Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-04 / 103. szám

SZERDA, 1994. MÁJ. 4. MWú GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Demográfiai érdekességek A család, az egyén élete, sorsa fordulópontjait jelentik az olyan demográfiai események, mint a házasság, a válás, a születés és a halálozás. Abban, hogy kinek az életében és mikor kerül sor e történésekre, részint az egyén életviteli döntései, meg egy jó adag véletlen játszanak döntő szerepet. A szubjektum és a véletlen által koordinált események ezre­it összeadva és a statisztika eszköztárával megvizsgálva, na­gyon érdekes megállapításokat tehetünk, összefüggéseket, szabályszerűségeket, tartósan érvényesülő tendenciákat ismerhetünk fel. A következő hetekben - az Egy százalék nem tematikus számaiban - a témakör közfigyelmet érdemlő mozzanatait, összefüggéseit bemutató sorozatot adunk közre demográfiai érdekességek címmel. Az adatok útvesztőjében a kalauzo­lást Klonkai László, a KSH megyei igazgatója vállalta. A mondandókat egy-egy grafikon is igyekszik szemléletesebbé tenni. A családalapítással, a népszaporulattal és az elmúlással kapcsolatos kérdéskörben az emberek nagy részének sze­mélyes élményei, illetve a környezetében szerzett ismeretek alapján konkrét véleménye, határozott álláspontja van. Ta­lán érdekes lesz ezeket egybevetni a széles körú statisztikai megfigyelések adatain nyugvó megállapításokkal. Természetesen az Életet - így nagybetűvel - a maga tel­jességében nem lehet csupán statisztikai adatokkal bemu­tatni, különféle kimutatások rubrikáiba beerőszakolni. Nem is ez a felvállalt célunk. Ismereteket szeretnénk ter­jeszteni, gondolatokat ébreszteni és láttatni: az ember-ezrek döntés-ezrei végső soron mivel járnak, hogyan hatnak az egész ország lakossága életútjára, és - talán nem túl nagy szavakat használva - nemzetünk jövőjére. Ugyanakkor - a sorozat címének megfelelően - érdekességeket, kuriózu­mokat is szeretnénk bemutatni, hogy az olvasó egyszer­kétszer azt mondja magában, „no, ezt sose gondoltam vol­na", és esetleg a következő folytatást is figyelemre méltassa. Az érdekességek mellett a demográfiai adatok közve­títette ismeretek tennivalókat is jeleznek. Kinek szólnak e jelzések? Egy kicsit mindannyiunknak, mert mindannyian részesei és egyben alakítói is vagyunk a folyamatoknak. Ta­lán kicsit jobban azoknak, akik másokat vezetnek, irányí­tanak, tanítanak, akiknek szava, cselekedete közismert­ségük folytán széles körben példa értékű lehet. Autószerelő szakmunkás­bizonyítványt szerzett a 600­asban, s hogy ne kerüljön túl messze a kéztörlő rongytól, elment olajbányásznak, de csak néhány hétig bírta. Egy évig matrózként hajókázott a Dunán, majd sört csapolt a ne­gyedosztályú Sándor-kocsmá­ban. Zenével is próbálkozott, mint diszkós, jegyszedő, illetve kidobóember. Következett fél év tömény szakma a Klauzál téri játékteremben, majd jött a katonaság. Sashegyi Árpádot, az Időzóna óraszalonok cégtu­lajdonosát ezzel együtt úgy ismerte meg először Szeged, hogy ő „a hamburgeres". - Már a katonaság alatt megpályáztuk a Dóm Bisztrót, januárban elnyertük az ötéves szerződést, de én csak február­ban szereltem le. A gyorsét­kezde ötlete még a játéktermes időkben jött, a megvalósítás­ban szüleim sokat segítettek. Nem volt sok bajunk az indu­lással, azonnal felfutott a for­galom. A fiatalok vevők voltak a merész színösszeállításra és a hamburgerre. Három évig napi 16-18 órát dolgoztam; hajnal­ban zöldségvásárlás a piacon, délelőtt előkészítés, 11-kor nyitás, este 9-kor zárás. Ami­kor három év után elkezdtem egy kicsit lazítani, mondván, hogy nélkülem is jó, az a minőség rovására ment. - A Kálvária téren is feltűnt az amerikai zászló. - Ez az Oskola utcai kezdet játék-törvényt, és egyszerűen senkinek sem adott engedélyt pénznyerő automatákra. - Óriási csapás volt a bűn­re, azóta is sok tucat gép ille­gálisan és teljesen adómen­tesen gyarapítja az élelmesek tőkéjét a tiltott városban. - Egy évig zárva volt a Las Vegas, a havi 80 ezer forintos bérleti díj azonban ketyegett. Később Fun Club néven nyi­tottunk, masszív éjszakai szó­rakozóhely is lett belőle. Nem nagyon értem rá vele foglal­kozni. Az órák miatt azonban egy idő után minden egyéb üzletrészemet eladtam. - Hogyan lett a játékterem­ből óra. - Úgy, hogy a város és az egyház nem örült kifejezetten a hírnek, hogy játékgépek legye­nek a református palotában. A sajtó is mélyen taglalta a dol­got, és hiába volt meg minden szakhatósági engedély, le kellett mondani az eredeti tervről. Akkor Szegeden még nem volt igazán óra, hát bele­vágtam. A hamburger az Osko­la utcában azért könnyebben indult, itt az első év nagyon nehéz volt. Nem a legforgal­masabb helye ez Szegednek. Ma a két Kárász utcai és a passzázs-sori üzlettel együtt már megy a bolt, bár idén nem tudjuk folytatni a korábbi évekre jellemző húsz-harminc­százalékos forgalomnöveke­dést. Kovács András A szegedi Bartók Béla tér 1. sz. alatti Szakkönyvesbolt ajánlata: Dr. Rakvács József: „Kézikönyv az új lakástör­vény, a helyiségbérleti jog­viszony magyarázatához", valamint dr. Rakvács József: „A módosított lakástörvény és helyiségbérleti jogviszony" című kiadvány. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elide­genítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényt az Ország­gyűlés az 1993. évi július 2-i ülésnapján fogadta el, egyben hatályon kívül helyezte a több, mint két évtizede hatályban volt lakás- és helyiségbérleti jogszabályokat. Az új törvény - a korábbi több ezer rendelkezés helyett ­mindössze 95 paragrafusban Játékteremből órásüzlet Fotó: Révész Róbert Sashegyi Árpád: beleuntam a hamburgerbe után egy évvel történt, a Bel­városban ugyanis nem engedé­lyezték a non-stop nyitva tar­tást. Érdekes, hogy soha nem volt még ilyen jó forgalom a benzinkútnál, mint mostaná­ban, pedig máshol is árulnak már a városban hamburgert. Az üzletet ma is az anyukám viszi. - A fiú viszont mintha bele­unt volna a hamburgerbe. - Néhány évvel ezelőtt már látszott, hogy túl sokat nem le­het kivenni belőle, így mással próbálkoztam. Butikkal az Oroszlán utcában, vitamin­bárral a nagyáruházban. - Ez utóbbiban gyorsan lehúzták a képzeletbeli rolót. - Induláskor 160 ezer forint volt a havi bérleti díj, azt is elég volt kitermelni. Amikor fel akarták emelni 240 ezerre, bedobtuk a törülközőt. Jött az osztrák-magyar vegyes válla­lkozás, a Las Vegas a Buda­pesti körúton, de az önkor­mányzat túlságosan is sajá­tosan értelmezte a szerencse­Lakástörvénykönyv" foglalta össze mind a fennálló, mind a törvény hatályba lépése után keletkező lakás- és helyi­ségbérleti rendelkezéseket. Mint ismeretes, az Alkot­mánybíróság 1993. december 21-én kelt határozatával a törvény önkormányzati, vala­mint az állami lakások és he­lyiségek elidegenítésére vonat­kozó rendelkezéseit a határozat közzétételének napjával meg­semmisítette. Ezt követően az Országgyű­lés két esetben módosította a törvényt, 1994. március 8-i ülésnapján fogadta el az önkor­mányzati, valamint az állami lakások és helyiségek elidege­nítésének új szabályait. „A módosított lakástörvény és he­lyiségbérleti jogviszony" című kiadványban ismerteti a szerző az elidegenítéssel kapcsolatos új szabályokat. Az alkalmazás könnyítése érdekében tartal­mazza a könyv - egységes szerkezetben - a többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvényt. Végül közreadja a fővárosi önkormányzatnak a törvény alapján alkotott önkormányzati - a kiadás időpontjában már rendelke­zésre álló - rendeleteit, ez érdekes és alapos összehason­lítási lehetőséget ad a Szeged Megyei Jogú Város közgyűlése által alkotott önkormányzati rendeletekkel. A szentmihálytelki téesz egyik haszná­laton kívüli épületében új diszkontáruház nyílt a nemzetközi főútvonal mellett. A diszkont vezetője Kiss Róbert elképzelése, hogy a helyi lakosságot és a tranzitforgal­mat célozza meg árukészletével. Az áru­házban egyelőre élelmiszert és vegyi árut kínálnak 300 négyzetméteren, a későb­biekben bővíteni szeretnék szolgáltatá­saikat. Quaestor: kárpótlásijegy-hasznosítás Ezerforintos részvény 240-ért Az adókedvezmény kihasználása érdekében ugyancsak megszaporodtak tavaly év vége felé a kárpótlási jegyet befektető részvénytársaságok, s úgy tűnik, a Quaestorral megjelent már az idei első fecske is. Az értékpapír alapokról - Tallér, Aranytallér ­már ismert pénzügyi tanácsadó cég névértéken számttja be a kárpótlási jegyeket, amikor a Quaestor Kárpótlási Jegy Befektető Rt. részvényeit kínálja cserébe. A kárpótlási jegyek tulajdonosai, beleértve a vásárlás útján jegyet szerzők körét is, törzsrészvé­nyeket jegyezhetnek, normál osztalék és szavazati joggal. Szabó István, a Quaestor szegedi regionális igazgatójának információja alapján számpéldán is bemutatható a konstrukció. Egy ezerforintos névértékű kárpótlási jegy most durván 60 százalékon megvásárolható. Év végén a maximális adózási sávba esők jövedelmük 30 százalékáig a részvényvásárlásra fordított kárpótlási jegy névértékét vonhatják le az adóalapjukból. Ezer forintonként tehát 440-et. Igaz, az árfolyamnyereség után - 60 százalékon vették, 100 százalékon cserélik részvényre a kárpót­lási jegyet - 20 százalék forrásadót, azaz ezer forintonként 80 forintot be kell fizetni, de így is csak 240 forint (600-440 + 80) áll egy ezerforintos részvényben három évig. (Ennyi ideig meg kell tartani a részvéeyt, hogy az adóalapból leírható legyen!) Az Értéktőzsde hivatalos lapjában a napokban megjelent - az Értékpapír-felügyelet által április 29-én jóváhagyott - ajánlattétel szerint a kárpótlási jegy befektető rt. létrehozásához minimálisan szükséges alaptőke 50 millió forint, az alapító azonban túljegyzést korlátlanul elfogad. A jegyzési időszak május 9-én kezdődik és június 10-ig tart. A társaság befektetési céljai szerint elsősorban élelmi­szeripari, idegenforgalmi és építőipari cégekben kíván többségi részesedést szerezni. A részvények tőzsdei bevezetését 1996-ban szeretnék kérelmezni. K.A. A Kőbányai Sörgyár Rt.-nél mindig történik valami, legutóbb azt jelentették be, hogy létrejött egy hosszú távra szóló megállapodás a Coca-Cola Amatil Üdítő­italgyártó Kft.-vei, a Coca-Cola kizáró­lagos magyarországi képviselőjével. Az rt. nagykereskedelmi hálózatán keresztül ezután a teljes üdítőital- választékot forgalmazza. (Az új tulajdonosnak, a dél­afrikai sörgyárnak Atlantában van egy nemzetközi szerződése, miszerint szén­savas italokból csak a Coca-Colát kínálja.) A két nagy múltú cég a két vezető márka ­a Dreher és a Coca-Cola - társításával egy rendkívül kedvező beszerzési, beszállítási szerződést alkotott, amely az ár-minő­ség-választék összefüggésben optimális, a vevőszolgálati rendszer tekintetében pedig egyedülálló ma Magyarországon. Kis tételeket is kiszállítanak - mondja dr. Dóczy István, a szegedi Hétvezér utcai Kőbányai Sörértékesítő Kft. ügyvezető igazgatója -, hiszen csak így javíthatják piaci pozíciójukat. (Magyarországon évi 90 liter az egy főre jutó sörfogyasztás, s minden három literből egy kőbányai. Csongrád megyében ennél is erősebbek, itt minden második származik a Drehertől.) Az első negyedévet a szegediek a bázis­időszaknál jobban zárták, az árbevétel 40 százalékkal növekedett. Ebben a javulás­ban jelentős szerepe van annak, hogy a hordós programot következetesen építik, az év első hónapjaiban 40 üzletbe, vendéglátó egységbe szereltek be csapoló Gördülékeny a hordós program Sörfesztivál, napi ökörsütéssel Dreherből már száz söröző berendezést. Mindennél többet mond, hogy a Dreher emblémával ellátott sörözők száma megközelíti a százat. A cégérhez természetesen komplett szolgáltatás is tartozik, egészen a matricás pohárig, illetve a söralátétig bezárólag. Negyedévente kötelezően szervizelik a csapolót, átmos­sák a berendezést, minden tekintetben élő kapcsolatot tartanak a szerződéses part­nerekkel. Tavaly az időjárásfelelős hathatós tá­mogatásával kirobbanó sikere volt az I. Szegedi Sörfesztiválnak. így, nagy kezdő­betűkkel, hiszen idén, június 8. és 12. kö­zött, a nagy sikerre való tekintettel, újráz­nak a rendezők. Az lesz a II. Szegedi Sörfesztivál, tudtuk meg nemrégiben a Royal Szállóban tartott sajtótájékoztatón. Mi sem természetesebb, hogy a Dreher rangjához méltóan fog szerepelni ezen a Mars téri rendezvényen. Nem aprózzák el, az egész „N"-pavilont kibérelik arra a négy napra. Lesz színpad, folyamatos és színvonalas műsorokkal, lesz kerthelyiség a pavilon előtt, s miután a sört meg is kell „ágyazni" valahogy, naponta megsütnek egy ökröt. A nyársat pedig nem kisebb szakemberek, mint a Taverna mester­szakácsai forgatják. Több millió forintos költséggel számolnak, a 460 négyzetmé­teres csarnokot illően feldíszítik, s ami talán a legfontosabb, 24 csapon keresztül folyik majd a sör. Természetesen a leg­barnábbtól a legvilágosabbig, a Dreher tel­jes választéka. (x)

Next

/
Thumbnails
Contents