Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-07 / 131. szám

KEDD, 1994. JÚN. 7. A VÁROS 5 A paplan alatt Olvasott valaha titokban, paplan alatt, zseblámpafénynél hajnalig? Ezt kérdezte az újságíró a széplrótól. Soha, vágta rá E. P. Ők gyerekkorukban is addig égették a villanyt, éjszaka is, ameddig csak akarták. Mintha azt mondta volna: francba a hülye nosztalgiákkal, tessék már tudomásul venni, hogy az olvasó nem születik, hanem lesz. Még az olvasó író is. Mert az olvasás részint belátás, de nagyobbrészt fegyelmezettség kérdése. Még annak is, aki többnyire élvezi, hogy olvas, és néha azt is élvezi, amit olvas. E.P. azt kérdi aggódva: mi lesz velünk, ha egyre primitívebben használjuk az egyre bo­nyolultabb technikát? Ha a civilizáció végleg leválik a kul­túráról, amely teremtette őt? De vajon annak belátása, hogy ez nem lesz jó, elég-e az olvasási ingerenciánkhoz? - kérdem én. Bizony, fegyelem is kell: az idő és a pénz beosztása, a napi szépirodalmi betevő előteremtése, magunkévá tételének szokása. Különben... Különben? A minap társaságban - nosztalogva - valaki a golyós­tollat nevezte meg minden bajok forrásának. Azt mondta, a lúdtoll korában voltak ideális körülmények, de még a tintá­val megtöltendő toll kora is kedvezett, ám amikor ezt fölvál­totta a papíron száguldozó golyóstoll, akkor vége volt a gondolkodás és a gondolkodva írás idejének és egyidejűleg elkezdődött a nemolvasás ideje is. Mert kinek volt már ak­kor ideje arra, hogy kibetűzze a kalligráfiát fölváltó go­lyóstollas macskakaparást? Ülök a gép előtt, a képernyőn látható fél sornyi betű el­lenállhatatlanul arra késztet, hogy szaporítsam, szaporítsam. Ez a vizuális késztetés a felületesség forrása, a gondosság akadálya, a gondolat halála. Hogyan lenne itt mód teketóriára? Tingli-tanglira? Tétova tökölésre? Alliteráció-élvezkedésre? Keresgélni egy szinonimát? Átfutni, mit is írtam eddig? Nem elég egy tekintet, mint a papíron! Meg kell fogni az egeret, nyomogatni a billentyűket - inkább nem. Csak előre, haladjunk! Hova is? Kettő darab író-olvasó találkozón voltam az idei könyv­hét alkalmából. Egyiken hivatalból, a másikon kedvtelésből. Mindkettőn ott volt az író is és az esemény szervezője is. Hárman beszélgettünk az olvasóról, aki viszont nem volt ott. Csúnyát nem mondtunk róla - aki nincsen immár, arról vagy jót, vagy semmit. Felmentéseket kerestünk neki - ma­gunknak. A fegyelmezetlenség ezen a tájon mindig is bocsá­natos bűnnek számított, felmentésre itélhetőnek az elkö­vetője. Elalszik az újságon - az újságon alszik el, vagy a tévé előtt; a kenyérre valót keresi, elérhetetlen luxusnak számít a könyv; nem az igazság érdekli, hanem a valóság, ami ellene mond az igazságnak; egy élete van: jól akarja érezni magát. De mi az, hogy jól érezni magát? Kinek mi? Utolsó olvasó pedig mindig lesz - mondta E.P. Utolsó új­ságíró is, aki az írótól azt kérdi, olvasott-e a paplan alatt, titokban. Utolsó író is, aki nem nosztalgiázik, csak meg­jegyzi: rémlik, hogy a gyerekkori Révai kiadású Kosz­tolányi-köteteknek olyan jó nehéz papírjuk volt, mintha ita­tásra nyomták volna... Egy másik utolsó somolyog a szö­vegszerkesztő képernyője előtt: itatás? meg a téntába már­tott toll? Jobban érzi magát. Talán olvasni fog, még ma. Ha nem is a paplan alatt. Sulyok Erzsébet • Telefonkártya-tőzsde Havonta: 700 ezer! A szombati, szegedi telefon­kártya tőzsdéről szóló írásunk­ba téves információ került, ezért gyorsan pontosítunk: Ma­gyarországon jelenleg havonta nem 2 ezer, de 700 ezer (!) te­lefonkártyát adnak el. Ami azt illeti, van némi különbség a nagyságrendek között... S ha már belekezdtünk, mindjárt egy másik javítás: a második magyar telefonkártya tőzsde alkalmából kiadott Cap­ricorn (azaz „Bak") kártya nem 50, hanem csak 20 egységnyi beszélgetésre elegendő. Igazi értékét persze nem ez adja, ha­nem az alacsony példányszám (8 ezer darab), valamint az, hogy az Ikrek Bt. kiadásában megjelent Capricorn egy tizen­két részesre tervezett sorozat első darabja. (A szombati tőzs­dén 1800 forintért lehetett hoz­zájutni.) Az 1996-ig kiteljesedő soro­zat kártyái a zodiákus rajzairól ismerhetők föl - a gyűjtők bi­zonyára figyelemmel kísérik majd az egyes darabok megje­lenését. A kártya-piac legfris­sebb híreit a Public Eye Művé­szeti Tanácsadó Iroda (amely a hazai kártya-tőzsdék szervezé­sével is foglalkozik) havonta megjelenő hírleveléből lehet megtudni. A szegedi kártya­tőzsdén láthattuk a Public Card (telefonkártya gyűjtők hírle­vele) című folyóirat legfrissebb példányát is - a tájékoztató lap valószínűleg hamarosan hozzá­férhető lesz minden érdeklődő számára. Ennek föltétele, hogy a tele­fonkártya tőzsdének Szegeden is állandó helyet találjanak. A keresés folyik, a fejlemé­nyekről természetesen hírt adunk. Ny. P. KÖZÉLETI NAPLÓ GALIBA FERENC, a 19­es választókerület képviselője fogadóórát tart 17-18 óráig a Gedói Altalános Iskolában. PAPP ZOLTÁN, a 15. szá­mú választókerület képviselője fogadóórát tart Szentmihályon, a művelődési házban 18-19 óráig. HOLNAP MÉSZÁROS ATTILA, a 26-os önkormányzati választó­kerület képviselője fogadóórát tart 12-től 17.30 óráig a tápéi ügyfélszolgálaton. DR. BÁLINT JÁNOS, a Szocialista Párt jogtanácsosa 15-16 óra között ingyenes jogi tanácsadót tart Szegeden, a Szilágyi utca 2. II. em. 204-es szobában. • Ünnepi programmal emlé­keztek meg tegnap a Somogyi­könyvtárban az intézmény Dóm téri épületének tízéves évfordulójáról. Az új épületet 1984. június 6-án adták át, s ekkor költözött oda a So­mogyi-könyvtár korábbi helyé­ről, a Közművelődési palotá­ból. Az évforduló délelőttjén dr. Gyuris György igazgató az ünnepség vendégeit, a városi kulturális vezetés és a szegedi közművelődés képviselőit ve­zette végig a könyvtárépületen, ismeretetve az intézmény szol­gáltatásait és beszámolva a működés gondjairól. Ami az utóbbiakat illeti, a legtöbb szó a helyszűkéről, a raktározási feltételek szűkösségéről és a könyvtári állományvédelem nehézségeiről esett: az intéz­ménynek az évek folyamán egyre nagyobb lett a látoga­tottsága, ám az olvasóterület bővítésére nem volt lehetősé­ge; az olvasótér és a könyvrak­tározási terület közös teremben lévén, a régi könyvanyagot le­számítva nem lehet olyan lég­körülményeket teremteni, ame­lyek egyszerre megfeleljenek az olvasóknak és a könyvállag a Dóm téri könyvtárépület A Somogyi-könyvtár „D-napja" megőrzésének; emellett a könyvtárnak komoly raktáro­zási gondjai is vannak, a régi hírlapok esetében például a mikrofilmes feldolgozással kellett próbálkoznia, ám ez esetben az anyagkiadás az, ami meghaladja a könyvtár szűkös költségvetését. Egy szó, mint száz, a Somogyi-könyvtárnak ismét terjeszkedésre van szük­sége, s erre jó alkalom kínál­kozik az épület földszintjén lé­vő ételbár területének megszer­zésével. Mivel a vendéglátó egység privatizálás előtt áll, a könyvtár vezetői javasolták az önkormányzatnak: használja ki a kínálkozó alkalmat és sze­rezze meg a bővítésre haszno­sítható terület bérleti jogát. (Az indítványt több önkormányzati bizottság tűzte napirendjére, közülük a pénzügyi ellenőrző bizottság azzal a javaslattal fordult a polgármesterhez: j>ró: bálja meg elérni, hogy az AVÜ vonja ki a privatizációból a vendéglőt, s az épületrészt jut­tassa az önkormányzatnak - lé­vén, hogy a teljes épület tulaj­donosa a szegedi önkormány­zat, a mindenkori vendéglő­üzemeltetőnek csupán bérleti joga van.) Az évfordulós ünnepség folytatásaként dr. Gyuris György igazgató, majd dr. Ványai Éva alpolgármester kö­szöntötte az egybegyűlteket: a könyvtár jelenlegi és egykori dolgozóit. A földszinti olva­sóban tartott találkozón dr. Gyuris György megemlékezett a 10 évvel ezelőtti beköltözés­ről, ahogy nevezte, a Somogyi­könyvtár „D-napjáról" (hiszen mindez éppen a normandiai partraszállás 40-ik évfordu­lóján történt), és a beköltözés „Eisenhoweréről", aki maga is megjelent az ünnepségen: Tóth Béla írót, nyugalmazott könyv­tárigazgatót hosszú tapssal és virágcsokorral köszöntötték egykori munkatársai. A jó han­gulatú összejövetelen ezután dr. Rózsahegyi János gazda­sági igazgató a könyvtár­bővítések előtörténetéről és az építkezés történetéről, Lip­painé dr. Fekete Ilona igaz­gatóhelyettes pedig a könyvtári költözésről és elrendezkedésről beszélt. Az találkozót felolva­sóülés követte, majd Péter László új könyvének premier­jével zárult a Somogyi-könyv­tárjeles napja. S. P. S. • Szalayt a főiskola megtartaná Vezéráldozat készül a tanárképzőn Időközben tavaly megszü­letett a törvény, amely kimond­ta, hogy egy megbízás három évre szólhat és kettőnél több mandátumot senki sem kaphat egyhuzamban, beleszámítva a törvény előtti hosszabbításokat is. Andrásfalvy ekkor már se­hol, az általa törvényesnél rö­videbb időre kinevezett és meghosszabbított főigazga­tónak viszont legnagyobb do­logidőben távoznia kell. Szalay István szerint össze­sen öten vannak így az ország­ban. Ha ezt a meghosszabbí­tósdit azért csinálták, hogy a még Grósz-kormány által ki­nevezett vezetőket kipasszíroz­zák a felsőoktatás éléről, And­rásfalvyék elszámították magu­kat. Ugyanis míg a régi főigaz­gatók a 85-ös törvény által en­gedett 5 és a 93-as törvény ál­tal engedett 3 évet (összesen nyolcat) kitöltik és túlélik még a az új kormányt is, több - már demokratikusan, titkos szava­zással választott - főigazgató csak összesen három és felet kaphatott. Nekik akkor kell le­köszönniük, amikor - leg­alábbis Szegeden - javában tart a modern struktúra kiépí­tése, a kiköltözködés volt egy­Dr. Szalay Istvánt 1991. január elsején Andrásfalvy Bertalan kultuszminiszter nevezte ki a JGYTF élére. A főiskolai vezetőket addig is és azután is három évre ne­vezték ki, Szalay megbízatása mégis mindössze 1992. jú­nius 30-ig szólt. Talán a minisztérium úgy gondolta, ad­dig meglesz az új felsőoktatási törvény. De nem lett meg, és a főigazgató megbízatását - még mindig Andrásfalvy - meghosszabbította, ekkor is mindössze 1994. június 30-ig. házi ingatlanokból és folynak az Universitas-tárgyalások. Szalay Személyéről ezalatt a három és fél év alatt hat alka­lommal szavazott titkosan a többszáz fős főiskolai érte­kezlet. „Leggyengébb" ered­ménye 87 százalékos támoga­tottság volt, az ellenszavazatok akkor sem érték el a tízet. Nem csoda, ha a főiskola polgárai megpróbálták megmenteni. Nem sikerült. Pedig időben, még 1993-ban jelezték a min­isztériumnak az igazságta­lanságot. Egy ideig bíztatták a főiskolát: lesz megoldás. Pon­to? válasz nem érkezett, csak idén március végén, amikor már a miniszterelnökhöz for­dultak petícióval. Ez a válasz rövid volt: Szalay nem ment­hető, a törvény az törvény. Mintha nem ők alkották volna ilyenre. - Telibe kapta a főiskolát a döntés, hiszen legnagyobb do­logidőben vagyunk és minden szál a főigazgató kezében fut össze - mondotta erről Szalay István, aki nem a 24 ezer fo­rintos vezetői pótlék és a rengeteg futkosás miatt ra­gaszkodna székéhez. Hanem a főiskola joggal érzi: játszanak vele. Értékes idő telt el kiszi­várogtatott bíztatással, amelyet másra is fel lehetett volna használni. Június végén főigazgató­választás lesz tehát a tanárkép­zőn, pályázni június 11-ig le­het. Úgy tudni, még nem érke­zett be pályázat a tisztségre, de fog. Szalay István elmondta, hogy a vezetőváltás nehézsé­geit úgy akarják áthidalni, hogy - ezt a megoldást a tanszékvezetők ötlötték ki hogy az egyik főigazgatóhe­lyettes, aki járatos a kurrens ügyekben, egy évre kérje megválasztását. Ennyi idő alatt vagy találnak egy köztámo­gatott jelöltet, vagy - immár törvényesen - visszatérhet Szalay, aki szerint ez az alulról jövő közmegegyezés kényszer­lépés, ha nem is egészen etikus az esetleges külső pályázókkal szemben. A főiskolán úgy látják, ha a kormánynak joga volt hibázni, a tanárképzőnek most joga van védeni magát. Panek József Numero - 1 Bt. BÉLYEGZŐJE ELVESZETT! 1994. június 7-től érvénytelen. Adószám: 216 974 52-2-06 MTB. Rt.: 289 989 36/412/12 149 6723 Szeged, Gyöngyvirág u. 18/B MENYASSZONYI SZALON , Értesítjük kedves megrendelőinket, ' hogy a '94-es exkluzív nyári kollekció Üzletijükbe megérkezett. Szeged. Rókusi krt. 72. Tel.: 325-818 Nyitva: 10-18-ig, Szo: 9—13-ig • Journal. Hol vannak az idegennyelvű lapok? - kér­dezte egy olvasónk a múlt héten. Utcai elárusítóhelye­ken egyelőre nincs - vála­szolta egyebek mellett Mi­zsei István, a Délhír Rt. munkatársa. Márpedig van - tudatta velünk Soós Lász­lóné, az Oskola utcai trafik tulajdonosa. Nála például különböző angol, német és francia nyelvű napi-, heti­és havilapokat (Times, US Today, Bild, Bravó, Paris Match, Life, Vogue stb.) lehet kapni. • Ernyő. Kiss Béla a 492­481-ről elmesélte, hogy szombaton délelőtt együtt utazott a családjával a 9-es trolibuszon. Amikor leszáll­tak a Széchenyi téren, akkor vették észre, hogy kislá­nyuk több ezer forintos esernyője a trolin maradt. Kérték a piros lámpa előtt várakozó busz sofőrjét, hogy nyissa ki az ajtót. A jármú vezetője egyértelmű­en közölte: nem. És még valamit mutatott. Kiss Béla szerint félreérthetetlen volt a nemzetközileg is ismert karmozdulat (csukló kö­nyökben behajlik, a másik kéz pedig benne pihen). A Kiss család nagy igye­CSÖRÖG A |(«<fp)))))})) \I\IESTEL Közérdekű problémáikat, észrevételeiket ezen a héten ügyeletes munkatársunkkal, Szabó C. Szilárddal oszthatják meg. Rádió­telefonunk száma: 06-60-327-784. Munka­napokon 8 és 10 óra között, vasárnap pedig 14 és 15 óra között hívható. Felhívjuk olva­sóink figyelmét arra, hogy Szegedről is vala­mennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. kezettel és felháborodva rohant az SZKV Jósika utcai disz­pécser központjába, ahol ki­derült, a végállomásra érve eltűnt az esernyő. A családfő bejelentette: kártérítést követel és feljelenti a sofőrt. - Nagy Péter, az SZKV forgalmi osz­tályának vezetőhelyettese el­mondta: tud az esetről, az ügyet kivizsgálják, felveszik a jegyzőkönyvet, meghallgatják a járművezetőt. Azt azonban rögvest hozzátette: utascserét megállóhelyen kívül csak rend­kívüli esetben - forgalmi-mű­szaki okok miatt - lehet végre­hajtani. Ha ezt a szabályt meg­szegi a sofőr, akkor megbün­tetik. Egyben kérte az utazó­kat, hogy problémáikkal Ra­dics János PR-vezetőhöz for­duljanak a 476-176-os telefon­számon. • Kenyér. Szakái Istvánná Mihálytelekről kérdezte: hol lehet Szegeden olyan szója-, kukorica- vagy rizslisztes ke­nyeret kapni, amit lisztérzé­keny gyermeke is fogyaszthat. - A Sütőipari Vállalatnál és a Szegedi Sütödék Kft.-nél kö­zölték: ilyen típusú kenyeret nem gyártanak. Hajdú Csaba, a Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kereske­delmi osztályának munkatársa elmondta: finanszírozási okok miatt készterméket nem lehet kapni a városban. Az alapanya­gokból viszont bőséggel lehet válogatni a Kiss Ernő u. 3. szám alatti Gabonaboltban. • ...vagy életet! Egy hölgy (név és telefonszám a szer­kesztőségben) elmesélte, hogy 12 éves unokáját két ­az etnikai kisebbséghez tar­tozó - fiatal fiú molesztálta rpúlt hét csütörtökön^fé­nyes nappal a Centrum Áru­ház előtt. Pénzét és óráját kérték, s amikor nem adta, valamilyen hegyes eszköz­zel ötször hátba szúrták. Szerencsére a sebek gyor­san begyógyultak. Ki állítja már meg ezt az agresszi­vitást? - kérdezte fájdalmasan. • Számlák. Egy hölgy a Vedres utcából (434-696) a szívéhez kapott, amikor meglátta a Távhőszolgáltató Vállallat májusi számláját. Közölte, hogy többen kap­tak a környéken, így példá­ul a Vedres u. 13. szám alatt lakók is, 6-8-10 ezer fo­rintos számlát. Sőt, egyi­küknek 14 ezer forintos számlát hozott a díjbeszedő. - Hídi Józsefné, a SZETÁV számlázási csoportjának vezetője, a papírok átnézése után cáfolta a hírt. Elmond­ta, hogy a 13. szám alatt, a különbözet kiegyenlítése miatt, egy embernek kellett 13 960 forintot fizetni. A többi lakó kettő és ötezer forint közötti számlát kapott kézhez.

Next

/
Thumbnails
Contents