Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-03 / 102. szám

14 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1994. MÁJ. 3. Dr. Hézsai Klára m Klinikai urológusból - rúzsai „kortanai" „A háziorvos ne csak köptetőt tudjon fölírni!" ,Bele tudtam illeszkedni a falusi életbe." (Fotó: Gyenes Kálmán) • Kapaszkodj a hullámokba ! Valdaliso, jéggel • Ha a sebészet nem való nőnek, az urológia sem az a szép lelkek álma... A gyógyí­tás, az ügyeletek, az okta­tás, a megkívánt tudomá­nyos munka mellett hogyan alakult a magánéleted? - Mit mondjak: mindennek ellenére elég mozgalmasan. Harmincévesen döbbentem rá, hogy nekem gyerekre van szükségem. Tizennyolc éve kötöttem össze sorsomat se­bész féijemmel.... • ...akivel együtt nevelitek kislányotokat. - ...meg a nagyszülőkkel. Andrea ugyanis gimnazista Szegeden, hétvégeken jön haza Rúzsára. Sportol, imádja a lo­vakat és a lovaglást. Puszta­mérgesen edzőjével már kivá­• A német és a francia ma is hivatalos nyelv, de néhány év­tizede a moseli frank nyelvjá­ráson alapuló luxemburgi nyelv (ahogy ott nevezik: létze­buergesch, letzeburgisch vagy lützelburgisch) is hivatalos nyelvnek számít, amely nem­csak a magánéletben van elter­jedve, hanem napjainkra már a társadalmi élet legkülönbözőbb területein (pl. a közigazgatás­ban, munkahelyeken, még a kormány ülésein is) szinte egyedüli kommunikációs esz­közként használatos. Luxem­burgban tehát sajátos három­nyelvüség alakult ki. Luxemburg gazdasága fej­lett, lakossága kiegyensúlyo­zott jólétben él. Az ország sze­repe a politikai életben sem je­lentéktelen, hiszen Luxemburg az Európa Tanács néhány in­tézményének is otthont ad. Lu­xemburg, a főváros a festői szépségű Alzette völgyében fekszik. Luxemburg lakosságá­nak majdnem negyed része a fővárosban él, amely nemcsak az Alzette mély völgyét látvá­nyosan átívelő kisebb-nagyobb hídjaival, patinás épületeivel hívja föl a figyelmet magára, hanem szép és tágas parkjaival, zöldövezeteivel is vonzza a látogatókat. A főváros az or­szág ipari, közigazgatási, ok­tatási, kulturális és tudomá­lasztották azt a lovat, amellyel versenyezni fog. • Nem tesz szemrehányást a család, hogy föladtad a városi életformát? - Lényegében éppen lá­nyom léte késztetett arra, hogy klinikai orvosként elgondol­kozzam a jövőnkről. A műve­sekezelések, az ott elvárt tudo­mányos munka nem fért össze a gyerekneveléssel. Engem kü­lönben sem lelkesített annyira, hogy a patkányfarok artéria ureáz tartalmát vizsgáljam, mindig is a beteg emberekkel akartam foglalkozni. Kapva kaptam hát az alkalmon, ami­kor a közlönyben meghirdettek egy rúzsai állást. A csönd, a jó levegő, a nyugalom kárpótol mindenért. Én, a nagy fejfájós, nyos központja. Luxemburg helyzete és szerepe gazdasági, kulturális és tudományos téren egyaránt példaértékű a terüle­tileg nagyobb országok számá­ra is. Elismerésre méltóak azok az eredmények, amelyek - a múlt század elejétől napjainkig - például a nyelvtudomány kü­lönböző területein (különösen a nyelvjáráskutatásban és a névtanban) születtek. Ezért gondoltam arra, hogy a luxem­burgi dialektológia történetét és legfontosabb eredményeit hasznos volna megismerni. Erre - egy pályázat elnyerésé­vel - 1993 júliusában adódott lehetőségem, amikor tíznapos tanulmányúton jártam Luxem­burgban. Mivel a luxemburgi nyelvjáráskutatás történetének, eredményeinek megismerése mellett az ottani nyelvi szituá­cióról is bizonyos tapasztalato­kat szereztem, arra gondoltam, hogy a Luxemburgra jellemző többnyelvűség problematikájá­ról is rövid áttekintést nyújtok. A múlt század 30-as éveiben a Luxemburgban kibontakozó és egyre inkább erősödő nem­nem panaszkodom, mióta itt élek. Kikapcsolódásnak pedig nem tudunk jobbat elképzelni, minthogy kimegyünk a ta­nyánkra, ahol mindig vár ben­nünket a kuvasz és a német­juhász. Ahova boldogan jön­nek városbeli barátaink, a lá­nyoméi is. Olyankor sütök, fő­zök, különösen az erdélyi éte­lek a specialitásaim. S talán ennek a vidéki életmódnak kö­szönhető kislányom állatszere­tete, amely ebbe az irányba te­reli pályaválasztását is. A kocsiban megkezdett be­szélgetést egy meglehetősen kellemes környezetben fejez­tük be: Gyarmati Zoltán ven­déglőssé lett tanár iskolaépü­letből átalakított panziójában. A múlt heti lázas influenzából zeti érzés, a hazafiság eszméje nemcsak a nyelvjárásban írott költészet és széppróza fölvi­rágzását vonta maga után, ha­nem a luxemburgi nyelvjárá­sok tudományos feldolgozásá­nak kezdetét is jelentette. 1842-ben látott napvilágot pél­dául Matthias Hardtnak „A saueri nyelvjárás magánhang­zó-rendszere" (Vokalismus der Sauer Mundart) című munkája, melyet hamarosan további dia­lektológiai kiadványok követ­tek. A múlt század második fe­lében és századunk első har­fölépült, háromgyerekes apa tanítónő feleségével együtt a háziorvosok mintaképeként ál­lította elém Klárit. - Volt. hogy éjjel kettőkor ugrasztottuk ki az ágyból, de zokszó nélkül jött, hogy segít­sen. Ő első kézből jó diag­nózist mondott, szegény fele­ségem mégis vakbéllel mű­tötték meg ciszta helyett. A jó háziorvos ne csak köptetőt tud­jon fölírni, legyen képes em-­beri, baráti kapcsolatba is ke­rülni betegével. Jó, ha tanácsot ad, hova menjek szemüvegért, hogy ne a legdrágább keretet vegyem meg. Az egészségügy, az orvos megítélésében még ezek az apró dolgok is sokat vetnek a latba. Míg a duruzsoló cserépkály­ha melegénél tovább beszélge­tünk, megtudom, Klári korábbi félelmei a gyakori, rúzsai ön­gyilkosságoktól alaptalanok voltak. A tanyavilágban eltöl­tött 15 esztendeje alatt csupán egyszer hívták segítségül egy életunthoz a doktornőt. S hogy van-e értelme itt a felvilágo­sító, nevelő munkának? Hézsai doktornő szerint ez a generáció arra rendezkedett be, hogy a maga hizlalta állatok húsát, zsírját eszi, szalámi, kolbász, szaftos pörkölt formájában. Nehéz fizikai munka mellett a magyar tanyai ember még jó ideig nem fog drága tengeri herkentyűket csipegetni.. A barátságos környezetben észre se vettük, hogy ránk este­ledett. • Miféle terveid vannak, Klári? Mit vársz még az élettől? - kérdezem búcsú­zóul. - Nem szándékozom itt­hagyni Rúzsát. Magam is cso­dálkozom, hogy bele tudtam illeszkedni a falusi életbe, hogy így megszerettem. Szak­mai tervem: le akarok vizs­gázni háziorvostanból. Fele­ségként, anyaként pedig az boldogít, ha a férjem mint mellkassebész jót produkál a klinikán, s a lányom, aki a mindenem, boldogul az élet­ben. (Folytatjuk.) Chikán Ágnes madában sem lanyhult Luxem­burgban a nyelvjárások kutatá­sa, az 1930-as évektől azonban jelentősebb föllendülés követ­kezett be a dialektológiában (ezekről a kutatásokról a „Nyelvek és nyelvjárások Lu­xemburgban" címmel egy Ma­gyar Nyelv-beli cikkemben részletesebben is szót ejtek). ­Egyébként M. Hardt nevéhez fűződik a luxemburgi nyelvjá­rások azon csoportosítása, amely szerint Alzette, Mosel és Sauer folyók menti, valamint öslingi nyelvjárástípusok kül­Van úgy, hogy arra ébredsz, tengerbe lóg a lábad. Hiszed, vagy sem, mindez azon múlik, kellően közel rakod-e a napo­zógyékényt a parthoz és vár­ható-e a dagály. Persze alapve­tő: legelőször is útra kell indul­nod, történetesen Rovinjba. Ha ugyanis a Stefánián heveredsz le, soha nem nyaldossa talpa­dat az Adria, legfeljebb a gaz­ditól elszakadt barátságos eb. Eb ura fakó ! - mondod erre, s mit ad Isten, a kutyagazdi kisasszony tényként oly fakó, mint aki az áldott napsüllst rég nem engedte közel magához. Bezzeg az Adria, bezzeg Ro­vinj, bezzeg Valdaliso. Egész­ségedre, Árpád, itt ezen a dup­lafekete-lófejű söröző helyen, ahol csak beszélgetünk arról, milyen is a tenger. Pedig a tenger messze van. Vagy közel. Fölfogás dolga. Egy álomnyi messzeségben, vagy közelségben. Este hatkor fölülni a buszra, reggel a ten­ger fölött fénylő nappal ébred­ni. Átalussza az utat a legtöbb ember, útközben félszemmel lessük csak az útlevélkezelőket arra a két-három percre. Igazá­ból csak a mindenre figyelő utaskísérő-idegenvezető Dobos Árpád pelinkovac délszaki nemzeti itala ébresztget. Meg a komorkodó idő. Hol a Nap, hol a felhők. Érdemes elhinni az Adriát megjárt embereknek, hogy errefelé még a jégeső is kuriózum. Az bizony. Ha gyor­san tovaszalad. Álldogál a ho­teltől városba röpke ismerke­désre szaladt busz a kikötői nagyparkolóban. Rovinj, ott az esőfüggönyön túl. Gyönyörű. „Ki kellene tartani az ablakon a martinis poharakat, a jeget már megrendeltem " - mondja Ár­pád egykedvűségnek álcázott humorával, s ki-ki jobb kedvre derül. A szeptemberi későnyár is megjön hamarost a viharos idó helyébe. Pompázik a víz. Gyönyörű kékben tárulkozik Valdaliso szállodakomplexuma öníthetők el. Ez a jórészt föld­rajzi szempontú osztályozás sokáig érvényben volt, száza­dunkban azonban többen is bírálták, s helyette újabb cso­portosítást készítettek. Fernand Hoffmann felosztása például már nem földrajzi megköze­lítésű elsősorban, hanem a kü­lönböző nyelvjárási jelenségek előfordulásának, elterjedtségi körének figyelembevételén alapul, s azt is tekintetbe veszi, hogy a luxemburgi tájszólások mely német nyelvjárástípusok­kal vannak rokonságban, eset­leg genetikus kapcsolatban, így például a dél-luxemburgi nyelvjárások alemann hatást mutatnak, Ösling északi és kö­zépső része pedig a Köln kör­nyéki ripuári („ripuarisch") nyelvjárással rokonítható. ­Ami az egyes luxemburgi nyelvjárások megítélését illeti, Hoffmann megállapítása sze­rint a luxemburgi közvélemény az öslingi táj szólásokat általá­ban csúnyának, „parasztos"­nak tartja, a főváros környéki (gutlandi) nyelvjárásokat vi­szont jobb hangzásúnak, szebbnek értékeli (1. részlete­sebben: Sprachen in Luxem­burg. Sonderdruck aus Klaus­Groth-Gesellschaft, Jahres­gabe 33, 1991. 180-1; a továb­biakban: Sonderdruck). A lu­xemburgi nyelvjárásterületek előtt végig az öböl, a közép­kori fecskefészek-városka, Ro­vinj, a környező kis szigetek. Hét hajszál, Szent András, Ka­tarina. Szigetek, impozáns ho­tellel, vagy csak éppen hét haj­lékony fácskával. „ Hét haj­szál." A rovinji idegenvezető mindent tud, ráadásul gyökeres székesfehérvári magyar. Ro­vinjban talált férjet. Vucetic Erzsébet begördül a kis zöld Renaultjával, s a fél nap során többet tudok meg a környékről, mint máskor akár két nyáron át. Rovinj útikönyvből, Rovinj közelről, emberközelből. Mi­csoda élmény segédlettel meg­találni Mario kocsmáját, ahol a tengerpart legjobb kalmáriját, tintahalát adják, bő adaggal. Egzotikum és nagy kíváncsiság a közeli Gajana nevű helyet szemügyre venni, ahová be­tegek jönnek meghatározott időre, magnetoterápiára. A Föld törésvonalai állítólag er­refelé csodás, de nem hihetet­len sugárzást produkálnak. It­teni orvosok, gyógyítók tudják, miként használ és mire. Kirándulás Pulára, a római birodalom majd két évezredes emlékeit látni, hajóút Limskif­jordba a Marija nevű motoros bárkán, belecsettintve a kapi­tány kínálta rázós „rakijába". Emlékek, most a kora-nyárba közelítő időben. Amikor azon gondolkodik az ember, hol van már a tavalyi nyár. Nem a ta­valyi hó, legföljebb az a hó, amikor a rovinji Valdaliso ho­telkompexumban jártunk. Most pedig evickélünk munkával telt hónapok után, hogy elérjük az új nyarat. Netán a tengert, Ro­vinj északi öblénél. Valdalison, a Tour Mix utazási irodával, Dobos Árpád értő kalauzolásá­val. Közeleg a nyár. Mint ami­kor a nagyokat lendítő vízben lestem a felső amplitúdóba jut­va, ki az, aki nagyokat kacagva kiabál: Kapaszkodj a hullá­mokba í Becsei Péter ezen értékelése minden bi­zonnyal azzal függ össze, hogy egyrészt a gutlandi nyelvjárá­sok kevésbé térnek el a norma­tív luxemburgi köznyelvtől, másrészt pedig azzal is ma­gyarázható, hogy különböző (pl. gazdasági, földrajzi, kultu­rális) okokból általában más­ként (télik meg Ösling és Gut­land vidékét. Luxemburg ugyanis két nagyobb területre tagolódik: északi harmadát Ös­ling teszi ki, a déli kétharmadát Gutland képezi. A két vidék ­fejlettségét, gazdasági, kulturá­lis szerepét és a lakosság szá­mát tekintve is - nagymérték­ben eltér egymástól. Ösling, ahol az Ardennek erdős tája húzódik, gyéren lakott, szegé­nyebb vidék, Gutland viszont iparilag fejlett tájegység, s itt termékeny völgyek is talál­hatók, délekeleten pedig Né­metország és Luxemburg kö­zött határt képező Mosel folyó mentén jó bort termő szőlős­kertek virulnak. A régóta jó­módban élő gutlandiak, akik helyzetükből adódóan az anya­gi és szellemi javakhoz is könnyebben hozzájutnak, né­miképpen lenézit a szegé­nyebb öslingieket s azok nyelvjárásiasabb beszédét is. (Folytatjuk.) Szabó József egyetemi tanár • Tanulmányúton Luxemburgban (I.) lóiét és nyelvjárás Közismert, hogy Luxemburg Európa (sőt az egész Földgolyó) legkisebb országai közé tartozik. Területe 2600 négyzetkilométer, amely nagyjából a mi Nógrád megyénk nagyságával egyezik meg. - Régóta lakott tájék, hiszen az ókorban kelta törzsek éltek területén, később pedig ger­mánok. Luxemburg vidéke az időszámítás körül már há­romnyelvű volt, a kelta nyelvű népcsoportok mellé beszi­várgó rajnai frankok ugyanis germán nyelvet beszéltek, a római megszálló csapatoknak és a gallo-román kereske­dőknek pedig a latin volt a nyelve. A kelta és a latin idővel visszaszorult, a német és a mellé fölzárkózó francia nyelv viszont - egészen napjainkig - nagymértékben teret nyert Luxemburgban.

Next

/
Thumbnails
Contents