Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-14 / 112. szám
- A szegedi megszállás hátterében az 1918 no vember 13-i belgrádi kato nai egyezmény áll, amely a monarchiával kötött padoval fegyverszünet katonai alkal mazását jelentette a balkáni hadszíntérre. E konvenció egyik pontja adott jogot az Antant számára, hogy stra tégiailag fontos területeket foglaljon el, s mivel Szeged vasútvonalak, szárazföldi és víziutak találkozásánál fek vő jelentős város volt, a francia hadvezetés a meg szállás mellett döntött.- A megszállással kap csolatban a franciák rend- fenntartási szerepét is ki szokták emelni. Ezek sze rint nem a rendfenntartás volt az elsőrendű cél?- A rendfenntartási klau zula előírásként szerepelt a belgrádi egyezményben. Eredetileg egy nagyobb szabású katonai megszállás tervéről volt szó, mégpedig azon francia törekvések megvalósításaként, melyek Közép-Európával mint lehetséges francia befolyási övezettel számoltak. Ezek az elképzelések 1918 novemberében még francia külügyminiszteri iratok szintjén, is jelen vannak, sőt egy ilyen irat - Ormos Mária Padovától Trianonig című munkájában hivatkozik rá - a monarchia megszállásának po44Hka-i • hasznáról beszél. Ebben fo galmazzák meg, hogy a tér ségbeli katonai jelenlétiek egy későbbi politikai £S/gaz-^ dasági befolyást alapozhat na meg. Annál is fnkabb. mert olyan kormány - a Ká rolyi-kormány - van hatal mon, amelyik annak ellené re, hogy a területi integritás alapján áll, jórészt frankofil beállítottságú és nem folytat németbarát politikát. ~ Szó van e dokumentu mokban Szegedről is, mint a befolyási övezet egyik központjáról?- Nem, ekkor konkrétan Szegedről még nincs szó. Nagyobb szabású katonai akciót terveztek, Budapest megszállása is szóba került, olyannyira, hogy Pesten már készítették a laktanyá kat a franciák számára. Ezek az elképzelések aztán viszonylag gyorsan, még 1918 novemberében né hány hét alatt megváltoztak: világossá vált, hogy Fran ciaország elsősorban a kis- szövetségesek, Románia és Szerbia érdekeit fogja szem előtt tartani, s nem a bár mennyire is frankofil magyar kormányét. Ennek hátt erében nyilván a Ro mániával 1916-ban kötött titkos szerződés állt, vala mint a francia kötelezettség, hogy a szövetségeseit ho norálja. Budapest megszál lása néhány hét alatt leke rült a napirendről. A na gyobb szabású katonai jelenlét elmaradása lénye gében a belgrádi konvenció végrehajtását kérdőjelezte meg. Végül a franciák a Beszterce-Maros-Szabad- ka-Baja-Pécs-Dráva de markációs vonalhoz kap csolták a megszállást, a városok közül pedig csak a stratégiailag fontosakat, Aradot, Temesvárt és Szegedet foglalták el.- Hogyan folyt a szege di megszállás?- Már 1918 december 27 -én 400 fős előkészítő alakulat érkezett, ők a ka tonai szállítmányok ellenőr zését végezték és a nagy állomáson táboroztak, majd a Cserepes sori barakkok ban kaptak elhelyezést. Ja nuárban történt a nagyobb szabású fölvonulás, ekkor bőit el, hogy 2-3 ezer fő lesz a szegedi helyőrséget alko- to létszám, amelyhez majd márciusban, a proletárdik tatúra szegedi eseményei 'bején erősítés érkezett. Boblet ezredes, az első katonai parancsnok nem Sokkal az érkezés után kije- Francia szpáhi lovasság felvonulása a Széchenyi téren, 1919 tavaszán Hetvenöt esztendeje történt Afrikai gyarmati katonák, jellegzetes egyenruhájukban Francia katonaság Szegeden шштшшшшш „Világoskék egyenruhában, félre csapott puha sapkában csoportosan járnak. Piacon, üzletekben vásárolnak és barátkoznak olyanokkal, akik értenek a nyelvükön. Kávéházban is megfordulnak s láttunk békésen együtt billiárdozó magyar és francia katonákat is. Nagyon tisztesség- tudóan viselkednek a közkatonák s ez a városban nagyon megnyugtató be nyomást tett” - a Délmagyarország 1919 januárjában írta e sorokat, pár héttel Szeged francia megszállása után. Miként történt a jórészt gyarmati erőkből álló francia haderő váro sunkba telepítése és milyen szerepük volt a franciáknak? - erről beszélget tünk Nagy Miklóssal (JGYTF), aki nemrég a Szegedi Akadémiai Bizott ság rendezvényén tartott a témában előadást. Franciák, e város, amely most falai közé fo gad benneteket, a ma gyarság nemzeti fővárosa. Ezer év óta magyarok lak nak itt, akik hagyományos vendégszeretettel fogad ják a békés és barátságos idegent. Ez a város ünne pelte falai között François Coppéet, a ti költőtöket, aki Petőfit, a magyar sza badság és világszabadság költőjét, egyik versében magasztalta. A híd, amely a régi és új Szegedet összeköti, a ti nagy Eiffel mérnökötök alkotása. Vá rosunk egyik kőrútjának legnagyobb részét Páris tiszteletére neveztük el, egy másikat Brüszszelére. A mi legnagyobb szabad sághősünk, Kossuth La jos, akit ti is jól ismertek és becsültök, mikor az osztrák hódítók elől Sze gedre jött köztársasági kormányával, azt mon dotta e város piacán, ahol ma szobra áll, hogy az európai szabadság ügye e városban győz vagy bu kik. Valóban, akkor a magyar volt az egyetlen nemzet egész Európában, amely mindvégig kitartott a szabadság zászlaja mellett, mint ahogy szá zadokon át védte a kelet Sugedet összeköti, a li nagy Eifieí nírnbkólők alkotása. Városunk legnagyobb kürufj inak egyik rés2él Páris tiszteletire neveztük el, egy mási kat Brüsszelére. A mi legnagyobb ízabadság- fcősOnk. Kossuth 1-ajos, akit ti is jíl ismertek és becsültök, mikor az osztrák hoditck elöl Szegedre jöti kízlársasági kormányával, szí umodotta 1849-ben c város piacán, ab*l ma szobra áll. hogy az európai szabadság ügye fcbtrtu a városban győz vagy bukik Valóban, akkor a magyar volt az egyetlen ncnzet egész Európában, amely mindvégig kilarif.il a szabad- i ság zászlaja mellen, mint ahogy szitáitokon ál ! védte a kelet barbárai ellen a nytigr'i müvetl- séget. Franciák, ez a város mindig magyar volt, mióta Árpád népe hazái alapított Kiíró'« kele tén. Lei;magyaraiib íróink nyertek ilueiei * ere grdi tőidtől és néptől, olyar. iróirtk, akik bár mely némáét, « francra irodalom jelesei között lelt te akinek vitéz seregében francia tisztek szolgáltak. ' legnagyobb- _ _________ugyaniak, Széc henyinek saobra, aki a nyugati kultúrák 3 yik legmegértöbb csőd,'.lója volt. Könyv- runkban ott találjátok a ftaocia klasszikuso kat. Franciák, ismerjétek i~cg ez! a szegény, békevágyó, szabadságié reló és fejlődni akaró magyaT népet! Hiszen olyar. ám, mindenki és jövőjének reménye a? ' zadok rabsága és jzomorur- bmerjétek mcç a mag rolni lógjátok ! О mái régei becsül benneteket, meri .lg budság és műveltség nagy Ilyen érzéssel OdvOial berni tlömieli fűvárosa ! népet és sze-: méJtár. szerel és tója, hogy a sza- rmzete vagytok. ;rl Magyarország-Français, cette ville qui vous reçoit enlr. scs murs, se placer parmi les pin est fa capitale nationale des Magyar.. —-1 Los hongrois, qui habitent ici depuis m»ll< ans, reçoivent avec leur hospitalité tradition nelle l'etranger pacifique et bienvejlLtnt. Ce lut cette ville qui fetait’lc passage de votre poète : François Coppée qui. aans un de tes vers, a vante PctMi. ie poète de la Liberté hongroise et de l'Uaivers. U popt qui relie le vieux et ie nouveau quartier de Szeged, es1 l'oeuvre de votre gT«»d ingénieur : Eiffel. Ur.e partie du plus grand boulevard de Sxeged porte son l'Kimneur de Paris et une autre parts« en sc placer parmi les plus célébré* de-ta littéra ture française et celle de n importe quelle na tion. La ville de Szeged est >e forum de la Culture hongroise. Regarde» nos statues t Prés de Kossirth nous saluons Ougonics qui est né à Szeged et qui écrivit le premier, dans nn ro-. naît hongrois, contre la vélküli d’opprimer des llabbbourgs. Sur la grande place de U ville est érigée la statue équestre du libérateur Râkôcey qui fut honoré par votre Roi-Soleil d’élre reçu dans sa cour e! qui e«f une vaillante armée, dans laquelle ont servi des officiers français, v trouvez aussi la statue de Széchettvi. Ü *Thnnfuard de qieued nette son dans laquelle onl servi des ofltciers français, plus grand Mtnrtte Sa***** “S v<)||1 pouvez InMi u statue de Széchettyt, nom en l bailleur de Pa uand llbé- le plus grand hongrois qui connaissait et ad- Sfr w- Ç-»« l'honneur ce oruxcu». r>™<- rafeur Louts Kossuih qr>e voue fontiW»« « annrfcioe, a dit en J849, — sur la même place trouve actuellement sa statue — alors nu^îl vint avec son gouvernement républicain a Sc«d. ate de se retirer devant J«s congaêi le plus grand hongrois qui connaissait et -ao- mirait la Culture de I' Occident. Dans nos bibliothèques sous trouverez, tous • les livres classiques de français François, apprenez i connaître ce pauvre peuple hongrois qui aime la paix, ta liberté et qui désire seulement A VJ) i beh brj "F j moafcc.loiu A né p l«fl — Л( Btuia;.’ t udMtôjnl ! ter rua ro; utcai 1вкЬ szó mn v». ецрн-’г к.- Lnnúk ail 1 Ázott a ki. rcOkbiiu :• — elölt is»/ töme^ név testesülő»' IV. Vc<*n tUtaj .vilit érint/ gyWt- hogy a h gyrüt t«M. len irányú jól: é* tói tan/.«.:il tv, m aktív ti nak a népi ®d ifc de Kjetirer devant k* conqué- a.me_ia patx, a. noenc cr qut oestre seütemenr.i^— A francia katonák felé szóló felhívás magyar és francia nyelven jelent meg. A Délmagyarország felhívása 1919-ből barbárai ellen a nyugati műveltséget. Franciák, ez a város mindig magyar volt, mióta Árpád népe hazát alapított Európa keletén. Legmagyárabb íróink nyertek ihletet a szegedi földtől és néptől, olyan íróink, akik bármely nemzet, a francia iroda lom jelesei között is he lyet foglalhatnának. Szeged városa a ma gyar kultúra egyik fóruma. Nézzétek meg szobrain kat! Kossuth mellett ott tiszteljük Dugonicsot, aki szegedi volt és az első magyar regényt írta a Habsburgok elnyomó tö- . rekvései ellen. Ott áll a vá ros főterén lovasszobra Rákóczinak, a szabadság hősnek, akit a ti Napkirá lyotok udvarában tiszteit és akinek vitéz seregében francia tisztek szolgáltak. Ott van a legnagyobb magyarnak, Széchenyinek szobra, aki a nyugati kul túrák egyik legmegértőbb csodálója volt. Könyvtá runkban ott találjátok a francia klasszikusokat. Franciák, ismerjétek meg ezt a szegény, békevágyó, szabadságszerető és fej lődni akaró magyar népet! Hiszen olyan árva, min denki elhagyta, csupán di cső múltjának nagy emlé kei és jövőjének reménye az övé! Dalaiban századok rabsága és szomorúsá ga él. Ismerjétek meg a ma gyar népet és szeretni fogjátok! Ő már régóta, méltán szeret és becsül benneteket, mert úgy tud ja, hogy a szabadság és műveltség nagy nemzete vagytok. Ilyen érzéssel üdvözöl benneteket Ma gyarország nemzeti fő városa! (DM, 1919. január 5.) lentette, hogy a megszállok főként a rend fenntartását akarják biztosítani. Fölhívást adott ki, mely szerint az összes lőfegyvert ketnapo belül be kell szolgáltatni, valamint a nem tény ege katonákat le kell szerelni, es azok nem járhatnak tovabl katonai egyenruhában, sza bályozták azt is, hogy a tényleges katonák rendf°k zat szerint tisztelegjenek a . francia katonáknak, akik az üdvözlést kötelesek voltak viszonozni. Ezen kívül sa ját érdekük is vol - a rran cia parancsnokok kozben jártak az élelmiszerinseg valamelyes enyhítésében is, hiszen az Újszegedet es Deszket ellenőrző szerb katonaság élelmiszerzar latot rendelt el a Bánát felöl.- Miként viszonyultak a szegediek a megszál láshoz?- A magyarországi köz véleményben, főleg a pol gárság részéről volt egy olyan várakozás, hogy amennyiben nagyszabású francia megszállás történik, az számukra egyfajta bizto sítékot jelent, vagyis meg akadályozza a szerb terület- foglalást. Másrészt ekkor még olyan megalapozatlan remények éltek, hogy majd a frankofil politikának kö szönhetően a franciák a békekonferencián támogatni fogják a magyar Igényeket. Ezen kívül hatott az embe rekben a franciákról kiala kult imázs is: kultúrnemzet képviselői, ők a forradalmi hagyományok, a szabad ságeszmék megtestesítői, a függetlenségükért küzdő népek mindenkori támo gatói. A megszálló had sereg Magyarország Iránti rokonszenvének felkeltését, a polgári demokratikus forradalom célkitűzéseinek ismertetését szolgálta a neves szegedi írók, közéleti személyiségek által alapított „La Hongrie Républicaine" című francia nyelvű lap 1919 január 8. és március 14. között.- Tulajdonképpen mára a szegedi nép emlékezete csak a francia gyarmati hadsereg sztnesbőrű ka tonáinak emlékét őrizte meg. S a rossz nyelvek szerint azt is, hogy távo zásuk után sok félvér gye rek született a városban. De volt-e valamilyen ko moly konfliktus a szege diek és a megszállók kö zött?- Dokumentálhatóan tör téntek konfliktusok, ezek azonban a megszállás vele járói voltak. Amikor világos sá vált, hogy a Franciaor- szágtól remélt szerep illúzió, a korábbi reménykedő, ba rátságos viszony fokozato san romlani kezdett. Éles formában konkrét ellensé geskedések azonban nem fordultak elő. Talán egy esetet említenék, 1919 őszéről, amikor a Kass ká véházban az ellenforradalmi hadsereg tisztjeinek egy csoportja francia tisztek jelenlétében szórakozott és összeszólalkoztak. A fran ciák távozásra szólították fel a magyar tiszteket, amely távozást egyfajta bojkott kö vetett, mivel ugyanakkor a zenekarral együtt minden magyar kivonult a Kass-ból és heteken keresztül nem is látogatták. A francia város kormányzó, De Tournadre tábornok erre úgy reagált, mint franciaellenes de monstrációra és az eset magyar szereplőit kiuta sította a városból. Egy másik ügy az Új Magyaror szág című szélsőséges irányzatú lap cikke nyomán pattant ki. A cikk, utalva a béketárgyalásokra, azt írta, hogy a résztvevők Magyar- ország „feltranzsírozói”. A városparancsnok ezt ne hezményezte a város akkori kormánybiztos-főispánjánál, Vasek Ernőnél, aki elhatá rolódott az írástól. Sőt addig fajult a dolog, hogy eljutott Huszár Károly miniszterel nökig, aki a maga részéről levélben jelezte, hogy a cikkben foglaltak nem felel nek meg kormánya állás pontjának. Mellesleg nem véletlenül, hiszen 1920 ele jén éppen választások zaj lottak: jóban kellett lenni a franciákkal.- Jelenlétükkel a fran cia csapatok komoly sze repet vállaltak a tanács diktatúra szegedi esemé nyeiben is...- Kezdetben egyszerűen katonai jellegű jelenlétről volt szó, a franciák politika ilag teljesen semleges állás pontot képviseltek. Ebben a nagy fordulat 1919 márciu sának végén állt be. Már cius 22-én, a proletárdikta túra direktóriuma Szegeden is átvette a végrehajtó hatalom Irányítását, ekkor azonban a francia helyőrség közbelépett. A kommunista karhatalommal folytatott tűzharc árán a franciák stratégiailag fontos ponto kat, középületeket foglaltak el a városban és elkezdték Szegedet elvágni az ország többi, direktórium által ur ú részétől. A várost mintegy hídfőállássá kezdték kiépí teni, sőt a létszámot is ne hány ezerről 12-15 ezerre növelték. Somogyi Szil veszter szegedi polg;: mester később, az iga zolóbizottság előtt tett val lomásában 40 ezerre o csülte a Szegeden és kor nyékén állomásozó franc:;; csapatók összlétszámáí. A városparancsnokká kineve zett Betrix ezredes március 27-én ultimátumot intézett a direktóriumhoz, melyben fel szólítja, hogy vonja vissza erőit a városból, s annak polgári rendjét ne veszé lyeztesse. Három nap alatt világossá vált, hogy a fran cia jelenlét mellett a város ban lehetetlen a hatalomát vétel. A franciák Szegedet már az úgynevezett semle ges zónához tartozó terület té nyilvánították és hozzá kezdtek egy most már kife jezetten politikai jellegű Vá rosparancsnokság meg szervezéséhez.- Kelet felől ekkor már folyt a román királyi had sereg előrenyomulása, sőt a románok elfogták és Mezőhegyesre internálták az Aradról Szegedre igyek vő ideiglenes magyar kor mány tagjait is. Mi volt er re a franciák reagálása?- Ez érdekes szituáció volt. A tanácsköztársaság gal szembeni intervenciós tervek végig benne voltak a francia politikában, de olyan szándékkal vezérelve, hogy ne föltétlenül francia erők vegyenek benne részt. An nál is Inkább, mert a térség ben állomásozó francia erők ekkor kislétszámúak, alig három-négy ha'dosztály volt tisztán francia. Számukra létkérdés volt, hogy a kis- szövetségesek haderőit a proletárdiktatúra leverésé ben ne akadályozzák, vagy is a román területszerzes- nek ne álljanak ellen. Tehát a francia engedékenység: politika a diktatúra leverésé nek szólt. Ezt mutatja az is, hogy ők jártak közben a Me zőhegyesen internált ma-, gyár poltikusok szabad ha zatérésében, majd Szeged re jövetelében. Panek József J
