággal lassítaná városunk művészeti és közművelődési 4% mattal juthat HOZ, HÁZHOZ, ÚJ / _ HOZ, HASZNÁLT AUTÓHOZ, vállalkozását finanszírozhatja Vásároljon bármitj Magyarországon, de legalább ltO.OOO Ft-ért vagy akár 20-30 millió Ft-ért. l(l millió Ft-nál 12.436,- Ft a havi törlesztés), MAGYAR HITEL BANK garanciájává magánszemélyeknek, vállalkozóknak, jogi táj ' saságoknak vagy akár munkanélkülieknek^ pollgrujjo ügyfélszolgálati Iroda: Ssefed. Vidra u. 3 Tel.:627324-84R „szombaton Is _nyttva._j /{ \ • í életét, amely már létrejöttével kilépne a törvényesség határai közül, ugyanakkor - s erről se feledkezzünk meg! - nem oldala meg a nem önkormányzati intézményekkel történő koordinációt. Létrehozása tehát súlyos hiba lenne A kulturális életben feltétlenül szükséges koordinációs szinteket és érdekvédelmi testületeket az alábbiak szerint látszik célszerűnek létrehozni: 1. A koncepció közreadott szövegében is szereplő Kulturális Fórum lehetne a koordináció és az érdekegyeztetés legnyitottabb formája; rendezvényein a szféra valamennyi érdekelt személye résztvehetne és véleményével alakíthatná akár ezt a koncepciót is... 2. A nem önkormányzati kulturális intézmények, civil szervezetek és az önkormányzati intézmények szakmai és szellemi koordinálására a Magyar Kulturális Kamara Szegedi Önálló Tagozata hivatott, amennyiben ezt fölvállalja, illetve magát a Kamarát elfogadják az érintett szervezetek. 3. A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa, csakúgy, mint az eddigiekben, vállalja az önkormányzat és intézményei közti érdekegyeztetést; e munkája eddig is kiterjedt az intézmények működésének teljes egészére (tehát a szervezeti és költségvetési kérdésekre is.) E testület művészeti-közművelődési tagozatát célszerű lesz a továbbiakban rendszeresen külön is működtetni. 4. E három koordinációs és érdekegyeztető forma létezésének akkor van értelme, ha az önkormányzat mindenkori kulturális bizottsága a lehető legnyitottabban működik és messzemenően igénybe veszi a Kulturális Fórum, a Magyar Kulturális Kamara és a KIÉT ségítségét, javaslatait döntései során. Ide is kívánkozik - végezetül - egy apró kérdés: a kulturális koncepció megalkotását nem lett volna érdemesebb e recept szerint kezdeni? Kiss EinA 1994. jún. 18-án megjelent Dél-Tisza Menti Afész értékesítési hirdetésében Petőcz Sándorné neve tévesen lett közölve. Az érintettől elnézést kérünk. S 20-30%-OS V \ V V aranyékszervásár június 20-30-ig. az Orex boltjaiban. Szeged, Tisza L. krt. 40. Kárász u. 13. Jókai u.l r / > izegea, Ka SZEGED NAGYARUHÁZ női osztály (az emeleten) Kibővített árukészlettel AKCIÓNK tovább tart! Egyes blúzok, szoknyák és nyári ruhák árengedménnyel kaphatók. ** Népünk hagyományvilágából Kihányta a fejit" A Márk napi (április 25.) búzaszentelóre jó időjárás esetén már szárba szökken a kalász, még régiesebb szavakkal: „Hasba van mán a kalász". Ha sűrűre sikerült a vetés, akkor „Mögszaggattuk a subását". A hol sűrűn, hol meg ritkásan kikelés csak a kézzel vetés eredménye lehetett, lévén a vetógép mindenüvé arányosan szórta a magokat. Kenyérgabonát általában olyan földbe vetettek régen, amelyikben előző esztendőben takarmánynövény - kukorica, napraforgó, vagy éppen burgonya és takarmányrépa termett. Vetés előtt a magokat megcsávázták, hogy egészséges kalászokat hozzanak, sőt akinek módjában volt, az konkolyozón is áteresztette, amely masina kirestálta a tiszta magok közül a gyomnövénymagvakat. Vetés után egy-két hét múlva már kikelt a mag, de vele együtt a mégis köztük maradt gyom mag is, amiket, lévén a földnek „édösgyeröke", gyorsabban nőtt, mint a gabona - ki kellett irtani. Az acat, a szarkaláb, a pipacs, a repce és más gazok kiirtásához acatolót használtak. Egy-egy családban annyi acatoló volt, ahány vele bánni tudó élt egy fedél alatt. Az acatoló nem más, mint egy söprűnyél méretű bot végébe erősített éles késféle, amellyel hajlongás nélkül el lehetett vágni a gyomnövény gyökerét. Elvágás után ki is billentették, hogy a hajszálgyökerek ne kapaszkodhassanak meg ismét. Amelyik táblában az előző évben kukorica, vagy napraforgó volt, a szárcsutkák akadályozhatták a kézikaszás aratást. Ezt megelőzendő, a csutkákat először felboronázták, majd mind kiszedegették, közben kis fadarabbal a földet leverték róluk. Ennek a munkának csutkahányás volt a neve. Főként a feketeföldi gabonatáblákból hányták ki, amit otthon tüzelésre használtak fel. „Homokon nemigen szödtük ki a csutkákat, mert ott hamar elrohadt, ami fogta a szélben a homokot, meg aztán tanyán Cipőfelsörész gyártásra kapacitást keresünk. Válaszokat: „Bérmunka 2890" jeligére a Sajtóházba kérjük. amúgy is sok tűzrevaló került." Az acatolást, ha megint begazosodott, meg kellett ismételni, ha nem akarták, hogy a marokszedőnek aratás idején „szöme-szája telelögyön acaszúrókkal". Május végére - június elejére a szárból kinőtt a kalász: kihányta a fejét a kalász. Ezidőtől fogva gyakrabban megtekintették a gazdák az árpa-, a rozsbúza, és a tisztabúzatáblákat, és nézegették, milyen termésre számíthatnak. Homokon sok rozsot - ottani szóval mondva rozsbúzát - termesztettek régen, de ma sem ritka. A napokban, ahogy Szögihegy felé ballagtam, rácsodálkoztam a Börcsök Pista bácsi tanyája mellett lévő rozsbúzatáblára: jócskán meghaladta a 180 centis magasságomat, és a kalászok is gyönyörűek. Ugyanazon az úton dús, telt-kalászú tisztabúzatáblákat láttam, amelyeket egyik helyen paprikaültetvény, a másikon szép kikelésű kukorica, egy kicsit arrébb pedig őszibarackos választ el. Errefelé nem táblásítottak. A növények, a vetemények és gyümölcsösök változatossága egyszersmind gyönyörűvé teszi a határt. Az elmúlt télen viszonylag sok hó hullott, eső is időben érkezett, s ami ugyanilyen fontos: az új gazdaságok alapos trágyázással is segítették a terméshozam-reményt. Új élet indult a szegedi tanyavilágban. Mint hajdan, a téeszvilág elótt, úgy szorgoskodnak a családok: ekekapával és kézikapákkal kapálják a kukoricát, a paprikát, a káposztát, és más kapásnövényeket, másutt megfelelő anyagokkal permetezik a fákat, a burgonyát, illetve a paradicsomot és a paprikát, amely munkát minden eső után el kell végezni. És természtesen rárátekintenek a szépen fejlődő gabonákra, amelyek PéterPálra viaszérésbe kerülnek, és ha Isten is úgy akarja, Sarlós Boldogasszony napja (július 2.) megkezdődhet az aratás. 11). Lele lózsef c U) I S, c c • N tj JS II! isii j'H i3ii íiÍÍ II I » 2. •2 L5T£ Whirlpool Whirlpool Whirlpool Whirlpool Whirlpool Whirlpool Mikrohullámú sütő a legjobb minőségben! AVM 600 - 20 literes, forgó tónyéros, sztereó mikró 24 900 Ft helyett 21 900 Ft Minden mikrohullámú sütőhöz ajándékot adunk AVM 606 - 20 literes, forgó tónyéros, sztereó grillezés mikró 34 900 Ft helyett 31 900 Ft Ebben a hónapban a Whirlpool-vásárlók között 50 000 Ft értékű nyaralást sorsolunk ki. Videovox: Szeged, Takaréktár u. 5. Tel.: 321-291 Szeged, Petőfi S. sgt. 40/A Tel.: 326-227 r