Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-04 / 103. szám

SZERDA, 1994. MÁJ. 4. Radnotistak újabb sikerei HORIZONT 15 Dr. Molnár Amália • A szeretet részint akarat dolga „Ne vigaszt keressek, hanem vigasztaljak w „Mindenkitől kapunk, még egy csecsemőtől is." (Fotó: Schmidt Andrea) Nagyszerű eredményeket értek el a Radnóti Gimnázium diákjai matematikai versenyeken. A Matematika Iskola néven ismertté vált osztályok alsóbbéves tanulói közül a nyolcadikos Szeles Tamás (tanára: Vincze István) az országos szintű Varga Tamás versenyen ért el első helyezést. A felsőbbévesek az Országos Tanulmányi Versenyen szerepeltek kiválóan. A tagozatosok kategóriájában Váczi Péter III. osztályos tanuló (tanárai: Mike János és Vincze István) hatodik és Szél Róbert IV. osztályos tanuló (tanárai: Az elmúlt héten Szegeden rendezték meg az Erdésztanulók Országos Szakmai Versenyét, amelyen a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola tanulói közül Sáfián Szabolcs a 4., Gábor Zsombor a 6., Szőke Zoltán a 8., Szűcs Péter a 9. helyet szerezte meg. A versenyt a soproni Róth Gyula Erdészeti Szakközépiskola tanulói nyerték. A szegedi erdészeti szakközépiskola tanulói közül a Kitaibel Pál Országos Biológia Verseny mosonmagyaróvári döntőjében Szűcs László har• A luxemburgi nyelvjáráskutatás történetének, eredményeinek tanulmányozása mellett mint már jeleztem - alkalmam volt Luxemburg sajátos háromnyelvűségével kapcsolatban is bizonyos ismereteket szerezni. (Ezeket is a már említett „Nyelvek és nyelvjárások Luxemburgban" című közleményemben fejtettem ki részletesen.) Luxemburg sajátos nyelvi helyzete az ország évszázadokra visszanyúló kulturális hagyományaival s mindazon történelmi eseményekkel magyarázható, amelyek a Luxemburgi Nagyhercegség (n. GroBherzogtum Luxemburg, fr. Grand-Duché de Luxembourg) területén lezajlottak. A luxemburgi háromnyelvűséget F. Hoffmann „A luxemburgi nyelvek. A háromnyelvűség helyzetének nyelvtudományi és irodalomtörténeti leírása" (Sprachen in Luxemburg. Sprachwissenschaftliche und literarhistorische Beschreibung einer Tnglossie-Situation. Luxemburg, 1979) című könyvének előszavában a következő példával érzékelteti: „Egy külföldi, aki rendőrbíróság elé kerül, nem fog kijutni szorult helyzetéből, főként akkor nem, ha valahol azt olvasta, hogy a hivatalos nyelv Luxemburgban a francia. Azt fogja ugyanis megállapítani, hogy a tárgyalás kizárólag luxemburgi nyelven folyik. Az államügyészség képviselője és a védőügyvéd a bizonyítási eljárást és a védőbeszédet viszont franciául tartja. Ha pedig tudná, hogy az Kosztolányi József és Vincze István) a tizedik helyezést érték el. A Matematika Iskola IV. osztályos tnaulója, Dienes Péter angolból 7. helyezett lett (tanára: dr. Koyné Fehér Zsuzsa). Ezzel az eredményükkel ezek a diákok felvételi vizsga nélkül juthatnak be az egyetemekre. Kémiából is sikeres volt az iskola. Eszes Viktor IV/A osztályos tanuló országos ötödik (tanára: Sántháné dr. Szeghy Andrea), míg a még harmadikos Balogi Zsolt 18. helyezést ért el (tanára: Meleg István). madik, Kiss Viktor negyedik helyezést ért el. Felkészítő tanáruk dr. Gyovai Ferenc és Mészáros Tiborné. Az „Emese Alma" Mítosz és Történelem művelődéstörténeti vetélkedő országos döntőjén a Kónya Bence, Palatinusz István, Fehér Sándor, Herz Norbert összeállítású csapat negyedik lett, felkészítő tanáruk Horváth Lászlóné. Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen a szakközépiskola tanulói közül Sáfián Szabolcs az első, Cseke István az ötödik helyet szerezte meg. • Málcsi néni fogalom. Szegeden annyit tesz: a legtündéribb doki néni. Aki szeret, és aki félelem helyett szeretetet vált ki az elesett, lázas lurkókból, akár injekciós tűvel a kezében is. Tirádákat zengenek róla kollégáim, akik hajdan betegei voltak, és azok is, akik már saját gyermekeikkel töltenek olykor aggodalommal teli perceket az Oskola utcai rendelő várójában. Málcsi néni unszolásomra kötélnek állt, és időt szakított egy kis beszélgetésre - 69 esztendeje ellenére is - bokros teendői közepette. Tarjáni lakásában kerestem föl. - Gyere be, drágám! - tessékelt beljebb szíves szóval az otthonos nappaliba. Fürge mozgásáról, temperamentumos egyéniségéből egyből sejtettem: nem kell majd harapófogóval kihúznom belőle a szót. • %lálcsika, ugye tudod, hogy neved hallatán mindenkinek egyszerre szeretet sugárzik az arcáról? - Boldoggá tesz, ha így van. A szeretetet ugyanis a legnagyobb dolognak tartom az életben. Jó kapni, és még jobb adni. Aquinói Szent Tamás mondta: minden ember külön egyed. Mindenkitől kapunk, még egy csecsemőtől is. Annál szebb az életünk, minél több emberrel lehetünk kapcsolatban. Soha nem voltam személyválogató, egy orvos számára pedig alapvető követelmény, hogy tisztelje a betegségében hozzáfordulót, kedvesen, szeretettel mosolyogjon rá. • Hát ez vagy jön belülről, vagy nem... - Nem úgy van az! A szeretet nem csak érzelem, akarat dolga is. Ugye, drágám, tudod, ki az a Teréz anya? Na, az ő kedvenc imája az, ahogyan Szent Ferenc fohászkodott az Úrhoz. Nekem is akarnom kell, „Hogy ne vigaszt keressek, hanem vigasztaljak, hogy ne megértést keressek, hanem másokat értsek meg, hogy ne engem szeressenek, hanem szeretetet nyújtsak." • A szeretet „kifizetődő" befektetés? - Amikor adja az ember, erre nem gondol. Számos példát említhetnék azonban az életemből, amikor a jóságot a jó emberek egyszer viszonozták. Tudnod kell, hogy édesapám aktív katonatiszt volt, s ezzel mindent elárultam későbbi nehézségeinkről. Nos, apám mint nagyon vallásos, polgári család satja, s egykori piarista növendék erkölcsi alapelvének tekintette az emberszeretetet. Szerinte csak kétféle ember létezik: jó és rossz. Egyik barátjával, akinek sárga csillagot kellett hordania, tüntetően végigsétált a korzón, amikor nem volt éppen veszélytelen. Később ennek az orvosnak köszönhettem, hogy 1950-ben osztályidegen, végzett orvosként egyáltalán állást kaptam Szegeden. • Abban az időben sokan hitüket is megtagadták, vagy legalábbis titokban tartották. Nem is a karrier, egyszerűen megélhetésük miatt. - Nekem ez meg sem fordult a fejemben. Egész életemet átitatta a vallásosság. Elemistaként a vincésekhez jártam Kaposvárott, majd Veszprémben, az angolkisasszonyoknál tanultam, Sároraljaújhelyen a szatmári rend iskolájába írattak be. Tízéves voltam, amikor Szegedre költöztünk: egy szempont vezérelte szüleimet jellemző az akkori értékrendre - , hogy egyetem legyen a városban. A Szent Erzsébetben érettségiztem, közben lelkigyapéldául az újszülöttekre vonatkozó közlések kivétel nélkül luxemburgi nyelven találhatók meg (i. m. 165-7; további példák ugyanitt és a cikk más részein is). F. Hoffmann közleményéből azért idéztem tartalmilag néhány részletet, mert példái jól megvilágítják azt a nyelvi szituációt, amely természetesen nem csupán a fővárosra, hanem kisebb-nagyobb mértékben Luxemburg egészére is jellemző. Egy-egy tanulmányút, ha még oly rövid is, szerencsés esetben szakmai és egyéb szempontból is sok hasznos tapasztalattal, ismerettel gazdagít(hat)ja az embert. Tíznapos tanulmányutam nyilvánvalóan kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a luxemburgi nyelvjáráskutatás múltjáról és eredményeiről elmélyült, apró részletekre kiteijedő ismereteket szerezzek. Ahhoz azonban elegendő volt, hogy az ottani nyelvjárásokról, kutatásuk történetéről, valamint a luxemburgi többnyelvűség problematikájáról legalább vázlatos képet nyerjek. Ehhez sok támogatást kaptam Fernand Hoffmann professzortól, aki már kiutazákorlatokon vettem részt. Egyetemista koromban jezsuita lelki vezetőim voltak, s olyan professzorok tanítottak, mint például Waltner Károly, akit Hetényi mellett - ma is példaképemnek tekintek. Kiváló szakember volt, akinek a takarítónőhöz, a portáshoz éppúgy volt figyelmes szava, mint betegeihez. Ez az ember a jezsuiták templomában kezdte, és ott fejezte be a napot. • Származásod, nyíltan vállalt elvhűséged miatt lehetett részed szenvedésben, mellőzöttségben is. (Folytatjuk.) Chikan Ágnes som előtt egy értékes különnyomatot küldött számomra, Luxemburg városában való tartózkodásom idején pedig különösen Jules Christophory, a Bibliotheque National igazgatója volt segítségemre. Mindkettőjük fáradozását, támogatását ezúton is köszönöm. Abban is részük van, hogy szép fővárosukról és országukról is fontos ismereteket, kedves emlékeket szereztem. Olykor persze a véletlen is szerepet játszott abban, hogy egy-egy talárt lényegtelennek látszó, mégis maradandó élményben legyen részem. Egy alkalommal például - a főváros nevezetességeivel ismerkedve - a más összefüggésben már említett Notre Dame utcában sétáltam, s a 4l-es számú ház falán egy francia nyelvű szöveg alatt nagy örömömre — a következő magyar nyelvű föliratot pillantottam meg: „Liszt Ferenc magyar zeneszerző és zongoraművész ebben az épületben adta utolsó zongora-hangversenyét 1886. július 19-én". S hogy az utcához közeli Notre Dame székesegyház környékén és másutt is, ahol általában sok turistával lehet találkozni, nemegyszer ütötte meg magyar szó a fülemet, azon már nem is csodálkoztam, hiszen korábbi külföldi utazásaim során olykor egészen kicsi és eldugottnak hitt helyeken sem igen tudtam megfordulni anélkül, hogy magyarral ne találkoztam volna. Szabó József egyetemi tanár Művészeti napok a Gedóiban A Gedói Általános Iskola nevelőtestülete és tanulóifjúsága művészeti napokat rendez május 5-én és 6-án az iskolában. A kétnapos esemény színes és gazdag programmal várja az érdeklődőket. Lesz itt aszfaltrajzverseny, komplex művészeti és környezetvédelmi vetélkedő, gyertyaöntés, szalmafonás és bábkészítés, rézfúvós hangszerbemutató, színházi előadás és sport bemutató, városi népdaléneklési verseny, népdalest, kiállítás és koncert. NE KERESGELJEN! 7r SZEGED, STEFANIA 10., SAJTOHAZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL 7-TÖL ESTE 7-IG! DÉLMAGYARORSZÁG Tanulmányúton Luxemburgban (2.) Franciául oktatnak, németül im luxemburgiul énekelnek ítéletet írásban németül fogalmazzák meg, teljesen kijönne a sodrából" . A luxemburgiak háromnyelvűsége sajátos módon alakul(t) ki. Az általános iskolába kerülő gyerekek többsége luxemburgi köznyelven vagy kisebb-nagyobb mértékben valamelyik luxemburgi nyelvjárásban beszél, de már elsős korától német irodalmi nyelvre is tanítják, a középiskolában - a némethez hasonlóan magas óraszámban - egyre inkább a francia kerül előtérbe, a felsőoktatásban pedig már a francia nyelv dominál. Luxemburgban nincs egyetem, a fővárosi „Centre Universitaire de Luxembourg" és a walferdingeni „Institut Pédagogique de Luxembourg-Walferdange" nevű oktatási központ egyaránt főiskola jellegű. A „Centre Universitaire" természettudományi, valamint jog- és közgazdaságtudományi karán az oktatás nyelve a francia, csupán a bölcsészettudományi kar idegen nyelvi tanszékein térnek el ettől a gyakorlattól. Az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás fontos szerepet játszik abban, hogy a luxemburgi lakosság többsége kitűnően beszél németül és franciául is, az egymás közötti érintkezésben azonban sokan a luxemburgi köznyelvet részesítik előnyben. Hogy egy adott kommunikáció résztvevői melyik nyelvet választják a három közül, azt mindig a konkrét szituáció határozza meg. Ha a beszélgetés során valamilyen oknál fogva szükség van rá, akkor a legtöbben képesek arra, hogy könynyedén váltsanak át egyik nyelvről a másikra. Aki először jár Luxemburgban, azt az ottani nyelvhasználatot illetően kisebb-nagyobb meglepetések is érhetik. A luxemburgiak háromnyelvűségéről F. Hoffmann találóan ír „A luxemburgi nyelvek" című, már említett közleményében (Sonderdruck, 165-182). Cikkét azzal a fejtegetéssel kezdi, hogy annak, aki Luxemburg városában a vasúti főpályaudvar előtti térre lép, és ott körültekint, az a benyomása támad, hogy francia, vallon területen vagy pedig Svájc valamelyik francia nyelvű városban jár, hiszen bárhová néz - a szállodák elnevezésétől a vendéglők megjelölésén át az utcanevekig - mindenütt francia föliratokat lát. A belvárosban aztán előbb-utóbb további meglepetések érik az idegent. A Nemzeti Könyvtár (Bibliotheque National) nevét és a hozzá közel eső egyik utca (Rue Notre Dame) elnevezését például ugyancsak francia nyelvű táblán olvashatja, az utcanévtábla alatti „Ennescht Gaass" fölirattal azonban nemigen tud mit kezdeni. S ha továbbsétál a Nemzeti Könyvtár melletti barokk homlokzatú, impozáns „Notre Dame" székesegyházhoz, és belép annak háromhajós, tágas belsejébe, űjabb furcsaságokat tapasztalhat, például azt, hogy az ott lévők német irodalmi nyelven imádkoznak, vallásos énekük azonban luxemburgi nyelven (léztebuergesch) hangzik. S ha ezen fölbuzdulva, ahhoz támad kedve az idegennek, hogy egy igazi luxembufgi újságot olvasson, akkor bizony kívánságának teljesülése nehézségekbe ütközik, ugyanis az ottani lapok többsége német nyelvű, kisebb része pedig francia, néhány újságban (így pl. a „Luxemburger Wort" című lapban) viszont - főleg az apróhirdetésekben - a luxemburgi nyelvűség sem ritka, sót Franciául oktatnak, németül imádkoznak, Erdészetisek eredményei