Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-04 / 103. szám

SZERDA, 1994. MÁJ. 4. SPORT 9 • Ma, 18 órakor Meccs után éiemosztás Ma késő délután, 18 órakor játsza utolsó mérkőzését ebben a szezonban a Pick Szeged NB l-es férfi kézilabdacsapata az újszegedi Sportcsarnokban. Izgalom viszont még a bajnokság végére is maradt, hiszen a nyolcadik helyezett Nagykanizsa ellen mindenképpen nyernie kell a Tisza-parti gárdának. Győzelem esetén ugyanis a Pick Szeged együttese a mérkőzés végén a Magyar Kézilabda Szövetség vezetőitől átveheti az ezüstérmet. • Tenisz Felemás hétvége Az elmúlt hétvégén a teniszezőknél megkezdődtek a különböző szintű országos csapatbajnokságok küzdelmei. A szegedi együttesek felemásan szerepeltek az első fordulóban, hiszen az OB I. B-s hölgyek nagyarányú vereséget szenvedtek a fővárosban, míg az OB Il-es férfiak Berettyóújfaluban győztek. OB I. B. Nők. Bp. Építők-Szegedi VTK 8:1 A szegediek pontját Veszelovszky Rita szerezte. OB II. Férfiak. Berettyóújfalu-Szegedi VTK 0-9 Szegedi pontszerzők: Thékes I., Kanalas J., Hajnal I., Kovács P., Azucki A., Sárkány Z. és a Hajnal-Kanalas, Klivényi-Thékes, Azucki-Sárkány párosok. • A Szeged Városi Tenisz Klub minap amatőrök részvételével a Kisstadionban tartotta az Eurosport Kupát, melyet a Nagy Jenő utcai sportáruház támogatott. Férfi egyéni (33 induló): 1. Farkas Tibor, 2. Sánta László (mindketten Szeged), 3. Császár Péter (Hmvhely) és Siska Mihály (Makó). Vigasz (16 induló): 1. Németh István, 2. Bánhegyi Csaba (mindketten Szeged). Páros (12 induló): 1. Adok-Kucsora, 2. JámborFarkas, 3. Varga-Tóth (valamennyien Szeged) és Császár-Sánta (Hmvhely, Szeged). Vigasz (8 induló): 1. Siska-Farkas (Makó), 2. Szűcs-Bánhegyi (Makó, Szeged). Női egyéni (4 induló): 1. Adokné, 2. Bombolya Erzsébet (mindketten Szeged). • Labdarúgás Huszonhatodszor a lengyelek ellen Két dolog miatt rendezik Krakkóban a szerdai (kezdési időpont: 16 óra, játékvezető: a cseh Bohunek) Lengyelország -Magyarország barátságos labdarúgó válogatott mérkőzést. Egyrészt 75 éve ebben az ősi királyi városban alapították a szövetséget, másrészt 1922. májusában itt játszották az első lengyel-magyar találkozót. A waweli várról híres Krakkóban harmadszor csap össze a két válogatott, a premier után három évvel, 1925 júliusában szintén itt került sor a randevúra, előbb 3-0-ás, majd 2-0-ás magyar siker született. Mindez abból az igényesen összeállított, sok információt tartalmazó műsorfüzetből derül ki, amelyet a házigazdák a háromfrontos párharc - az A-válogatottak mellett az olimpiai csapatokat és az öregfiúk együtteseit szólították pályára - tiszteletére adtak ki. Az érdeklődők ebből a kiadványból megtudhatták azt is, hogy a két nemzeti tizenegy először 1921 december 18-án Budapesten mérkőzött egymással (a lengyeleknek ez volt az elsők külföldi fellépésük), s akkor 1-0-ra a magyarok nyertek. Azóta még további 24 hivatalos összecsapást jegyezhettek fel a krónikások, a piros-fehér-zöld színek képviselői 19 győzelmet arattak, s csak négyszer hagyták el vesztesként a játékteret, mtg kétszer 1—l-es döntetlen született. Nem egy mérkőzés hozott valóságos gólzáport, például 1949-ben 8-2-re, 1948-ban 6-2-re, 1987ben - éppen Verebes József első kapitánykodása alatt - 5-3ra diadalmaskodtak a magyarok. A mostani utódok nyilván örömmel kiegyeznének egy minimális arányú sikerrel is, hiszen idén négyszer léptek pályára, nyerniük még egyszer sem sikerült - a legjobb eredmény az osztrákok elleni idegenbeli l-l -, s a góllövéssel is eléggé hadilábon állnak, mert egynél több találatra sehol sem futotta erejükből. Jóval kedvezőbb a házigazdák idei mérlege, ők ugyanis három mérkőzést vívtak, valamennyit vb-döntős csapat ellen, s hiába nem élvezték a hazai pálya előnyét, a spanyolokkal 1-1-et, a görögökkel 0-0-t játszottak, míg a szaud-arábiaiakat 1-0-ra verték meg. A lengyelek két találatán Kosecki illetve Wieszczycki osztozott. Előbbi hiányzik a mostani keretből, utóbbi azonban ezúttal is Henryk Apostel szövetségi kapitány rendelkezésére áll. PICK SZEGED-NAGYKANIZSA FÉRFI KÉZILABDA BAJNOKI MÉRKŐZÉS NiA 20 óra • Szól a lélekharang, miközben egy gólyapár köröz a ravatalozó fölött. Sándor atya pedig szokásához híven most is bőven ad időt a csendes ájtatatosságra, emlékezésre. Pista röpke 29 éve pedig tele volt eseményekkel. A tanítás után a gyepen gyorsan lekerülnek a táskák, a kabát, a sapka, s máris két csapat alakul. Mindenki az Apróval akar egy csapatba játszani, mert amelyikben ő van az mindig nyer. Csedő Tihamér testnevelő a fociért rajongott, s hamar meg is akad a szeme a nyurga, kicsit sovány nebulón. Htre eljut Szentesre is, s Halász Tamás, a MAV-Előre akkori trénere le is igazolja. Nem neki való a város, s ifistaként már ismét a szülőfalu csapatában lövi a gólokat, előbb a vele egyívásúakkal, majd a nagyok között. A katonaság alatt a Szegedi VSE-ben kergeti a labdát, majd leszereléskor visszaigazol a községiekhez. Nem tud azonban ellenállni a csongrádi mester, Kurucz István ajánlatának, s az NB Ill-as Tisza-parti csapathoz távozik. Egy újabb csábítás, s máris az NB Il-es Szegedi Dózsa színeiben lövi a gólokat. Egy óriási ugrással az NB I-be felkerült Vác nevét írják a sporttagsági igazolványába. De alig hogy megszárad a könyvben a tinta, már ismét Csongrádon reménykednek „a Pista gyerek" tehetségében, hogy majd szárnyakat ad a Nemzeti Bajnokság harmadik vonalában szereplő csapatnak. A vácihoz hasonló húzással azonban az NB l-es Szeged játékosa lesz. Szalai István próbálja gólképesebbé tenni vele a csatársorát. „Dzsinó" nem is csalódik Apróban, mert a házi gólkirály lesz. A magányhoz, a falusi ember gondoskodásához szokott sportoló a nagyvárosban életének folyásában a legtöbbször nem a helyes utat választja. Tömörkényben ígértek ismét segítő kezet, amit Pista el is fogadott, hiszen ki ne menne szívesen oda, ahol még a kutyák is ismerősként csóválják farkukat. Azok lelkesedése azonban akik őt visszahívták, időközben alábbhagyott. A temetés időpontját jóval túlhaladva megérkezik Sándor atya. A koporsót koszorúbafogó hozzátartozók között a jóban-rosszban kitartó feleség, a három gyerekkel és a szülőkkel nem bírja türtőztetni magát: hangos zokogásba tör utat az elkeseredettség, a visszafordíthatatlanság miatti tehetetlenség. A pap búcsúbeszéde pedig szinte mindenki szemébe könnyeket csalogat. Ott vannak a koporsó mellet, s a gyászolók között a csapattársak. Edzett fiatalok, de most ők sem tudnak parancsolni akaratuknak, érzéseiknek, amit pedig oly sokszor megtettek és megtesznek a pályán. Az embertömegben igen nehéz ismerősökre lelni, de feltűnik Papp Istvánnak, a Csongrádi ÉSSE korábbi elnökének és a volt edzőnek Szél Józsefnek (Búiénak) az arca. A megyei labdarúgó szövetség képviselőjét és • A társak máris összefogtak m Aprá Istvánt kísártük utolsá útjára A legfontosabb csel nem sikerült Apró István nemrégen még a terveiről beszélt Tegnaptól új sír domborodik a tömörkényi temetőben. A körülötte, lévő vakítóan fehér kövek között ez az egy sírhant még fiatalosan színes, csakúgy, mint az a volt labdarúgó, aki erejének teljében hagyta el azokat, akik őt szerették, tisztelték, csodálták. Tömörkényen hasonló hétköznapokon délelőtt csak a boltba igyekvő idősekkel, az iskolából lógó gyerekekkel, vagy a búfelejtő környékén lehet emberekkel találkozni. Május 3-án azonban a fél falu a temetőbe igyekezett, még egyszer, utoljára találkozni Apró Pistával, a gyerekkel, a felnőttel, az édesapával, a focistával, a pédaképpel, a jó- és rosszemberrel. a volt szegedi játékostársakat azonban hiába keressük. A ravatalozói egyházi szertartás után Fehér László, a labdarúgó utolsó edzője lép a koporsóhoz: - Te, aki szeretted az életet, szeretted a focit, itthagytál bennünket - mondja, majd így folytatja: - Reményekkel kecsegtető pályafutásod Tömörkényen kezdődött és sajnos itt is ért véget. Arra az Apró Pistára emlékezünk, aki vidám, ember- és sportszerető volt. Mi úgy fogadtunk el, amilyen voltál. A labda továbbgurul, de meg-megpattan egy fúcsomon, mely sokunkat rád emlékeztet. Nyugodj békében! - Sokan szerették Csongrádon, s sok embert megrendített a halálhíre - mondja Dósa Rácz Pál, a volt ügyvezető elnöke, a Csanytelek jelenlegi edzője. Maszlag Tibor a könnyeivel küszködve préseli ki magából a mondatokat: „Nekem barátom volt. Mi csongrádi labdarúgók tiszteltük mint embert és játékost. Szeretnénk valamiképpen segíteni az árván maradt három gyereket." Bánfi József, a tömörkényi csapat szakosztályvezetője kisgyerek kora óta egyengette Apró Pista útját. Két héttel ezelőtt megszervezte, hogy az UTC elleni bajnoki mérkőzés után a játékosok meglátogatták a deszki szanatóriumban. Ez volt az utolsó találkozásuk... Egy közös emléket szeretnék feljegyezni azoktól, akik még néhány hónappal ezelőtt együtt viccelődtek az öltözőben, s izzadtak a tömörkényi sikerekért. Soós Attila, Jaksa István, Gémes László pedig egyre csak azt hajtogatja, hogy rengeteg volt, de ilyenkor egy sem jut az ember eszébe. Valamennyien fizt hajtogatják, hogy nagyszerű ember és sporttárs volt még a hibáival együtt is. - Irigyeltük tehetségét, de ugyanakkor fel is néztünk rá, hiszen ő az egyetlen tömörkényi, aki majdnem a labdarúgás csúcsára ért. Lehet, ha még komolyabban veszi a játékot, a címeres mezt is magárahúzza mondja a temetés hatását leplezni próbáló gyerekkori cimbora, Gémes László. A szertartás végén Fehér László edzővel a betegségről és a a tervezett segítség megnyilvánulási formáiról beszélgetünk. - Már az ősszel láttam, hogy nincs nála minden rendben. Januárban az első foglalkozáson Pista annyira lefogyott, hogy alig ismertem meg. Panaszkodott, hogy állandóan fáradt. Mondtam neki, hogy menjen el az orvoshoz. Akkor meg is fogadta a tanácsomat, s a doki két hétre ki is írta. Aztán csak nem javult: fájt neki mindene, s nagyon gyenge volt. Január végén mondom neki, hogy menjen el újra a problémájával. Hallani sem akart róla. Erre a feleségével beszéltem aki nagy nehezen el is vitte, s Pistát azonnal Deszkre utalta az orvos. Megállapították, hogy TBC-je van, de már annyira elhatalmasodott, hogy nem lehet rajta segíteni. Pistáék nagyon szerény körülmények között éltek. Most kereset nélkül maradt a család. A legkisebbik gyerek három, a középső alig múlt négy, míg a legnagyobb tizenegy éves. Erőnkhöz mérten segíteni szeretnénk rajtuk. Az egyik barátom már adott húszezer forintot. Azt tervezem, hogy Tömörkényben jótékonysági mérkőzést szervezek a Fradi és a Békéscsaba részvételével. A bevételt a családnak ajánlanánk fel. A nyáron pedig Csongrádra hívnám azokat a csapatokat, amelyekben Pista szerepelt - természetesen azt a pénzt is Apróéknak szánom... Süli József • i f í, wM l rnkmm^m A tömörkényi csapattársak végig kitartottak mellette. (Fotó: Révész Róbert) Közgyűlés Kiskundorozsmán az ESK május 5-én (csütörtök) este 6 órakor a Művelődési Házban (48. utca, 12. sz.) rendezi közgyűlését, ami egyben szurkolói ankét is. Az összejövetelen az érdeklődők - remélhetően sokan lesznek - hallhatnak az előző közgyűlés óta eltelt időszakban végzettekről, a közeli és távlati célokról. KODISZ Kupa Jövő hétfőtől újra megrendezik a KÖDISZ Kupa névre keresztelt focitornát az UTCpályán. A bajnoki rendszerű kispályás vetélkedőbe benevező csapatok május 9-től mindig a hét első napján randevúznak majd egymással Újszegeden, és küzdenek meg a vándorserlegért. Jelentkezni csütörtökig lehet Gidai Sándornál a Külső Pulcz u. 2. alatti SZKVtelepen, illetve a 313-21 l-es telefonon.