Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-04 / 103. szám

IV. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1994. MÁJ. 4. Nem sörre, a részvényre szomjaztak a befektetők Soproni Sörgyár Részvén Kezdetben 2 hetet szántak a Kedvezményes Részvényvásárlási Program kísérleti szakaszának első felvonására. Ehhez képest túl sikeres volt a nyitány. A sörgyári részvényekért mindössze 4 napig folyt a harc, a felajánlott 501 ezer 806 darabot túljegyezték. így még azok sem lehetnek maradéktalanul elégedettek, akik - magukat szerencsésnek tudván egyáltalán bejutottak a jegyzési helyekre. A kárpótlási jegyekkel „fizető" alanyi jogosultak, valamint a részletfizetésre bejelentkezők valószínűleg megkapják az igényelt mennyiséget, ám a készpénzért vásárlóknak bizonyosan jóval kevesebb jut, mint szeretnék. Pedig számukra sem keveset, 200 ezer darabot kínáltak. A hatalmas érdeklődés természetesen elsősorban a grandiózus reklámkampánnyal megtámogatott kedvezményes kínálatnak köszönhető. Hiszen ki ne szeretne kockázat nélkül nyerni? A/ 5 éves, kamatmentes részletre vásárolható értékpapírért ugyanis a 2000 forintos regisztrációs díj igazán semmifajta rizikót nem jelent. Ezzel a lehetőséggel élve jegyezték le a 300 ezer darab felajánlott részvény kétharmadát. A fennmaradó egyharmad, a kárpótoltaknak jutott, akik szintén nem kockáztatnak sokat. Sőt, a meghatározott cserearány (10 jegyért 4 részvény) már eleve biztosította, hogy a törvény szerinti 152 százalékos árfolyamon számítsák be a jegyet. Igazságtalanok lennénk azonban, ha a részvényjegyzés sikerének okát csakis a csábító kedvezményekben keresnénk. Hiszen az magában a Soproni Sörgyárban rejlik. Egyszerűen arról van szó, hogy ez egy jó cég. A hét hazai sörgyár közül ez uralja a hazai piac 11 százalékát. Tavalyi árbevétele 2,7 milliárd forint volt, az adózás utáni nyereség 580 millió forint. S noha a piacn uralkodó gyilkos konkurrenciaharc nyomán 5,6 százalékkal kevesebb sört tudott értékesíteni, mint az előző évben, nettó árbevételét így is 11,4 százalékkal tudta növelni. Mindez nagymértékben annak köszönhető, hogy a cég többségi tulajdonosa világhírű. és egyben igen tőkeerős szakmai befektető. Az osztrák Brau Union AG Ausztriában 9 sörgyár tulajdonosa és az ottani piac 60 százalékát tudhatja magáénak. A soproni sörgyárban a közelmúltban, de még a mostani részvénykibocsátás előtt 75 százalékos részesedést szerzett. Segítségével már korábban is jelentős fejlesztéseket tudtak Sopronban megvalósítani, amelynek révén a minőség és az eltarthatóság egyaránt javult, új termékeket is meg tudtak honosítani, a régebbiek pedig külcsínre is vonzóbbak lettek. Amint Németh Árpád, a gyár vezérigazgatója elmondta, piaci részesedésük megőrzése, bevételük és nyereségük növelése érdekében továbbfejlesztik vevőközpontú A Privatizáció Története Hazánkban az elmúlt négy évben annyi külföldi tőkebefektetés történt, mint a kelet-európai térségben együttvéve. A hazai tulajdonszerzés aránya 1993-ban megközelítette a 70%-ot. Ezek az adatok önmagukért beszélnek és megerősítik a tényt: Magyarországon sikeres a privatizáció. A Privatizáció története című könyv dokumentálja az elmúlt évek magánosításának történelmét, valamint segít az új tulajdonosi modellek megismerésében, megértésében is. Azok számára szintén ajánljuk akik szeretnének bekapcsolódni a hazai - még számos lehetőséget tartogató - privatizációba. Keresse az ÁVÜ budapesti és oidéki ügyfélszolgálati irodáiban! 6701 Szeged, Tisza L. krt. 63 Tel.: (62) 483-683 AI I.AMI VA(ÍVOM (iV\(>IvSIj< kereskedelmi hálózatukat. A reklám előnyeivel nem élhetnek - hiszen Magyarországon tilos szeszes italt reklámozni -, ám áthidaló megoldásként bővíteni kívánják azoknak a vendéglátóhelyeknek a körét, ahol kizárólag soproni söröket forgalmaznának. Ezen túl sportesemények és sörfesztiválok rendezésével próbálják termékeiket még ismertebbé tenni. Vagyis offenzív piacpolitikát folytatnak az osztrák partner marketing tapasztalatainak felhasználásával. Hogy jövőjük ígéretes és biztos, annak alátámasztására álljon itt két tény. A sörgyár minden egyes dolgozója és vezetője élt a lehetőséggel, hogy részvényt vásároljon a számukra külön felajánlott keretből. Tehát, ók belülről ismerik, bíznak benne. S ami még ennél is meggyőzőbb: a mostani nyilvános kibocsátás során a külföldi befektetők számára felajánlott részvénycsomagot szinte pillanatok alatt többszörösen túljegyezték. A viszonylag magas, 3800 forintos ár ellenére tapasztalt jelentős külföldi érdeklődés jó ómen a várhatóan növekvő tőzsdei árfolyam szempontjából. A kibocsátás-előkészítő Creditanstalt Értékpapír Rt. munkatársai szerint nem fognak csalatkozni a jó hozamban reménykedő hazai befektetők sem. Feltéve, ha a májusra tervezett tőzsdei bevezetéskor nem mindenki és egyszerre akar azonnal túladni rajta. Higgyék el, nem érdemes. A sörrészvény hosszabb távon is kifizetődő. A textilipar válsága a kendereseket sem kerülte el. Elég csak a bezárt üzemek sorára gondolnunk. A szegedi Első Magyar Kenderfonó Rt. nem is akárhogyan vészelte át az átmenet nehézségeit. Az utolsó tröszti évhez, 1989-hez képest nem csökkent a foglalkoztatottak száma, most is 850-en dolgoznak itt. A termelés és az árbevétel harmadával nőtt. Az akkori 10 százalékos exporthányadot 55 százalékra sikerült feltornászni. A belső piac szűkülését az EK-országok, Amerika és az arab világ növekvő megrendelései ellensúlyozták. E szokatlannak tűnő történet hátterét Sponner Jenő vezérigazgató esgített megvilágítani. A több tagvállalatból álló Hungarohemp Tröszt 1990. június 30-i megszűntével lett önálló a Szegedi Kender- és Műanyagfeldolgozó Vállalat. A privatizáció előkészítése érdekében már '91 szeptember 1-től részvénytársasággá alakultak. Az Első Magyar Kenderfonó RT. 310 milliós alaptőkéjéből az Állami Vagyonügynökség még 96,5 százalékot mondhatott magáénak. A 3 százalék önkormánytati rész mellett a dolgozók fél százalék erejéig kaptak jogot kedvezményes tulajdonszerzésre. E lehetőséggel negyvennyolcan éltek. Az akkori központi elképzelések szellemében ötéves vagyonkezelésre hirdették meg a céget, de e kvázi tulajdonlási forma megítélése időközben változott, s lefújták az akciót. Rövid előkészítést követően '93 augusztusában jelent meg a kiírás a részvények 50,1 százalékának magánkézbe adásáról. Több érdeklődő járt a gyárban, úgy tűnt több pályázó is akad. A 48-ak közül 19-en / „Ujrafont" kendergyár érezték úgy, hogy érdemes ringbe szállniuk. Káeftét alakítottak, s vállalva a kockázatot összeadták a 15 százalék önrészt, a többire Egzisztencia hitelt vettek föl. Nyertes pályázatukat követően gyorsan pörögtek az események. Januártól már névre írt részvénycsomagot mondhattak magukénak. A 373 millióra felemelt alaptőkéből az állam 30 százalékkal részesedik, az emelés és az önkormányzati rész 20 százalék körüli, s megközelítőleg a fele vagyon a vállalkozó magánszemélyeké. Rögtön befektetéssel kezdték, részvényért vásárolták meg a felszámolás alatt álló, hildi kenderfonó és -szövő üzemet. Számításuk bevált, nőtt a természetes anyagok iránti igény, s e kapacitás nélkül gondok lennének a Szegeden gyártott zsineg alapanyagával is. A szintén a felszámolás sorsára jutott kornádi gyár gépparkját két hónapja vették meg, s most telepítik üzemeikbe. így nem csoda, ha egyelőre szerény nyereséget tudnak csak elkönyvelni. Nagy eredménynek tartják, hogy a jövedelemekben a len-és kenderipar hátsó zónájából a bértömeg megduplázásával a textilipari átlag fölé kerültek. Az idén 20 százalék körüli jövedelem emelkedést kalkulálnak. A legjobb dolgozókat meg kell tartani, hisz munkából nincs hiány. Most épp fonónőket keresnek felvételre. - Ha meghirdetik a börtön privatizációját, öregem, én azonnal beszállok... Minden MRP-s kap sörrészvényt. A kedvezményes részvényvásárlási program (KRP) első kísérleténél minden igényt ki tudnak elégíteni a részletfizetési és kárpótlási alrendszerben - hangzott el az elsó tapasztalatokat összegző sajtótájékoztatón. A Soproni Sörgyár részvényei közül 300 ezer darabot kínáltak fel a KRP keretében. A belföldi készpénzes magánbefektetők részvénycsomagjából 30 ezer részvényre 48 ezer igénylés futott be. Az allokáció során ezek a befektetők fejenként egy-egy darab részvényt kapnak, mindaddig, amíg a részvényekből futja. (Népszabadság IV. 26.) Önprivatizációból 29 milliárdos bevétel. A március 31ével lezárult önprivatizációs programban már csak néhány limitár alatti ajánlat vár döntésre - mondta a Világgazdaságnak Both János, az AVÜ igazgatója. A két programban öszszesen 480 cég alakult át, eddig 406 adásvételi szerződést kötöttek meg, 15-18 „elfuserált" ügy volt, öt tanácsadót zártak ki, és a bevétel eléri a 29 milliárd forintot. (Világgazdaság IV. 26.) Tallózó Az ÁVÜ ellenőrzi a vezetőket. Az Állami Vagyonügynökség kiterjeszti ellenőrzéseit. Már működik az a program, amely a befektetők megbízhatóságát vizsgálja. A többségi állami tulajdonú cégeknél pedig felmérik, hogy a menedzsment tevékenysége mennyire képviseli az állam érdekeit. (Népszabadság IV. 26.) Szelektálják a vállalatokat. Az ÁVÜ alkudozik a bankokkal. A gyorsított adóskonszolidációban érdekelt 55 vállalat közül kilenc esetében van esély a megegyezésre, 19 másik sorsáról pedig még kemény alkudozás folyik a bankokkal. A cégek egy részéről nem az ÁVÜ dönt, egy részüket pedig valószínűleg felszámolják - mondta Lajtai György, az ÁVÜ igazgatója. (Népszabadság IV. 21.) Élelmiszeripari privatizáció. Kétmilliárd dolláros bevétel. Továbbra is jelentős az érdeklődés a magyar élelmiszeripari cégek iránt. Az ágazat tulajdonváltásának eddigi kedvező eredményei azt mutatják, hogy a társaságok működőképességének fenntartásához és versenyképességének növeléséhez jelentősen hozzájárult az a megközelítően 2 milliárd dollár nagyságú külföldi tőke, mely az élelmiszeripari cégek értékesítésének köszönhetően áramlott eddig az országba - nyilatkozta Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. (Pesti Hírlap IV. 20.) Túljegyezték az Universitast. Á világkiállítás elmaradása olyan erkölcsi kárt okozna, amihez képest a jogi következmények másodlagosak jelentette ki Barsiné Pataky Etelka. Dr. Sárközy Tamás, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője szerint világkiállítást csak úgy lehet szervezni, ha nem hitetlenkedünk. Tévesnek nyilvánította Demszky Gábor azon megállapítását, miszerint az Universitas-kötvény népszerűsége jócskán elmaradt a várakozásoktól. Mint mondotta, az első csomag már elkelt, a másodikat meg már túljegyezték. (Világgazdaság IV. 26.)