Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-30 / 124. szám

Hogy mit nyer az YTONG-gal? PÉNZT Az YTONG-gal az építkezés gyorsabb, pontosabb és anyagveszteség nélküli. Kevesebb a habarcsszükséglet. A nutféderes falazóelemnél a függőleges fugákat nem kell habarccsal kitölteni, így további kiadásokat takaríthat meg. Az YTONG egyedülállóan jó hőszigetelő. Fűtési költségeit egyszer s mindenkorra takarékra állíthatja. Ha további információra van szüksége, küldje el az alábbi szelvényt címünkre: YTONG Hungary Kft. 1393 Budapest, Pf. 330 i Kerem, küldjenek számomra , díjmentes ismertetőt az YTONG falazóelemekről. 1 i 1 Név: — i | i 1 Cím: i 1 i 1 Foglalkozas: , I (Csak ha tervezéssel, építéssel, építőanyagokkal i l hivatásszerűen foglalkozik) YTONG A bölcsek köve ORVOSNŐK • Mozgalmas nap a mozgáskorlátozottaknál Küldöttközgyűlés és kulturális fesztivál jogtalanul kapnánk, s kellő megalapozottság nélkül folya­modnánk a támogatásért." Eredményként könyvelik el azonban, hogy sikerült beje­gyeztetniük az Értelmesebb Életért Alapítványt, ( számla­szám: Külkereskedelmi Bank Rt. Szeged 285 - 13 450 ­7007), amelynek céljai meg­egyeznek az egyesületével, csak hogy annál konkrétabbak. Érték a tagságot olyan „ap­róbb" örömök is, mint a Máltai Szeretetszolgálat ruhanemű­ajándékai, s néhány tolókocsi, a PROBITAS-tól egy elektro­mos. Reménnyel tölti el őket az Ígéret: végre lesz lépcsőjáró lift a rendelőintézet kapualjá­ban. Méltányolják, hogy fősze­zonon kívül 40 forintért vásá­rolhatnak belépőt a „Gombá"­ba, s hogy a Volán jóvoltából A fogyatékkal élők tehetségét, kézügyességét bizonyítja az al­kotásaikból rendezett kiállítás. Tanácskoznak a mozgássérül­tek. (Fotó: Révész Róbert) nyugdíjasbérletet vehetnek a teljes munkaidőben dolgozók. A szombat délután a lazítás, a szórakozás jegyében telt el. amely azért nem volt mentes a versengés izgalmától sem. A mozgáskorlátozottak, a hallás­sérültek, a vakok- és gyengén­látók, az értelmi fogyatékosok egyesületének tagjai, az egész­ségügyi gyermekotthon lakói, a Fekete István Általános Is­kola konduktív pedagógiai csoportjának és az alternatív iskolánák a tanulói mutatták be, hogy az egyes művészeti ágakban mit tudnak. Az érdek­lődők ez alkalomból a külön­böző kézműves alkotásokból rendezett kiállítást is megte­kinthették a Deák gimnázium folyosóján. Ch. Á. RIPORT 9 HÉTFŐ, 1994. MÁJ. 30. Könyvheti rendezvények Szegeden Június 2., csütörtök: 13-16 óra között a Somo­gyi-könyvtár folyóiratolva­sójában: a Kossuth Könyvki­adó CD Rom bemutatója. 16 órakor a Bálint Sándor Művelődési Házban: Tersánsz­ky Józsi Jenő halálának 25. évfordulója tiszteletére a Le­genda a nyúlpaprikásról című filmet vetítik. 17 órakor a Szegedi Ifjúsági Házban: a Kereszthuzat című diákirodalmi lap felolvasóestje. 17 órakor a Sík Sándor Könyvesboltban: a Százszor­szép Gyermekház kerámia­szakkörének kiállítása. 17 órakor a Somogyi-könyv­tár első emeletén: Zalán Tibor költő Válogatott és új versek című könyvének bemutatója. 19 órak or a Stefánia Klub­ban: könyvpremier. 19.30-kor a Bálint Sándor Művelődési Házban: Az Újsze­gedi Kamarazenekar könyvheti hangversenye. . Június 3., péntek: 10 órakor a Dugonics téren: Az 1994. évi Ünnepi Könyv­hetet megnyitja Annus József, a Tiszatáj főszerkesztője. Köz­reműködik a Hóvirág Néptánc­együttes és Bicskey Lukács színművész. , 10 órakor a Kolozsvári Téri Általános Iskolában: író-olvasó találkozó Sohonyai Edit írónő­vel (a Somogyi-könyvtár szer­vezésében). 10 órakor a Somogyi-könyv­tár folyóiratolvasójában: a Kossuth Könyvkiadó CD Rom bemutatója. 11.30-kor a JATE központi épületének kis tanácstermeben: tankönyv- és jegyzetkiállítás. 17 órakor a Somogyi-könyv­tár első emeletén: Kőbányai János bemutatja és dedikálja Jeruzsálemi évtized című könyvét. 17 órakor a Stefánia Klub­ban: találkozás Ördögh Szil­veszter íróval. Június 4., szombat: 10 órakor a Dugonics téren: a hagyományos Szeged-nap és Dixieland-délelőtt. Közremű­ködik a 30 éves Molnár Dixie­land Zenekar. A „helyi kiadvá­nyok" feliratú pavilonoknál szegedi írók költők, művészek dedikálják műveiket. Június 5., vasárnap: 11 órakor a Dugonics téren: könyvheti térzene. Fellép a Szegedi MÁV Fúvószenekar, vezenyel: Dr. Mucsi Géza. Június 6., hétfő: 9.30-kor a Somogyi-könyv­tárban: Ünnepi program; tíz éves a Somogyi-könyvtár új épülete. 16 órakor a Bálint Sándor Művelődési Házban: Fenyvesi Félix Lajos költő könyvpremier­je. A szerző Muzsikáló kristály­erdő című kötetét játékos ve­télkedő keretében mutatja be. 18 órakor a Somogyi-könyv­tárban: Péter László Szőregi délutánok - írások Szegedről című kötetének könyvpremier­je. Az irodalomtörténész-író bemutatja könyvét és a hely­színen dedikál. 18 órakor a Bálint Sándor Művelődési Házban: Fenyvesi Félix Lajos költői estje. Június 7., kedd: 10 órakor a Somogyi-könyv­tárban: író-olvasó találkozó - a gyermekkönyvtárban Simái Mihály költő, a Kincskereső főszerkesztője a 20 esztendős folyóirat egyéves pályázatán résztvevő olvasókkal talál­kozik. 17 órakor a Dugonics téren: gyermek-irodalmi színpadi bemutató. 18 órakor a Stefánia Klub­ban: Szuromi Pál művészet­történész Tükrök, tükröződések című új kötetének kamarakiállí­tással egybekötött premierje. A Szikra-Kossuth Könyv­kiadó fennálásának 50. év­fordulóján június 3-án és 4-én a nyitvatartás ideje alatt meg­lepetés várja a Kossuth Könyv­kiadó könyvesboltjának vásár­lóit. • Eseményekben dús napjuk volt szombaton a mozgáskor­látozottaknak. Délelőtt egyesü­letük vezetősége ült össze szá­madásra a Tarján bisztróban, délután az ilyen-olyan talen­tummal megáldott, de valami­lyen fogyatékkal élők verseng­tek az ART '94 II. nemzetközi kulturális fesztiváljának me­gyei válogatóján, a Deák gim­náziumban. Kezdjük a sort a komolyabb témával, a számadással. Mint minden esztendőben, az idei beszámoló sem sikeredett túl­ságosan optimista hangulatúvá. A tavaly június óta eltelt idő­szak, az érintettek szerint, tele volt gonddal, problémákkal, amelyeken erejükhöz képest igyekeztek enyhíteni. Az egye­sület tagjait - jelenleg szám szerint 1812 embert - legin­kább annak az 1973-as kor­mányrendeletnek a megváltoz­tatása rázta meg, amely jelen­tős közlekedési támogatástól akarta megfosztani a mozgás­sérülteket. Rendkívüli ülése­ken, aláírásgyűjtést, demons­trációt is kilátásba helyzve kérték az eredeti rendelet visz­szaállítását. Ha ez nem is si­került, azt el tudták érni, hogy módosították az újat. így egy éves kortól minden súlyosan mozgáskorlátozott megkapja az évi 12 ezer forintos támo­gatást, a biztosítási kedvez­mény helyett pedig gépjármű­fenntartási támogatásban ré­szesülnek a rászorulók. Hát­rányként élik meg azonban, hogy ezentúl csak szülő vagy házastárs vállalhatja a mozgás­korlátozott szállítását, gyermek nem. Fölösleges hercehurcának tartják, hogy Ismételten el kell mennie minden mozgássé­rültnek háziorvosához. Rossz érzésként élik meg, hogy a sok munkát igénylő Lakás Akadálymentesítési Tá­mogatás ügyintézésekor gyak­ran gyűlik meg a bajuk az OTP-vel. „Úgy tekintik ezt a munkát, mint felesleges rosz­szat, és mintha mi ezt a pénzt • Miközben riportalanyaim­mal beszélgettem, rájöttem: ezekben a doktornőkben nem csak a hivatásuk a közös. Va­lamennyiük egyéniségében van még valami, ami megkülön­bözteti őket az átlagos nőtől. Teljes embert kívánó foglal­kozásuk mellett nem akarnak lemondani az élet harmóniát biztosító másik oldaláról sem. Tökéletesek akartak lenni a munkában, s a családban rájuk osztott szerepükben is. Élet­pályájuk a kettő közötti bravú­ros egyensúlyozás története. Megesik azonban, hogy a szép tervek, a kemény, következetes munka, az okos szervezés, a re­ményteljes kezdés ellenére egy­szer csak gellert kap a mégoly egyenesnek tűnő életpálya is. Dr. Pataki Olgával először az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat újsze­gedi épületében találkoztam. Uj arc volt a hajdani köjál egészségnevelői között, s ha emlékezetem nem csal, az egyedüli orvos. Szememben mérföldkő volt ez a tény, hi­szen azt jelezte: az egészség­védelem méltó rangra emelke­dik általa. Olga nehezen állt kötélnek, amikor arra kértem, beszéljen az életéről, munkájáról, végül csak bepillanthattam pályája csaknem három évtizedébe. A dimbes-dombos Nógrád megyei Kálló körorvosának mindhárom leánya az egész­ségügyi pályát választotta. Ol­ga, a legidősebb ugyan először csillagász vagy atomfizikus szeretett volna lenni, mégis a pesti orvostudományi egye­temre jelentkezett. - A sikeres fölvételi vizsga ellenére elutasítottak. A követ­kező évben már Szegedre jelentkeztem, és itt lettem me­dika. Megállta helyét az egyete­men, 1965-ben summa cum laude végzett. Előtte, negyed­évesen még fétjhez ment, ötöd­éves volt, amikor megszületett első fia, Lacika. A család tehát Szegedhez kötötte, állást azon­ban csak Hódmezővásárhelyen Dr. Pataki Olga Ha gellert kap egy életpálya Fogni egy kést és gyógyítani vele" kínáltak neki. Elhatározta, mint az egyszeri filmhős, fölmegy a miniszterhez. - Fölkerekedtem, és elő­adtam összes érvemet a minisz­tériumban. Férjemnek egye­temi ösztöndíjasként Szegeden volt állása, itt éltünk albérlet­ben a gyerekkel, tanulmányi eredményemmel nem kellett szégyenkeznem... Fölajánlot­tak a kórházban egy belgyó­gyász állást. A pályakezdő, kisgyereket nevelő orvosnő segítség híján nem boldogulhatott. A 8-tól 2­ig és délután 5—7-ig tartó mun­kabeosztás, az ügyeletek mel­Fotó: Somogyi Károlyné lett nem tudta ellátni gyerme­két: 5-kor bezárták a bölcsődét. Három hónap elteltével ismét vándorbotot vett a kezébe. - Éppen akkor szervezték a genetikai kutatást az egyete­men, Kiszely professzor oda­vett. Hét évig dolgoztam a humángenetikai részen. Én, aki mindig gyógyító orvos szeret­tem volna lenni, részt vettem a kutatómunkában, s laborató­riumi szakvizsgát tettem. Köz­ben '67-ben megszületett Gabi fiam. Úgy tűnt, ezek voltak a csa­ládnak szentelt évek, amelyek azonban hasznosnak bizonyul­tak a szakmai haladás szem­pontjából is. Hasznosnak, amit majd igazolnak a későbbi évek, de a hajdani álmok, a gyógyí-. tás élménye utáni vágy ott munkált a felszín alatt. A már két nagyobbacska gyermeket nevelő tanársegédnő gondolt egyet, és 1973-ban átment a fül-orr-gégeklinikára - gyakor­noknak. Mindent kezdett elöl­ről. - Nagyon szerettem azt a munkát, hihetetlen érdekes volt. Megszereztem itt is a szakvizsgát, részt vettem a kli­nikai munkában, önálló műté­teket végeztem. Nem volt kis vállalkozás, hiszen akkor hét éve már nem közvetlenül betegekkel foglalkoztam. Fog­ni egy kést és gyógyítani vele... Éreztem a felelősségét ­és a szépségét. Ribári profesz­szor nagyon jól operálta a fü­let, rengeteget lehetett tanulni tőle. Bevont bizonyos hallás­károsodás kezelésének gyógy­szer kipróbálási részébe, amit nagy lelkesedéssel végeztem. Úgy terveztem, ezután ez lesz az életem... Olga ismét tanársegéd lett, két évvel a szakvizsga után úgy érezte: sínen van, szabad az operáló, gyógyító orvos pá­lyája. És akkor, mint derült égből a villámcsapás: közbe­szólt a sors egy titokzatos be­tegség képében. (Folytatjuk.) Chikán Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents